Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-22 / 301. szám

1563. december ZZ. 2 Szerda A francia elnökválasztás nemzetközi sajtóvisszhangja WASHINGTON Az amerikai sajtó kedden 'be­hatóan boncolja a franciaországi elnökválasztás lefolyását és ered­ményét. A Washington Post kommen­tárjában az Egyesült Államok és Franciaország között fennálló né­zetei téréseket domborítja ki. De Gaulle újraválasztása — állapítja meg — aligha fogja módosítani az Egyesült Államok és Francia- ország alapvető nézeteltéréseit. De Gaulle és az elgondolásait vég­rehajtó tisztviselők mélyről jövő ellenszenve az amerikai politiká­val szemben, nem vonható két­ségbe. A Chicago Tribüné nyugtalaní­tónak tartja, hogy a francia sza­vazók 45 százaléka De Gaulle el­Nigériai pártokmány Lagos A Nigériai Szocialista Munkás- Paraszt Párt most befejeződött első kongresszusa dokumentumot adott ki a tanácskozáson megvita­tott főbb kérdésekről. A kongresszus megállapította, hogy Nigéria fő ellensége az ame­rikai, az angol és a nyugatnémet imperializmus, ahogy az afrikai felszabadító mozgalmaknak is az Egyesült Államok és az általa ve­zetett NATO-tömb a legnagyobb ellensége. Mint az okmány hangsúlyozza, a kongresszus megállapította, hogy az imperializmus és a neo- kolonializmus felett csak akkor lehet végső győzelmet aratni, ha a nemzetközi munkásmozgalom egységes, s ez egyben az egyete­mes béke fenntartásának is elő­feltétele. len fordult, aki „akár tetszik ne- miképp vezeti majd az állam­künk, akár nem — megingatha­tatlan gátja a kommunizmusnak Európában". KAIRÓ „De Gaulle választási győzelme azt jelenti, hogy Franciaország to­vábbra is a független, szövetség­ellenes külpolitikát kívánja foly­tatni — emeli ki az. A1 Akhbar. De Gaulle kétségtelenül továbbra is gúnyosan lekezeli majd az Egyesült Államokat, gyökeres vál­tozásokat kíván a NATO-ban és követeli az 1954-es genfi egyez­mények alkalmazását, s ennek alapján az amerikai csapatok tá­vozását Vietnamból. Az Ál Akhbar rámutat, a vá­lasztás azt bizonyítja, hogy Fran­ciaországban két kiemelkedő ha­talom van: De Gaulle és a balol­dali ellenzék. GENF A Journal de Geneve szerint a gaulleizmus esélyei lényegében attól függnek, hogy mennyiben változik az elnök politikai kon­cepciója és stílusa, röviden: hogy Szovjet — vietnami segélyegyezmény Moszkva Kedden Moszkvában a szov­jet kormány és a VDK kormá­nya megállapodást írt alá arról, hogy a Szovjetunió pótlólagos műszaki segítséget. 1966-ra té­rítésmentes gazdasági pótse­gélyt nyújt és az 1965. évi Kli-' ring-egyenleg fedezésére hitelt ’ folyósít a Vietnami Demokrat!- | kus Köztársaságnak. Ugyancsak kedden megálla- j podtak az 1966. évi kölcsönös áruszállításokban, az 1965-ös kereskedelmi egységárak rögzí­tésében és abban, hogy a vDK kormánya 1966-ban fizetési könnyítéseket kap a hitelek tör­lesztésében. (MTI) ügyeket. A franciák — mutat rá a lap — nincsenek az ellen, hogy kormányozzák őket, de semmi esetre sem szívlelik, ha túlságosan érzik a hatalom súlyát. A francia népnek újból megjött az étvágya a szabad véleménynyilvánításra, szívesen fogadta,, hogy minden vé­leményt meghallgathatott és ez kétségtelenül a választások egyik jó pontja. A Basler Nachrichten mérlege­lése szerint az elnökválasztás má­sodik fordulójának eredménye nem volt De Gaulle sikere, hanem az ellenjelölt igen szűk méretű veresége. Minden jel arra mutat, hogy az idő De Gaulle ellen dol­gozik:^ győzelem csaknem úgy értékelhető, mint megkegyelmezés „érdemeket szerzett személyisé­gének", de rendszerének halálra ítélése. Négyszázezerre növelik az amerikai erők létszámát Vietnamban A New York Times keddi je­lentése szerint a saigoni amerikai parancsnokság engedélyezte, hogy az amerikai csapatok „partizán­üldözés közben" behatolhassanak Kambodzsa területére is. Ugyan­csak engedélyezték a Kambodzsa elleni légitámadásokat is. Az amerikai parancsnokság lé­pése a háború újabb felterjeszté­sét jelenti. Politikai körökben úgy tudják, hogy a közeli napok­ban számos más intézkedés is vár­ható annak a felhatalmazásnak alapján, amelyet a Pentagon John­son elnöktől kapott a vietnami agresszió folytatására. Sajtójelen­tések arról számolnak be például, hogy rövid időn belül újabb nagy­szabású csapatszállításokra kerül sor, s a Vietnamban harcba ve­tett amerikai erők létszámát 400 ezerre növelik. A saigoni parancs­nokság azonnali erősítéseket kö­vetel a nagy veszteségek pótlásá­ra. „A harci cselekmények, a hő­hullám és a malária sokkal sú­lyosabban tizedelik meg az ame­rikai erőket, mint ahogy arról a közvélemény értesült — írja ezzel kapcsolatban Jack Anderson is­mert politikai újságíró. E jelentések szerint a nagysza­bású létszámnövelés fedezésére jövőre sor kerül tartalékosok be­hívására s az úgynevezett nemze­ti gárda egyes egységeinek aktív szolgálatba állítására is. A meg- növekedett háborús költségeket, amelyek egyes becslések szerint jövőre meghaladják a 10 milliárd dollárt is, a költségvetés polgári kiadásainak csökkentésével és egyes adók emelésével kívánja biztosítani a kormány. Ciklon pusztított Kelet-Pakisztánban Véget ért a Nigériai Szocialista Munkás-Paraszt Párt 1. kongresszusa Chittagong: A bazárváros romjai a december 18-i ciklon pusztítása után. A kép az első felvétel a katasztrófa sújtotta területről. (Rádiótelefotó — MTI Külföldi Képszolgálat) Hétfőn véget ért a Nigériai Szo­cialista Munkás-Paraszt Párt I. kongresszusa. A záróülésen hatá­rozatokat hozták a vietnami amerikai agresszió, a kongói és a rhodeáai belügyekbe való impe­rialista beavatkozás, a Szudáni KP betiltása, valamint a nyugat- nigériai regionális parlamenti vá­lasztások antidemokratikus lefoly­tatása ügyében. A kongresszus kom müni'két adott ki, amelyben ele­mezte az ország bel- és külpoliti­kád helyzetét. Végül megválasz­tották a tizenhét tagú központi bi_ zottságot és annak főtitkárát — Tunji Otegbeyet, SZINTETIKUS SÁLAK 80,— — 117,— Ft-ig BÖRERSZÉNYEK ÉS LEVÉLTÁRCAK 23,— — 110,— Ft-ig GYAPJÜKENDÖK 58,— — 65,— Ft-ig MÜSZÁLKENDÖK 38,— — 45,— Ft-ig G YERM EKRETIK Ü LŰ K 38,— Ft 1083 — Kisregény — 8. Mindez egy pillanat ezredré­sze alatt játszódott le. A sok száz szempár pedig továbbra is ben­nem tartotta izzó tűhegyeit. Még a hátam közepe is viszketni kezdett. Aztán bekiáltotta valaki: — Halljuk! Halljuk! Később megtudtam, hogy Jim­my barátom volt. Hittől visszatért a már-már el­hagyni készülő bátorságom. Megköszörültem a torkom, krá- kogtam egyet-kettőt s megismé­teltem: — Hölgyeim és uraim! A már zsibongani kezdő tö­meg újra elcsendesedett és én akadozva bár, de folytattam a beszédet. Emlékezőtehetségem tárházából csupán egyenként bukkantak elő a szavak s tolul­tak nyelvemre. Ügy festhettem, mint akinek egyenként súgják a szavakat s azokat én csak edis- métlem. A tömeg talán mit sem sej­tett zavaromból. Azt hihette, hogy lassú beszédű vagyok. A türelmetlen topogásokból azon­ban úgy vettem ki, sajnálni kez­dik, hogy eljöttek. Gondolták, ha a szónok ilyen lassú, akár­milyen rövid beszédet mond is, eltart majd jó pár órát. Ezért kissé megerőltettem agyam, le­küzdöttem lámpalázam és gyor­sabb tempóra kapcsoltam. A végén olyan tapsot kaptam, hogy megirigyelhette volna bár­mely befutott színész. Csak arra emlékeztem, hogy Jimmyék fel­kapnak és a vállukon visznek a büféhez, ahol folyt a sör, a whis­ky, mint a víz. Nem is tudom, mennyit ittam. Csak azt tudom, hogy megint otthon, az ágyban ébredtem esz­méletre és megint Edit borogat­ta a fejemet, amely úgy zúgott, zakatolt, mintha egy hatalmas üstöt kongattak volna benne. Es pokolian fájt. Debütálásnak mindenesetre nem volt rossz. Ezt nem én ál­lapítottam meg, hanem Jimmy­ék harmadnap este a klubban. Hát már soha nem lesz vége ezeknek a gratulációknak és hát­ba veregetéseknek? Szinte már fájt a tenyerem a sok kézszori- tástól és a hátam a sok baráti hátbavágástól. No, de csak eny- nyi bajom legyen mindig! Ha egyszer ilyen a politikus élete! Üsse kő! Ezt még kibírom. Ki­bírtam én már ennél rosszabbat is. Így hát már nemcsak lövészet­ből, verekedésből, hanem szó­noklásból is jól vizsgáztam a dallasiak előtt. Ez pedig már olyan dolog, amire szerte Texas­ban felfigyelnek; Mert jó lövő sok akad ebben az államban. Jó verekedő, no meg jó szónok is. De olyan már kevés van vagy egyáltalán nincs is, aki jól lő, prímán verekszik, sőt nem lehet legyőzni és még tetejébe szóno-

Next

/
Thumbnails
Contents