Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-25 / 304. szám

W63» december 25. 6 Szombat Balassi Együttes, 1965 — A békéscsabai Balassi Együt­tes a szó szoros értelmében meg­töltötte a színpadokat. Nem meny- nyiségre gondolok most, hanem rrtinőségre, tartalomra — igazi művészetre. — Török Erzsi Kos- suth-díjas népdalénekesünik mon­dotta a napokban ezeket a szava­kat. Ö, aki tíz esetben lépett fel a békéscsabai Balassi Táncegyüt­tes műsorában, az Ifjú Zenebará­tok előadássorozatban. Ha csak annyit mondunk, hogy eredményes évet zárt a Balassi Igen, az „Apa és fiai”... Hogyan kerül szembe a maradi gondolko­dású apával a négy fiú, s hogyan marad magára az az apa, aki — bár szereti gyermekeit — gondol­kodásában nem akar s nem is tud új lenni, fiatal lenni; nem tud asszimilálódni maga nemzette, újat akaró gyermekei gondolatai­val. A „Fogoly katona” kompozí­cióra ez illenék: tragédia táncban elbeszélve. Az elítélt császári ka­tona kedvese még tisztaságát is föláldozza, hogy megmentse em­Együttes, meg sem közelítjük az igazságot. A több mint ötven fel- épés külföldi és hazai színpado­kon, a nemzetközi sikerek, az el­ismerések, a szakmai figyelem, amely egyre inkább „kíváncsis­kodik”; a megtisztelő fővárosi meghívás — a néptánckultúra ter­jesztésének eredményessége az igazi fémjelzője az együttes s.se­reinek. — És az útkeresés? — Nem művész az, aki nem akar mindig valami újat. Emberi ulajdonságok, hogy amit már el­vünk, és amit a művész bemutat, megszokottá válik. Márpedig a művészet nem szereti a megszo- kottság érzetét kelteni. Mi is ké­ssünk újat. — Born Miklós, az együttes koreográfusa, szólótán­cosa mondja ezeket. — Mi ez az új? — Nem szeretném még látsza­tát sem kelteni annak, mintha a modern pécsi balettet utánoz­nánk, de az eredeti, természetes, kosztümös, a klasszikus értelem­ben vett. néptáncok kissé lema­radtak a Bartók—Kodály-irány- zattól. Ök a népzenét piedesztál- ra emelték. Üj, a modern zenének megfelelő koreográfiát igényel az élet és a közönség. Innen született az Apa és fiai, meg a Fogoly ka­tona koreográfiája... bérét a börtöntől, de hiába min­den, csak véres inget kap eleven élő szeretője helyett. A tánckölte­mény (mert költemény) látása közben az ősi népballadák leve­gője legyinti meg a nézőt; s az, hogy Born Miklós kiváló koreog­ráfus... Ha csak ez a két koreográfia lenne az idei év eredménye, már akkor is mondhatnánk, hogy iga zán eredményes évet zárt az együttes, mert talált újat, s gaz­dagodott a repertoárja. De ez nem minden még. — Az innsbrucki és a szicíliai turné felejthetetlen számomra — mondja Palotai Miklós, az együt­tes zenekari vezetője. Sohasem gondoltam volna, nem is álmod­hattam, hogy ilyen híres együttes zenekarának vezetője lehetek, mint amilyen a Balassi. Elmond­hatom, hogy a magyar népkultú ra képviseletében sok szép sikert írattunk külföldön. — A megyei művelődésügyi osztály nevében csak a legna­gyobb elismerés hangján tudok szólni az együttesről; amit és aho­gyan művelt ebben az évben, ön­tevékeny csoportoktól ritkaság- számba menő teljesítmény. Ilyen sikerekben gazdag új esztendőt kívánok jövőre, s azt teszem hoz­zá zárójelben, hogy pihenjék ki magukat az ünnepek alatt, mert JÖL AKAR SZÓRAKOZNI? TÖLTSE SZILVESZTERÉT A GYULA ÉS VIDÉKE KÖRZETI FMSZ ELEKI, GYULAVÁRI ÉS DOBOZI KISVENDÉG LÖIBEN. A KISVENDÉGLŐK VEZETŐINÉL ASZ­TALÁT ELŐRE BIZTOSÍTHATJA! MINDENKIT SZERETETTEL VÁR AZ FMSZ IGAZGATÓSÁGA 82102 Fővárosi 3. számú Építőipari V. felvesz mély- vagy magasépí­tőipari vizsgával rendelkező földmunkás művezetői, továbbá földmunkásokat (ku­bikosokat). Jelentkezés: Bp., VIII., Csokonai u. 6. Munkaügyi osztály. 1340 ÉM Budapesti Betanárugyár, Bp. XXI. (Csepel), Rákóczi F. u. 289. azonnali belépéssel alkalmaz kezdő és gyakorlattal rendelkező gépla­katost, villanyszerelő, autóvUlany- szerelő, valamint vlzvezetékszerelő szakmunkásokat, azonkívül rako­dáshoz férfi, mozaiklap- és beton- elemgyáxtó munkára férfi és női segédmunkásokat, vizsgázott és se­gédfű‘.