Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-04 / 286. szám
19(5. december 1. 3 Szombat Rekordforgalmat éri el novemberben a békéscsabai Körüs Állami Áruház Ez év novemberéig 1964 decemberét tartották úgy számon, hogy abban a hónapban volt fennállása óta a legnagyobb forgalma a békéscsabai Körös Állami Áruháznak. Éltkor 9 035 000 forint értékű árut vásároltak a vevők. Az elmúlt hónap forgalmát összegezve azonban kiderült, hogy novemberben az áruházban új rekord született, mivel 9 202 000 forint értékű áru kelt el. Legjobban a lakástextil, a televíziók és a konfekciócikkek fogytak. Az áruházban kérdésünkre elmondották, hogy az új rekord ösz- szefügg a Fegyveres Erők Klubjában megrendezett árubemutatóval, s hogy bőséges készlettel rendelkeznek a karácsony előtti „vevő- áradatra”. Lehet, hogy a novemberi rekord nem lesz hosszú életű ? Közös építővállalkozás I Nőkong resszus előtt: alakult a szeghalmi járásban Korábban hírt adtunk arról, hogy a szeghalmi járás termelő- szövetkezetei lépéseket tettek egy közös építkezési vállalkozás létrehozására. A kezdeti erőfeszítés eredménnyel járt — közölte Ombódi István, a járási tanács vb-elnökhelyettese. — A vállalkozás létében érdekelt hét termelő- szövetkezet vezetősége egyetértésre jutott, s megalakította a társulást. Az építővállalkozás közvetlen vezetését — személy szerint — még nem alakították ki. Azt viszont eldöntötték, hogy kőműues- és ácsbrigádot hoznak létre, ösz- szesítették a szak- és segédmunkások számát. Ennek alapján hozzáláttak az 1966. évi tsz-beruházás kivitelezésének előkészítéséhez. iiÉ értéke mérhetetlen... Osztoznak az örömben, vigaszt I ja óta sokat voltam egyedül. Fér- nyújtanak a bánatban. Dorgálnak,■ jem mindig részt vett a munkás- ha éppen kell és buzdítanak, új 1 mozgalomban. Ahová hivatása, erőt öntenek, ha erre van szükség. ^ Ott vannak a férj mellett a hivatalban, üzemben vagy a mezőn, Forró levegős szárítóberendezés hiánya gátolja a solanum termesztését Kimagasló eredményt ért el a solanum termesztésében a kondo- rosi Dolgozók Tsz. Hatvan holdról 90 vagon zöld tömeget takarítottak be. Az értékes gyógyászati növény termesztési költségét lényegesen növelte a szállítás. A Kondoroson termett solánum-ágakat Mezőhegyesre és az ÖRKI rózsást üzemegységébe vitték, ahol forró levegő segítségével beszárították. Mindkét üzemben a solanum- szüret idejére a lucemaszárító kapacitás egy részét engedték át erre a célra. A termelőszövetkezetnek holdanként 10—15 ezer forint bruttó bevételt hozott e .gyógynövény. 1906-ban termesztésével azért foglalkoznak kisebb területei, mert az üzem szállítókapacitása nem bírja el a több tíz kilométeres fuvarozást. Amennyiben Kondoros körzetében építenének egy forró levegős solanum-szárítót, több közös gazdaság — a Dolgozók Tsz-hez hasonlóan — vállalkozna e fontos gyógynövény termesztésére. Egyelőre azonban a forró levegős szárítóberendezés hiánya gátolja e munka szervezését. ahol éppen dolgozik. Árasztják az otthon melegét még akkor is, ha a férj távol van tőle, ha munkája során gondok légiója veszi körül, ha mások ügyes-bajos dolgait intézi. Ha pedig hazatér, szerető gondoskodás veszi körül. Feleségek, édesanyák, élettársak ők, akik kettős hivatásukat teljesítik. Kétszeresen nehéz e hivatás teljesítése azoknak, akiknek élettársát a nép állama vezető posztra állította. Nemrég kitüntetéseket adtak át a jó eredményeket elért vezetőknek s az ünnepség megható pillanataiban valaki megjegyezte: Ha a feleségem nem oly megértő, nem segít abban, hogy munkámat nyugodtan végezhessem, talán soha nem értem volna ezt el. — Őszintén, mély belső érzésektől áthatott szavak voltak ezek, s nagyon igazak. * Huszonhárom év elröppent Molnár Lajosnét békéscsabai otthonában találom. Meglepetve fogad. Szokatlan, hogy egyszerre munkájáról, helytállásáról kérdezik. — Nehéz lenne így dióhéjban 23 év történetét elmondani — mondja. — Házasságunk első napAz országos anfennaszervíz foglalkozik Békés megye határszéli területének vételi zavaraival Felszólalás dohányügyben \em nagy ügy, de bosszantó. A Következő történt: ez év elején felkerestük a Magyar Dohányipar békéscsabai elosztóját, s ott készségesen tájékoztattak arról, hogy az elosztóhoz tartozó területen az eltelt év alatt mennyi cigaretta és dohány fogyott el. Érdekesek voltak ezek az adatok, s rajtuk kívül a cigarettafogyasztással kapcsolatos más kérdésekre is választ kaptunk. Például: melyik cigarettából fogy a legtöbb, melyik a második, a harmadik a „rangsorban” ? Most, amikor már közeledett az év vége, szerettünk volna ismét tájékoztatást kapni, hogy vajon történtek-e változások a cigarettafogyasztásban, többet szivnak-e az emberek vagy sem. Ám amikor felkerestük az elosztót, tájékoztatás helyett mást kaptunk. Egy útbaigazítást, miszerint forduljunk kérelmünkkel a központjukhoz, mivel erre vonatkozóan körlevél érkezett- Csak a központ engedélyével tájékoztathatnak minket. így történt. Bármilyen meglepő Is. Az engedélyt minden bizonnyal megkapnánk a központtól, ha „kérelemmel fordulnánk hozzá”. De hát akkor mi szükség van erre? Nem tudjuk. Vagy államtitokról van szó? Mondom, nem nagy ügy, de bosz- szantó. És ha nem lennék optimista, félnék, hogy elszaporodnának az ehhez hasonló esetek, s újságíró csak álruhában kérdezhetné meg például egy borotvapenge árát, mert különben nem mondanák meg neki. Miért? Mert még megírná— L a. (Budapesti tudósítónktól) " Budapesten és sok vidéki nagy- S városban egész televíziós antenna- ! erdőket látni a háztetőkön. Külö- S nősen a többemeletes bérházak. ■ ban és lakótelepeken tapasztalha- J tó ez, ami igen sok kárt okoz az ! állami tulajdonban levő házakban 5 és magéban a televízióvételben ! is. A pesti és vidéki új lakótelepc• ken erélyes intézkedéseket kellett ■ foganatosítani, mert az antenna■ erdők kilyukasztják a háztetőket, { ami miatt egy-egy lakótelepen S több százezer forintos kár kelet- 5 kezett. De van a sűrű antenna- S erdők miatt más hiba is. Miután • majdnem egymás mellé szerelik a • siündisznótüskéhez hasonló televí• ziós antennákat, sőt rádióantenná! kát is, a televíziós készüléknél ■ ■ úgynevezett szellemképek, dupla • alakok észlelhetők. • Ezen csak a központi antenna S segít, vagyis az építők, illetve a • kivitelezők is kénytelenek már ! úgy tervezni előre, hogy központi : antennáikra lehessen kapcsolni a • ház készülékeit. Egy központi an■ termára 30—35 antennát is rá le■ ■ hét termi, ami olcsóbb és éssze- 5 rúbb is, mint az egyéni rudak ! és felvevők felállítása. Ma egy • rendes antenna készítéséért elkér. 5 nek ezer forint körüli összeget. A ! központi antennára való felkap• csolás ennek a harmadába kerül. : A vasbetonból épült házak jó ré■ szében amúgy is rosszabb a vétel, ; mint a régi téglaépületekben, ■ ezek jó részében tehát nem ■ lehet szobaantennát használni, • ami úgyis csak 50 kilométeres körzetben megfelelő. Tehát vidéken, különösen a határmenti megyékben csak megfelelően szerelt antennát szabad használni, mert a készüléket amúgy is za varják a szomszéd állambeli adók. A zavarok kiszűrése, a külföldi vételek behozása tehát csakis megfelelően felszerelt antennákkal érhető el. A központi antennák használata villámlásveszély szempontjából is biztosabb. Miután jelenleg elsősorban csak a kisiparosok foglalkoznak az antennák készítésével és felszerelésével, s ezek jó része nem mindig szakszerűen történik, országos szerviz alakul már jövő év tavaszán az antenna-panaszok felszámolására. A GELKA állítja fel ezt az országos antennaszervizt, mert a vételi zavarokat, amelyek készülékeken kívüli okokból keletkeznek, csakis egyöntetűen lehet felszámolni. Békés megyében a televíziós adás többé-kevésbé megfelelő, mert úgy Szentes, mint a kékesi adó aránylag megfelelően fogható. Mégis a hivatalos megállapítások alapján Sarkadtól és Vésztőtől keletre időnként gyenge és zavaros a vétel. Ezeket a hibákat csakis a készülékeken kívül az antennákkal lehet megszüntetni. Az országos antennaszerviz a jövő év tavaszától kezdve igyekszik kiszűrni a televíziós zavarokat a határszéli megyékben, így Békésben is- Bár Békéscsabán a televíziós vétel jónak mondható, valószínűen itt állítják fel a megyei hálózat központját. Zsolnai László ! vállalt munkája szólította, oda ment. Mit mondjak? Nehéz volt. És a 23 év elröppent. Most nyugdíjas. Azt hiszi, hogy pihen? Dehogy! Párttitkár már két éve itt a VI. kerületben. Most is oda van valahol, gépelteti a beszámolóját, amit tegnap készített, mert holnap gyűlés lesz. És ez így megy évek óta. A szobában ragyogó tisztaság, kellemes, hangulatos környezet. Az asszony teremtette meg, aki ott állt férje oldalán viharban, napsütésben egyaránt. Molnámé- nak a viharból jutott több. A beszélgetés során villanásszerű képeket vetít elénk az emlékezés. Az elmúlt ^3 év egy-egy mozzanatát eleveníti fel. A háborút, Budapest ostromának idejét, amikor a fiatalasszony a pincében rettegett születendő gyermeke és távollevő férje életéért. A férj már a felszabadulás előtt is a munkásmozgalom harcosa volt. A háború után a hivatás falura szólította őket. Az asszony osztályrésze: álmatlan éjszakák, egyedüllét, a gyermekek nevelése, az otthon rendben tartása. Mindez rá hárult. — Könnyen össze tudnám adni, mennyi időt töltött együtt a családdal, nyugodt körülmények között a férjem. Mindig menni kellett hol gyűlésre, hol valami hivatalos ügyet intézni, máskor vidékre, a kevés szabad időt pedig a különböző társadalmi funkciók betöltésére fordította. Rám maradt a család, a háztartás. Ügy érzem, már egy kicsit fáradt vagyok. Pedig Molnámé most sem pihen. Két nagy fia tanul. Ehhez és férje munkájához is nyugodt otthon kell. Ezt ő teremti meg. Emellett jut ideje társadalmi munkára is. Jelenleg a VI. kerületi nőtanács vezetőségi tagja. Ki tudja, hogyan győzte mindezt? Talán maga sem, de soha nem számolta az időt, úgy érezte, ezt kell tennie, ez a hivatása. Hajnali ébredés, éjféli virrasztás Falun megszokott dolog a korai ébredés, de akinek el kell látnia a háztartást, mielőtt munkahelyére indul, annak még korábban kél a nap. Bálint Ferencné már megszokta ezt is. Életerős, fürge mozgású, egészséges, piros arcú asszony. Egész lényéből árad a tettrekész- ség. Soha nem fáradt, erre nem panaszkodik, pedig akad munkája bőven. Almáskamaráson a földművesszövetkezet élelmiszerboltjában dolgozik. A férje elnök a Sallai Tsz-ben. Mielőtt elindul munkahelyére, férjének és gyermekeinek is elkészíti a reggelit, hiszen az ember is korán indul. Azután megtörni a tizenegy kacsát és három libát, megeteti a baromfit, disznót, ha még akad ideje, előkészíti az ebédfőzéshez szükséges nyersanyagot, hogy a nagymama főzhessen. Azután kerékpárra ül s esőben, szélben, napsütésben megteszi a hosszú utat a faluszéli háztól a boltig. — Jó időbeosztással mindent el lehet végezni — mondja mosolyogva Bálintné, amikor arról faggatom, hogyan győzi mindezt. — Most is az ebédidő alatt tésztát dagasztottam. Este sütök egy kis túrós lepényt, mert a lányom, aki Orosházán a gimnáziumban tanul, nagyon szereti. Tegnap kacsát tisztítottam, hogy mára csak a főzés maradjon. Éjfél körül végeztem vele. Amióta a férj tsz-elnök, nehezebb lett a munkája és sokan mondták is, miért nem marad otthon, hogy csak a háztartást vezesse. De Bálintné szereti a kis közösséget, ahol dolgozik és nem hagyná el. Emellett — mint ahogyan mondotta: jó beosztással — jut idő arra is, hogy férjének gondjaiban osztozzon, segítse munkáját és esténként megvitassanak egy-egy nehezebb kérdést is. A 20 évi házasság alatt soha nem volt nagyobb összezördülés közöttük. A nyugodt, kiegyensúlyozott élet hatása érvényesül a tsz-elnök. vezetési módszereiben is. A tagság megelégedetten dicséri munkáját. És ebben osztozik Bálintné is. Aki tökéletesen boldog — Tökéletesen boldog vagyok és kicsit büszke is arra, hogy férjem sikeresen elvégezte az egyetemet. Ebben részem volt nekem is azzal, hogy elősegítettem a nyugodt tanulását. Az ő sikere tehát az enyém is. Dr. Takács Lőrinczné, a med- gyesegyházi volt tanácselnök felesége mondja ezeket. Azért írom múlt időben a tanácselnökséget, mert a férj éppen mostanában magasabb beosztást kapott. A küzdelmes évek viszont Medgyesegy- házán zajlottak le, itt^ kellett a tanácselnök feleségének, a háziasszonynak és édesanyának igazán helytállni. — Nem volt könnyű — mondja a fiatalasszony és égbolt-kék szemében a nehéz idők emléke tükröződik. — A tanácselnöknek ezerféle kötelezettsége van még munkaidő után is. Bizony sokszor nehezteltek ránk azért, hogy nem megyünk szórakozni. A munka mellett a tanulás nagy megterhelés és én nagyon boldog voltam, amikor férjem azt mondta: nekem köszönheti, hogy sikerült. Takácsné az alkalmazkodást tartja a legfőbb erénynek. Szerinte csak úgy juthatnak mindketten előre, ha ezt szem előtt tartják. Amíg férje tanult, nem vállalt munkál, hanem a nyugodt otthon, a kellemes környezet kialakításán fáradozott. Emellett — hiszen szabad ideje a házimunka jó beosztása mellett volt — maga is tanult. Elvégezte az óvónőképzőt. Ezenkívül részt vett a nőmozgalmi munkában is. Most már dolgozik az óvodában. Esténként pedig a kis család együtt örül legifjabb tagjának: a 17 hónapos Öcsinek. Harmonikus, kiegyensúlyozott családi élet: tökéletes boldogság. Kíván-e ennél többet egy asszony is? % Három asszonyt mutattunk be, három különböző beosztásban levő vezető feleségét. Róluk eddig keveset írtunk, pedig megérdemlik, hiszen igen sokat tesznek azért, hogy a férj helytállhasson és teljesíteni tudja a beosztásával járó teendőket — hivatását. Kétszeresen nehéz ezeknek az asszonyoknak a helyzetük, mégis helytállnak. Munkájuk értéke éppen ezért mérhetetlen. Kasnyik Judit
