Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-10 / 291. szám

1965. december 10. 3 Péntek Elmarasztalták a tervezőket a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz öntözőtelepének programozásáért A következő ötéves terv egyik legnagyobb öntözéses beruházása váltósul meg Füzesgyarmaton, a Vörös Csillag Tsz-ben. Ezerkét­száz hold szántóföldet rendeznek be ÁC nyomócsövekkel. A csöve­ket a talaj felszíne alá építik és az 1200 holdat szórófejek segítségé­vel öntözik. Ez állt többek között abban a programban, amelyet a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság debreceni dolgozói készítettek. E tanulmánytervet december 8- án délelőtt Békéscsabán, a megyei tanács vb épületében az értékha­táron felüli beruházásokat bíráló bizottság elé terjesztették. A bi­zottságban helyet foglalt Csomós gazdasági osztály főelőadói, Ko­vács János, Bokor Ádám és Feke­te Anna, a megyei tanács vb kü­lönböző osztályainak képviselői, továbbá Szöllősi Gábor, a Szeghal­mi Járási Tanács V. B. mezőgaz­dasági osztályának vezetője, Ber­ki Ferenc, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság főmérnöke. A bizott­ság megállapította: a debreceni tervezők az öntözőtelep tervezésé­nél több hibát követtek el, ezért elnapolták a terv átvételét. Kér­ték a tervezőket, hogy január kö­zepéig korrigálják a nem megfe­lelő adatokat és a tervet terjesz- szék ismét a Békés1 megyei Tanács Nőkongresszus előtt: Felszólalás helyeit István osztályvezető, Sebestyén 1 V. B. értékhatáron felüli beruhá- Antal, Szabados Károly, a mező-' zásokat bíráló testületé elé. Mlnfiségileg jobb munkát várunk a Gyári Gépjavító Vállalattól Az Orosházi Gépjavító Állomá­son javában halad a téli gépjaví­tás. Eddig 60 RS—09-es traktort szedtek ízeire, hogy a jelzett hibá­kat kijavítsák. A szerelőszalagról 38 gép gördült le. A javítás üte­mét lassítja a cseremotor nem megfelelő minősége. Ezeket a mo­torokat Győrben, a gépjavító vál­lalat dolgozói újítják fel. Sajnos, az összeszerelésnél a munka mi­nősége rendkívül rossz. Eddig 50 motort vettek át az orosháziak, ezeket külön-külön járatták, majd próbapadon feljiasítménymérést végezték. Megállapították a hibá­kat, a győriek mulasztását pótol­ták. Boros János, az Orosházi Gép­javító Állomás igazgatója közölte szerkesztőségünkkel, hogy a győ­riekkel már megbeszélték a felújí­tott motorokon tapasztalt hibákat, s kérték őket ezek megszünteté­sére. Minőségileg jobb munkát vá­runk. December 8-ig azonban a Győri Gépjavító Vállalat műszaki intézkedéseit nem bizonyítják a felújított RS—09-es motorok. Cipőjavítás futószalagon A cipész-ktsz-ben Békéscsabán november 1 óta új módszerrel szervezték meg a javítótevókeny- séget. A szövetkezét központi tele­pén szalagrend&zerben javítják a cipőket. Ezáltal sokkal termeléke­nyebbé vált a munka, aminek ha­tása máris megnyilvánul: 40 szá­zalékkal csökkenteni tudták a vál­lalási határidőket, s így átlagosan 8 napon belül végeznek egy-egy javítással. Korábban 38—40 ezer forint értékű munkát termelt évente egy-egy cipész, a szalag- technológia révén viszont emelni tudják az egy főre eső termelési értéket. Mivel a lakosság ellátása szempontjából fontos, hogy a ja- vítórészlegek a lakókörzetek kö­zelében legyenek, a régi műhelye­ket nem számolták fel, hanem fel­vevőhelyként továbbra is működ­nek, s a város legkülönbözőbb pontjain levő nyolc üzletből na­ponta hordják be a cipőket a köz­ponti javítóműhelybe. Az Orosházi Gépjavító Állomás műszaki gárdája, amint azt Boros elvtárs is említette, a