Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-22 / 301. szám
IKS. december 22. 4 Szerda 9 Óvni és megbecsülni... Legtöbb községünkben, városunkban a tanácsüléseken már elfogadták az 1966. évi községpolitikai tervüket. Ezekben mindenütt fontos adatként szerepel a lakosság hozzájárulása nemcsak forintokkal, hanem a valóságban elvégzett társadalmi munkával is. Nem tudjuk elégszer ismételni, hogy a társadalmi munka az, amely legjobban kifejezheti a lakosság szeretetét, ragaszkodását községéhez és városához. Az emberek legtöbbször nem is várnak a hívó szóra, hanem önként, maguktól tesznek utcájuk, községük, városuk szépségéért. Ilyen példát több alkalommal is megírtunk már lapunkban és hisszük, hogy a következő évek terveinek ' megvalósításánál ugyanígy beszámolhatunk majd hasonló eredményekről. Van azonban sokszor olyan munka is — jobb szó híján —, amelynek nem sok látszata van, azaz elvégezzük, de rövid idő múlva újra kell csinálni. Ilyen például a faültetés. Talán mindenki tudna példát mondani, hogy saját helységében melyik az az utca. amelyben minden évben újra és újra elültetik a fákat. Nem a talaj minősége okozza, hogy ezek a fák tavasszal nem hajtanak rügyet, hanem az, hogy né- liányan itt bizonyítják be: milyen erősek. Előfordult már, hogy reggelre virradóra az egykét napja ültetett fák az árokba kerültek, mert volt, aki tö- vestől tépte ki, más csak letördelte a kis ágakat. Az így okozott kár nemcsak a társadalmi munka értékében jelentkezik, hanem egyúttal azt is jelenti, hogy ezzel ismétlődő feladatot állít a tanács és az utca lakói elé. Békéscsabán 1965-ben 2 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. Ez a szám önmagáért beszél. Elmondhatjuk azonban, hogy a kétmillióhoz még sok tízmillió forint járult hozzá állami beruházásból, amivel szebb és gazdagabb lett a város. Évek alatt sok millió forintos beruházás született, új épületek emelkedtek, az első években ültetett fák közül sok megerősödött, mégis bántó, ha azt látjuk, hogy a fákat kitördelik, az épületeket tönkreteszik, azaz nem becsülik meg. Megtanultunk ma már számolni, és számolunk a lakosság társadalmi munkájával is, de keveset beszélünk, és még kevesebbet teszünk a megszületett új létesítmények megőrzéséért. Bosszúságot okoz, ha azt látjuk, hogy az elkészült tij parkot sokan lovaglópályának nézik, letapossák a virágokat, összekarmolják a falat, összetörik a berendezéseket. Meg kell tanulnunk megbecsülni a saját munkánk és mások munkája által létrehozott értékeket, és erre kell megtanítani mindazokat, akik kézlegyintéssel intézik cl, ha arról hallanak, hogy valami elkészült. Ne kevesek öröme legyen, hanem mindannyiunké az. ami van. és a végzett társadalmi munka értéke azzal növekszik, ha tudjuk; ezt meg is becsülik, és meg is óvják. (—czi.) A ruházati ktsz további bővítését tervezik Szarvason Az utóbbi években rohamosan bővült, fejlődött a Szarvasi Ruházati Ktsz. Jelenleg 400 embernek ad megélhetési lehetőséget, s ezek többsége nő. A ktsz új épületekkel és korszerű berendezéseikkel gazdagodott az elmúlt években. A vezetőség tervezi a további bővítést is, melynek végleges megvalósítására 1969-ben kerül majd sor. A bővítés1 alkalmával új üzemrész épülne, ezenkívül emeletráépítést is végeznének. Az új épületre 2,5 millió forintot fordítanak, a korszerűsítésre és emelet- ráépítésre pedig 2 milliót. Ameny- nyiben ennek megvalósítása sikerrel jár, úgy újabb 400 fővel emelkedhetne a ktsz-ben dolgozók létszáma, az exporttermelés pedig J 969-re megkétszereződne. A tér. vek megvalósítását előreláthatólag 1967-ben kezdik. A vállalati önállóság szerepe és értelmezése Az ipari üzemek államosítása óta eltelt több mint másfél évtized nemcsak népgazdaságunk nagymértékű fejlődését eredményezte, hanem azt is, hogy a vállalatok vezetői alaposan megtanulták tennivalóikat. Ma már döntő többségüknél a rutin alapos szakismerettel 'párosul. Az utóbbi években a vállalati összevonások következtében iparági, s országos nagyvállalatok jöttek létre. E vállalatoknak a régebbit jelentősen meghaladó áttekintésük van a népgazdasági összefüggések felett. Profiljuk kizárólagos gazdáivá, a termékeikkel szembeni szükségletek felelős kielégítőivé váltak, a megszűnt irányító szervek feladatainak egy részét átvették. Több közülük önálló külkereskedelmi jogot is kapott. Megnőtt a vállalatok gazdasági önállósága: erőteljesebben érvényesülnek az áru- és pénzviszonyok, az önálló elszámolás elve. A vállalatok ma már nem csupán a felülről kapott utasítások végrehajtód, hanem meghatározott keretek között területük gazdái is. Lényegében tehát már megkezdődött az a folyamat, amely fokozatosan csökkenti a vállalati kötöttségeket és a vállalatot mindinkább olyan vállalkozássá teszi, amelyik termel, üzleteket köt, kockáztat, piackutatást végez, s piacot alakít. A gazdaság- irányítási rendszer reformja e fejlődés meggyorsítását is jelenti. Meddig növelhető a vállalati önállóság? Nem jelenti-e mindez a központi irányítás erejének csökkentését, anarchikus elemek felbukkanását? A választ csak akkor adhatjuk meg, ha előbb tisztázzuk: az önálló elszámolás, a piaci kapcsolatok, az árutermelés, a nyereségre való törekvés, az anyagi érdekeltség csakis sajátos, kapitalista iörvény lenne? Az a követelmény, hogy a vállalatok bevételeikből tartsák el magukat, hogy nyereségre törekedjenek, érdekük legyen többet és jobbat termelni, mindez az árués pónzviszonyok érvényesítéséből következik. Hazánkban pedig ilyen viszonyok vannak a termelési eszközök társadalmi tulajdona mellett. Egyrészt érvényesül a tudatos, központi akarat, másrészt az értéktörvény. A termékek cseréje a mi gazdasági viszonyaink között is árucsere formáját ölti. A népgazdaság tervszerű irányítása a vállalatok bizonyos megkötöttségét jelenti. Az értéfktörvény érvényesülése viszont szükségessé teszi a vállalatok viszonylagos önállóságát és érdekeltségét. Szükségszerű tehát a gazdasági egységek vállalati formában való megszervezése. A tervutasítás értelmetlenné válik címzett nélkül, ugyanakkor csak a vállalati kollektíva képes meghatározni azokat az eszközöket és módszereket, amelyekkel a tervutasítások teljesíthetők. Ez viszont feltételezi a termelő és felhasználó vállalatok között a valóságos és szoros kapcsolatokat. Ilyenek létrejöttéhez elengedhetetlen egy meghatározott hatósugarú gazdasági ..mozgás- szabadság." Nyilvánvaló azonban, hogy a vállalatok viszonylagos önállósága éppen a termelési eszközök társadalmi tulajdon alapján valósul meg. Az önállóság nem kerülhet Fedél alatt ” a kamuti fiatalok Vasárnap este ünnepélyes keretek közt avatták fel Kamuion a község új művelődési otthonát. Mint Nagy Károly vb-elnök elmondotta, öt esztendei takarékos kuporgatás után, saját erejükből létesítették az otthont, s az 1 millió 350 ezer forintos érték nagy örömet jelent Kamut apraja, nagyja számára. Fedél alá kerültek a fiatalok, de a tsz sem panaszkodhat, minden rendezvényére beférnek a tagok. Hanczár Jánosné, a járási tanács vb-elnökhelyettese méltatta az ünnep jelentőségét, majd átadta a díszelnökség a színpadot a gyulai Erkel Művészegyüttes csoportjainak, akik ezen az estén léptek fel éppen ötvenedszer az évben. Száztíz éves a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium ■— Jubileumi ünnepség a Balassi Bálint Művelődési Ottnonban — Száztíz éves a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium. Ebből az alkalomból bensőséges ünnepséget rendeztek hétfőn Békéscsabán a Balassi Bálint Művelődési Otthonban. Tanárok, öreg és fiatal diákok baráti találkozója volt egyben az emlékünnepség, melyen a gimnázium jelenleg legidősebb tanára, dr. Szeberényi Lajos, az Oktatásügy Kiváló Dolgozója mondott ünnepi beszédet. A régi diákok nevében Dr. Nagy János ügyvéd szólalt fel, aki negyedszázaddal ezelőtt érettségizett a Rózsa Ferenc Gimnáziumban. A jubileumi ünnepségen igen jól sikerült műsor szórakoztatta a jelenlevőket. A. szavalóverseny legjobbjai adtak élő válogatott szép verseket, majd Danisa Győző rendezésében az irodalmi szakkör tagjai szerepeltek. A felejthetetlen élményt nyújtó, nem mindennapi ünnepség értelmi szerzője, a műsor összeállítója dr. Papp János tanár volt, aki nemcsak a diákok tanításáért, de az iskola történetének Összegyűjtéséért, a hagyományok ápolásáért is I fáradhatatlanul dolgozik.-ANagy Károly vb-elnök ünnepi beszédet mondja. Az együttes műsorából. Kelemen Mihály önkéntes tűzoltó a fiatalokkal beszélget, hogyan védjék meg az új kultúrotthont a rongálástól. Kocziszky László képriportja
