Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-08 / 289. szám
t*$5. december S. 4 Szerda Az érem másik Hozzászólás a „Függelemsértés — Bátrabb kezdeményezést Lipcsei Imre, a Szakszerveze’ek Békés megyei Tanácsa Közgazda- sági Munkabizottságánálz vezetője levelet küldött hozzánk a Függelemsértés — a bíróság előtt eímű cikkünkre válaszolva.. Az alábbiakban kivonatosan közöljük: „Olvasva a Békés megyei Népújság cikkét... megnyugodva ttesszük tudomásul, hogy a let í elkövetője elnyeri büntetéséi... Aki azonban az ügyet ismeri, abban felmerül, hogy az újságírói egyoldalúan tájékoztatták, illetve az éremnek csak az egyik oldalát látta. Persze, az jó lett volna, ha az újságíró megnézte volna a másik oldalt is/., és így a tanulságok nem sántítanának... Ősz elején a Békéscsabai Kötöttárugyár mikrobuszában veze- tö beosztású dolgozók jöttek haza Budapestről Békéscsabára. Köztük az üzem főmérnöke, Lévai Kálmán, dr. Egri Levente, a vállalat jogásza, Petri Mihály technikus, Krnács Pál termelési főosztályvezető, Pataky József technológiai osztályvezető, Bíró Béla technikus. A főmérnök kezdeményezésére letérlek a Budapest—Bélcéscsaba közötti főútról és egy félreeső községbe betértek poharazgatni egy borkimérőhöz. Mivel a kocsiban a főmérnök volt a legmagasabb beosztású, senki nem ellenkezett vele. Megjegyzendő, hogy ezek a vezető emberek most utólag sem tartják megengedhetetlennek a gépkocsi ilyen célra való felhasználását... Jellemző, hogy közülük az egyik azt a tanácsot adta Petri nek a munkaügyi döntőbizottsági tárgyaláson, hogy „remélem, Misiként, tanultál az esetből és máskor nem fordul elő veled ilyesmi”. De az fel sem merüli ebben az emberben, hogy ö is ludas... Az üzem dolgozóénak erről égé_ szén más a véleményük. Szerintük a vállalati gépkocsit egyéni kiruccanásra még alkalomadtán sem szabad felhasználni.■■ Mert -mi következhet ebből a kiruccanásból? Legfeljebb csak az, hogy meglesz az egész napra szóló napidíj és valamivel több üzemanyag fogy; egy kicsit feleslegesen kopik a gépkocsi... Ezek a „csekélységek’’ szóra sem érdemesek, hiszen nem fizikai dolgozók csinálták, hanem vezető beosztásúak, akikre, úgy látszik, más a mér. •ee a vállalatnál.” Ezután a gúnyos és bíráló Megjegyzések után a levélíró leírja az elfogyasztott ital mennyiA Szarvas Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban — ahol az ország minden részéből) érkezett fiatalok tanulják az öntözéses gazdálkodás tennivalóit ■— a nappali tagozat I—II. osztályában 120 diák tanul, levelező tagozaton pedig 170 különböző munkahelyen dolgozó szakember szerez további képesítést. A jó hírű iskolában — melynek tanulói a szarvasi ÖRKI- ben és más öntözéses gazd&ságcímű cikkünkhöz ,,A kocsiba visszaülve Petri Mihály és a főmérnök egymásmellé übt. Hogy miről beszélgettek; senki sem tudja. Senki nem hallotta például, hogy Petri az üzem vezetőét, és az üzem többi dolgozóját becsmérelte. A főmérnök ezt állítja. A kocsiban ülők csak az arcul ütés tényét regisztrálták. De hogy mi volt az indítéka, azt senki sem. tudja. — Mindezt a munkaügyi döntőbizottsági tárgyaláson vallották a résztvevők. A meglevő iratok ezt rögzítik. ... Az eset. tipikusan társadalmi bírósági téma. Mégsem került az ügy társadalmi bíróság elé. Miért nem?! Azért, mert akkor az arcul ütés előzménye is napfényre kerülne és ez kényelmetlen lett volna a résztvevőknek... Az ügyet a közvélemény bevonása nélkül zárták le... S mivel senki konkrétan nem ismerte, ki így, ki úgy kommentálta az esetet. De abban a véleményben megegyeztek, hogy mivel vezetők is szerepelnek az ügyben, ez el lesz kenve... Petri Mihályt fegyelmi utón azonnali hatállyal elbocsájioiták ugyan a vállalattól, de az ügy többi szereplőjének semmi baja nem történt, A munkaügyi döntőbizottság szigrtalizáciőval élt a vállalat felé. hogy a többieket is vonják felelősségre. A szignál tzáciára elfelejtetlek válaszolni. A vizsgálatot Petri Mihály ellen dr. Egri Levente folytatta le, aki maga is szereplője volt a gépkocsi meg nem engedett használatának... Akikloel erről beszélgettünk, egyetértettek azzal, hogy a tettleges bántalmazásért Petri Mihályt meg leéli büntetni. Az tényleg megengedhetetlen, amit cselekedett. De az eset körülményeit figyelembe véve megállapították, hogy nemcsak ő az egyedüli okozója a történteknek, ezért rajta kívül a többieket is meg kellett tolna büntetni. Mivel ez nem így történt, a dolgozók az igazságérzetükben leitek megsértve. De megsértették azt az elvet is, hogy egyenlő mércével kell mérni...” lépesei Imre így fejezi be levelét: „írásomat nem védöbeszédnek szántam, mert én is egyetértek azzal, hogy büntetni kell a te tile- gességet. Ahhoz senkinek nincs joga semmilyen körülmények között, hogy ilyesmit elkövessen. De szükségesnek láttam, hogy az ügy ismeretében elmondjam azokat a az anyagi terheket termelőszövetkezet, állami gazdaság vagy egyéb intézmény viseli. Számos diák 600—700 iorint ösztöndíjat kap havonta, s a kollégiumi teljes ellátásért mindössze 200 forintot fizet A szarvasi felsőfokú technikum tanulói a róluk való szerető gondoskodást nemcsak jó tanulás- ! sál, de sokrétű társadalmi munká- I val is igyekszenek meghálálni. oldala a bíróság előtt” körülményeket, melyek a tettle- gességhez vezetlek...”’ * * * A Békés megyei Népújság 19br>. november 20-i számában jeleni meg a Függelemsértés — a bíróság előtt című bírósági tudósítás. Lapunk munkatársa a bírósági tárgyalás alapján kommentálta az esetet, mely szerint a Békéscsabai Kötöttárugyár technikusa, Petri Mihály tettlegesen bántalmazta Lévai Kálmán főmérnököt, tehát felettesét. A bírósági tárgyaláson nem volt vád tárgyává téve a gépkocsi jogtalan használata, ezért természetesen a bíróság ezt nem is tárgyalta. Kzért a tudósításban csupán az ügyészség vádemelése alapján a testi sértésről és az ezzel együtt járó függelem- sértésről szóltunk, illetve Ítéltük el. Az. érem másik oldaláról — amiről levélírónk beszámol — nem is szólhattunk a bírósági tárgyalás kapcsán. De mivel egyetértünk azzal, hogy a többi körülményt is figyelembe kellett volna venni az üzem vezetőinek, pártszervének, társadalmi bíróságának, valamint szakszervezeté nek, és ezt ott az üzemen belül — mivel nem bűncselekmény ez a másik oldal! — meg kelleti volna vizsgálni és az eredményről tájékoztatni az üzem dolgozóit — ezért közreadtuk Lipcsei Imre levelének lényegesebb részeit. Szerk. héttel ezelőtt Újkígyóson, a művelődési otthonban báli alkalomkor összerúgták a patkót a magyarok és a cigányok. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a később elfajult verekedés kezdeményezője magyar ember volt. Felöntött a garatra. belekötött az egyik cigányba, trágár szavak kíséretében enyhén szólva „lecigányazta”. A cigányok hasonló formában reagáltak „a túlságosan erős’' magyar első pofonjára. Még jó, hogy voltak higgadt, értelmes emberek is jelen: a többi között Alföldi Albert, a kuliúrház igazgatója, akinek közbelépésével sikerült rendet teremteni.* A tsz klubhelyiségében mintegy negy venötén ülnek. A naptár december 3-át jelez. Igénytelenül berendezett terem a klub. Pontosan 45 ember ül a lócákon, sűrűn kavarog a cigaretták füstje. Van, aki kucsmában, téli kabátban: cigányok, magyarok vegyesen. Néhány cigányasszony is. Helyesebben nem vegyesen ülnek; a cigányok külön egy asztalnál. Elég jól öltözöttek, mint ahogy hétköznap szokott a munkásember felöltözni; magyar és cigány egyaránt. Tulajdonképpen TIT-előadásra gyűltek Össze az emberek, de az előadás témájának találkozása nem véletlen a kultúrházi sajnálatos eseményekhez szigorúan kapcsolódik. Az előadó dr. Miihályffy Lajos, a gyulai járás ügyésze. A testi sértéseikről szól, s annak jogosan büntetendő következményeiről. Előadását feszült figyelemmel hallgatják mind a magyarok, mind a cigányok. Mondhatni: bűntudatos arcok, rebbenő szemek, izgatott súgdolózások kísérnek egy- egy olyan bejelentést, amely bizonyítja, hogy milyen szigorú büntetést kap az, akj a rajta esett séA termelőszövetkezetek 1965. évi építkezési beruházásairól a múlt hét második felében közleményben számoltunk be. Több beruházással, főként az ÉM Békés megyei vállalata, a tanácsi ipar és a ktsz-ek adósak maradtak. Ugyanakkor a mezőkovácsházi járás építőtársulása a vállalt munkát 98 százalékra teljesítette. A legújabb értesülés alapján a kovácsházi társulás mesterei, szak- és segédmunkásai az 1966. évi építési feladatból is tekintélyes részt valósítanak A Szovjetunió, a Német Demok ratikus Köztársaság, Románia, Lengyelország, Magyarország, Bulgária, Csehszlovákia és Jugoszlávia szakemberei vettek részt a szo- , cialista országok enciklopédiái I megbeszélésén, amelyet öt napon relémért saját maga vesz elégtételt. — Nahát, emberek, akikor ker- lelés nélkül mondják el az esetről a véleményüket: hogyan is állunk mi ezzel a cigányproblémával?! — teszi fel a kérdést Alföldi Albert. Mozgolódás, morgolódás, kényelmetlen feszengés. A magyarok és a cigányok egymást fixírozzák. — Az a baj,’ Albert elvtárs (keresztnevén szólítja a kultúrigaz- gatót), hogy mi barna bőrűek vagyunk, minket ezért nem szeretnek a községben. Én analfabétán nőttem fel... és ha valami eltűnik a faluban, akkor azt mondják az emberek, hogy a cigányok csinálták. Ha a disznó véletlenül kiszabadul és bele csörtet a vetésbe, akkor azt mondják, hogy persze, a cigány az én földemen legelteti a disznaját... — Hatalmas fekete bajusza van a felszólalónak. Hangja öntudatos, értelmes. Közben valami ártatlan szelídséggel néz, mintha csakugyan analfabéta lenne. Mintha valami jámbor, együgyű ember állna ott előttünk. — Nem úgy van az, Miska, hangzik a másik táborból. Mi, magyarok sokszor úgy érezzük, hogy a törvény inkább a ti oldalatokon áll. Titeket jobban pártolnak sokszor, mint minket, magyarokat. És sokszor a malacot is elengeditek, hadd csavarogjon, majd csak talál magáhak eleséget. — Komoly, kucsmás ember mondja ezt, nyugodt hangon. — És Alföldi Berci is inkább benneteket pártol, mint a magyarokat. Nem volt verekedés a kultúrházban éveken keresztül, csak amióta a cigányok odajárnak... — Sok igazság van abban, Miska, hogy nem dolgoztok eléggé becsületesen. Miért nem hagyjátok már a fenébe azt a cigányzugot... lőre nem szándékoznak a jelenleginél magasabb szervezeti formába juttatni valamelyik tsz szárnya alatt a kőműves- és ácsbrigádot, Gyulán, Orosházán, Gyomán és Békésen is lenne le- lehetőség egy önálló építőtársulás szervezésére. A dolog azonban azért is megy nehezen, mert. a szövetkezetek vezetőinek egy részénél ez az ügy nem talált kellő támogatásra, noha jól tudják, hogy egy ember egy gerendát nem emel fel. De sok ember együttes erőfeszítése elegendő ban igen nagyfokú szakmai gya- , korlatra tesznek szert — a diákok Csupán az új tanári házak közrnű- 76 százaléka társadalmi ösztöndí- i vesítésénél 250 folyóméter csatolja®. Nagy könnyebbség a szülők- ^ n®'t ástak társadajjni munkával, aek és diákoknak egyaránt, hogy j — A — A mezdkovácsházi társulás már tavaly is jól vizsgázott. Most ismét, Szervezetül!, módszerük mégiscsak gyér számú követőre talál. A múlt héten a szeghalmi járásban megalakult az építőtársulás. A többi járásban csend van. Sem Sarkadon, sem Szarvason, ahol egy tsz-építkezési társulás létrehozásának feltételei többségükben kialakultak, egyelehet a járásoknak évenként nyújtott 8—12 millió forint értékű beruházás megvalósításához. Az eddigielvnél bátrabban kellene kezdeményezni e dolgot, hogy a megye mezőgazdaságának fejlesztésére előirányzott építési összeg a mezőkovácsháziak példája nyomán gazdaságosan és maradéktalanul kerüljön fel- használásra. D. K. Lexikonok a szocialista országokban Kijönni a cigányzugból Előzményként annyit, hogy két át tartottak Moszkvában. A részvevők kielemezték a lexikonkészítés tudományos és módszertani problémáit és javaslatokat dolgozlak ki a kiadói munka kölcsönös támogatásáról ezen a szakterületen. ' H. N. Miért nem jöttök már ki onnan végre az emberek közé, emberi módon? Miért nem dolgoztok rendszeresen? Ügy csináljátok, hogy elvállaljátok a munkát, aztán mindjárt a fizetésre gondoltok, pedig fordítva kellene. Először dolgozni, aztán bért kérni! — Szenvedélyesen buzognak a szavak Alföldi elvíársból. — Értsétek már meg, nem a barma bőrötök a baj, hanem az, hogy néha büdös a munka. Értsétek már meg végre, ha becsületesen, folyamatosan dolgoztok; ha a gyerekeiteket rendszeresen járatjátok iskolába, rendesen öltözködtök, ha a gyerekeket akár az utcára, akár az iskolába tiszta nyakkal és füllel engeditek el, nem lesz baj, hogy barna a bőrötök, fekete a bajuszotok. Minden embert a munka tett emberré és ti is azzal tudjátok bizonyítani egyenjogúságotokat, ha annyit dolgoztok, amennyit általában egy magyar ember dolgozik. — Itt van a „Stolverk” esete. (Tizenöt év körüli vékony, csinos képű cigányfiú.) Olyan tehetséges táncos, hogy országos hírű ember lehet belőle. De nem törődtök vele. Miért nem kényszerűitek arra, hogy tanuljon, művelje magát?! Az ő sikere is bizonyíthatná, hogy igenis vagytok olyanok, mint a magyarok... Titeket nem érdekel. hogy ha rendszeresen jár az együttesetek próbára, a tavasszal Békéscsabán, a színházban léphettek fel?! — mondja Alföldi Albert. A cigányok összenéznek; érzik, hogy igazság az, amit a kultúrház igazgatója elmondott. Meglegyinti őket annak a szele, hogy a zugból csak rendszeres munkával és rendszeres művelődéssel lehet kijutni. De ez az egész számukra sem .olyan .egyszerű... l’ernyák Ferenc segét, majd így folytatja: Á tanulók 70 százaléka társadalmi ösztöndíjas a Szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban Százhetvenen tamilnak a levelező szakon
