Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-09 / 290. szám

4 Csütörtök Kunágotaí gondok, amelyek az őszi betakarítási munkákat is gátolják Kunágotán kenyérellátási problémák vannak az utóbbi utóit ben, mióta a Községben levő kenyérsütő üzemet, leállították, A felszabadulást követő években a földmű vesszövetkezet kenyérsütö üzemet épített, mely biztosította a község lakosságának és a kö­zelfekvő Almáskamarás lakossá­gának kenyér szükségletet A fej­lődés folyamán a sütőüzem a ma. laraipari vállalat használatába ke. rült. melyet korszerűsítettek, 1962 tavaszáig üzemeltettek és ellát­ták községünkön kívül Dombira­tos és Almáskamarás kenyeret igénylő lakosait. Az üzem bérsü­tést is vállalt a lakosságtól ke­nyér és sütemények ellátásához. Voltak önellátó idős családok, amelyek bérsütessel biztosították egész évi kenyérszükségletükeí, több fiatal család is cserekenyér-, illetve bér sütéssel biztosította a kenyérszükségletét. A felsoroltai mellett mindennap megfelelően ellátták a lakosságot frissen sült kenyérrel és péksüteményekkel. Az ellátásban azonban voltak problémák a kenyér minőségét tézkedesi, helyettesei küldte ki a Kunágotaí Községi Tanács Vég­rehajtó Bizottságához, aki meg­nyugtatásként elmondta, hogy a vállalat beindítja a sütőüzemet községünkben. Az üzem — közsé­günkön kívül — Almáskamarást is el fogja látni kenyérrel. Elmon­dása szerint nem ütközik semmi­be az üzem beindítása, mivei egyik szakemberük az üzemnél la. kik és jelenleg a kenyér kihordá­sát végzi. A másik szakembert, aki községünkben lakott, a mezóko- vácsházi üzemből fogják áthelyez­ni. A kiküldött közlése megnyug­tatótag hatott, amiről a végrehaj­tó bizottság elnöke tájékoztatta a tanácsülést. A tanácsülésen meg­nyugvással vették tudomásul a be­jelentést, mivel korábban a ta­nács mint helyi államhatalmi szerv a sütőüzem leállításával nem értett egyet A vállalat igaz­gatósága nem váltotta be szóbeli ígéretét, s el kell mondani, hogy a kenyérellátással kapcsolatos prob­lémák még ma xs fennállnak. A földmű vesszövetkezet üzleteiben értékesítik a kenyeret. A nyitási illetően, de a felvetett hiányossá, j idő a kenyérelLátáshoz mérten gokat észrevételezés után meg­szűrhették. Az üzem leállítása óta a Batto- nyán működő sütőüzemből látják el községünket kenyérrel és pék­süteménnyel. mely burkolt útvo­nalon 25 kilométer távolságra fekszik. A sütőüzem a Békés me­gyei 4. se. Sütodpan Vállalatihoz tartozik orosházi székhellyel. Több észrevételezés történt hiva­talos formában a kenyérellátás nem megfelelő ka szállításé miatt. Ezt követően egy bizonyos ideig érezhető volt a kenyérellátás zök­kenőmentes biztosítása. Az egyes hiányosságokat — mint például a kenyér ösazen.vonlodon. elvesztei- te eredeti formáját — felszámol­ták. de a kenyér minőségével és kiszállításával ma * problémák vannak. A lovászi időszakban a községi tanács vb a vásárlók ál­tal' megvett és bemutatott kenyér­ből mintát küldött a vegyvizsgáló intézetnek Békéscsabára és a sü­tőipari vállalat igazgatójának, mivel a kiszolgált kenyeret fo­gyasztásra alkalmatlannak találta. A vegyvizsgáló intézet megálilapí. tusunkat igazolta, miután a meg­küldött kenyeret megvizsgálta és visszaigazolta annak alkalmatlan, ságát. Az intézet megállapítását másolatban megküldtük az oros­házi sütőipari vállalat igazgatójá­nak. Az igazgató gyorsan lett in­A végzett munkáról tárgyai a járási Vöröskereszt vezetősége owenftéer Szeghalmon. a vö­röskereszt járási vezetősége a máso­dik tét évben végzett munkát értékeli és a további feladatokat beszéli meg. Az írásos beszámold szerint a járásban a második fél évben igen jó eredmé­nyedet értek el a véradásban, össze­sen hat községben es egy akarna gaz­daságban tartottak vén-adónapot. A községekben mindenütt