Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-03 / 285. szám

1965. december 3. 5 Péntek Nevelési tanácskozás a békéscsabai íparitanuló-intézetben Kibővített nevelőtestületi érte. kezietet tartottak a békéscsabai ipairitánuló- intézetben a tanuló- képzés és az erkölcsi, politikai nevelés továbbfejlesztéséről. Ilyen értekezleten az intézet dolgozóin kívül első ízben vettek részt a naigyobb ipari üzemék képviselői, a KISZ vezetői is. Részt vett a tanácskozáson dr. Bielik Károly elvtárs, az MSZMP Békés megyei bizottságának mun­katársa, valamint a Békés megyei építőipari vállalat pártbizottsá­gának titkára, Bánfi Ádám elv­társ. Tóth Pál, az intézet igazgató, ja tartott vitaindító előadást, melyben a szakmunkásképzés je­lentőségének növekedését hang­súlyozta. Elmondta többek kö­zött, hogy a szakmunkástanuló­iskolák vannak a legszorosabb kapcsolatban az élettel, a terme­léssel. Éppen ez teszi szükséges­sé és nagyon időszerűvé az er­kölcsi, politikai nevelés eredmé­nyességének fokozását. A szak­munkásképzés nem valósítható meg eredményesen az üzemek, a társadalmi szervek aiktív segítsé­ge nélkül; s nem lehet közömbös senki számára, hogy az üzemek­ben milyen körülmények között dolgoznak a fiatalok és az üzemek vezetői, dolgozói hogyan segítik elő fejlődésüket. — Az eredmények ellenére — mondotta — az ideológiai munka, a szocialista tudat és erkölcs fej­lődése elmarad a szocializmus építésének egyre növekvő követel­ményeitől. A továbbiakban a KISZ-munka fontosságáról beszélt. Az üzemi KISZ-szervezetekkel kapcsolat­ban megállapította: nem nyújta­nak kellő segítséget a nevelői összhang megteremtéséhez, annak ellenére, hogy a tanulók jó része annak az üzemnek lesz szakmun­kása, ahol a gyakorlati képzését kapja. Befejezésként megállapította, hogy a pedagógus kollektíva ne­velőmunkájának hatékonysága nagymértékben azon mérhető le, hogy milyen fokra fejleszti a ta­nulóközösség önkormányzó képes­ségét, milyen jogokat és köteles­ségeket hárít eredményesen a kö­zösség szerveire, az ifjúsági szer­vezetre. El kell érni, hogy az osz­tályközösségeket öntevékennyé, munkájukat színessé és tartalmas­sá tudják alakítani. Csak így ala­kulhat ki olyan légikör, amelyben a tanulóifjúság felelős szervezőjé­vé, gazdájává válk önmaga mun­kájának, tanulásának, egész kö_ zösségi életének. Az előadás utáni vitában első­ként Tóth Vasas Sándor, az inté­zet tanára szólalt fel. A világné­zeti nevelés fontosságát hangoz­tatva javasolta, hogy az iparitanu. ló-képzésben már egy ízben beve­zetett természettudományos isme­retek című tantárgyat ismét he­lyes lenne felújítani. Igaz, hogy a jelenlegi osztályfőnöki órák fog­lalkoznak a természettudományos ismeretekkel, de külön tantárgy keretében sokkal eredményeseb­ben lehetne a világnézeti ismere­teket elsajátítani. Izsó Antal hoz­zászólásában a fellelhető jellem­beli fogyatékosságokra utalt. Ar­ról beszélt, hogy tanulóinknál igen szélsőséges formában mutatkoz­nak meg a felelőtlenkedések, me­lyet csak fokozott nevelői ráhatás­sal lehet ellensúlyozni. Nagy Dá­niel, az építőipari otthon vezetője a családnevelés fontosságára hívta fel a figyelmet. Kovács István gyakorlati okta­tásvezető a gyakorlati munkában megmutatkozó lazaságokról szá­molt be. Such Sándor, az intézet párttitkára a politikai oktatás fon. tosságát hangoztatta. Pintér ÍMjos javasolta az építőipari vállalat­nak: tegyék lehetővé a tan építke­zéseket. Ez nagymértékben fej­lesztené a tanulók önállóságát, s felelősségérzetét. Dr. Bielik Károly hozzászólásá­ban az átmeneti korszak nevelési problémáiról beszélt. Hangoztatta, hogy a fő cél az új munkaerkölcs, a kommunista erkölcs kialakítása, ez pedig nem valósítható meg másként, csak úgy, hogy kialakít­juk a szocialista iskolákat. Hozzá­szólása további részében beszélt a kispolgári törekvésekről, a nyu­gati államok fellazító taktikájáról, az ezek elleni védekezésről. A vita további részében sok szó esett még a KISZ-szervezet kul­turális tevékenységéről, az üze­mek segítésadásáról, s a nevelő- testület egységes, következetes munkájának kialakításáról. összegezve: a nevelési értekez­let, melyet első ízben rendeztek meg ilyen nagy plénum előtt, igen hasznosnak bizonyult, s mind az előadásból, mind a hoz­zászólásokból sok tapasztalatot meríthetlek a pedagógusok s szak­oktatók az oktató-nevelő munka eredményesebbé tételéhez. Háló Ferenc Mezőberényben tanácskozott a MEDOSZ megyebizottsága A MEDOSZ Békés megyei bi­zottsága soron következő ülését csütörtökön tartotta a Mezőberé- nyi Gépjavító Állomáson. Első na­pirendi pontként megvitatták a mezőgazdasági üzemek agitációs és propagandamunkáját. Előadást Szűcs Lajos, a Mezőberényi Gép­javító Állomás szb-titkára tartott, aki a saját üzemükben levő ered­ményekről adott számot. A mező- berényiek között ugyanis több­szörös szocialista brigádok van­nak, több alkalommal országos helyezésit értek már el a különbö­ző munkákban. A kiváló eredmé­nyekhez a párt- és szakszervezet együttes felvilágosító munkája, az élénk versenymozgialom, a rendszeres továbbtanulás sokat se. gít. Második napirendi pontként Medgyesi Mátyás, a MEDOSZ Bé­kés megyei bizottságának szociál­politikai előadója tartott előadást a gépjavító állomások és gépállo­mások szociális, kulturális tevé­kenységeiről, az eredményekről és a hiányosságokról, a legsürgősebb tennivalókról. Az előadás élénk vitát váltott ki. A tanácskozáson ott volt és fel­szólalt György János, a MEDOSZ- központ képviselője is. Amikor kimentünk, már nem esett a hó. A lány belém karolt, és olyan jó volt úgy szorosan egy­más mellett menni. Éreztem, hogy valakibe fogódzhatom és hagytam magam vezetni. Az úton elmesél­tem, hogy én nem ismertem sem az apámat, sem az anyámat. Két­éves koromtól egy idős házaspár nevelt. Azt sem tudom, honnan kerültem oda. Amikor felszaba­dultam, a fúrósokhoz jöttem dol­gozni. Ez olyan vándaralakulat, itt mindenféle ember van. Meg azt is mondtam, hogy velem nem bántak úgy, mint a bejáratos mo­torokkal. — Akkor te is egyedül vagy — mondta és kicsit kellett csak mozdulnom, hogy megcsókoljam. Abban a gyenge pillanatomban úgy éreztem, beleestem. Vagy csak a sajnálat kötött hozzá, meg hogy magamat is sajnáltam? Másnap Berci nője mondta, hogy a babaarcú beteg lett. Nem hittem. Egész este sétáltam. Arra a cukrászda felé meg az utcájuk körül. Aztán hazamentem. így volt ez egy párszor. Egészen át­csoportosítottam magam. A lányt már öt napja nem lát­tam, amikor üzente, hogy látni sewj akar, mert megtudta, hogy részeges csirkefogó vagyak. Elro­hantam hozzá. Nagy orrú öreg­asszony nyitott ajtót. — Nincs itthon, kérem — és becsapta a kiskaput. Látszott, pa­rancsra teszi, pedig nem ismerhe­tett. Éjszaka dolgoztam akkor és még volt két óra Időm. Bemen­tem a sarki kocsmába. Először csak nézgelődtem. Ezután együtt ittam a többivel a rumot és a sört. Innen a talponállóba mentem. Mire kijöttem, jó gázos lettem és az orrom előtt húzott el a pony­vás autó. Lemaradtam. Átöltöz­tem, azután egy taxi kivitt a bejá­róig. Gyalogoltam vagy két kilomé­tert a hóban, mire a toronyhoz ér­tem. A csoportvezető azt mondta, ennek kirúgás lesz a vége, meg hogy több baj van velem, mint egy brigáddal. Szóltam a délutánodnak, indul­hat haza, kint maradok. Várja a taxi az úton. Elkezdett károm­kodni, hogy menjek a francba, mert ő potyán nem gyalogol. Min­den héten elkósek, és majd szól a nagyfőnöknek. Mondtam neki, fogja be a száját, mert beverem. De ő csak lármázott. — Kotródj innen... te részeges csirkefogó.. — kiabálta és köpött. Erre kiborultam. Nekimentem. Ütöttem, rúgtam. Ügy szedtek le róla. Nem tudom, mi volt velem abban a gyenge pillanatomban. Pedig azt mondják, szelíd részeg vagyok. Másnap délelőtt jött értem a személykocsi, hogy menjek be az irodába. Csúnyán letoltak, fegyel­mit kaptam, fizetéscsökkentés, meg ilyenek. Azt is mondták, hogy ez az utolsó elnézés, de ez is csak azért, mert fiatal vagyok és jó szakember. Még egy „ke­resztapát” is adtak mellém, hogy az segítsen. A lényeg az volt, hogy nem rúg­tak ki és ennek örültem. Gondol­tam magamban, iszom egy mat- rózfröccsöt, hogy így megúsztam. A kocsma elé értem és léptem volna be, amikor valaki utánam szólt. A babaarcú volt... — Hát még mindig nem volt elég...? Neked ez mindennél töb­bet ér?... — kérdezte. Meglepőd­tem. Nem szóltam semmit, csak álltam és nagyon szégyelltem ma­gam. — Na, menjünk — mondta. Meg­fordultam, valami olyasmit mo­tyogtam, hogy minek jött, mire ő erősen, nagyon erősen belém ka­rolt. Seleszt Ferenc Jövőre befejezik az általános iskolai reformtankönyvek bevezetését — Több újfajta könyvet kapnak a gimnazisták is — Az 1966—1967-es oktatási évben az általános iskolákban befejező­dik a reform tan tervek és tan­könyvek bevezetése. Az utolsó — negyedik — ütemben a VII. osztá­lyosok megkapják az új orosz-, történelem-, valamint számtan- mértan könyvet. A nyolcadikban új lesz a magyar olvasó, a magyar nyelvtan, a történelem-, az orosz-, a számtan-mértan, a fizika-, a ké­mia-, a földrajzkönyv és a földraj­zi munkafüzet, továbbá az ének­zene. Ezek a könyvek mind tarta­lom, mind kiállítás szempontjából korszerűbbek a régieknél, s mára csökkentett tananyagot foglalják magukban. A gimnáziumokban a reform- tankönyvek bevezetésének máso­dik ütemére kerül sor 1966—1967- ben. A régi első osztályos köny­veket valamennyi tárgyból újjal cserélik ki. A második évfolyam­ban a reformtainkönyvek közül kézbe kapják a diákok a magyar irodalom és a magyar nyelv, az orosz nyelv, a földrajz-, a kémia- és a fizikakönyveket. Ezenkívül a gimnáziumok speciális, szakosított matematikaosztályainak — mind a négy évfolyam részére — külön könyvet készítenek. Ezek a tan­könyvek a normál osztályokénál magasabb színvonalú, részlete­sebb, bővebb matematika-tan­anyagot tartalmaznak. További tanári, tanítói kézi­könyvek kiadása is szerepel a jövő évi tervben. így például az általá­nos iskolai hatodikos oroszhoz, számtan-mértanhoz, az ötödik-ha­todikos magyar irodalom és ma­gyar nyelvtan tanításához, a hete­dikes ének-zenéhez, a gimnázium első osztályos matematika oktatá­sához készülnek kézikönyvek, amelyekben az új tananyag fel­dolgozásához hasznos gyakorlati, módszertani, nevelési tanácsokat adnak a szerzők a pedagógusok­nak. (MTI) a Derkovits Gyula ösztöndíjra A Derkovits Gyula ösztöndíjra pályázhat minden 35. életévét be nem töltött képzőművész, aki a főiskola elvégzése után önálló mű­vészi tevékenységet tud felmutat­ni. Kivételes esetben, ha művészi munkássága indokolja, olyan mű­vész is részesülhet ösztöndíjban, aki nem rendelkezik főiskolai vég­zettséggel. Az ösztöndíj összege három: havi 3000 forint. Az ösz­töndíj odaítéléséről a mű velődet.- ügyi miniszter dönt. A pályázati kérelmet a Művelő­désügyi Minisztérium Képzőművé­szeti Osztályára (Budapest, V. ke­rület, Szalay utca 10., IV. em. 35.). a műveket az Emst Múzeumba (Budapest, VI. kerület, Nagymező utca 8.) 1966. március 1-én é® 2-án kell beküldeni. így felél gyermekük... — Magnetofon a csabai I. számú általános iskolában a felelések ellenőrzésére Szülői értekezleten, a gyengébb osztályzatok hallatára nem egy édesanya, édesapa kiált fel ön­kéntelenül : — De hiszen otthon olyan jól tudta a gyerek a leckét! Ilyenkor az osztályfőnök türel­mesen magyarázni kezdi, hogy másként hat a leokefelmondás családi körben, mint az iskolá­ban, ahol nem a szócséplés, a hadarás, hanem a tényleges tudás a döntő. Valóban úgy van, hogy a tanu­lók hozzátartozóinak többsége fi­gyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a pedagógusnak a tantervi követelményeket mindenképpen szem előtt kell tartania és növen­dékei előmenetelét nem hangula­ti tényezők hatására, hanem csak­is a rendszeres tanulás, a folya­matos lecketudás, hibátlan dolgo­zatírás és szorgalmas gyakorlati tevékenység alapján rögzítheti az osztályzatokban. Igen ám, de a szülő, a hozzátartozó nem ülhet be az órákra gyermekei helytál­lását ellenőrizni. Megbízik tehát a pedagógusban, aki magától ér­tetődően az osztályzatadásra egyedül illetékes. De azért mégis­csak érdekes és hasznos lenne, ha a szülő maga is hallaná egy- | szer, hogy miként felél gyermeke a katedra előtt. Érre gondolhat­tak a békéscsabai I. számú álta­lános iskola pedagógusai, is, mi­kor elhatározták, hogy különböző tantárgyú órák alkalmával mag- netofonfélvételeket készítenek és ezek lepergetésével szemléltetik a szülői értekezleteken a tanulók hozzátartozóival, hogy milyen s jó és milyen a gyenge felélet konkréten, egy-egy szülő gyerme­ke esetében. Azt remélik ezzel el­érni, hogy otthon mind kevesebb- szer történik holmi „túlzott peda gógiad szigorra” utalás, ellenben annál szorgalmasabb tanulásra serkentik a papák, mamák gyer­mekeiket. A visszajátszáskor az osztályban maguk a tanulók is el­lenőrizhetik feleleteiket s változ­tathatnak tanulási módszerükön. —h— SZEREZZEN ÖRÖMET HOZZATARTOZÖINAK, AJÁNDÉKOZZON Szerencse­sorsjegyet Főbb nyeremények: korszerű családi ház garázzsal, személy­autóval; kétszemélyes, 12 na­pos egyiptomi társasutazás; különböző személyautók, tele- I víziók, hűtőszekrények, rádióik stb. Húzás februárban. A sorsjegy ára: 4,— forint. Kapható: a levélkézbesí­tőknél. trafikokban, ház­felügyelőknél és a közértek­ben. x

Next

/
Thumbnails
Contents