termelőszö­vetkezeteknek és az állami gazda­ságoknak csak jól kijavított trak­torokat ad vissza. Ezt az ered­ményt úgy érik el, hogy külön sze­relőbrigádot bíztak meg a Győrből érkezett motorok átvizsgálására, a hiányosságok megszüntetésére. J^üldöttnek választottak az or­szágos nőkongresszusra. Bevallom, nagyon megilletődtem, amikor a megyei nőkonferencián hallottam a nevem a Békés me­gyei küldöttek között. Nagy meg­tiszteltetés ez számomra. Soha­sem gondoltam volna, hogy egy­szer részt veszek majd én is egy ilyen országos tanácskozáson. Varrólányként kezdtem már ti­zennégy éves koromban. Bejártam a gyárba, apám itt dolgozott. Hoz­tam neki az ebédet. Amikor be­jöttem, mindig megcsodáltam az ügyes gépeket, úgy szerettem vol­na én is azokon dolgozni, aztán végre felvettek, de gépet még­sem kaptam. Kézilány lettem, sá­lakat szőttünk. Nagy volt a bána­tom. Amikor pedig mégis géphez jutottam, két héttel utána kitört a textilmunkások sztrájkja. A bérharcból akkor nem sokat ér­tettem és csak az fájt, hogy le­álltak a gépek, nem dolgozhattam. Aztán jött 1945. Talán nem kell különösebben ecsetelnem, hogy milyen változáson mentem át. Már megértettem a régi sztrájk jelentőségét és megértettem azt is, hogy mit jelent a nőknek a meg­változott életforma. Munkámat A Dajka igyekeztem a lehető legjobban el- (— jómagam is beleszámítva végezni. Felfigyeltek rám. Mun- , szintén nyolc van. Ezenkívül Takaros kis ház Gyo­méin, a Micsurin utcában. Az ud­var több felé rekesztve: külön virágnak, szálas takarmánynak, zöldségeákertnek és a jószágnak. Dajkó József né éppen a malaco­kat eteti. A három hízó már jól- lalkottan röfög az ólban. A 100 körüli tyúk, csirke, pulyka pedig tele beggyel elülni igyekszik. — Miniket keresnek? — tekint fel enyhe riadtsággal az asszony, mikor rá'köszönünk. — Igen, Dajkó Józsefet és fele­ségét. — Mi járatban? — Az irodában kérdeztük, kik dolgoztak legszorgalmasabban, az idén. Mondtak jó néhány nevet, de mi idejöttünk. — Éppen ide? — Csodálkozott. — Hát jól van, no. A férjem még nincs itthon. Tudják, nem sikerült az idén a dinnye, aztán autókíséró lett. De kerüljenek beljebb... A konyhában 30 fok fe­letti a hőség. Nem véletlen ez: a kis ágyikóban egy 8 hónapos uno­ka gügyög, integet fiatal édesany­jának, aki a parányi kezek távol­ságában kesztyűket köt. A tűz­helyben lobognak a lángok, s jó illatot terjesztve valami húsos étel rotyog. Ezek után egy jókora rádión, televízión, s a konyha ta­karos berendezésén akad meg a tekintetünk. — Mi vagyunk a Zöld Mező Tsz dinnyései már évek óta Oro- vecz Jenőnével — folytatja Daj- kóné. — Tavaly 11 hold volt, ak­kor a jég verte el. Ügy is hozott 130 ezer forintot a közös kasszába. Békéscsabai lakosok előnyben. 36732 A 8. számú AKÖV vizsgával rendel­kező fűtőt keres. Jelentkezés: Békés­Hát még, ha nem veri el a jég. Tavalyelőtt 10 hold 240 ezret jö­vedelmezett. Az idén 20 holdat ültettünk be a hullámtéréin, de egy szálig elvitte a víz. Megcsuklik a hangja, ami­kor ezt mondja. Csak később ér­tettük meg, hogy miért. Heves megyéből, a dinnye hazájából ke­rültek Gyomára, s immár 32 éve a dinnye adta keresetüket, minde­nüket. — Egy kicsit bizony elkesered­tünk. De aztán a férjem kocsikí­sérőnek ment, én meg mindig ott dolgoztam, ahol szükség volt rám. Töreket is hordtam két hétig a cséplőgépnél. Az utóbbi hónapok­ban pedig 2700 csibét és 1300 pulykát neveltem fel Nyitrai Já­nosaiéval. — Közben pedig a háztájiban is elég sokat — jegyeztük meg. — Inkább csak a saját szükség­letre bajlódunk velük. Nagy a