Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-21 / 300. szám

Wlttä. december 21, 5 Kedd Beszélgetés egy társadalmi ellenőrrel Egymiiliárd forint értékű beruházással gyarapodtak a Pamotnyomóipari Vállalat gyárai Elöljáróban mindjárt ama kért, hogy ne írjam meg a nevét. S hozzátette, azért meg kiváltképp ne haragudjak, hogy munkaruhá­ban jött el beszélgetésünkre, meri a vállalattól távol dolgoznak és ő még folytatni aíkarja munkáját később is. Beszélgető partnerem­nek ígéretet tettem, nem írom meg nevét. De megjegyzem, hogy az ő megállapításai kifejezik a társadalmi ellenőrök véleményét is. Azt, hogy míg tíz évvei ez­előtt a társadalmi ellenőrök nap­lójában ilyen bejegyzések voltak olvashatók: „Tíz forinttal túlszá­moltak”. „Három cent hiány” stb., addig ma ritkaságszámba megy, ha már két, vagy három forint feletti túlszámolással találkoznak és ez nem szándékos. Egy számot: beszélgető partnerem jegyzetében 1964-ben 727 ellenőrzés mindössze 47 jegyzőkönyvezéssel szerepelt. 1965 adata pedig 600 ellenőrzés — 16 jegyzőkönyvet eredménye­zett. És a jegyzőkönyvek általá­ban ilyen eseményeket takarnak: verekedés egy fmsz kiskocsmá­ban, ittas vendégeket szolgálnak ki az italboltban, másfél cent hiányzik a féldeeiből és hasonló példák. — Milyen a kiszolgálás színvo­nala? A kérdésre ilyen válaszokat kapok: — Sokat változott. A legtöbbet talán az új formák változtattak, és talán az, hogy az emberek maguk is megváltoztak. Az önki­szolgálást rendszer még a falusi boltokban is bevált. Persze, ez na­gyobb feladatot ró a pénztárosok­ra és a hibák forrása legtöbb­ször itt található meg. — Például? — Több alkalommal találkoztunk olyan jelenséggel, hogy a kon­zerv, amely kilenc forintért ke­rült az üzletbe, 10 forint 50 fillé­rért vándorolt át a vevő kosará­ba, Ez a leggyakoribb. Néhány filléres elszámolás sokszor a ke­reskedelmi dolgozók megfeszített munkatempójából is adódik. Ál­élet sajnos, másképp akarta és mindig akadt egy ügyesebb, ra­vaszabb fickó, aki kiütötte a nyeregből, s ő hoppon maradt. Edit tehát örült, hogy végre férjének sikerül elérni azt, amit atyja egész életében csak déli­bábként kergethetett. Bevágtam a szöveget és be­kapcsoltam a magnót. Tükör elé álltam és rá kezdtem: — Hölgyeim és uraim!. .. És szavaltam, szavaltam, míg csak a szöveg el nem fogyott a papírokról. Közben gesztikulál­tam, ahogy azt a Riadó Klub­ban láttam a hazafiasok vezető tagjaitól. Az első fellépésem — a tükör előtt — fényesen sikerült. Job­ban, mint hitlem volna. Örö­mömben gyorsan behívtam Editet. — No, fiacskám — hencegtem —, nagy meglepetést tartogatok a számodra! Foglalj helyet és jól nyisd ki a fülecskédet! Bekapcsoltam újra a magnót, a kandallóhoz álltam s onnan lestem a hatást. És a hatás nem maradt el. Edit már az első mondat után felugrott s úgy tapsolt, mint a srácok, ha bábelőadás közben örülnek, hogy a hősnek sikerült leütni a sárkánynak mind a hét fejét. Aztán visszaüli, de köz- be-közbe is felugrott még, majd tálában kevés a szándékos hiba, I és ez a legnagyobb eredmény. A kérdés második felére pedig, hogy a kiszolgálás milyen, még hozzá­tartozik, hogy a fiatalok fejlődése a legszembetűnőbb. Udvariasak és tudnak foglalkozni a vevők­kel. Viszont erre nem sok idejük marad. A társadalmi ellenőr népszeiű- sége körül vita kerekedik közöt­tünk. Én állítom, hogy munká­jukat megbecsülik. Beszélgető partnerem szomorkás mosollyal nyugtázza véleményemet, majd legyint egyet s egy történettel vá­laszol : — Egyik alkalommal jelentet­tük az ellenőrzött vállalatnak, hogy az egyik üzlet tűzrendészed biztonsága nem megfelelő. Tudja, hogy kikaptunk? Azért, mert mint mondották, ezt a tűzoltó­ságnak keit megállapítani. Lehel. Viszont, ha véletlenül tűz ütne ki, akkor nem a tűzoltóság lenne a hibás, hanem a boltvezetőt bün­tetnék meg, esetleg le is csuknák. Ilyenkor viszont, míg a baj nem következik be, az ellenőr tevé­kenysége sokak szemében „pisz- kálódásnak” hat. — És ez általános? — Nem. Per»», mi is védeke­zünk az ellen, hogy „piszkálódás- nak” tűnjön munkánk, elsősor­ban úgy, hogy a kereskedelmi fel. ügyelőséggel szorosan karöltve ki. alakítjuk az ellenéri csoportokat, hogy azok szakmánként és hozzá­értés szempontjából területükhöz közel eső üzleteket ellenőrizzenek. Így egy társadalmi ellenőr, aki mondjuk napi munkájában asz­talos, az egy bútorüzletben már észreveszi, hogy a magasfényezett bútor tárolása jó-e vagy esetleg káros. Mert itt is születhet kár, senki nem örül annak, hogy tü­körfényes, vadonatúj asztalán egy raktározási hiba miatt éles karcolás éktelenkedik. És bár könnyű azt mondani, hogy ezek kicsinységek, mégis ez a vevő ér­dekvédelme. a végén a nyakamba csimpasz­kodott és össze-vissza csókolt, — Gratulálok! Ügy beszéltél, akár egy igazi kormányzó! Öh, mit is beszélek! Mint egy igazi szenátor! Egy hús-vér elnök! Az életben azonban, sajnos, nem született meg oly könnyen a sikerem, mint odahaza. A tö­meg, az utca embere, még ha texasi is, messze volt az én Edit­emtől. Először is kint beszél­tem a szabadban, a város egyik parkjában. A beszédet számta­lan megafon kürtölje széjjel és í még a helyi rádiótársaság mik- | rofonja is átvette, hogy az éter­be sugározza szónoki debütálá­somat. A tömeg a „Hölgyeim és ura­im!” felszólításra elcsitult és minden szempár rámszegeződött. Rámszegeződött, és én úgy érez­tem, mintha azok nem szempá­rok, hanem izzó tűhegyek vol­nának, melyek át- meg átjárják egész testemet s égetnek, mint a parázs. Kezdtem nem jól érezni magam ezektől az apró tűszúrá­soktól. És bizony az első monda­tot sehogy sem akarta követni a második. Izegtem-mozogtam a szónoki emelvényen. Mindun­talan a nyakkendőmhöz kapkod­tam, mintha nagyon szorosan lenne megkötve s lazítani akar­nám. Torkom kiszáradt (Folytatjuk) Igen. A társadalmi ellenőrök munkája elsősorban érdekvéde­lem, védik a vásárlók jogos ér­dekét, hogy pénzéért valóban azt kapja, amit vásárolni kívánt, se kevesebbet, se rosszabb minősé­get. — Mondja, szívesen csinálják ezt a munkát? — Szívesen. De erre ' nehéz csak úgy szimplán válaszolni. Én magam már ötödik éve vagyok el­lenőr, csoportomban van olyan is, aki tíz éve csinálja. Soha nem kérdezzük egymástól, hogy miért, tesszük azért, mert úgy érezzük, ezzel a vásárlók érdekeit védjük és őket szolgáljuk. (Dóczi) Az elmúlt napokban tárgyalta a kunágotai pártbizottság végre­hajtó bizottsága a helyi tanács elnökének jelentését a községpo­litikai helyzetről. A tájékoztatásból kitűnt, hogy a lakosságot igen erősen foglal­koztatja több olyan helyi problé­ma, melyet határozottabb vezetéssel már meg lehetett volna oldani. Többek között sürgős megoldásra vár a szolgáltató ktsz üzemelte­tése, és az általános iskolák nap­közi otthona étkezdéjének bőví­tése. Kunágota község párt- és taná­csi vezetői már két évvel ezelőtt határozatban fogadták el egy szolgáltatóház létesítését. Az el­gondolást tett követte s egy év óta áll készen a félmillióra tervezett és 780 ezer forintos beruházással elkészült szolgáltatóház. A hiba ott van, hogy az elkészült épület kihasználatlanul áll. A vita fo­lyamán kiderült, hogy a helyi állami vezetés elgondolásait nem hangolta össze a pártvezetéssel és így külön utakon járva nincs megfelelően biztosítva a lakosság szükségleteinek kielégítése. A már működő körzeti ktsz ci­pó- és női fodrász részlege mel­lett igen nagy szükség volna asz­talos, műszerész, lakatos és rá­dió-televízió szerelő mesterembe­rekre. A tanácsi vezetésnek új­ból tárgyalnia kell a ktsz helyi, illetve megyei vezetőivel, hogy biztosítsák tagjaik közül a szük­séges létszámot. A másik vitatott kérdés a nap­közi otthon étkezdéjének helyze­te. Igen nagy gondot okoz a 300 általános és szakiskolás tanuló, Másfél százalékkal növelték az egy főre jutó termelési értéket A Békéscsabai Lakatos és Gép­javító Ktsz az első negyedévi ter­vét mindössze 82,6 százalékra tel­jesítette, ami különböző szervezé­si okokra vezethető vissza. A má­sodik negyedév kezdetétől fokoza­tos javulás mutatkozott a terme­lésben és előreláthatólag néhány nap múlVa — több mint félmillió forint túlvállalással, létszámválto­zás nélkül — teljesíti az éves ter­vét. Az egy főre jutó termelési érték a tavalyihoz képest másfél száza­lékkal nőtt. A termelés emelkedé­se teljes egészében a termelékeny­ség növekedéséből ered. Különö­sen jó az ipari, valamint a lakos­sági javító szolgáltatás terén elér’ eredmény. A most záruló ötéves tervidő­szakban a Pamutnyomóipari Vál­lalat gyáraiban egymiiliárd forint értékű beruházásra került sor, s ezek eredményeiről Bencze Ka- toly, a vállalat főmérnöke az MTI munkatársának a következő in­formációt adta: A rekonstrukcióik és gyárbó- vítések eredményeként ez évben 30 millió négyzetméterrel több textilanyagot bocsátottunk ki, mint 1960-ban. A termelést 25 százalékkal növeltük. — A vállalat gyáraiban a fonó­orsók száma öt év alatt csaknem 50 ezerrel emelkedett, 1400 új szövőszéket kaptunk, s ebből az utolsó 200 kínai gyártmányú szö­vőgépet most szerelik Szegeden. illetve a nevelők étkeztetése, mi­vel a helyiség olyan szűk, hogy az ebédelést 3—4 csoportban tud­ják csak igen , zsúfoltan lebonyo­lítani. Nem rendelkeznek kellő mennyiségű étkező-felszereléssel sem és ipari áram hiánya miatt kihasználatlanok a munkát meg­könnyítő háztartási elektromos gépek. A jelenlegi zsúfoltságnak oka az, hogy már a beindulásnál nem a szükséglet figyelembevételével alakították ki az étkezdét. Munkába állítottunk 10 automa­ta filmnyomó gépet, hogy a nehéz fizikai munkát megszüntessük. Ezenkívül a hengernyomó gép­park hat új berendezéssel gyara­podott. — A rekonstrukciókat a ter­melés szüneteltetése nélkül, telié- menet közben hajtottuk végre. Ez így nehezebb volt, mintha telje­sen új gyárakat hoztunk volna létre, sokszor áldozatokat kelle ' kérnünk a dolgozóktól, mm! egy-egy időszakban megnehezül­tek munkakörülményeik. Mos', azonban már sok ezren örülne ; annak, hogy korszerűbb berende­zésekkel, jobb feltételek közöl: dolgozhatnak — mondotta a vál­lalat főmérnöke. Szükséges volna az Igények é- lehetőségek sokkal megfontoltadé összehangolása és ennek alapján az étkezde bővítése, az ott dolgo­zók munkakörülményeinek javí­tása. A pártbizottsági vita újból iga­zolta, hogy a lakosság, a község szükségleteinek kielégítése — a helyzet tényleges felmérése alap. ján — csakis közös erővel, közös munkával lehetséges. (Pankotai) Használaton kívüli gépek meghirdetése TÁROLÖHELY: ÁLLAMI MEZŐGAZDASÁGI gépjavító állomás, DÉVAVÁNYA PN—3—35 EKE B kai. 2 db MEZŐGAZDASÁGI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS, GYULA ZSB—4, 6 RENDREARATÓ A kát. 4 db GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS, OROSHÁZA PCW—4 EKE B kát. 2 db UTV—24, VETÖGÉP A kát. 4 db GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS, SARKAD PN—252 EKE A kát. 10 db FELHÍVJUK A FIGYELMET ARRA, HOGY AZ IGÉNYLÉS BENYÚJTÁSA ELŐTT TÁJÉKOZÓDNI KÖTELES AZ IGÉNYLŐ AZ ÁTVENNI KÍVÁNT ÁL­LÓESZKÖZ MŰSZAKI ÁLLAPOTA, TELJESlTÖKÉPESSÉGE ÉS HASZNÁL­HATÓSÁGA FELÖL. IGÉNYLÉS BENYÚJTANDÓ: BÉKÉS MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI ELLÁTÓ VÁLLALAT BÉKÉSCSABA, SZERDAHELYI UT 36893 3 I A lakosság szükségleteinek kielégítése a kunágotai pártbizottság napirendjén

Next

/
Thumbnails
Contents