Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-04 / 286. szám

1965. december 4. 4 Szómba I A megye* WEB vizsgálata nyomán Három könnyűipari üzem — sokféle termelési tapasztalat Kis színjátszók A mező herényi úttörőház kispajtásai nagy fába vágták a fej­szét. A Mark Twain regényéből dramatizált „Koldus és király­fi” előadására készülnek. Gulyás János tanár beállítja az egyik jelenetei. • Fotó: Malmos •HMmMiuHMiH><mtiinuiMMMUuisuMUUiiiumuii<tiiMiiiiiunummitliMilUitnuiuiitlii(iUMn«uiiiiii»ititiiiiHiiiiiii»iiiiH>tiiiiiuiiiiiiiuHn A népi ellenőrök október 22-e és november 5-e között megyénk három könnyűipari vállalatánál, nevezetesen a Békéscsabai Kö­töttárugyárban. a Békés megyei Kosáriparx Vállalatnál és a Bu­dapesti Harisnyagyár gyulai üzemében folytattak vizsgálatot A tapasztalatokról készült jelen­tést a megyei MBB legutóbbi ülé­sén vitatták meg. Amint az ösz- szefoglaló jelentés megállapítja: a vizsgálat célja annak meg­állapítása volt, hogy az egyes vál­lalatok és gyáregységek termelé­se mennyire tervszerű és ütemes, hogyan teljesítették a szerződés­ben vállalt belföldi és export­feladataikat. Ezzel együtt termé­szetesen azt is tanulmányozták, hogy a termelés alakulására mi­ként hatottak az egyes tényezők, közülük is elsősorban az anyag- ellátás és a belső szervezési in­tézkedések. A több napig tartó vizsgálatok sokféle tapasztalatot hoztak fel­színre. Akadt köztük kedvező is, kedvezőtlen is. Mindenesetre a megvizsgált üzemek gazdasági, műszaki és mozgalmi vezetői jól hasznosíthatják majd munkájúik­ban ezeket a megállapításokat l í ■ A három ü2em közül az idei esztendő háromnegyedévi text vének egyedül a Békéscsabai Kö­töttárugyár nem tett eleget. A gyár termelési éntéktervét 98,5 százalékra, tonnaiervét pedig 96,6 százalékra teljesítette. Ennek vi­szont sok oka volt, rajtuk kívül álló is, rajtuk múló is. Különben a népi ellenőrök itt gyűjtötték össze a legtöbb kedvezőöen ta­pasztalatot. A'z első, s talán a leg­fontosabb ezek közül is, hogy a termelés üteme nem alakul kielé­gítően, a -negyedévek egyes hó­napjai között szinte állandósult az ingadozás és a hullámzás. Állan­dó jelenség, hogy a negyedévek — különösen az első negyedévben volt így — első hónapjainak ter­melési lemaradását a második és a harmadik hónapban pótolják. Ez viszont jelentős mennyiségű túlóra leihasználását tette szük­ségessé. Jól szemlélteti ezt a kö­vetkező statisztika: 1964 három negyedévében összesen 3.110 túl­órát veitek igénybe, az idén a ha­sonló időszakban 8869-et. Ennek egy részét — főként az első ne­gyedévben — a varrodában a termelés lemaradásának pótlásá­ra, a többi üzemrészben pedig az úgynevezett szűk keresztmetsze­tek miatt használták fel. Szem­beötlő, hogy a bázisidőszakhoz képest a karbantartásnál is je­lentősen megnövekedett a túlóra- íeihasznalás. Több ok következtében állott elő ez a helyzet. Ebben item lüs része és szerepe volt a vállalaton kívüli tényezőknek is, melyek így vagy úgy hátráltatták a mun­kát. A termelés lemaradását és az észlelt ütemtelenséget többek között a következő vállalaton kí­vüli tényezők is okozták. Ezeket nemcsak indoklásnak, mindenek­előtt okulásnak is hasznos felso­rakoztatni, hiszen mindezekből a jövőre nézve is levonhatók a szükséges tanulságok. Sok gondot okozott az egyes fonalfélék hiá­nya és olykor nem megfelelő mi­nőségük, valamint néhány kellék hiánya. A gondot csak szaporí­totta, hogy az új Textima-gépeket az .épületberuházás elhúzódása miatt a tervezettnél jó néhány hónappal később állíthatták ter­melésbe. Csaknem egy évet ké­sett az új lemezkémény üzembe helyezése is, ami viszont gö/.hi ányt okozott a gyárban. Késve ér­keztek a frottír gyártásához szükséges gépek is. A választékot 199 új cikkel gyarapították, ami természetszerűleg új és új gon­dokat szült. Mindezt tetézte, hogy az új dolgozók begvakorlatlansá­gának következményeként ala­csony volt a teljesítményük, s így a létszámot is huszonhattal kénytelenek voltak túllépni. Természetesen mindez a ter­melékenységet is hátrányosan be­folyásolta. Szemléltetően kitűnik ez az egy főre eső termelési érték­terv teljesítéséből, axni csak 96,4 százalékra sikerült. így az egy teljesített órára eső változatlan normaóra alakulása még a tava­lyi eredményt sem érte el. Amint a népi ellenőrök megállapították: a gyárban valahogy háttérbe szo­rult a termelékenység növelésével való rendszeres és állandó törő­dés. A nagyobb figyelmet viszont akár a terv lemarad ás, akár a termelésben tapasztalt ütemte- íenség nagyon is indokolná. Az exporttervek teljesítésével nem volt különösebb baj. Ezt kü­lönben az is bizonyítja, hogy ki­lenc hónap alatt az ex por tervet forintértékben 11,9 százalékkal, tonnában pedig 3,7 százalékkal túlteljesítették. Ám, s a vizsgálat­nak talán az az egyik legfőbb ta­nulsága. hogy az ebben elért si­ker mégsem elegendő ahhoz, hogy a már említett lemaradásokat pótolja. II. Megyénk egyik olyan üzeme a Békés megyei Kos'áripari Vállalat, amely kizárólag exportra termel, mert hiszen a termelési értéknek 94.3 százalékát teszi ki az export­kötelezettsége. Ezért egyáltalán nem mellékes, hogy a népi ellen­őrök milyen tapasztalatokat sze- reztek. Kedvezőket. A vállalat exportkötelezettségét is, belkeres­kedelmi tervét is pontosan teljesí­tette, A termékek minősége te­kintetében pedig valamennyi megvizsgált üzem közül a leg­jobb. Az első osztályú áruk ará­nya ugyanis 99,8 százalék. A békésiek munkáját dicsérd a .népi ellenőröknek az a megálla­pítása. mely szerint a vállalatnál a termelés általában hónapról hónapra egyenletesen fejlődő és a tervezett ütemnek is megfelelő. Ebből következik azután, hogy hóvégi hajrá nem tapasztalható, a termeléshez túlórát nem vesznek igénybe, A prémiumrendszer jól segíti a minőség javítását. Tehát nem véletlen, hogy az első osztá­lyú termékek aránya alig valami­vel marad alatta a 100 százalék­nak. A sok jó mellett akad azért gond itt is. Amint a vizsgálat ki­derítette. a vállalatnál inkább a termelésbe gyorsabban beállítható álképzösökkel foglalkoznak, mint­sem az ipari tanulók képzésével. Ez azonban azzal a hátránnyal jár, hogy az általános szakmai képzettség hiánya miatt a legtöbb új cikknél az átképzősöket újból be kell tanítani. A vállalat alapanyagellátott­sága általában kielégítő. A para- finált ITA-papírt és a szükséges lakkot azonban nemegyszer csak hosszas utánjárás után sikerül beszerezni. Az ITA-papír eseté­ben azért is feltűnő ez, mert a szabályos és időben feladott meg­rendelés alapján nem kapják meg a szükséges mennyiséget. Ugyanakkor legálisan, de sok utánjárás után, különböző utakon mégis hozzá lehet jutni. Kérdés: vajon miért van e plusz gond­dal járó gyakorlatra szükség? 111. A népi ellenőrök vizsgálata a Budapesti Harisnyagyár gyulai üzemében bár egy-két kedvezőt­len tapasztalatot is feltárt, mégis a kedvezőek vannak túlsúlyban. A háromnegyedévi termelési ter­vet a gyáregység 101,6 százalék­ra teljesítette. S akárcsak Béké­sen, itt sem észleltek negyedév végi hajrákat, a termelés ütemes. Ez viszont több tényező kölcsön­hatásának eredménye. A gyártás­előkészítés színvonala jó, a terme­lőegységek összhangja is megfele­lő. Ez utóbbi abból is követke­zik, hogy az egyes üzemrészek­ben a dolgozóik teljesítmény- százaléka általaiban tervszerű. A jelentés szerint a gyárban mintaszerű a munkaverseny-moz. galom. Ennek pozitív hatása pe­dig a legjobban a termelés üte­mességén mérhető le. Ezt jól szolgálja a prémiumrendszer is. Ugyanúgy, ahogy a kosáripari vál­lalatnál. itt sem használtak fel a termeléshez túlórát, mert a bá­zisidőszakhoz képest a munka ter­melékenysége jelentősen növe­kedett. A műszála fejlesztési és munkaügyi tervek megalapozot­tak. Ezt a megalapozottságot kü­lönben mi sem igazolja jobban annál, hogy a különféle műszaki intézkedések alkalmazásával há­romnegyedév alatt 292 ezer forin­tot megtakarítottak. A népi ellen­őrök vizsgálata azonban azt is megállapította, hogy az idén a jnúlt év azonos időszakához ké­pest növekedett a selej tgyúr tás. Ennek oka elsősorban a szinkeve- redés és a technológiai fegyelem némi lazulása. Ez a szépséghiba az összes ta­pasztalatokhoz mérve nem olyan nagy, hogy azon ne lehessen majd változtatni. Lehet és szükséges is. Hiszen úgy realizálódik majd megfelelőképpen a népi ellenőrök segítő szándékú vizsgálata, ha mindhárom üzemben megszívle­lik mindazt, amit jogosan kifogá­soltak a tények és a tapasztalatok alapján. Sokszor írtunk mái- szocialista brigádokról. A róluk szóló cik­kekben főleg azt vizsgáltuk, mennyiben segítik elő szocializ­must építő társadalmunk össznépi tulajdonának növelését; mit és mennyit tesznek azért, hogy vál­lalatuk teljesítse havi, negyed­éves, éves tervét... Lapunk most arra volt kíváncsi, hogy egy szocialista brigád ho­gyan tevékenykedik kulturális vonatkozásban; mit tesz azért, hogy a megtisztelő címet megtart­hassa; hogyan vesz részt a foly­tonos továbbképzésben, hogy eredményeit minőségi és mennyi­ségi vonatkozásban fejleszthesse. Tudjuk, hogy a Szocialista brigád cím elnyeréséért folytatott megfe­szített munka kritériuma mind a szakmai, mind az egyetemes mű­veltség fokozása is. * A szokástól eltérően nem ipari jellegű üzemet, nem is termelő­szövetkezetet, hanem egy keres­Télen is dolgoznak a sarkadi építők A Sarkadi Építőipari Ktsz éves terve az idén csaknem eléri a 19 millió forintot. Békéscsabán, a Mokri utcában egy 12 lakásos kétszintes lakóház, Mezőgyánban, Okányban és Körösnagyharsány- ban egy-egy istálló építését befe­jezték. Elkészült 6 családi ház is. Sarkadon tető alá hoztak egy 24 lakásos, háromszintes épületet, egy másik hasonlónak pedig az alapját már lerakták. Sarlcadke- resztúron még az idén lealapoz­nak egy 198 férőhelyes istállót, aminek a befejezési határideje a jövő év vége. Öt családi ház épí­tését is megkezdték. A téliesítéssel úgy felkészültek, hogy az építő­részleg folyamatosan, egész télen dolgozhat. Az Állami Biztosító sarkadi fi­ókja belső berendezésének az el­készítésével a ktsz-t bízták meg. A IV. negyedévben első alkalom­mal az egyik budapesti vállalat 700 rakodólapot rendelt a szövet­kezettől, de mar 1966-ra is nagyobb mennyiséget kötött le. kedelmi egységet, a békéscsabai MO-as számú önkiszolgáló boltot kerestük meg. Tyereskova nevét viselő szocialista brigádjának híre eljutott hozzánk. Sajben János, a bolt s egyben a szocialista brigád vezetője szívesen tájékoztatott azzal a fenntartással, hogy a bri­gád tagjait is meghallgatom. — Négy éve dolgozom ebben a boltban, s a „Tegyük szebbé bolt­jainkat” mozgalomban megyei szinten két éve már, hogy ná­lunk maradt az első díj. Négy év óta pedig évről évre kiérdemelte csoportom a Szocialista brigád címet. — És ön? — Megkaptam a Belkereskede­lem Kiváló Dolgozója oklevelet. Mosolya szerény, mintegy „res- telli” sikeiét. Ismerkedem a Tyereskova bri­gád tagjaival Vajon munkaidejük leteltével mivel foglalkoznak, ho­gyan művelik magukat? Elkészült utak jelzik a Közúti Üzemi Vállalat tervszerű munkáját Megyénk termelőszövetkezetei ebben az évben 17 helyen jutottak bekötő úthoz. Az utakat a Közúti Üzemi Vállalat, a Betonútépítő Vállalat és a Békéscsabai Aszfalt- útépítő Vállalat készítette. Ki. emelkedő munkát végzett a Köz­úti Üzemi Vállalat, összesen 17 termelőszövetkezetet juttatott terv szerint igen jó minőségű be­kötő úthoz. Az év elején vállalt munkák átadását július 7-én kezdte el az orosházi Szabadság Tsz-ben és november 16-ára kész­re jelentette a bélmegyeri Arany, kalász Tsz bekötő útját is. Egye­dül az okányi Petőfi Tsz útberu- házásának kivitelezése húzódott el, de a program szerint a tervet ez a vállalat Okányban is telje­síti. Meglepően tiszta a brigádnapló; gyöngybetűs, havonként vezetett. Visszatérő mottóként szerepel benne: „Kulturált magatartást a vásárlókkal szemben....; az ötös bizonyítványt is lehet javítani még csillagos ötösre...” — Sajben elvtárs hány éves? — Hatvan, de nem szeletem, ha bácsinak szólítanak a tanuló- lányok. Én magam a sportot is a kultúrához sorolom, nagyon sze­retem a labdarúgást, s most a jó nevű VTSK ifi-csapatának ed­zője lettem. A testedzés kultúrá­jának köszönhetem (hiszen kul­túra az is, ha kulturáltan műve­lik), hogy ilyen fiatalos vagyok. A szakmai továbbképzést nagyon fontosnak tartom, ^agamról csak annyit ebben a vonatkozásban, hogy nem szeretném, ha fiatal bngádtagjaim akár szakmai vo­natkozásban. akár általános mű­veltségben lepipálnának. — Hát akkor szeretnék beszél­getni egy-két brigádtaggal... Kéri Mária hosszú hajú, csinos barna kislány; kissé zavart ebben a szituációba!). — Harmadéves tanuló vagyok, s örülök, hogy a Tyereskova bri­gád tagja lehetek — zavart moz­P. P. üzociali^la

Next

/
Thumbnails
Contents