Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-22 / 301. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1965. DECEMBER 28., SZERDA Ara: 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP JA Tulajdonosok — az alkotás részesei lényeges kérdésekkel foglalkozó felszólalás hangzott el esztendőikkel ezelőtt az egyik nagyvállalat termelési értekezletem A felszólaló „szürke” esztergályos volt, s az idézőjel arra utal, hogy a vállalat illetékesei így is fogták fel szavait. Az esztergályos műszakilag szabatos okfejtéssel arról beszélt, milyen sokba kerül a gyárnak a szervezetlen anyagellátás. Esztendőkkel később ott folytatódott a történet, hogy -népi ellenőrök jártak az üzemben, akik nemcsak a hajdani felszólalás immár jegyzőkönyvi „maradványait” tárták fel, hanem azt is kimutatták, hogy az abban szóvá tett mulasztások éviül évre ismétlődve 110 ezer forint körüli kárt okoztak a gyárnak és a népgazdaságnak. A példa különleges, mert a társadalom egyik morális törvényének megsértését pénzben is kifejezhető ténnyé sűrítve mutatja be, noha erre az esetek java részében alig van mód. Ám az üzemi demokrácia írott és íratlan törvényeinek áthágása — ha olykor közvetett módon, rejtett búvópatakként is — mindig társadalmi, népgazdasági kárt okoz. Érdemes elidőznünk a fogalomnál: üzemi demokrácia. Köztudott, hogy a gazdaságirányítási rendszer reformja a többi között a vállalatok önállóságának, s ezzel együtt a gazdasági vezetők döntési jogkörének kiterjesztését is célozza. Ezért sokan megkérdőjelezik: hogyan fér össze ezzel az üzemi demokrácia? Másrészt jócskán kötődnek fogalmi kérdőjelek századunk műszaiki-teon- nológiai forradalma oldaláról megközelítve is az üzemi demokráciához. A technikai fejlődés, például az automatizálással, s egész sor más korszerű termelési módszerrel gyors ütemben átrendezi az iparvállalatok szervezési térképét, a részlegek, a gépek és a dolgozók technológai kapcsolatait bonyolult óraművé változtatva, érthető tehát — így szól a műszaki „ellenérv” —, hogy csak a „vezérkar” irányíthat, s aligha juthat tér a „fogaskerekek” demokráciájának, a részmunkát végző dolgozók véleményének. Igaz, ilyen egyértelműen ezt általában sehol nem fogalmazzák meg, de a valóságban, tehát a vállalati közélet hétköznapi tényei- ben gyakran kimondatlanul is tükröződnek effajta ellenérvek. S nemcsak olyan nyilvánvaló formában, hogy egyes műhelyek, üzemek vezetői hagyják a fülük mellett elmenni a termelési tanácskozásokon vagy személyes beszélgetések alkalmával elhangzó javaslatokat, bírálatokat; szövevényesebb és rejtettebb tünetei is tapasztalhatók az üzemi demokrácia háttérbe szorításának. Ide sorolható az a vezetői magatartás, amely nem tartja szükségesnek a dolgozókkal, a kollektívával jó előre közölni, milyen feladatok várnak rájuk a következő rövidebb vagy hosszabb tervidőszakban — következésképp: éleve lemondanak a tartalékokról, amelyek csak „alulról”, a dolgozók látószögéből érzékelhetők és tárhatók fel. Az imént említett gazdasági és technológiai ellenérvek tarthatatlansága és népgazdasági kártétele csak a harmadik oldalról: a tulajdonviszonyok nézőpontjáról világítható meg igazán. Kié a gyár? — így hangzik a bizonyítás legfontosabb kérdése. Természetesen . nem az egyszemélyi vezetőé, az igazgatóé, hiszen ő csak a társa- ! dalom, a népgazdaság „megbízottja” a vállalat élén. Ez a „csak” korántsem jelent lekicsinylést, különösen, ha arra gondolunk, hogy már a közeljövőben egyre inkább a vállalatok irányítóinak kezébe kerül a döntés joga. De ugyanakkor a mai s még inkább a holnapi gazdaságirányítás azt az elvet is érvényésiti, hogy az önállóbb vállalatok egész kollektívája érdekelt legyen e döntések legelőnyösebb megvalósításában. A személyes érdekeltség erősödő szálai a vállalathoz kötődés erkölcsi, emberi motívumait is mindjobban érvényesítik. Magyarán: a személyes érdek személyes felelősséggel párosul, más szóval: a tulajdonosi gondolkodás erősödésévdL Természetes, hogy olyan bonyolult szervezet, mint egy ipar- vállalat napi gyakorlati irányítása, nem lehet szavazás tárgya. Minden munkás, aki valamelyest ismeri gyára összmunkáját, nyilvánvalónak érzi, hogy például a technológiai utasítások betartását, vagy a termelési programozást képtelenség lenne a szótöbbségtől függővé tenni. Valójában arról van szó, hogy társadalmi rendünkben a vállalatok irányítási centralizmusának, az egyszemélyi vezetésnek párosulnia kell a demokratizmussal — s itt nincs semmiféle elvi vagy gyakorlati ellentét. Több intézményes lehetőség van már most is e demokratizmus érvényesítésére — más kérdés, hogy sok helyütt nem élnek velük. Utalhatunk például arra, hogy a Minisztertanács és a SZOT idén januárban hozott határozata lényegében új alapokra helyezte a termelési tanácskozásokat, munkaértekezleteket, megszabva egyebek között, hogy a dolgozók javaslatait írásban rögzíteni kell, a vezetők kötelesek a felszólalót javaslata sorsáról értesíteni, s a szakszervezet ellenőrizheti, hogy mindez megtörtént-e? A határozat a termelési tanácskozásokat véleményező, javaslattevő és a munkaverseny, illetve a kitüntetések tekintetében döntési jogkörrel ruházta fel. A termelési tanácskozás csak egy a sokféle lehetőség közül, amelyek felhasználása elősegíti a dolgozók észrevételeinek, javaslatainak, bírálatainak megismerését. A közvetítés eszközei, módszerei változatosak, sokrétűek — a lényeg valamennyiben mégis azonos: ha a dolgozók a hétköznapok fényeiből érzik, tudják, hogy nemcsak fogaskerekei, de tevékeny, alkotó részesei üzemük munkájának, akkor érdeklődésük és felelősségük is növekszik a közös ügy iránt. A földművesszövetkezeti mozgalom eredményeiről, tennivalóiról, az ói év munkatervéról tanácskoztak megyénk képviselői Megyénk országgyűlési képviselői hétfőn Békéscsabán, a MÉSZÖV székházában tartották soron következő ülésüket. A képviselőikéit Boross Gergely, a MÉSZÖV elnöke, országgyűlési képviselő meleg barátsággal köszöntötte, örömét fejezte ki azért, hogy egyszer napirendre tűzhették ezt a fontos területet. A tanácskozáson ott volt és felszólalt Klatikó Mátyás, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, or_ szággyűlési képviselő is. A tájékoztatóból többek között kiderült, hogy megyénkben 140 ezernél több tagot számlál a föld- művesszövetkezeti mozgalom. A kereökedelmi és vendéglátóipari tevékenység zömét ők látják el mezőgazdasági jellegű megyénkben, ezenkívül a háztáji gazdaságok terményeinek, termékeinek felvásárlását is ők bonyolítják le. Csupán az utóbbi három év alatt 144 új boltot, cukrászdát, kisvendéglőt adtak át rendeltetésének. A boltosok, cukrászok, pincérek, szakácsok nagy tömegével szereztettek szakmunkásbizonyítványt, így valóban sokkal kulturáltabb a kiszolgálás, sokrétűbb és szakszerűbb a földművesszövetKiderült az js, hogy megyénkben csupán a baromfi, és tojásfelvásárlásra 30 ezer családdal kötöttek szerződést a földművesszövetkezetek, a szakcsoportoktól, társulásoktól kétezer mázsánál több mézet, 50 ezer húsgalambot, ugyanannyi házinyulat vásárodnak fel 1965-ben. A baromfiból több mint 400 vagonnal, tojásból pedig hetvenmillió lesz az évi felvásárlás (zömét már teljesítették). Ugyanakkor két és fél millió forint értékben tároltak mosógépet, porszívót, üstházat üsttel, perzse- lőt, hordozható füstölőt, edényt és egyéb olyan árucikket, amit térítés ellenében kölcsön adnak a lakosságnak. A hozzászólók igen sokat foglalkoztak többek között a szolgáltatások kiszélesítésének fontosságával, a házikertek ápolásának felkarolásával, a lakosság jobb áruellátásával, az áruválaszték bővítésével. Beszéltek a felvásárlás jobb megszervezéséről, az állami gazdaságok és gazdasági dolgozók bekapcsolásáról, a föld- művesszövetkezeti hálózat továbMeggyorsult a mezőgazdasági beruházások átadása megyénkben A megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya legutóbb októberben ellenőrizte a termelőszövetkezeti beruházások megvalósítását. Akkor még úgy látszott — közölte Szabados Károly főelőadó —, hogy 22 millió forint beruházási program anyag- és munkaerőhiány miatt nem valósulhat meg. A korán beköszöntött fagyos idő, sőt az első havazás is bizonyos tekintetben pesszimista hangulatot árasztott. A termelőszövetkezeti beruházások program szerinti megvalósításáért lapunkban is többször szót emeltünk. A termelőszövetkezetek, a megyei, a járási tanács, és a különböző szervek, továbbá az építőipari vállalatok, ktsz-ek levonták a szükséges következtetést, s ennek tudható be, hogy november második felétől valóságps év végi hajrá kezdődött a beruházások elkészítéséért, átadásáért. A 22 millió forint értékű áthúzódó beruházás, amely októberben körvonalazódott, előreláthatóan 10—12 millió forintra csökken. Csupán az utóbbi napokban olyan jelentős beruházások készültek el, kerülnek átadásra, mint a gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz-ben egy 100-as tehénistálló (kivitelező az.ÉM), a kunágotai SERTÖV 32 vagonos magtára (a mezőkovácsházi tsz-vállalkozás kivitelezésében), a mezőmegyeri Béke Tsz-ben egy fúrott kút (azi Országos Vízkutató és Fúró Vál- I lalat kivitelezésében), Mezőgyán- ban a Magyar—Bolgár Barátság Tsz-ben egy agronómusi lakás (házi kivitelbein), a békésszentand- I rási November 7 Tsz-ben 300 holdas öntözőtelep (az Alsótiszavidé- ki Vízügyi Igazgatóság készítette) és így tovább. Külön említést érdemel a gyomai Alkotmány Termelőszövetkezet is, ahol házi úton egy tápcsatornát készítettek. Di fejlesztéséről es sok. fontos kérdésről. A képviselők kérdéseire a MÉSZÖV és a MÉK illetékes dolgozói -válaszoltak, a javaslatokat feljegyezték s mielőbb hozzálátnak azok hasznosításához. . Második napirendi pontként a képviselők 1966. évi munjkatervét vitatták meg. A mezőkovácsházi járási tanács munkáját tárgyalta a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap, december 21-én ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága, ahol többek között megtárgyalta a Mezőkovácsházi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának irányító, szervező és ellenőrző tevékenységét. A jelentés, amelyet a vizsgálat céljára létrehozott bizottság készített, többek között megállapítja: — Az elmúlt évben tanácsülésen 12 területet tárgyaltak, ahol összesen 166 hozzászólás, illetve javaslat hangzott el, hetvenhárom határozatot hoztak. Az állandó bizottságokkal kapcsolatosan: a beszámoló jelentés szerint a tanácstagok kilencven százaléka tagja valamelyik áb-nak. A testületi munkát kielégítőnek tartják. A jelentés végül foglalkozik a szak- igazgatási szervek munkájával. A végrehajtó bizottság a vita után megfelelő határozatokat hozott legnagyobb járásunk tanácsának munkájával kapcsolatban. E napirendi pont után a megyei tanács pénzügyi osztályának munkájáról tárgyaltak a végrehajtó bizottság tagjai. FeirovszKi Janos, a ramuuexm müven ncKescsaoai gyárának szövődéi teremlakatosa a szakma legjobbjai közé tartozik. Szorgalmas munkájával többször érdemelt ki elismerést.
