Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-09 / 290. szám

M6S. december 9. 3 Csütörtök Nyolcvanezer forint helyett 122 ezer forint az életkörülmények javítására Az dmíényfiJSEi Petőfi TenmeJő­srövetkezetben, ebbein az esztendő­ben 80 ezer forintot irányoztak elő a tsz-gazdák üzemi életkörülmé­nyeinek javítására. Ebből az ősz- szegből a szociális és a kulturális kiadásokat fedezték. Év közben — A szarvasi járás 13 termelőszö­vetkezetéiben a szociális bizottsá­gok munkáját jórészt az öregek­kel való törődésire korlátozták. A bizottságokat is ennek megfelelő­en idősebb emberekből állították össze. A csabacsűdi Lenin Tsz-ben a 74 éves Kis® János, a békés- szentandrási Rákóczi Tsz-ben pe­dig a 76 éves Tóth Lászlóra bíztál? az elnöki teendők ellátását. A leg­több termelőszövetkezetben a szo­ciális bizottság tagjaiként koros, beteges emberek kaptak megbíza­tást. Mivel a szociális bizottságok A Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsa december 6-án megbeszélésre hívta Békéscsaba üzemeinek és vállalatainak szakszervezeti nőfelelőseit és azokat is, akik részt vesznek az országos nőkongresszuson, hogy ott képviseljék az üzemi nődol­gozókat. A megbeszélésen elsősorban a tanulás szükségességét említet­ték és azt, hogy ebben nagyobb segítséget kapjanak a dolgozó nők. Van olyan üzem, ahol nem biztosítják az ehhez szükséges időt, és ennek megoldására ja­vasolták, hogy azok, akik szíve­sen vállalják a tanulást, lehető­leg egy műszakban dolgozhas­sanak. A másik igen égető probléma a napközik és bölcsődék férőhe­lyeinek száma, ami igen kevés. Ennek megoldására többen ja­vasolták, hogy a tanácsi napkö­valami ilyesmit feltétlen megkö­vetel, hogy a „szóban forgó sze­mélyt emberlközelbe hozhassuk”. Azt mondja tehát Toldi Ilona, hogy a gimnázium épületének megfordítása olyan, mint sok fia­tal. Miit mond még erről, máért mondja így? „Nézze, hogy miért fordították háttal az utcának, én nem tudom. De a legtöbb fiatal som tudja né­ha, hogy miért mutatja érzései fonákját a világnak? Hogy miért nem őszinte? Hogy miért nem tudja, mit is akar tulajdonkép­pen?” „És ezt általánosítja?” „De­hogy! Viszont azt se lehet, hogy ne lássa az ember, főként, ha nép­művelő.” Erről van szó! Öröm hallani, amikor a gazdasági ember (ez esetben fiatal lány) így beszél. Szóval, ő elsősorban népművelő! Kitűnő példa, gondolom, és fel­jegyzem a harmadik észlelést: Toldi Ica soha nem lesz bürok­rata... Megint a fiatalok. Az ifjúsági klub összejövetelein mindig ott van. November 7-én ünnepi műso_ ruk volt, jól sikerült. Az viszont nem tetszik neki, hogy a klubba járók szinte mind diákok. „Éppen eleget töprengünk azon, hogyan lehetne bővíteni az érdeklődést? Pedig aki egyszer éljön, nem bán­nék közötte — a helyzet megvál­tozott. A nyolcvanezer forint ke­vésnek bizonyult. Szociális célra a tervezett 48 ezer forint helyett de­cember 1-dg 72 ezer forintot, a tervezett 32 ezer forintos kulturá­lis kiadásira pedig 36 ezer forintot fordítottak. munkája tülnő az öregekről való gondoskodásnál, a párt járása bi­zottsága több termelőszövetkezet­nek javasolta, fiatalítsák meg a szociális bizottságokat. Vonjanak be ebbe a munkába olyan fiatalo­kat, középkorú férfiakat és nőket, akik a termelőszövetkezet gazdái­nak — a fiataloknak és öregek­nek — hozzáértéssel, emberséggel intézik a szociálpolitikai ügyeit. A termelőszövetkezetek pártszer­vezetei, igazgatóságai a javaslatot magukévá tették és a közeljövő­ben sorra kerülő közgyűléseken napirendre is tűzik. zik és bölcsődék is két műsza­kosak legyenek. Szó volt az egészségügyi helyzet javításá­nak szükségességéről is. Az üzemi nőfelelősök javasolták, hogy a nagyobb üzemekben le­gyen állandó orvosi ügyelet, ezenkívül helyes lenne, hogyha a nőgyógyászati szakrendelést biztosítanák olyan üzemben, ahol a dolgozók többsége nő. Igen nagy gond a sokgyermekes anyák foglalkoztatása s ezért kérték a küldötteket, hogy tol­mácsolják a kongresszusnak: hasson oda, hogy bizonyos mun­kakörökben sokgyermekes anyákat foglalkoztathassanak négyórás munkaidőben. A Békés megyei üzemi nő­dolgozókat képviselő küldöttek­nek ez a megbeszélés mintegy megbízatásként adta a fentie­ket. ja meg! A klubvezető? Bende Jú. lia. A bankban dolgozik. Másfél hónapja lett vezető Szeretjük.” „És mi van egy-egy ilyen klub­esten?” „Rengeteg jó műsor. Leg. utóbb Jancsó Adrienne és Koszta Rozália volt a vendégünk. Ma es_ te szellemi vetélkedő lesz. Sokan mondták, hogy jönnek.” Szakkörvezető érkezik. Az igaz­gató és a művészeti előadó nincs bent (az utóbbi tíz újszülött név­adó ünnepségét szervezi éppen), Toldi Ica azonban jól tájéko­zott, ahogy említettem: túllát a számokon, öt perc múlva folytat­juk. „AZ ÖTÖRAI TEÁK is kelle­mesek. Saját zenekarunk van. Az előbb kérdezte, hány szakkör? Az összesen 10.” „És mind működik, aktív?” „Nálunk csak aktív szakkörök vannak.” „Jó-jó, isme­rem el, de azért nem egyforma, biztos.” „Különösen jó a fotó, az eszperantó, a képzőművészeti meg az irodalmi. De a kertészeti, a..” „A végén mind felsorolja!” „Ha egyszer így van!” Fordítunk a szón. A Jókai Színház következik. Az előadások sikerét forintokban is látja. Mit szól ehhez, Ica? „Megvettünk tíz előadást, egyenként 4500 forintért. Ha több jön be, az a mi hasznunk. Ha A termelőszövetkezeti nagy gazdaságok munkaszervezetének legfontosabb egysége a brigád. Ezért a briigádvezetők kulcsembe­rei a szövetkezeti termelésnek, gazdálkodásnak és az egész kö­zösségi életnek. Vezetőkészségü- kön, szakmai és politikai ráter­mettségükön valóban nagyon sok múlik. Olyan kisebb közösség élén áll­nak ők, amely naponta megbeszéli gondjait, a közös munkával kap­csolatos észrevételeit. S ezek az észrevételek néha nagyon is lénye­gesek az egész szövetkezeti gazda­ság életében. A brigád vezető sok mindent el tud önállóan intézni, de csak akkor, ha bíznak benne, ha az adott terület felelős vezető­jének tekintik őt. Ilyen módon a tagok valóban csak lényegesebb gondjaikkal keresik meg az elnö­köt. A talpraesett brigádvezető idejében értesíti a vezetőséget, az illetékes szakvezetőt a tagok észre­vételeiről, s így sokat segít a ve­zetésnek. Tehát a szövetkezeti de­mokrácia törvényeinek érvényesí­tése sok esetben a brigádvezetőn múlik; azon az emberen, aki ko­rántól későig jóformán mindig együtt van a mezőn, vagy az állat- tenyésztő telepen szorgoskodó tsz- .gazdákikal. A szövetkezetben az időszerű tennivalók irányítása általában négy főrészből áll: — a munkák elvégzésére ki­adott rendelkezésből; — a munkák módjára adott út­baigazításból; — a munkafolj'amat közvetlen irányításából; — az elvégzett munka mennyi­ségének, minőségének ellenőrzésé­ből. E feladatoknak az a része, amely á kivitelezést jelenti, csak­nem teljes egészében a brigádve­zetőre vár. Nagyon sokrétű mun­káját csak akkor tudja megfelelő­en ellátni, ha tudását rendszere­iéit ház van, bejöhet 6100 forint is. Ebből tisztán megmarad ezer. Kell a szakköröknek!” „Mindig telt ház van?” — kérdem. „Saj­nos, nincs. A sarkad) közönség na­gyon operettes. Azt szereti, ami zenés. De azért a többi előadást is megszervezzük úgy, hogy ne le­gyen ráfizetés. De mondja, maga biztosan jobban tudja: ha már operetteket játszanak, rr>’ért a Viktóriát, meg a Mária főhadna­gyot tanulják be? Jobb nincs? Ezek nem tetszenek nekem. Az egyik, színésznő például majdnem ugyanazokat a mozdulatokat is­méül, mint a Viktóriában. A fér­fiak közt is van, aki nem tetszik. Nem neki való, amit játszik. Mu­száj neki játszania?” A végén te­hát majdnem megfordult a sze­rep: ő kérdezett, én viszont nem válaszoltam csak ennyit: „Néz­ze: a rendezőt kérdezze meg leg- közelebb...” Nem dicsérem Toldi Ilona tájé­kozottságát, ügyszeretetét, népmű­velő érzékét, jó ízlését; csak meg­állapítom: (utolsó vonásként a portrévázlaton) tetszik, ha vala­ki ilyen gazdasági ügyintéző; ha a számok világából sok és tágas ablakot nyit az emberek világára is. | Sass Ervin * A brigádvezető sen növeli. A tapasztalatok szerint a szövetkezetekben a brigádveze­tőik jelentős része semmiféle szak­mai végzettséggel nem rendelke­zik. Helyes lenne, ha az ilyen közös gazdaságokban — megértve a brigádvezetők munkájának fon­tosságát, jelentőségét — többet tö­rődnének ismereteik fejlesztésé­vel. Egy másik jelenség: sok szövet­kezetben gyakran váltogatják a brigádvezetőket. Minden munka- területre érvényes, hogy az ember egyik napról a másikra nem tudja ellátni úgy feladatát, mintha azt hosszú esztendők óta végezné. Kü­lönösen érvényes ez a mezőgazda­ságra. Egy-egy termelési giklus esztendőnként rendszerint egyszer zajlik le. Annak tapasztalatait esetleg a következő évben nem le­het megfelelően hasznosítani, mert akkor mások a természeti adottságok. Mindenképpen több esztendő kell tehát ahhoz, hogy valaki a termelés kérdéseiben megfelelő jártasságra tegyen szert a gyakorlatban. De az emberekkel foglalkozni még bonyolultabb, mint a szántóföldi termeléssel. S mégis gyakran türelmetlenek a 1 vezetők, s néhanapján a tagok is a brigádvezetővel szemben. S en­nek a türelmetlenségnek, a bri­gádvezetők gyakori váltogatásá­nak a szövetkezeti közösség látja a kárát. Kétségtelen tény, hogy vannak brigádvezetőik, akik foghegyről, sértő hangon beszélnek a szövet­kezeti tagokkal. Az ilyen maga­tartás nem egyeztethető össze semmiféle vezető beosztással, így a brigádvezetőséggel sem. Ugyan­így megengedhetetlen az is, ha a brigádvezetők mindenáron „jó vi­szonyban” kívánnak, akarnak len­ni a tagokkal, s ezért elnézőek, nem törődnek azzal, hogy népsze- rűséghajhászásuk előbb-utóbb megkárosítja a szövetkezetét s azokat is, akikkel szemben elné­zőek voltak. A brigádvezető minden tette a tagság szeme előtt játszódik le. S ha igazságtalan, ha sógor-koma alapon intézi a munkabeosztást, a munkanyilvántartást, a munka mi­nőségének ellenőrzését, rövid idő alatt vége a tekintélyének, bár­mennyire szeretné is, nem soká maradhat posztján. A brigádok élén álló emberek sokrétű munkáját egy kicsit az el­nökéhez lehet hasonlítani. Nagy­jából olyan feladatokat kell meg­oldaniuk a kisebb közösségekben* mint az elnöknek az egész szövet­kezet élén. Így aztán nemcsak a közvetlen termelési folyamatok irányítása tartozik rájuk, hanem az emberekkel való foglalkozás* törődés is. Minden szövetkezetben, de különösen a nagyobb 'termelő- szövetkezetekben nélkülözhetetlen feltétele a jó közösségi életnek az eleven brigádélet. A rendszeres megbeszélések, a brigád, s a szö­vetkezet egész helyzetének meg­vitatása — amelyre különösen a téli időszakban nyilak gyakrabban lehetőség, alkalom —nagyon fon­tos eszköze lehet a szövetkezeti öntudat fejlesztésének, az egész gazdaság előrehaladásának. A szövetkezetek legnagyobb ré­szében a vezetőség ennek megfe­lelően ítéli meg a brigádvezető je­lentőségét, fontosságát. Gondosko­dik arról, hogy megfelelő önálló­sággal láthassa el feladatát. Az a vezetőség, amely csak „küldönc­nek” tekinti a brigádvezetőt, meg­nehezíti a saját munkáját is. Mert valójában a brigád vezetőnek nem csupán az a feladata, hogy a fe­lülről kapott utasításokat továb­bítsa a tagoknak. Ez a munkájá­nak csak egy része lehet. Azzal kiegészítve, hogy legyen a brigád­vezetőnek önállóan joga dönteni — úgy, hogy a gazdálkodás egysé­ge, harmóniája ne boruljon fel. Adódhatnak s adódnak is rendkí­vüli esetek a munka során. Hol az időjárás, hol más tényező szól köz­be. S ha a' brigádvezető ilyenkor nem cselekszik önállóan vagy nem mer cselekedni* pótolhatatlan veszteségek énhetik a közös gazda­ságot. Ezernyi példa mutatja: a bri­gádvezetők túlnyomó többsége megérdemli a bizalmat. Joggal várják el, hogy többet törődjenek velük, hogy munkájuk jelentősé­géhez mérten becsüljék őket. Almási István A SZARVASI VAS-, FÉM KTSZ főmérnöki, üzemmérnöki, izemtecknikisi állások betöltésére keres G ÉPÉSZM ÉRNÖKÖKET, G ÉPÉSZTECHNIKUSOKAT, ELEKTROM ÉRNÖKÖT, ELEKTROTECHNIKUST, ÉS SZILIKÁT SZAKOS VASKOHÁSZ TECHNIKUSOKAT. Fizetés megegyezés szerint. Lakást biztosítunk. RÉSZLETES AJÁNLATOKAT SZARVAS, POSTAFIÖK 60 CÍMRE KÉRJÜK. amin* az* Valastyán János tsz-el­Megfiafalífják a tsz-ek szociális bizottságait II kongresszusi küldőnek megbízatása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents