Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-18 / 298. szám
1563, december 18, 3 Szombat Az élet egyetemén Kötetlen vitát! Járási mezőgazdasági tanácsot Munka és tanulás... tanulás és munka... Hol az egyik, hol a másik kerül előtérbe azoknál, akik felnőtt korukban vették kezükbe a tankönyvet. A Marxizmus—Le- ninizmus Esti Egyetem hallgatóinak az elmúlt hetekben a tanulás, a negyedévi beszámolókra való felkészülés volt az elsődleges. A mezőkovácsháziak negyedévi beszámolójára véletlenül toppantam be. Ha az ember a „vizsga” vagy „beszámoló” szót hallja egy iskolán, önkéntelenül is izgatott, vizsgalázas arcokat vár. A mező- kovácsháziak beszámolóján nem találkoztam ezzel. Vizsgaláz helyett Harmadévesek számoltak be a tanultakról. Kis csoport, mélynek tagjai immár három éve estéről estére, hétről hétre — ahogyan a napi munka mellett a szabadidejükből télik — a könyv és jegyzetfüzet fölé hajolnak, hogy megismerjék a politikai gazdaságtan, a filozófia tanait, és most, a harmadik évben a párt történetét, harcait. Mondom, izgatott arcokat vártam, s ehelyett kedélyes, szinte baráti beszélgetés, vita tanúja lehettem. Pedig vizsgáztak a hallgatók, beszámoltak az eddig tanultakról. Nem kisdiákos kérdés- felelet volt itt, hanem az anyag alapos megvitatása, egy-egy témakör részletes megbeszélése, mélyhez nemcsak a kérdezettek, hanem a többiek is hozzászóltak. Ahol pedig hiányos volt az ismeretük — mert ez is élőfordult — ott az élőadó, ha úgy tetszik: vizsgáztató, bővebb kiegészítéssel segítette. hogy a tanult anyag érthetőbbé, maradandóbbá váljon az emlékezetben. Az elmélet összefügg az élettel Vajon mi késztetett felnőtt embereket arra, hogy a látszólag elvont és nem is könnyű anyagot három éven keresztül átvegyék, a szabad időt feláldozva szorgalmasan tanuljanak? Mi fűti az állatorvost, az igazgatót, a tömegszerban ugrottam félne s a földön már haláltusáját vívó kancám hasához préselve magam, újból lőttem, mégpedig a másik pisztolyommal. Ekkor már az embereim is felocsúdtak első döbbenetükből s bizonyára hasonlóképpen cselekedhettek, mint én, mert a következő pillanatban ők is veszett tüzet nyitottak a banditákra. Újabb jajkiáltások. Nem tudtam, hogy a banditák vagy az én embereim hallatták. Rendületlenül tüzeltem. Váltott pisztolyokkal. Hol a fényszórókba, amelyek egymás után aludtak ki, hol pedig a kocsik sötét körvonalaiba. Töltöttem s lőttem. Lovam teteme biztos menedéket nyújtott az ellenség golyói elől. A csordát a nagy lövöldözés úgy megriasztotta, hogy nekilódult s bőgve, dübörögve rontott a négy égtáj felé. Nagy kavarodás támadt. Az autósok látták, hogy a csorda kifelé tör az autógyűrűből, s nagyon megrémültek, mert néhány géppisztolysorozat kieresztése után hátrálni kezdték, aztán már csak a távolodó motorzúgást hallhattuk. Közben lassan ránkvirradt. Számba vettem veszteségeinket. Nekem semmi bajom sem történt, még csak egy karcolás sem ért. De embereim közül hárman a fűbe haraptak. A mező, vezeti vezetőt és az egyszerű dolgozót arra, hogy tanuljon és megismerje a filozófiát, politikai gazdaságtant vagy a munkásmozgalom történetét? A válasz egyszerű: az elmélet összefügg az élet- teL Tehát szükségletté vált az anyag ismerete. Hajtmann Pál, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság kerületvezetője a következőképpen fogalmazta meg a választ: — A napi események állandóan a felszínre hoznak ehhez kapcsolódó kérdéseket. Amióta az esti egyetemre járok, jobban látom az összefüggéseket, s így egyes problémák megoldása is könnyebb. úr. Antal Tibor mezőhegyesi állatorvos úgy érzi, az esti egyetem anyaga sokat adott ahhoz, hogy megtalálja a helyét a munkában. Az utóbbi években ugyanis több vita, beszélgetés hangzott él arról, hogy hol van az állatorvosok helye. Erre kapott választ a tanulás során és rájött, hogy a termelésben, a gazdaságban. Farkas István, a gépjavító igazgatója az osztályharc megváltozott formáinak megismerésében kapott segítséget. Jobban tájékozódik, jobban felismeri a jelenségeket és így küzdeni is köny- nyebb a különböző megnyilvánulások ellen. Az anyag elvontsága tehát valóban csak látszólagos, ezt bizonyítják az élőbb» vélemények is. Ha egy nap nem huszonnégy órából lenne Am tanulni nagyon nehéz még akkor is, ha a gyakorlatban nap mint nap találkozunk olyan kérdésekkel, amelyek az anyaggal összefüggenek. A beszélgetés során e nehézségekről is szóltak az esti egyetem hallgatói. Idő, idő és ismét csak az idő volt az, amit legfontosabbnak tartottak. A napi munkához, a különböző társadalmi funkciók betöltéséhez — mert csaknem kivétel nélkül minden hallgatónak ebből is kijut — és a tanuláshoz idő kell. De ez a legkevesebb. — Ha egy nap nem huszonnégy órából lenne, akkor is kevés volahol a támadás ért bennünket, valóságos csatatérre hasonlított. Vagy húsz marhám hevert mozdulatlanul a fűben, meg négy lovunk, köztük az én kedves Pollym. Az autós banditák magukkal vihették halottaikat és sebesültjeiket: egyet sem találtunk közülük a „csatatéren”. Mondanom sem kell, hogy kalandom híre gyorsan szárnyra kelt s bejárta a környéket. A velem egyívású legények kezdtek tisztelettel beszélni rólam, de főleg biztos kezemről, sasszememről. Úgyhogy, amikor pár évvel később Jimmy Hopkins barátom megemlítette, hogy a hazafiasoknál valami tisztséget kell betöltenem, ez elismerése volt nemcsak testi erőmnek, amellyel majdnem agyonvertem azt a szemtelen négert, hanem mesterlövész tudományomnak is. S ez, bevallom, nagyon jólesett. Hisz még csak zöldfülű haza- fias-taignak számítottam, oly friss volt még a tinta a tagsági könyvemben, s lám, máris tisztségviselésem lehetőségéről regélnek. A szót tett követte. A következő gyűlésen, amelyet egy szombati napon tartottunk a Riadó Klubban, Jimmy Hopkins barátom, mint titkár javasolta a 'Vezetőségnek, hogy alelnöknek válasszanak meg engem. (Folytatjuk) na ahhoz, hogy mindenre jusson idő — jegyezte meg valaki a jelenlevők közül. — A nőknek különösen nehéz, mert a napi munka mellett a háztartás, gyermeknevelés nagy része is rájuk hárul, így a tanulásra vajmi kevés idő jut. Legfeljebb megnyújtjuk az éjszakát — mondotta Farkas Pálné, amikor erről beszélgettünk. Talán ezért ily kevés a létszámuk az esti egyetemen? Az össz- hallgatóknak csupán á 11 százaléka nő. A férfiak között is többen arra panaszkodtak, hogy sok a munka, a tanulásra kevés idő jut. — Sokszor, ha este hazamegyek, gyermekeim kémek: apu, gyere játszani. Sajnos, a legtöbbször nemet kell mondanom, s ilyenkor bánatosan jegyzik meg: te sohasem játszol velünk. Ilyenkor nehezebb a tanulás is — mondotta erről Antal Tibor. A nehézséget még tetézi, hogy a felesége is tanul, a pedagógiai főiskolára jár. Ezt megérti, hiszen az asszony sem maradhat le. Így aztán felváltva segítik egymást a háztartási munkában, s a tanulás a késő éjszakára marad. Mégis tanulnak mindnyájan. Érzik ennek szükségességét, hiszen az esti egyetem anyaga az élet problémáival foglalkozik, és szinte naponta hasznát veszik a munkájukban. Az élet egyetemére járnak. Kasnyik Judit Hajdúsági és viharsarki román nemzetiségű társadalmi aktívák ülése Gyulán A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége mellett működő társadalmi bizottság pénteken munkaértekezletet tartott Gyulán, a szövetség székházában. A tanácskozáson a Hajdúságból és a Viharsarok román nemzetiség lakta városaiból, falvaiból félszáznál több aktíva vett részt. Az elmúlt évi munkákról, az 1966. évi feladatokról Szilágyi Péter, a Magyarországi Románok Demok- I ratikus Szövetségének főtitkára tartott tájékoztatót. Megvitatták többek között: a nemzetiségi városokban, falvaiban milyen a népek barátsága, milyen az együttműködés, a Hazafias Népfronttal karöltve menynyire sikerül ápolni a nemzetiségi kultúrát, a népi szokásokat, hagyományokat. Megbeszélés a tanyai lakosság politikai és kulturális nevelésének feladatairól A Hazafias Népfront Békés megyei elnöksége és a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya 1965. december 23-án, csütörtökön délelőtt 9 órakor Békéscsabán, a városi tanács nagytermében megbeszélést tart. A megbeszélésen a tanyai lakosság politikai és kulturális nevelésének feladatait vitatják meg, különös tekintettel az őszi-téli időszakra. A napirend előadója Nagy Ferenc, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője lesz. A megbeszélésen részt vesznek a tanyai népfrontcsoportok vezetői, tanyai pedagógusok, népművelők és a járási népfronttit- károk is. szerveztek Orosházán. Az új társadalmi szerv célja: a termelőszövetkezeti vezetőknek — elnök, párttitkár, főkönyvelő, főagronó- mus, főállattenyésztő, gépészmérnök — legyen járási szinten egy olyan fóruma, ahol gondjaikról, a feladatok végrehajtásának módszereiről véleményt mondhatnak, bizonyos munkaszervezési dolgokban a vitatott témák tisztázására javaslatot tehetnek a járási tanács mezőgazdasági osztályának és a tanács végrehajtó bizottságának. A mezőgazdasági tanácsban mindazon intézmények és vállalatok képviselve vannak, melyek közvetlen kapcsolatot tartanak a közös gazdaságokkal. A bank, a MÉK, az állatforgalmi vállalat, a terményfelvásárló, a Hazafias Népfront, a járási tanács végrehajtó bizottsága és a mezőgazdasági osztály, vagyis a szövetkezeteken kívül tizenegyen, a tsz-ekből pedig tízen. Az összetételt, a hatáskört, a vitára kerülő témákat, az ülések sorrendjét ítélve az új szerv nem is annyira társadalmi, mint inkább hivatali intézményhez hasonlít. Egy kicsit talán az is. A mezőgazdasági osztálynak, a járási végrehajtó bizottságnak egyik társadalmi tanácsadó testület«. A Hazafias Népfront központjának kezdeményezésére létrehozott járási mezőgazdasági tanács tulajdonképpen nem az lenne. Erdei Ferenc főtitkár egy olyan társadalmi szervre gondolt, amely nem hivatali irányítás alatt áll, hanem a szövetkezeti vezetők kötetlen vitafóruma, ha úgy tetszik, a tsz- vezetők járási klubja. Ebbe a társadalmi szervbe az orosházi járásban mindössze 10 szövetkezeti vezetőt vontak be. Valamennyien a legjobb eredménnyel gazdálkodó tsz-ből kerültek ki. Mi lesz a többi vezetővel, hiszen a vita, a meggyőzés, az új módszerek átvétele a jól gazdálkodó tsz-vezetőktől miként juthat el a járás leggyengébb közösségének éléig, ha a személyes találkozásra, a vitában való részvételre nem kerülhet sor? A gazdasági élet reformja nemcsak a termelőmunka területének egy részét érinti, hanem a népgazdaság egészét. Így a járási mezőgazdasági tanácsban helyet kellene biztosítani valamennyi tsz-vezetőnek. A testület élére kerüljön valamilyen vezetés, amely közkívánatra vitaindító előadásokat szervez, és a vitában kialakított álláspontot, javaslatot eljuttatja az illetékesekhez, az összejövetelek időpontjáról tájékoztatja a mező- gazdasági tanács tagjait. Klubszerűvé kellene tenni a mezőgazda- sági tanács munkáját s a hónap bizonyos napjain — közös megegyezés alapján — kellene összehívni. A foglalkozás egy része lehet továbbképzés rendszerű, de a tanács ülésére tervezett idő túlnyomó részét az egymás gondjainak megismerése, a vezetés módszerbeli vitája adja. A téma időszerűségével, érdekességével has* son, és keltse fel az érdeklődést valamennyi vezetőben. A járási mezőgazdasági tanács elsősorban a különböző falvak tsz- vezetőinek találkozóhelye, vitafóruma legyen. Az államhatalmi szervek vezetői és az intézményeké is, bár manapság gyakran megfordulnak a gazdaságokban, a tanács rendezvényein vegyenek részt, erejükből tellően segítsék a termelés szervezését, az időszerű sának erősítésére, a szövetkezeti termelés újabb eredményeinek inspirálására. A mezőgazdaság államhatalmi mechanizmusának korábbi szerepe, feladata jövőre és azt követően más lesz, mint a múlt esztendőkben. A gazdasági reform minden egyes üzem önállóságát, felelősségét fokozza. A mechanizmus irányító szerepének, munkamódszerének mindjobban idomulnia kell az élethez, amely nem tűri a bürokratikus vonást. Az új társadalmi szerv éppen ezért az legyen, aminek tulajdonképpen szervezték: a szövetkezetek gondjának, eredményeinek, az eredményekhez vezető módszerek megismerésének színtere. Egy olyan fórum, ahol a gondolatokat a gazdálkodás tökéletesítésére, a szövetkezeti gazdatársadalom munka- és életkörülményeinek továbbjaví- tására vitában, kötetlen formában cserélik ki, még az állami irányítás egyes helytelen módszereinek feltárására, megszüntetésére is. (sík) Ne hagyja utolsó napokra! Nem romló tartalmú cső MAR MOST ADJA POSTÁRA ! A KARÁCSONYI TORLÓDÁS ÍGY NEM KÉSLELTETI A KÉZBESÍTÉST! 838 mániát tennivalók megvalósítását, ameny- járási1 nyiben a tsz-vezetők ezt igénylik. Az eszmecseréből szűrjék le teendőiké* a hivatali munka irányítá-
