Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-18 / 298. szám

1563, december 18, 3 Szombat Az élet egyetemén Kötetlen vitát! Járási mezőgazdasági tanácsot Munka és tanulás... tanulás és munka... Hol az egyik, hol a má­sik kerül előtérbe azoknál, akik felnőtt korukban vették kezükbe a tankönyvet. A Marxizmus—Le- ninizmus Esti Egyetem hallgatói­nak az elmúlt hetekben a tanu­lás, a negyedévi beszámolókra való felkészülés volt az elsődleges. A mezőkovácsháziak negyedévi beszámolójára véletlenül toppan­tam be. Ha az ember a „vizsga” vagy „beszámoló” szót hallja egy iskolán, önkéntelenül is izgatott, vizsgalázas arcokat vár. A mező- kovácsháziak beszámolóján nem találkoztam ezzel. Vizsgaláz helyett Harmadévesek számoltak be a tanultakról. Kis csoport, mélynek tagjai immár három éve estéről estére, hétről hétre — ahogyan a napi munka mellett a szabadide­jükből télik — a könyv és jegy­zetfüzet fölé hajolnak, hogy meg­ismerjék a politikai gazdaságtan, a filozófia tanait, és most, a har­madik évben a párt történetét, harcait. Mondom, izgatott arcokat vár­tam, s ehelyett kedélyes, szinte baráti beszélgetés, vita tanúja le­hettem. Pedig vizsgáztak a hall­gatók, beszámoltak az eddig ta­nultakról. Nem kisdiákos kérdés- felelet volt itt, hanem az anyag alapos megvitatása, egy-egy té­makör részletes megbeszélése, mélyhez nemcsak a kérdezettek, hanem a többiek is hozzászóltak. Ahol pedig hiányos volt az isme­retük — mert ez is élőfordult — ott az élőadó, ha úgy tetszik: vizs­gáztató, bővebb kiegészítéssel se­gítette. hogy a tanult anyag ért­hetőbbé, maradandóbbá váljon az emlékezetben. Az elmélet összefügg az élettel Vajon mi késztetett felnőtt em­bereket arra, hogy a látszólag el­vont és nem is könnyű anyagot három éven keresztül átvegyék, a szabad időt feláldozva szorgalma­san tanuljanak? Mi fűti az állat­orvost, az igazgatót, a tömegszer­ban ugrottam félne s a földön már haláltusáját vívó kancám hasához préselve magam, újból lőttem, mégpedig a másik pisz­tolyommal. Ekkor már az embereim is fel­ocsúdtak első döbbenetükből s bizonyára hasonlóképpen csele­kedhettek, mint én, mert a kö­vetkező pillanatban ők is veszett tüzet nyitottak a banditákra. Újabb jajkiáltások. Nem tud­tam, hogy a banditák vagy az én embereim hallatták. Rendületlenül tüzeltem. Vál­tott pisztolyokkal. Hol a fény­szórókba, amelyek egymás után aludtak ki, hol pedig a kocsik sötét körvonalaiba. Töltöttem s lőttem. Lovam teteme biztos menedéket nyújtott az ellenség golyói elől. A csordát a nagy lövöldözés úgy megriasztotta, hogy nekiló­dult s bőgve, dübörögve rontott a négy égtáj felé. Nagy kavaro­dás támadt. Az autósok látták, hogy a csorda kifelé tör az autó­gyűrűből, s nagyon megrémül­tek, mert néhány géppisztoly­sorozat kieresztése után hátrál­ni kezdték, aztán már csak a tá­volodó motorzúgást hallhattuk. Közben lassan ránkvirradt. Számba vettem veszteségein­ket. Nekem semmi bajom sem történt, még csak egy karcolás sem ért. De embereim közül hár­man a fűbe haraptak. A mező, vezeti vezetőt és az egyszerű dol­gozót arra, hogy tanuljon és meg­ismerje a filozófiát, politikai gaz­daságtant vagy a munkásmozga­lom történetét? A válasz egysze­rű: az elmélet összefügg az élet- teL Tehát szükségletté vált az anyag ismerete. Hajtmann Pál, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság kerületvezetője a következőképpen fogalmazta meg a választ: — A napi események állandóan a felszínre hoznak ehhez kapcso­lódó kérdéseket. Amióta az esti egyetemre járok, jobban látom az összefüggéseket, s így egyes prob­lémák megoldása is könnyebb. úr. Antal Tibor mezőhegyesi ál­latorvos úgy érzi, az esti egyetem anyaga sokat adott ahhoz, hogy megtalálja a helyét a munkában. Az utóbbi években ugyanis több vita, beszélgetés hangzott él arról, hogy hol van az állatorvosok he­lye. Erre kapott választ a tanu­lás során és rájött, hogy a terme­lésben, a gazdaságban. Farkas István, a gépjavító igaz­gatója az osztályharc megválto­zott formáinak megismerésében kapott segítséget. Jobban tájéko­zódik, jobban felismeri a jelen­ségeket és így küzdeni is köny- nyebb a különböző megnyilvánu­lások ellen. Az anyag elvontsága tehát va­lóban csak látszólagos, ezt bizo­nyítják az élőbb» vélemények is. Ha egy nap nem huszonnégy órából lenne Am tanulni nagyon nehéz még akkor is, ha a gyakorlatban nap mint nap találkozunk olyan kér­désekkel, amelyek az anyaggal összefüggenek. A beszélgetés so­rán e nehézségekről is szóltak az esti egyetem hallgatói. Idő, idő és ismét csak az idő volt az, amit legfontosabbnak tar­tottak. A napi munkához, a kü­lönböző társadalmi funkciók be­töltéséhez — mert csaknem kivé­tel nélkül minden hallgatónak eb­ből is kijut — és a tanuláshoz idő kell. De ez a legkevesebb. — Ha egy nap nem huszonnégy órából lenne, akkor is kevés vol­ahol a támadás ért bennünket, valóságos csatatérre hasonlított. Vagy húsz marhám hevert moz­dulatlanul a fűben, meg négy lovunk, köztük az én kedves Pollym. Az autós banditák ma­gukkal vihették halottaikat és sebesültjeiket: egyet sem talál­tunk közülük a „csatatéren”. Mondanom sem kell, hogy ka­landom híre gyorsan szárnyra kelt s bejárta a környéket. A ve­lem egyívású legények kezdtek tisztelettel beszélni rólam, de főleg biztos kezemről, sassze­memről. Úgyhogy, amikor pár évvel később Jimmy Hopkins barátom megemlítette, hogy a hazafiasoknál valami tisztséget kell betöltenem, ez elismerése volt nemcsak testi erőmnek, amellyel majdnem agyonvertem azt a szemtelen négert, hanem mesterlövész tudományomnak is. S ez, bevallom, nagyon jólesett. Hisz még csak zöldfülű haza- fias-taignak számítottam, oly friss volt még a tinta a tagsági könyvemben, s lám, máris tiszt­ségviselésem lehetőségéről re­gélnek. A szót tett követte. A követ­kező gyűlésen, amelyet egy szombati napon tartottunk a Ri­adó Klubban, Jimmy Hopkins barátom, mint titkár javasolta a 'Vezetőségnek, hogy alelnöknek válasszanak meg engem. (Folytatjuk) na ahhoz, hogy mindenre jusson idő — jegyezte meg valaki a je­lenlevők közül. — A nőknek különösen nehéz, mert a napi munka mellett a háztartás, gyermeknevelés nagy része is rájuk hárul, így a tanu­lásra vajmi kevés idő jut. Leg­feljebb megnyújtjuk az éjszakát — mondotta Farkas Pálné, ami­kor erről beszélgettünk. Talán ezért ily kevés a létszá­muk az esti egyetemen? Az össz- hallgatóknak csupán á 11 száza­léka nő. A férfiak között is többen arra panaszkodtak, hogy