család. A három fiam közül egy katona, kettő pedig már nős. Azért mindnyájan gyakran haza­jönnek. Hízó csak egy lesz eladó a háromból. A hat malacot meg a 14 pulykát most vettük. Nem tu­dunk mi már meglenni jószág nélkül. — Mi mindent vásároltak, ami­óta a szövetkezetben vannak? — Hát, mit mondjak? Nem sok mindent, csak öt éve léptünk be. Tavaly vettük a televíziót, a mo­sógépet, a csempekályhát, ezt a konyhai tűzhelyet, meg ehhez ha­sonlókat. Legnagyobb kiadásunk az volt, hogy az egyik fiunknak hétezer, a másik fiunknak pedig 11 ezer forintot adtunk házvásár­lásra. Kölcsön adtuk. Vagyis ügy, hogyha a legkisebb fiunk leszerel és nősül, hát adják oda neki, hogy ő is tudjon házat venni vagy építeni. — A fiúk is a szövetkezetben dolgoznak? — Nem. Kettő kőműves, egy pedig asztalos. Csak gondolatban je­gyeztük meg: ez bizony még jel­lemző a legtöbb szövetkezeti csa- 36723 i résünk üzemgazdászi munkakör betol- Iádra. A fiatalok szakmát tanul­Kőziiletek munkaerőigénye A Békés megyei Gabonafelvásárló gával), vasbetonszerelőket, kubikoso Vállalat István-malom üzeme, Békés- i kát és férfi segédmunkásokat- Mun- csaba, felvesz állandó munkára 1 fő kásszállást és napi kétszeri étkezést — karbantartót BVV gőzkazánokhoz. Fű- térítés ellenében — biztosítunk. Ta- tői és hegesztőd vizsgával rendelkezők nácsigazolás és munkaruha szükséges, előnyben. Egy fő férfit váltóportásnak. Jelentkezés: Budapest V., Kossuth La­jos tér 13—15, földszint. 517 Állami gazdaságok tervezésében, ügyvitelében jártas, több évi gyakor- csaba, Szarvasi út 87 szám alatt, mun- lattal rendelkező férfi munkaerőt ke- kaügy. Az ÉM 44. sz. All. Építőipari Vállalat [ tésére azonnali belépéssel. írásos je­azouual felvesz budapesti munkáké- . lentkezést kérünk Körösi AG Gyoma iy«tee könnyügépkezelóket (EM-vizs-J címre. 6191 nak, másfelé mennek, s csak az idősek maradnak a szövetkezet­ben. K. I, kamódszerátadó lettem, majd 1952-ben megkérdezték, akarok-e tanulni. Már hogyne akarnék! El­mentem a művezetői tanfolyamra, közben pedig a dolgozók esti isko­lájára is jártam. Élveztem, hogy élhetek ezekkel a lehetőségekkel. Aztán a varrólányból műveze­tő lett. Most pedig 220 asszony és lány gondja az enyém is. Ö nem kis dolog ez! Ahány ember, any- nyiféle. De én ismerem őket. Jó­részt egymás mellett nőttünk íel és együtt is változott meg az éle­tünk. A fiatalok pedig a mi gye­rekeink. Az enyém, az övé és a harmadiké. Hát hogyne ismernénk, milyenek, tudnánk, mi fáj nekik, ha fáj. E'tg. csak végigmenni a soro­kon, és már látom, hogy valaki hogyan indult el otthonról. Ha bánat ül az arcán vagy türel­metlenül indítja a gépet, igazítja az anyagot, már tudom, baj van. Ilyenkor odamegyek és megkérde­zem, mii bántja. És jönnek a pa­naszok sorban. Otthoni, családi gondok és a munkákkal összefüg­gők is. „Segítsen, Jutka néni”, sokat hallom én ezt napközben. Hát ahol lehet, segítek is. Nem mon­dom, sokat változott a gyár és a belső élete, meg a nőik helyzete. De azért mindig szorít a cipő va­lahol, mindig van mivel és kivel törődni. Most egy kicsit eltérek a tárgy­tól, de el kell, hogy mondjam, mert azért ez is ide tartozik. A Békéscsabai Kötöttárugyár dolgozóinak 85 százaléka nő, s ez annyit jelent, hogy 1200 asszony és lány jár be nap mint nap. Többségük már évtizedek óta itt dolgozik, egy részük viszont a fel- szabadulás után, no meg a gyár bővítésével egyidőtoen került ide. Így hát inkább a régiek tudják a legjobban lemérni, mennyit vál­tozott a nők helyzete az elmúlt húsz évben. lVézzük csak az