ezt megelőző­en én ke tokai rendeztek és összesen 42 előadási szeaveztek. melyeken ismer­tették a véradás jelentőségéi. Az elő­adások után filmeket is vetítettek. A vet adoratpok sikeréhez nagyban hoz­zájárult. hogy elsősorban a községek vezetői mutattak példát ebben. Az MSZMP-iitkárok közül barman és a tanácselnökök közöl négyen eAooek adtak vért. A járásban 'népszerűek a különböző egészségügyi előadások es tanfolya­mok. Körösújfalum például egy ilyen előadás alkalmával l«0-ar. Bucsán pe­dig 120-an vettek rését, összesen 32 egészségügyi előadást tairtottak a má­sodik fél évben a járásban. A beszá­molóban tájékoztatást kapnak a rész­vevők. a vezetőség tagjai a tisztasági mozgalomban eáéat eredményekről, az öregek napja szervezéséről és az idő­sekről való gondoskodásról, valamint m tagdíjfizetésről és az ifjú vöröske restesek munkájáról, van biztosítva. A legelőször ke­nyeret kapó üzlet reggel fel 8 óra. kor nyit, hogy az árut még 8 órá­ig átvegye, és a lehetőséghez, ké­pest még 9 óráig a dolgozókat ki­szolgálja. Az ellátási azonban nem az üzletek nyitása szabja meg, hanem a kenyér községünk­be való kiszállítási ideje, mely nem rendszeres, nagyon sok eset­ben eltérő, 8—9 óra helyett 10— 11 órakor, sót még ennél későbbi időpontban érkezik. Az időbe­ni eltolódás sok problémát okoz a lakosság ellátasá-han. sok eset­ben 2—3 ólát is várnak az üzletek előtt a kenyérre. Két termelőszövetkezet van községünkben Az őszi beta karitasi munkákból sokan kies­nek 2—3 órát a kenyéreddátas hi­ányossága miau. Egyik nap még délelőtt fél 12 órakor sem lehetett kenyeret kapni. Az ott várakozó dolgozó emberek fél napot kies­tek, a betakarítási munkából. Most. amikor a nagy csúcsmunka idején minden dolgozo kézre szük­ség van ahhoz, hogy a betakarí­tási munkál-; a lehetőségihez képest még optimális időben legyenek eivegezve. s hogy mezőgazdasági üzemeink a kenyérgabona-vetés­tervük teljesítésével a jövő évi ke­nyerünket biztosíthassák. A kenyérellátás hiányossága miatt azonban sok munkaóra összessé­gében sok munkanap esik ki a be. takarítási munkákból. Akkor, ami. kor az egyik tsz idegen munka­erőket alkalmaz abból a célból, hogy a megtermelt termeivénye- ket be tudják takarítani. A beta­karításban a tsz-tagok mellett még a családtagok is részt vesz­nek a munkában A kenyérellá­tásban mutatkozó zökkenők mi­att azonban nem hajtható végre a rendel kezesre ál ló kézj munka­erők egy részének megfelelő be­vonása. Probléma van sok esetben a napközi és óvoda kenyérellátásá­val. Az idő eltolódása miatt a napközi otthon előző napon biz­tosítja a tízóraihoz szükséges ke­nyeret. ami azt jelenti, hogy 2—3 napos kenyeret- tudnak, adni a gyermekeknek. Október 29-én például csak a déii órákban le­hetett kenyerei kapni, fél 12-kor a községünkben kint: járt SZTK- megbizott sem tudót* kenyeret vásárolni. A kenyér kiszállításá­val kapcsolatos időeltolódás miatt a községi tanács végrehajtó bizott­ságát sok jogos kritika éri és érte a tanácsülésen, ugyanígy a part- vb ülésein is a kenyérellátás prob, lémái miatt. A végrehajtó bi­zottság megfelelő intézkedést nem tudott tenni, és jelenleg sem tud a vállalat segítsége nélkül. Észrevételeit közölte az illetékes vállalat igazgatóságával, az ese­tek után az ellátás megfelelőbb egy bizonyos ideig, utána azon­ban ismét visszaesés van a ke­nyér kiszállításában. Hiányosság van egyes esetekben a kenyér mennyiségé­vel is. Van olyan időszak, illetve j nap, amikor egyes családok nem I jutnak kenyérhez, mint például 1 október 30-án sem volt az igény­hez szükséges mennyiség biztosít­va. Ez a probléma már nem a sütőipari vállalat egyéni hiányos­ságából áll fenn. hanem a helyi földművesszövetkezet vezetőségé, nek, illetve a kenyérellátó üzlet vezetőjének tudható be. Van azonban olyan eset, amikor a megrendelt mennyiségű kenyeret a vállalat nem szállítja le az üz­letnek. Meg kéül állapítani, hogy a kenyérkiszolgáló üzletek veze­tői ebben a kérdésben nehéz helyzetben vannak, mivel a i^- nyérellátouság igénye nem ki­számítható, mert több esetben olyan családok is vásárolnak, amelyek egyébként önellátók. Van azonban gátló körülmény is a ke­nyér megrendelése körül. Az üz­letvezető megrendeléséből eredő­en esetenként fe'lmaradt kenyér­mennyiség nem írható le. hanem annak értékét a boltvezető mun­kabéréből levonják. Ez a helytelen intézkedés az el­látást gátolja, mert a boltvezetők csak minimálisan, körülbelülre igényelnek kenyeret, mert min­den egyes kilogramm eladását biztosítani akarják. (Ez szerintem nem jó megoldás, intézkedést kel­lene tenni a hiányosság kiküszö­bölésére.) Ezért községünk ke- n yérell á tot tságá i. sürgősen meg kell javítani. Az érintett vállalat, amely fontos láncszeme a szocia­lizmust építő szerveknek, üzemi tervezéseit a dolgozó emberek ér­dekeinek szem ellőtt tartásával állítsa össze, hogy az más üzemek tervezett feladatainak teljesítését ne gátolja. Mindannyiunk kötelessége a reánk háruló feladatok tervsze­rű végrehajtása. Fontos és elma­radhatatlan ez az olyan élelmi­szer esetében, mint a kenyér, mely a mi népünk égjük legfontosabb élelmezési cikke. Fontos tehát, hogy megoldódjon községünk ke­nyérellátása, hogy ne fordulhas­son elő az. amj november 1-én is, hogy még fél 11 óraikor nem volt kenyér az üzletekben. Ez a nap hétfő volt és szükség lett volna 9 óráig a kenyérellátottság azért is, mivel a megelőző szombaton nem tudott minden család kenye­ret vásárolni. Ennek megszüntetése a sütői­pari v állalat leiadatai köze tarto­zik. Reméljük, hogy községünk kenyeret igénylő dolgozói érde­kében a vállalat vezetése szemé­lyesen tárgyalja meg a községi tanács végrehajtó bizottságával tennivalóit, hogy megszűnjenek a fennálló komoly problémák a \e. nyérellá fásban. Szilágyi István a községi tanács vb-elnbkhel.vevteee Kunág óta Szolgáljon tanulságként Négy héttel ezelőtt futott be a hír Békéscsabára, néhány tsz- ben ismét felütötte a fejét a száj- és a körömfájás. A megyei tanács vb mezőgazdasági osz­tálya azonnal intézkedett. Dr. Zulay József főállatorvos az egy évvel ezelőtti nagy járvány le­küzdésében kiváló munkát vég­zett orvosokat küldte a fertő­zött helyekre. fla megfogják a betegséget, akkor három-négy hét és a tsz-ek állatszállásain megszűnik a zárlat. Ha nem áll­ják útját, ismét végigjárja a me­gyét, nyögheti az állam a kelet­kezett kárt, küszködhetnek a tsz-ek és a háztáji gazdaságok ki tudja hány hónapon át. Dr. Simon Józsefnek. dr. Földházi Sándornak, dr. Kal­már Ernőnek, dr. Halmos Lász­lónak és dr. Barkóczi Istvánnak aem volt könnyű dolga. Első in­tézkedéseik lezser fogadtatásban részesültek. Gyulán, a Népköz­társaság Tsz-ben nem akartak a fertőzött állománytól származó trágyát leiöldelni, mert azt egy évvel ezelőtt sem követelték meg. Az emberek nem sokat ad­tak a személyi fertőtlenítésre. Volt eset. hogy az állatorvosnak a második dűlőből kelleti visz- szahívnia a fertőzött istállóból hazatartó gondozót, takarmá- nyost. Esetenként rendőri bea­vatkozás is kellett a fegyelem, az óvórendszabályok betartásá­hoz. De nemcsak az állat- gondozók. takannanyosok tekin­tették pusztán állatorvosi fel­adatnak a fertőzés meggátlásál. hanem a városi-járási mezőgaz­dasági osztályok irányítói is. A gyulaiak felelősségéért többek között Csatári Bélának, a me­gyei tanács vb megbízott elnö­kének kellett fellépnie azzal, hogy az állatorvos, ha a föld alól is — de kapja meg a kért em­bereket és a technikai berende­zést. Most már túl vagyunk a zárla­tokon. Elmondhatjuk, állatorvo­saink keményen, eredménnyel csatáztak, állították maguk mel­lé a rendet, a fegyelmet, a tisz­taságot szerető embereket, akik négyhetes küzdelem után nagy szívósságról tettek tanúbizonysá­got. A bajban ugyanúgy tették kötelességüket, mint a nagy du­nai árvíz bősei. A száj- és a körömfájás fel­számolása nagy tanulságot, sok hasznos tapasztalatot adott. Is­mét bebizonyosodott, hogy az állatorvosok, a városok, a járá­sok, a községek vezetői, dolgo­zói milyen óriási eredményekre képesek az intézkedések követ­kezetes megvalósításában. Ez a legfőbb tanulság, vala­mennyien okulhatunk belőle. Dupsi Károly Egy „pilóta’' panasza A csabai állomásra befutott az esti pesti gyors. A rokonlátogató­ba érkezett család csomagokkal terhelten sodródott a tömegben a kijárat felé, ahová szinte utolsó­nak érkeztek. Az anya reményke­dőn ismételgette: — Csak legalább taxit kapnánk. Mire azonban kiértek, minden jármű elíiistölgött már. A gyalo­gos utasoktól is megtisztult a kör­nyék, csupán a reményt vesztett család ácsorgott súlyos máilhái •közepette, mint szirtökkel övezett sziget az éj tengerében. Ám ek­kor! — Ez nem lehet igaz. Zihál­va, zakatolva ugyan, de taxi kö­zeledett! Hajótöröttek údvrivall- hatnok úgy a távoli hajó füstjé­nek, mint ők ennek az egyre erősödő gépi lélegzetnek. Mikor megrohanták, vezetője csak legyintett: — Beteg az én öreg Varsim. Örülök, hogy idáig vonszolódhat­tam. És már nyitotta a fedelet s derekig eltűnt a motorházban. A magát utasjelöltnek képzelő csa­lád férfitagjai nyomban körülöt­te bábáskodtak. Az apa bele is kontárkodotl a vizsgálódásba, íj., ♦ Biztosítási L ügyben forduljon bizalommal a helyi takarékszövetkezethez A takarékszövetkezetek a dolgozók biztosítási szükségletének kielégítése érdekében foglalkoznak biztosítással is! HK) mondván, hogy Pesten gépész. Meg is lelte a hibát: az egyik rozzant gyújtókábel elmállott szi­getelése miatt rosszabbodott a mo­tor. A taxis egy-kettőre befásliz- ta szigetelőszalaggal és hálából vállalta a fuvart. Útközben beszédtéma is akadt, a csabai bérautózás helyzete, mely teljesen méltatlan a megye, székhelyhez, A város taxiállomá­nya kevés és rozoga. Már 1963- ban hivatalosan selejtre érettnek minősítették, mégsincs egyetlen új darabjuk sem. Az itteni húsz­egynéhány kocsi a legelavultabb taxiállománya a hazának. Muze­ális érték! — Prémiumot kapnak talán az itteni AKÖV-isták. amiért ilyen sokáig nyúzatják gépkocsisaikkal a kocsiparkot? — érdeklődtek az utasok. — Az sem lehetetlen — legyintett a „pilóta”.— Bezzeg Kaposvárott, Sopronban, Gyöngyösön és más városokban — hogy a megveszék- helyefkről ne is beszéljünk —» alapos generálozások és fokoza­tos leváltás újakkal, még Volgák­kal is — így megy ez másutt, ké­rem! Közben az apa figyelmeztette a vezetőt, hogy a sebességváltókart akassza be a helyére, ugyanis az­zal hadonászik és még ki találja verni a szélvédő üveget. — Nem csoda! — háborgott to­vább a vezető. Ebben a kaszm- ban. akárcsak a többiben is, min­den rozzant. rossz. Zörög az egész vercájg. Ujjnyi vastag ré­sek mindenütt, melyeken bezúg a hideg, beverődik a por, a sár és a motorházból az olaj. Utasaim összekent ruhával szállnak ki. Az egész karosszériát csak az imád­ság . . . Hatalmas dörrenés vágta ketté szavait s a kocsi oldalra dőlt. Csak nem vagyunk Saigon­ban? — akasztófahumorizált va­laki. — Semmiség — nyugtatta uta­sait a „pilóta” —, csupán durrde­fekt. Olyan ócska. agyonkopott tömlőkön gurigázunk. melyeknél a nylon zacskó is vastagabb. És most megkérem a kedves utaso­kat, hogy szánjanak ki és foly­tassák gyalog, mert póttömlőm nem lévén, bevontatásig itt ha­gyom a tragacsot. A villanyszernek kialudtak és a fáradt, öreg, agyonhajszolt jár­mű sötét ablakait mind erősebben paskolta a havas eső... —C j—

Next

/
Thumbnails
Contents