sok a munka, a tanulásra kevés idő jut. — Sokszor, ha este hazame­gyek, gyermekeim kémek: apu, gyere játszani. Sajnos, a legtöbb­ször nemet kell mondanom, s ilyenkor bánatosan jegyzik meg: te sohasem játszol velünk. Ilyen­kor nehezebb a tanulás is — mon­dotta erről Antal Tibor. A nehézséget még tetézi, hogy a felesége is tanul, a pedagógiai főiskolára jár. Ezt megérti, hiszen az asszony sem maradhat le. Így aztán felváltva segítik egymást a háztartási munkában, s a tanulás a késő éjszakára marad. Mégis tanulnak mindnyájan. Érzik ennek szükségességét, hi­szen az esti egyetem anyaga az élet problémáival foglalkozik, és szinte naponta hasznát veszik a munkájukban. Az élet egyetemére járnak. Kasnyik Judit Hajdúsági és viharsarki román nemzetiségű társadalmi aktívák ülése Gyulán A Magyarországi Románok De­mokratikus Szövetsége mellett működő társadalmi bizottság pén­teken munkaértekezletet tartott Gyulán, a szövetség székházában. A tanácskozáson a Hajdúságból és a Viharsarok román nemzeti­ség lakta városaiból, falvaiból fél­száznál több aktíva vett részt. Az elmúlt évi munkákról, az 1966. évi feladatokról Szilágyi Péter, a Magyarországi Románok Demok- I ratikus Szövetségének főtitkára tartott tájékoztatót. Megvitatták többek között: a nemzetiségi városokban, falvai­ban milyen a népek barátsága, milyen az együttműködés, a Ha­zafias Népfronttal karöltve meny­nyire sikerül ápolni a nemzetiségi kultúrát, a népi szokásokat, ha­gyományokat. Megbeszélés a tanyai lakosság politikai és kulturális nevelésének feladatairól A Hazafias Népfront Békés megyei elnöksége és a megyei ta­nács vb művelődésügyi osztálya 1965. december 23-án, csütörtö­kön délelőtt 9 órakor Békéscsa­bán, a városi tanács nagytermében megbeszélést tart. A megbeszélé­sen a tanyai lakosság politikai és kulturális nevelésének feladatait vitatják meg, különös tekintettel az őszi-téli időszakra. A napirend előadója Nagy Ferenc, a megyei tanács vb művelődésügyi osztá­lyának vezetője lesz. A megbeszélésen részt vesznek a tanyai népfrontcsoportok ve­zetői, tanyai pedagógusok, nép­művelők és a járási népfronttit- károk is. szerveztek Orosházán. Az új tár­sadalmi szerv célja: a termelőszö­vetkezeti vezetőknek — elnök, párttitkár, főkönyvelő, főagronó- mus, főállattenyésztő, gépészmér­nök — legyen járási szinten egy olyan fóruma, ahol gondjaikról, a feladatok végrehajtásának mód­szereiről véleményt mondhatnak, bizonyos munkaszervezési dolgok­ban a vitatott témák tisztázására javaslatot tehetnek a járási tanács mezőgazdasági osztályának és a tanács végrehajtó bizottságának. A mezőgazdasági tanácsban mind­azon intézmények és vállalatok képviselve vannak, melyek köz­vetlen kapcsolatot tartanak a kö­zös gazdaságokkal. A bank, a MÉK, az állatforgalmi vállalat, a terményfelvásárló, a Hazafias Népfront, a járási tanács végrehaj­tó bizottsága és a mezőgazdasági osztály, vagyis a szövetkezeteken kívül tizenegyen, a tsz-ekből pe­dig tízen. Az összetételt, a hatáskört, a vi­tára kerülő témákat, az ülések sor­rendjét ítélve az új szerv nem is annyira társadalmi, mint inkább hivatali intézményhez hasonlít. Egy kicsit talán az is. A mezőgazdasági osztálynak, a járá­si végrehajtó