őket. Felvételhez munka- könyv, Mii-lap, SZTK kiskönyv és tanácsi igazolís szükséges. Mun­kásszállást biztosítunk. Jelentkezés a fenti dm munkaügyi csoportjá­nál. 949 sokszor az emberi teljesítőképes­ség határán túl is szerepeltek — Halmágyi László mondja eze­ket a szavakat, aki mindenhová elkísérte a csoportot. — A napokban Pesten vendég­szerepeltünk, a Fehérvári úti Eg- ressy-klubban. Zsúfolásig megtelt a nézőtér. Az ország legjobb ön­tevékeny népitánc-együttesei lép­hettek fel ezen az estén. Nem el­fogultságból mondom, de igaz: a mi együttesünk arattaalegnagyobb tapsot; Bőm Miklós: „Legénye- s”-e, ez a megérett, minden rész­letében alaposan kidolgozott és az együttes számára oly kedves pro­duktum elsöprő sikert aratott. Csak meghatottsággal tüdők gon­dolni erre a szereplésre, s az egész együttesre, amelynek minden tag­ja nemcsak tud, hanem szeret is táncolni. Az idei évre jó érzéssel pillantok vissza. Fáradtak va­gyunk, de ez a fáradtság a jól dolgozó emberek fizikai fáradtsá­ga. Egészségesen igényeljük a pi­henést. Nem gyöngültünk, erő­södtünk, de — jelképesen — ki kell aludnunk magunkat. És azt kívánom jövőre, hogy sok fiatal, fiú és lány egyaránt jelentkezzen együttesünkbe, erősítse az élet követelte frissítést. — Gécs Jenő, az együttes művészeti vezetője nyilatkozza ezt. Megint Török Erzsi Kossuth-dí- jas népdalénekes szavai jutnak az újságíró eszébe: A Balassi Együttes mind a ha­zai, mind a külföldi színpadokat megtöltötte, nem mennyiségileg, hanem minőségileg. S Born Mik­lós határainkon túl is elismert koreográfus szavai kívánkoznak még ide: — Mi is keresünk újat, s találunk is. Az új évtől ezt vá­rom, ezt remélem. Kicsit talán a modem balett, meg a pantomim határait súrolva, koreográfiánk­ban történetet, cselekményt kívá­nunk elmondani. S az új évtől ké­rem: adjon egészséget együtte­sünk minden tagjának, meg ilyen töretlen művészet-szeretetet, mint amit évek óta adnak a lányok és a fiúk. Temyák Ferenc FROTTÍR.! Az 1966. év nyári strandpapucs divatja! Készíti a Körösvidéki Egyesült Cipész Ktsz, Békéscsaba. Minden színben kapható lesz a szaküzletekben! «01 „— Kisregény — Egy este kitört otthon a bot­rány. PeggyvéL voltam valahol, talán éppen moziban. Utána be­néztünk a hírhedt Atom-bárba, amely a néger eset óta törzshe­lyünk lett Éjfélkor hazavittem Peggyt. Nem volt szándékomban felmenni hozzá, de a kapuban annyit környörgött, rimánkodott, hogy végül engedtem a kérésé­nek. De nem maradtam nála egy óránál tovább, amiért újabb szemrehányásokat kaptam tőle. Hogy már biztosan nem szere­tem; hogy bizonyára új szere­tőm van már! Volt mit hallgatnom. De én megmakacsoltam magam, s nem engedtem a huszonegyből, ilyen voltam én már, ha egyszer ki- mondtam a „nem”-et, cigány­gyerekek potyoghattak az égből, altkor sem változtattam meg az elhatározásomat. Ebben döntő szerepet játszott a jó apámtól örökölt csökönyösségem s nem utolsósorban a hiúságom. Hazamentem. Legnagyobb meglepetésemre Edit nem aludt: teljesen felöl­tözve ő maga nyitott ajtót. — Hol voltál? Megint annál a vörös cédánál? — villámlott a szeme, mint egy fúriának. Ilyen­nek még sohasem láttam az én szelíd Editemet. Teljesen új oldaláról mutatkozott be nekem. —■ A klubban voltam... — feleltem bizonytalanul s érez­tem, hogy kezdem elveszíteni a talajt a lábcm alól. Mindig így voltam, ha hirtelen határozott támadás ért. Megingott oly szi­lárdnak látszó határozottságom. — Nem igaz! — csattant fél mint az ostor. — De... — Az Atom-bárban voltál a vörös szeretőddel! Tudok én mindent! Azt hitted, nem látom kisded játékaidat? Hát tévedtél! Vajon hogyan tudta meg? Biztosan valamelyik nőismerő­söm árult be nála. Vagy talán nyomoztatott utánam? Én naív lé­lek meg azt hittem, oly ostoba, hogy háromig sem tud számolni. — Nézd, Edit... — kezdtem békítő hangon, de félbeszakított. — Nem érdekel a meséd! Vedd tudomásul, hogyha nem hagysz fel azzal a vörös szaj­háddal, hazaköltözöm a papá­hoz! Nem tűröm tovább, hogy az egész város rajtam nevessen! Mindenki úgy beszél már arról a dögről, mint az igazi Bcdton- néról! A hátam mögött össze­súgnak és nagyokat röhögnek. Hát ennek pontot teszek a vé­gére! Mondanom sem kell, hogy nem ment yissza a papájához. Szeretett. És aki szeret, az min­dig a gyengébb fél a házasság­ban. Az igaz, hogy Peggyvel ezen­túl ritkábban és diszkrétebben találkoztam. De úgy látszik, Editet mór nem lehetett becsap­ni. Mindennap botrányt csinált Már olyankor is, amikor telje­sen ártatlan voltam és éppen egy gyűlésünkről jöttem haza kissé illuminált állapotban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents