Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-31 / 308. szám

0 Iffö. december 31. 3 Péntek Kétszer nagyobb kombájn-, másfélszer nagyobb traktorpark a mezőgazdaságban, mint őt évvel ezelőtt A most záruló második, ötéves terv fomtos szakasz volt a mező- gazdaság gépesítésében is. A gép­állomány gyorsabb ütemű fejlesz­tése lényegében a tervidőszakkal egyszerre kezdődött meg, s az el­múlt öt esztendő a gépesítés sok területén minőségi változást is hozott. A mezőgazdaság Öt év alatt csaknem ugyanannyi traktort kapott, mint amennyivel 1960- ban összesen rendelkezett. Közben azonban az eiavultább gépek jó részét kiselejtezték, így a trafctorállomány most másfél­szer nagyabb és összetételében sok­kal korszerűbb az öt év előttinél. Az arató-cséplőgépek száma öt év alatt éppen megkétszereződött . Hasonló arányban emelkedett a legnehezebb mezőgazdasági mun­ka, az aratás gépesítésének szín­vonala. 1960-ban az összes gabonának 13, a tervidőszak végén pedig több mint 80 százalékát vág­ták le géppel. (A rendelkezésire álló kombáj­nokkal még többet is lehetett vol­na, de az időjárás miatt nem volt mód a kapacitás teljes kihaszná­lására.) Mindezzel, hosszú évszá­zadok után, az aratás megszűnt a mezőgazdaság legnagyobb, leg­fárasztóbb munkacsúcsa lenni, — ez áttevődött az őszi időszakra. Az őszi betakarítása munkák gé­pesítésében a tervidőszak alatt történtek meg az első jelentősebb, de még mindig csak kezdeti lépé­sek. A kukoricatermésnek mint­egy 10 százalékát takarítják be géppel. Részben e célra tervezett hazai berendezésekkel, részben adapterrel ellátott gabonakombáj­nokkal. Ez utóbbi megoldással egyébként sikerült a különben csak évente néhány hétig használt nagyteljesítményű arató-cséplőgé­pek idényjellegét megszüntetni. Az ugyancsak főként ősszel jelent­kező szállítási feladatok ellátására a mezőgazdaság öt év alatt csaknem 30 000 pótkocsit ka­pott, ami ugyan majdnem 60 százalékkal több a tervezett­nél, de az időközben alaposan megnö­vekedett szükségletek kielégítésé­re még távolról sem elegendő. Sok új és korszerű gép segíti a mezőgazdaságban a kemizálás al­kalmazását is. Több ezer régi „kis­üzemi” műtrágyaszórót modern, nagy kapacitású berendezésre cse­réltek ki, így a korábban nagy- részt kézzel végzett műtrágyaszó­rás most már teljes egészében I gépesített. Sokat fejlődött a nö­vényvédelem gépesítése is. öt év alatt a mezőgazdaság csaknem 8000 traktorvontatású permetező­porozó gépet kapott, amelyek a teljes szántóterületnek több minit 80 százalékát bírják megfelelően ellátni. (MTI) Háromszázhúszezer ingyenes véradó A Magyar Vöröskereszt köz­pontjában az előzetes adatok azt mutatják, hogy az öt évvel ez­előtt megindított ingyenes véra­dómozgalom az idén is tovább fejlődött. Az egész évben begyűj­tött vér 70 százalékát ma már emberbaráti segítségként, térítés nélkül adják. Az ingyenes vér­adók száma egy év alatt mintegy 80 000-rel nőtt, 1965-ben a lakos­ság 3,2 százaléka, 320 000 ember adott ingyen vért beteg ember­társainak. A véradók csaknem kétharmada nő. A társadalmi összefogás szép példáját adta két dunántúli bá­nyaváros, Ajka és Várpalota la­kossága. Az ajkai és várpalotai véradónapok a helyi társadalom érdeklődésének középpontjában álltak és a két város lakóinak nemes versenye követendő példát adott. Az idén Dunaújváros, Mis­kolc, Oroszlány, Szombathely, Dorog lakossága követte a példát. Az egész évi vérmennyiségnek mintegy 70 százaléka származik a falvakból. Nem egy olyan község akadt, ahol a lakosság 20—25 szá­zaléka adott vért. (MTI) újraválasztása, amit pedig a Klan biztosra vesz. — Ku-Klux-Klan ítélt! Halál az elnökre! — fejezte be szavait a Nagy Mágus. — Halál reá! Halál reá! — zúgtuk kórusban a feleletet. Előkerült a koponya, s újra felhangzott a Klan híres esküje. Egyszerre mondtuk valameny- nyien, mint az imát. — Halál az elnökre! ~ kiál­tottuk és széj j elszéledtünk. Harmincán voltunk, harminc­felé távoztunk a gyűlés színhe­lyéről. Mindenkinek meg volt szabva az útvonala, amelyen a városba indul. Az én autóm egy kis erdei tisztáson parkolt. Beszálltam és hazarobogtam. Otthon nem kis meglepetés várt rám. A szalonban' egy ne­kem címzett levelet találtam. Megismertem Edit kezeírását. Sietve bontottam fel. Csak né­hány sor volt. „Johnny! Elmentem Mr. Boun- dyval, mert szeretjük egymást és te sohasem fogsz megváltoz­ni. Good by! Edit” Nem mondom, kissé fejbekó- lintott a dolog. Ezt a fordulatot nem vártam. Dehát ilyenek már a nők. A férfiember sohasem tudja eléggé kiismerni őket. De nem volt sok időm a töp­rengésre, mert a szobalány egy hatalmas borítékot hozott be a tálcán. Valami ismeretlen cég jelzése volt rajta. Mindenesetre felbontottam és ekkor egy ki­sebb borítékot találtam benne. Jobb felső sarkában bélyeg volt. Furcsállottam, de aztán eszem­be jutott a Klan és gyorsan le­áztattam ezt a második bélye­get. Jól sejtettem: a fekete ha­lálfej és a három K-betű volt alatta. Tehát egy órán belül a gyü­lekező helyen kell lennem. Órámra pillantottam: tíz óra! De hogy lehet ez? Hisz az imént érkeztem csak haza a Nagyta­nács üléséről?! És máris egy újabbat tartunk? Csak nem tör­tént valami? Míg ezen töprengtem, kezem önkéntelenül felbontotta a másik borítékot. Meglepődtem: ez alka­lommal pár sort találtam benne. „Azonnal indulj. Hozd magad, dal csuklyás Klan-rühádat. Mi­előtt belépnél a Canyonba, oltsd magadra! Siess!” A parancs szerint cseleked­tem. Csuklyás ruhám már volt, a második Klan-gyűlésen kap­tam. Azóta a páncélszekrényem­ben tartottam elzárva. Gyorsan becsomagoltam és szaladtam a ház előtt parkoló kocsimhoz. Húsz perc múlva pedig már az országúton robogtam a Halálta­nya canyon felé. (Folytatjuk) Új gépkolosszusok a Békéscsabai Kötöttárugyárban A Békéscsabai Kötöttárugyár­ban immár harmadik éve folyó rekonstrukció során eddig a gépparknak mintegy háromne­gyed része kicserélődött. Az elavult, korszerűtlen gépeket modem, nagyteljesítményű gépegységek váltják fel, miáltal évről évre növekszik a gyár termelési kapacitása. A sokféle új gép közül külön is szót érdemel az a néhány gép, amelyen a közelmúltban kezdték meg az üzemszerű ter­melést. Ezek közül is a Német Szövetségi Köztársaságból im­portált Brückner szegláncos kelmekikészítő apparát „viszi a pálmát". A tizenhét méter hosszú gépkolosszus gőz- ésvil- lamosenergia-meghajtással egy­aránt üzemeltethető. Ez az ap­parát csaknem kétmillió-nyolc­százezer forintba került, viszont igen figyelemre méltó, hogy „mit tud’1. Az adagolást köve­tően feszít, szárít, vasal, kemé­nyít, vegyi kezeléssel tartósít, s mindezt — teljesen automa­Adagolás a Brückner kikészítőgépbe kelmét kompresszor emeli le. négy Mayer lánckötőgépet, Alkalmas a szintetikus anyagok amely egyenként 800 ezer fo- hőrögzítésére is. rintba került. Ezek teljesitmé­A hő- és szélességingadozás nyére jellemző, hogy míg az ugyancsak német Textima gé­peken — azonos alapanyagot, illetve kelmét feltételezve — 190—200-as percenkénti fordu­latszámot lehet elérni, addig a négy Mayer-gép máris 250-es fordulattal dolgozik. Ez az opti­mális sebesség azonban fésűs- gyapjú vagy szintetikus alap­anyag esetén 450-re is fokozha­tó. Egy-egy ilyen gép jelenlegi termelése napi 150—160 kilo­gramm kelme. Igen nagy elő­nye, hogy az esetleg szükséges szerelési munka egyszerűbb és gyorsabb, mint a régi gépeken. A nyolclétrás gépen a kelme- min^ázási variációk száma több tízezerre tehető. Hat „stopp”-gombja van a gyorsfordulatú Mayer lánckötő­gépnek Az előbbi gépek kiszolgálásá­ra egy ugyancsak Mayer-rend- szerű felvetőt is munkába állí­tottak a kötöttárugyáriak. En­nek termelékenysége a Texti- ma-gépek teljesítményének kétszerese, de optimális műsza­tizálva. Kiszolgálását mindösz- sze három szakmunkás látja el. A hengerre tekeredő kikészített Jelentősen nővekedeti a békési járás ezen a gépen szinte teljesen megszüntethető. Emellett im­ponáló a termelő sebessége is: 60 méter percenként, míg a ré­gi gép sebessége alig érte el a 15—20 métert. Ugyancsak Nyugat-Németor- szágból importálta a gyár azt a ki feltételek biztosítása és kel­lő minőségű alapanyag alkal­mazása esetén a percenkénti 600 méteres teljesítményt is el­éri. Képeinken ezeket az új gé­peket mutatjuk be. Kazár Mátyás áruértékesítése A mezőgazdaság átszervezése­kor, 1960-ban, a békési járás egyéni és közös gazdaságai 593 vagon kenyérgabonát, 3230 vagon cukorrépát, 30 ezer 600 mázsa hí­zott sertést, 15 ezer 600 mázsa vá­gómarhát, 6600 mázsa baromfit, 5 691 000 tojást s 24 ezer 950 hek­toliter tejet értékesítettek. Azóta ezeket a számokat jelentősen meg­tetézték. Búzából ez évben 1753 vagonnal, cukorrépából 5200 va­gonnal, hízott sertésből 31 ezer 200 mázsát, vágómarhából 19 ezer 200 mázsát, baromfiból 9 ezer 500 mázsát, tojásból 8 millió 800 ezer darabot, tejből pedig 38 ezer hek­tolitert értékesítettek a járás szö­vetkezeti és egyéni gazdaságai. De nemcsak a felsorolt, hanem egyéb cikkekből is jóval többet értéke­sítettek az öt évvel ezelőttinél. Többek közöt napraforgóból, konzervzöldségből és más egyéb ipari növényből is. A Mayer fonalfelvevőgépen percenként 600 méteres teljesít­mény is elérhető Fotó: Kocziszkjr

Next

/
Thumbnails
Contents