Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-03 / 285. szám
1965. december 3. 4 Pénteí SZÖVETKEZETI g SZÖVETKEZETI VEZETES m /Ást s VEZETŐK Hogyan s*erve**e meg munkáját a tsz-elnök ? Nyolcvankétezer hold új szőlőt, 107 000 hold nagyüzemi gyümölcsöst telepítettek a második Ötéves terv éveiben Ötvenszázalékos termésnövekedés várható az új gyümölcsösök termőre fordulásától Minden elismerést megérdemelnek azok a termelőszövetkezeti elnököli, akik komolyan fogják fel tisztségüket, teljes tudásukkal, szívvei-Jélekkel dolgoznak a rájuk bízott gazdaság felvirágoztatásáért .Az ilyen emberek rengeteget dolgoznak. Kora reggel már a szántóföldeken, az állattenyésztő telepeken találkozhatunk velük, s késő este még az irodában, ahol annyian keresik őket. Keresik főhatóságoktól, megyei, járási intézményektől, testületektől, a bankfiókoktól, vállalatoktól, tö- megsaervezetektői. S mindenki velük, az elnökkel akar- tárgyalni, beszélni, ölt kellenek a termelési szerződés, a biztosítás dolgában járó megbízottnak, a könyvterjesztőnek, a képzőm ű vészei i alkotások árusítójának, őket, az elnököket hívják a legtöbb hasznos és haszontalan értekezletre, s velük beszélnek nemegyszer fennsőbbsége- sen bántó, kioktató módon. A hivatásának éló termelőszövetkezeti elnök sorsa az is, hogy otthon, a családjával van a legkevesebbet. Meg lehet kérdezni a feleségét, majd ő megmondja, menynyit tud törődni a férje vele és gyermekeivel. Mikor olvas újságot, könyvet, mikor hallgat rádiót, néz végig nyugodtan egy-egy televíziós műsort? Pedig milyen sokat kellene tanulnia, hogy lépést tarthasson a haladással. $ ;iány intő példa volt már arra, hogy derék, tehetséges elnök is elmaradt, alkalmatlanná vált, mert nem tudta képezni magát. A szövetkezeti tagságinak és az országnak egyaránt érdeke, hogy minden rátermett, jó termelőszövetkezeti elnök ereje legjavát adhassa a közösségért, úgy (gazdálkodhasson idejével, ahogyan a tsz-nek legkedvezőbb. Sokat tehetnek ezért azoknak a szerveknek, in tézmén yéknek a vezetői és dolgozói, amelyektől olyan sűrűn keresik fel a termelőszövetkezeteket. Ha ők példát mutatnak arra, hogy miképpen lehet csökkenteni a termelőszövetkezeti elnökökre nehezedő terheket, akkor a szövetkezeten bedül is könnyebben és hamarabb kialakul a vezetés megfelelő rendje. Semmi sem indokolja, hogy olyan esetekben is a tsz elnökét háborgassák, zavarják, amikor a gazdaság valamelyik szakemberével vagy más vezető beosztású dolgozójával el lehetne intézni az ügyet Csak növeli a többi szövetkezeti vezető felelősségérzetét az, ha az ő hatáskörükbe tartozó kérdésekben a felsőbb szervek kiküldöttei hozzájuk fordulnak. A termelőszövetkezet elnökének viszont több lehetősége, ideje marad arra, hogy hatékonyabban szervezze meg a saját munkáját Alapvető dolog természetesen, hogy a szövetkezeti elnök ne akarjon mindent maga csinálni, elintézni. Evekkel ezelőtt, amikor még néhány száz holdas, egészen kezdő termelőszövetkezetek működtek az országban, sok helyen valóban mindenes volt a szövetkezeti elnök. Abban az időben ennek a hátrányai nem ütköztek ki olyan élesen, mint későbben, különösképpen pedig most.. Minél nagyobbak lettek ugy anis a társas gazdaságok s minél inkább előtérbe kerültek a korszerű, nagyüzemi termelés követelményei, annál nagyobb szükség van a vezetési feladatok ésszerű megosztására, mindenekelőtt az elnöki teendők ésszerű megszervezésére. Nincs és nem is lehet olyan termelőszövetkezeti elnök — bármennyire kiváló képességű, gyakorlott emberről legyen szó —. aki a gazdaságban előadódó minden problémát jól meg tud oldani, egyaránt ért a növénytermeléshez. az állattenyésztéshez, az öntözéses gazdálkodáshoz, a számvitelhez vagy a jogügyek intézéséhez. Ezért elengedhetetlen. hogy pontosan meghatározott feladatköre, munkaköre legyen nem csupán minden termelőszövetkezeti szakembernek, Iranern magának az elnöknek is. Nem az a jó vezető, aki nélkül meg sem tudnak moccanni a termelőszövetkezetben. Nem az a jó elnök, aki még azt a döntési jogot is magának tartja fenn, hogy — például — milyen sorrendben szállítsák haza a tagoknak a kukoricarészesedést. Attól ne féljen egyetlen termelőszövetkezeti elnök sem, hogy kisebb lesz a tekintélye, ha bármilyen szakkérdés, probléma megoldásában a leghozzáértőbb szakembernek van legnagyobb szerepe. Inkább növelj a tekintélyét. ha minden lényeges kérdésben kéri, meghallgatja és megfontolja a szakemberek s a tagok véleményét, s azután dönt. A kellő munkamegosztás önmagában is leveszi az elnök válláról a terhek jelentékeny Tészét. Arra is szükség van azonban, hogy az elnök a maganak fenntartott ügyek intézését okosan, gazdaságosan ossza be magának. Vannak, akik pontos napirendet dolgoznak ki, s igyekeznek aszerint beosztani idejüket. Ez a törekvés minden bizonnyal segít, de zavartalanul sehol sem érvényesülhet, hiszen szinte nem múlik el nap, hogy valami közbe ne jöjjön az elnöknek. Azt azonban ennek ellenére is megteheti a szövetkezeti elnök, hogy például a kora reggeli órákban bejárja a gazdaságot vagy a gazdaság egy részét, mindig azt, ahol éppen a legfontosabb munka folyik. Később az irodában tölt el némi időt, majd egyéb teendőit látja el. A teljesen merev időbeosztás azonban nem valósítható meg. Ráadásul visszatetszést is szülhet. Valamiféle olyan hivatalnoki szemléletről árulkodhat, amilyet semmiképpen sem lehet összeegyeztetni a mezőgazdaság jellegével. Némelyik termelőszövetkezeti elnök amiatt is panaszkodik, hogy nagyon., gyakran zavarják a tagok. Szinte egymásnak adják a kilincset, s ő igen nehéz helyzetben van, mert ha nem hallgatja meg őket, akkor neheztelnek rá, ha viszont mindenkinek időt szentel, abban az esetben nem tud egyéb, a szövetkezet szempontjából nagyon fontos kérdésekkel foglalkozni. Ezért aztán jó néhány termelőszövetkezetben meghonosították a fogadónapok vagy a fogadóórák rendszerét. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy ez a módszer sem tekinthető tökéletesnek. Egyrészt ezek az úgynevezett fogadóórák vagy napok is elmaradhatnak, ha az elnöknek halaszthatatlan elfoglaltsága akad, másrészt fjedig nem mindenütt veszik jó néven a parasztemberek, ha őket ..fogadja” az elnök. S mi tagadás, van is valami igazuk. Megosztani a feladatot a vezetőségi tagokkkal, a szakemberekkel, a brigádvezetőkkel, bízni a munkatársakban és a tagokban, tudomásul venni, hogy csak ilyen módon végezhető el az elnökre háruló sok tennivaló: ez a „titka” annak, hogy megfontoltan, a lehető legkevesebb hibával irányíthassa a gazdálkodást a tsz elnöke. De ez az alapja annak is, hogy legyen magánélete, tudjon időt szakítani a tanulásra, önmaga továbbképzésére, ami nélkül nem képes megfelelni az egyre növekvő követelményeknek. Gulyás Pál Átadás előtt a közgazdasági technikum A békéscsabai közgazdasági technikum bővítésére 2 millió 500 ezer forintot határoztak el ebben az évben. Az épület átadás előtt áll, bár a külső vakolat még nem készült el. Ezért a műszaki átvétel részleges lesz, hogy az épület belső helyiségeit használatba vehessék. Ugyancsak az idén fejezik be a Mokri utcai óvoda építkezését. Az 1 millió forint értékű beruházásnál problémái okozott, hogy a tetőszerkezettel kapcsolatban tervmódosítást kellett végrehajtani és hullámpala helyett cserépfedést alkalmazni. A Mokri utcai lakótelep szennyvízcsatornája — a tanács községfejlesztési alapjának beruházásából — másfél kilométeres nyomóvezetékkel és 400 méteres mélyvezetésű főgyűjtő csatornával, valamint ugyanilyen hosszú mellékgyűjtő csatornával épült meg az idén. A kivitelezést a nor. mához képest 25 százalékkal rö- videbb idő alatt és negyedrésznyi költségmegtakarítással készítették el. — Na, mi az, már megint mégy, te csirkefogó! — szólt az öreglány. amikor látta, hogy öltözöm. — Persze, hát mit csináljak ebben a jégveremben — mondtam, pedig már untam ezt a dumát. Amióta itt lakom, ez minden délután így megy. Különben nem í'ossz kis szoba, és rendben tartják a cuccomat is. Nem tudom, minek siettem, hiszen ez az este sem ígért újat Elmentem kószálni. Ez volt az egyetlen szórakozásom. Se mozi, se tánc, se nő. Először a sarki kiskocsmában időzítem vagy három korsó sör erejéig, utána a talponállóba tévedtem, de itt mér rumot ittam, mert átkozottul fáztam. A sortól meg a rumtól azután matrózíröcc® keletkezett a gyomromban és jó szeszes lettem, mint általában. Indultam is volna tovább, de az az átok Berci épp akkor ért be. Két nő csimpaszkodott a karjába. Az egyiket mindjárt szemügyre vettem, de csak olyan szokásos lezseren. Hosszú haja volt meg babaarca. Nagyjából befejeződtek az őszi gyümölcs- és szőlőtelepítések, s ezzel lezárult a második ötéves tervidőszak telepítési kampánya. Merényi Károly, a Földművelésügyi Minisztérium Kertészeti Főosztályának helyet- les vezetője összegezte az eredményeket, s közölte többek között, hogy a tervidőszakra előirányzott 80 000 holdas szőlőtelepítést több mint 2000 holddal teljesítették túl. A telepítési feladatot a gazdaságok fokozódó ütemben, zömmel az utóbbi két évben valósították meg. A csemegeszőlő kivételével — amelynél szaporítóanyag-ellátási nehézségek voltak — a fajtaarány a tervezettnek megfelelően alakult. Ezzel javult az ültetvények fajtaaránya is. Jellemző például, hogy 1960-ban az ország szőlőterületének 23,9 százalékát foglalták el a minőségi fehérborszőlő fajták, az új telepítésű szőlőkből pedig már 43,6 százaléknyi terület jutott erre a kategóriára. A csemege- szőlők országos részaránya öt évvel ezelőtt 4,4 százalék volt, az új szőlőkben jelenleg 15,3 százalék. A csaknem 15 százalékot kitevő direkt termő fajták az új telepítéseknél egyáltalán nem kaptak helyet. Az új nagyüzemi gyümölcsösök területe a tervidőszakban i kereken 107 000 holddal bővült. Ez az eredeti tervtől 3000 holddal marad el. Az utóbbi években ugyanis — a járulékos beruházások viszonylag lassú üteme miatt — mérsékelni kellett a gyümölcstel építésekét is. A gyümölcsfajok közül erősebb lemaradás mutatkozik a cseresznyénél, meggynél és a kajszinál, viszont nagymértékben megnőtt az őszibarack, továbbá a bogyós gyümölcsűek — főleg a málna és a szamóca — termőterülete. Ez utóbbiak részaránya — Csukd be a szádat, mert... hamm... belerepül a sült galamb — ugratott a nagy dumájú Berci. Valami Julit vagy ilyesfélét motyogott a babaarcú a bemutatkozáskor és ő is nézett. így hát ottmaradtam, beszélgetni kezdtünk meg inni. Ö nem kért csak málnát. Akkor este hazakísértem és a kapuban megcsókoltam. Azt mondta, nem szereti a szeszszago- mat, mert az apja jut eszébe, aki részeges meg verekedés. Azért is költözött albérletbe. Olyan fájdalmasan szelíd volt. Másnap nagyon csendes voltain. Ponyvás autó vitt bennünket a fúrótoronyhoz és az úton zsugázni szoktunk. Nekem nem volt kedvem. — Mi az, Pista, jobban berúgtál, mint általában? — heccelőd tek az öregek. Mondtam, hogy semmi közük hozzá. Különben még sza- lonspicees is csak alig voltam. És egyáltalán miért csak akkor szólnak, ha azt hiszik, többet ittam, mint szoktam? Máskor meg miért mindegy nekik? a tervezett 10 százalék helyett 12 százalékos volt. Az almánál ugyancsak túlteljesítés mutatkozik: az előirányzott 38 százalék helyett ténylegesen a terület 39,4 százalékát foglalják el. Az alma „egészségtelen túlsúlyától” egyelőre nem kell tartanunk, hiszen az ország évi gyümölcstermésének még a 45 százalékát sem éri el, noha az almatermés részarányának világátlaga 47 százalék és Olaszországban 48, a Szovjetunióban 54, Belgiumban 64. a Német Szövetségi Köztársaságban 69. Hollandiában 72, Franciaországban pedig 82 százalékos. Hasonlóképpen az alma kívánatos túlsúlya mellett szól az a tény is. hogy a nyári és téli almafajták tömeges fogyasztása hazánkban az év kilenc hónapján át tart. továbbá az, hogy a téli almából jelentős az exportunk is. Az új szőlőknek mintegy 80 százalékát telepítették nagyüzemi, gépi művelésre alkalmas széles sorközökbe. A legutóbbi felmérések szerint az állami gazdaságok 61 százalékában, a termelőszövetkezetek 29 százalékában 100 holdnál nagyobb táblákban sorakozik a szőlő, 100 holdnál nagyobb gyümölcsöstáblákkal az állami gazdaságok 67 és a termelőszövetkezetek 22 százaléka rendelkezik. A második ötéves terv időszakában telepített zömmel nagyüzemű szőlők teljes termőre fordulása számottevően javítja majd az ellátást csemege-, illetve étkezési szőlőkből, ugyanakkor várhatólag növeli a termésátlagokat, s javítja a borok minőségét. Az új telepítésű gyümölcsösök termőre fordulásától pedig az ország évi gyümölcstermésének legalább. 50 százalékos növekedését várhatjuk. (MTI) Szerencsére gyorsan elment a délelőtt. A motorok szépen beszélgettek, ott üldögéltem köztük, írehet, hogy aludtam is a meleg, olajszagú levegőben. Mondtam a délutáncsnak, hogy a hármasra vigyázzon, mert bejáratos. Ilyenkor úgy kell velük bánni, mint az iskolából az életbe pottyant gyerekkel. Fokozatosan adni neki a terhelést és ügyelni rá. Ezt még az intézetben hallottam. Otthon alig vártam, hogy ledobjam az olajos gúnyát meg a nehéz csizmát. Olyan könnyűnek éreztem magam a félcipőiben és elegánsnak a pantallóban. — Na, mi az, már megint mégy?..". A régi lemez!... De ennél soha nem több. — Persze, hát mit csináljak... — de nem fejeztem be. Siettem. A babaarcú várt a sarkon Először sétáltunk az utcán, néztük a hóesést. Azután egy cukrászdában kötöttünk ki. Bent félhomály volt meg mindenféle illat. Valarhi érdekes nevű tésztát kért. Azután szódát ittunk. Nem akart mást, és nekem sem hiányzott a szesz. A babaarcú