bizottságnak egyik társadalmi tanácsadó testület«. A Hazafias Népfront központjá­nak kezdeményezésére létrehozott járási mezőgazdasági tanács tulaj­donképpen nem az lenne. Erdei Ferenc főtitkár egy olyan társa­dalmi szervre gondolt, amely nem hivatali irányítás alatt áll, hanem a szövetkezeti vezetők kötetlen vi­tafóruma, ha úgy tetszik, a tsz- vezetők járási klubja. Ebbe a tár­sadalmi szervbe az orosházi járás­ban mindössze 10 szövetkezeti ve­zetőt vontak be. Valamennyien a legjobb eredménnyel gazdálkodó tsz-ből kerültek ki. Mi lesz a töb­bi vezetővel, hiszen a vita, a meg­győzés, az új módszerek átvétele a jól gazdálkodó tsz-vezetőktől miként juthat el a járás leggyen­gébb közösségének éléig, ha a sze­mélyes találkozásra, a vitában va­ló részvételre nem kerülhet sor? A gazdasági élet reformja nem­csak a termelőmunka területének egy részét érinti, hanem a nép­gazdaság egészét. Így a járási me­zőgazdasági tanácsban helyet kelle­ne biztosítani valamennyi tsz-ve­zetőnek. A testület élére kerüljön valamilyen vezetés, amely közkí­vánatra vitaindító előadásokat szervez, és a vitában kialakított álláspontot, javaslatot eljuttatja az illetékesekhez, az összejövetelek időpontjáról tájékoztatja a mező- gazdasági tanács tagjait. Klubsze­rűvé kellene tenni a mezőgazda- sági tanács munkáját s a hónap bizonyos napjain — közös meg­egyezés alapján — kellene össze­hívni. A foglalkozás egy része le­het továbbképzés rendszerű, de a tanács ülésére tervezett idő túl­nyomó részét az egymás gondjai­nak megismerése, a vezetés mód­szerbeli vitája adja. A téma idő­szerűségével, érdekességével has* son, és keltse fel az érdeklődést valamennyi vezetőben. A járási mezőgazdasági tanács elsősorban a különböző falvak tsz- vezetőinek találkozóhelye, vitafó­ruma legyen. Az államhatalmi szervek vezetői és az intézménye­ké is, bár manapság gyakran meg­fordulnak a gazdaságokban, a ta­nács rendezvényein vegyenek részt, erejükből tellően segítsék a termelés szervezését, az időszerű sának erősítésére, a szövetkezeti termelés újabb eredményeinek inspirálására. A mezőgazdaság államhatalmi mechanizmusának korábbi szere­pe, feladata jövőre és azt követő­en más lesz, mint a múlt eszten­dőkben. A gazdasági reform min­den egyes üzem önállóságát, fele­lősségét fokozza. A mechanizmus irányító szerepének, munkamód­szerének mindjobban idomulnia kell az élethez, amely nem tűri a bürokratikus vonást. Az új tár­sadalmi szerv éppen ezért az le­gyen, aminek tulajdonképpen szervezték: a szövetkezetek gond­jának, eredményeinek, az eredmé­nyekhez vezető módszerek megis­merésének színtere. Egy olyan fó­rum, ahol a gondolatokat a gaz­dálkodás tökéletesítésére, a szö­vetkezeti gazdatársadalom munka- és életkörülményeinek továbbjaví- tására vitában, kötetlen formában cserélik ki, még az állami irányí­tás egyes helytelen módszereinek feltárására, megszüntetésére is. (sík) Ne hagyja utolsó napokra! Nem romló tartalmú cső MAR MOST ADJA POSTÁRA ! A KARÁCSONYI TORLÓDÁS ÍGY NEM KÉSLELTETI A KÉZBESÍTÉST! 838 mániát tennivalók megvalósítását, ameny- járási1 nyiben a tsz-vezetők ezt igénylik. Az eszmecseréből szűrjék le teen­dőiké* a hivatali munka irányítá-

Next

/
Thumbnails
Contents