egyenjogúsá­1 got, a nők megbecsülését. A Szocialista brigád cím eléréséért folyó versenybe 17 kollektíva ne­vezett be, s eddig 14 brigád érte el ezt a megtisztelő címet. A gyár vezetői rendszeresen értékelik ezt a versenyt. A vezetésben helyet kapnak a nők is. Műszaki vonalon nyolcán dolgoznak, női művezető a szakszervezeti bizottságban is többségben vannak. Az utóbbi öt év alatt tizennyolcán kapták meg a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést, a gyár dolgozói közül 119-en a Szakma Kiváló1 Dolgo­zója jelvényt, s ezek többsége is nő. Nálunk alapjában véve érvé­nyesülnek a Munka Törvényköny­vében lefektetett és a nőkre vo­natkozó jogszabályok. A terhes nők például a hatodik hónaptól kezdve könnyebb beosztást kap­nak és természetesen az átlagfi­zetést. Éjszakai munkán egyálta­lán nem dolgozhatnak, erre na­gyon vigyázunk. A szülés után biztosítjuk a jogos szabadságot, de ha a gyermek állapota megkíván­ja, fizetés nélküli szabadságot is kaphat még az édesanya. Gon­dunk van arra, hogy akinek két 14 éven aluli gyermeke van, meg­kapja a neki járó havi szabadna­pot. Segítjük a második műszak megkönnyítését is. Az üzemi ét­kezés mellett van arra lehetőség, hogy az ételt hazavigyék. A saját napközinkben 95—180 gyermek nyer elhelyezést. Ez két műszakos. A bölcsőde viszont egy műszakos, mert biztosítottuk, hogy az édes­anyák a gyermek hároméves ko­ráig délelőtt dolgozhassanak. A második műszak megköny- nyítését célozza az üzemi mosoda és az, hogy háztartási gé­peket. is kikölcsönzünk. Mind­emellett — mint mondottam — még mindig van mit javítani, vál­toztatni a nők helyzetén. Kevés a napköziférőhély. Bővíteni kelle­ne, aztán mivel igen sok nő dol­gozik itt, jó lenne állandó orvosi ügyelet és szakrendelés. Gondo­lunk a nőgyógyászatra, fogászatra, rövidhullámú kezelésre. Több háztartási gép is kellene. Jelen­leg két mosógépünk, egy centrifu­gánk és egy padlókefélőnk van, s ez kevés. Ezenkívül hajszárítóra és egyéb gépekre is szükség len­ne. A varrodába szeretnénk egy hűtőszekrényt, hogy az asszonyok és lányok a magukkal hozott, gyorsan romló, tízórait vagy uzsonnát ott tárolhassák. Nem tudom, szót kapok-e a kongresszuson, de ha nem, hát ezeket akartam elmondani. Vlcskó Károlyné Lejegyezte: Kasnyik Judil Hogyan reagálsz a színekre? — Megmondom, ki vagy! Max Luscher a baseli egyetem. rázta, hogy aki vörös színt vá- professzora kidolgozott egy olyan | laszt, az agresszív és törekvő tér­kísérletet, amellyel megállapítha­tó, kinek milyen az egyénisége aszerint, hogy melyik színre ho­gyan reagál. A professzor azt ál­lítja, hogy az NSZK-ban, Svájc­ban és Hollandiában ezzel a kísér, lettel 90 százalékos sikert értek el a vállalatoknál az alkalmazottak kiválasztásában. A vizsgált sze. mélynek 73 színmintából kell vá­logatnia összesen 6 perc alatt. Eddig mintegy százezer emberen próbálták ki. „Az első szín, amit a vizsgált személy kiválaszt — mondotta a professzor — nem ar_ ra jellemző, hogy valójában mi­lyen az illető, hanem inkább ar­ról ad felvilágosítást, hogy milyen szeretne lenni.” A különféle szí­nekkel kapcsolatban azt magya­mészetű, a kék inkább nyugalmat és elégedettséget fejez ki, a zöld feszültséget, a sárga a változás iránti vágyat, a barna pedig fá­radtságot, pihenni akarást. A Békés megyei Jókai Színház székhelyi előadásaihoz FIATAL, TÁNCOLNI TUDÓ NŐKET KERES. Jelentkezés: a színház titkárságán december 11-én 15—17 óra között; december 12-én és 14-én 11—13 óra között. 36727

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents