Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-18 / 298. szám

196a. december 18. 4 Szombat Mellőzött dolgozó-e Kohári István? lő támogatásra. Miközben a gép. Úttöpőbecsüiet Az igazgatói iroda asztalát öt­jük körül. Itt van Enyedi Elemér igazgató, Karakas József párttit- kár és Balogh Sándor, a szakszer­vezeti bizottság titkára. Beszélge­tésünk témája Kohári István sze­relő szerkesztőségünkhöz küldött levele, amelyben arról ú\ mellő­zött dolgozónak érzi magát a Kö- rösiadányi Gépjavító Állomáson. Igaz-e ez? Kohári mindössze 28 eves. Itt nőtt emberré a gépállomáson. Ke­reken 13 évet dolgozott megszakí­tás nélkül. Tizenkét évi trakfo- vosság utáni a gépállomás vezető­ségével egyetértésbe«, javasla­tukra, azerelőiskolára ment. Ja-' miár 20-tól aratásig műhelyszere- *ő. Aratáskor egy ÁCD-kombájnt kapott. A betakarításban előkelő helye« végzett Aratás után visz- sza szeretett volna menni a mű­helybe, de erre nem kapott lehe­tőséget. Cséplőgép mellé osz tót - t ák. Később traktorról-traktorra vándoroStatták. A G—35-öb motorral esek öt napot dolgozott. Ekkor kapta meg az Sz—100-aev. Október 7-én beállt javíttatni. Így egy hetet nem szántott. Amikor a gépet kijavították. íneart vehette ái. F elültettek egy DT—413-asi a. Ezt is javítania kéLletf, de munkáját az üzemmérnök bérfizetésre nem ismerte el. Október 20-tól 30-ig — amikor a gép üzemképes volt — 9 műsz akba n 18 és fél műszak- normáit teljesített. Keresete 2542 forint volt. Novemberbe« 24 munkanapol dolgozott, 953 forint­hoz. jutott. Kohári ezt kevesli. Ügy érzi, felkészültsége többre te­szi képessé. Hetedmagát tartja el, öt gyermek apja. Érthető, hogy szeretne egy állandó jellegű munkát kapni, hogy a család megélhetését biztosítni tudja. Tö­rekvése azonban nem talált kel­désügyi osztálya a járási katonai kiegészítő parancsnokság segíté­sével hasznos erőfeszítéseket tesz azért, hogy azok a sorköteles fi­atalok, akiknek hiányos az általa, nos iskolai végzettségük, esti ok­tatás keretében megszerezzék a nyolc osztályról szóló bizonyít­ványt. A járási kiegészítő parancs­nokság megküldte a fiatalok név- isoi’át a művelődésügyi osztály­javító állomás iskolapadból ki­került szerelőket vesz fel és állít a javítószalag mellé, addig a gép­állomás veteránjairól valamilyen oknál fogva megfeledkeznek. Hogyan, miért, miként lehet ez? A szakszervezet, a pártszervezet kiál!-e a dolgozók mellett vagy a torasgárda érdekvédelmével nem törődnek, jóváhagyják a mű­szaki vezetés szubjektív döntését ? A párttitkái szerint Kohári Istvánnál gyengébb felkészültsé­gű szerelők is helyet kaptak a gépjavító szalagnál Ha ez. így van, akkor Kohári érdekében miért nem tettek lépési ? Az igazgató a műszakiak lele­ményére hivatkozott, Ö ugyanis a szerelógáffcla összeál l Írásánál ön­állóságot biztosított a csoportve­zetőknek. Koháií István munká­jára égjük csoport vezető sem tartott igényt, noha az első félév­ben — még szerelőkorában — ti forintról 7 forintra emelték Ko­hári órabérét. Kohári István végzett munkája után, saerelőszafomunkás bizonyít­vánnyal a kezében jogosan re­mélt megértést. Csakhogy ezt nem úgy és aszerint kapta meg, mint ahogyan egy 13 éve egy helyben dolgozó embert — eré­nyeivel, hibáival együtt — meg­illet. Kotiárit a többi gépjavító állomási emberrel együtt a sza­lag vagy a traktor alkatrészének, a tervtel jesités és költsógszinl- csökkentés érzéketlen eszközének tekintik. Bár fontos és lényeges a terv teljesítése is meg a költség­szint alakulása is, de az ered­mény mennyivel lehetne jobb, ha a munka dandárjában az ember hoz,, amely ennek, alapján látott hozzá a szervezéshez. Egy-kél községben a tanácstagok is részt vettek a munkában. A többi között Dobozon 70, Eleiken 100 olyan fiatalt találtak, akik nem végezték el az általános iskola nyele osztályát. A kiegészítő parancsnokság segítségével sikerült elérni, hogy a fiatalok 45—50 százaléka be iratkozott az esti iskolába. emberséget is erezne, ha a dolgok rendjének alakulását időben meg­magyaráznák, hogy az intézkedé­sek ne váltsanak ki jogos vagy vélt sérelmet. Kohári István levelének van azonban egy figyelmet érdemlő előzménye is. Gondját nem mond­ta el a gépjavító állomás veze­tőinek, Az igazgató, a párttitkár és az üzemi bizottság titkára szerkesztőségünktől értesült, mi foglalkoztatja munkatársukat. Hogy Kohári István a Körösia- dányi Gépjavító Állomáson kap-e felkészültségéhez illő beosztást soli mindenen, főként többek em­berségén múlik. Gondoljuk, a ! közös munkában eltöltött 13 év, j még ha olykor egymás meggyőzé- ' sere, a nézőpontok tisztázására is volt szükség, olyan szálakat ho­zott létre, melyek mára köte­lékké sodródtak Kohári és a gépállomás között. Hasznos lenne ezeket a szálakat erősíteni, hiszen a vezetésre vállalkozóknak ilyen kötelezettségeik is vannak. Ne érezze sem Kohári István, sem más, hogy szubjektív megítélésből nincs helye ott, ahol 13 évet jó­ban rosszban dolgozott. Dupsi Karoly A töidmiivesszöveikezetek az ipari termelés szolgálatában A fold mii. v esszo veik eze t ek je­lentős ipari tevékenységet látnak el. Az elmúlt évben például ipari és szolgáltató tevékenységük több mint 32 millió forint értékű volt. A termelés 5 év alatt G8,4 száza­lékkal emelkedett. A szikvíz-és a hűsítőíial-üzernek 216 millió hek­toliter szódavizet és 22 millió hek­toliter üdítő italt termeltek — fő­ként. — a falusi lakosság részéve. A földművese Következett sertés­hizlaldák több mint 11 ezer ser­tés vágásával járultak hozzá a lakosság ellátásához. Harmincegy helyen foglalkoznak hűsfüstölés- sel a megyében és öt helyen tűzi­fa fűrészelésével. Jelenleg 178 fmsz-i bolt foglalkozik kölcsönző tevékenységgel. Az összes szolgál­tatások díjbevétele 853 ezer forint volt, mely az előeő évihez viszo­nyítva 41 százalék növekedést je­lent. Magam sem tudom, hányszor próbáltam már legalább egy fél óráig beszélgetni vele a vezetés módszereiről. De legfőképpen an­nak titkáról, hogy már tizejivala- hányadik éve elnök Még az utóbbi négy-öt évben csak hány­ján. Azóta ugyanis itt is. más szövetkezetében is rájöttek. hogy a jövedelemért meg kél dolgozni, s nem kiabálni az el­nöktől kezdve mindenkire, akik nem folyósítanak nagyabbnál na­gyobb összeget a háztáji és az italbolt körül eltöltött drága órákért, munkanapokéit. Az ilyen, csali a hangjukkal jólétet elérni akaró emberek eltűntek a termelőszövetkezetből. Vagy úgy, hogy megváltoztatták korábbi felfogásukat, vagy úgy', hogy az élet más területein kováosolgat- ják szerencséjüket. Szóval, akár­hogyan volt és van. valami ti­toknak kell lennie abban, hogy ezit az elnököt szeretik és ragasz­kodnak hozzá. — Mi ez a titok? — szegeztem neki a kérdést, amikor a leg­utóbbi próbálkozáskor nem tar­tott fogadónapot, s nem igazgató­Nenicsak azért érdemes el_ mondani ezt a kis történetet, mert igaz, hanem azért meri szép is. Békéscsabán, a napokban egy háromgyermekes dolgozó asz- szony a déli órákban a Szabad­ság téri KÖZERT-be tért be vá­sárolni. Pénztártól való távozá­sa után — így emlékezett rá — külső zsebébe csúsztatta pénz­tárcáját, amelyben 470 Ft voll még. Munkahelyére érkezve megdöbbenve tapasztalta, hogy zsebe üres: pénztárcája pénzes­től együtt eltűnt. Rolniit vissza a KÖZERT-be... Hiába keresték, nem találták sehol, Az asszony letörten indult hazafelé este, mert arra gondolt, jön a karácsony, mit vesz a gyerekeinek, hiszen oda az erre megspórolt pénz. ilyen gondola­tokkal nyitott be búsan a lakása ajtaján. Ott meglepetten látta, hogy egy férfi és egy kislány várakozik rá. Mint később ki­derült, apa és leánya. A nyílt arcú kislány csicse­regve, élénken mesélte el, hogy dél felé, mikor a kis húgával a Az Orosháza járásban eddig is egyre több községben és egyre több alkalommal csendültek fel az utóbbi éveikben ének-, zene­irodalmunk szebbnél szebb reme­kei. alkotásai. Az 1965—66-os is­meret terjesztési évad terveinek kidolgozásakor a TIT oiosházi járási szervezete és a járási ta­nács művelődésügyi osztálya úgy határozott, hogy az e téren elért eredményeket „Falusi Zenei Sza­badegyetem” keletében fejlesztik tovább. A cél: a falusi lakosság ének-zenei műveltségének pótlása szórakoztató. maradandó él­ményt nyújtó módszerekkel. A „Falusi Zenei Szabadegye­tem” előadássorozatait négy köz­ségben — Békéssámsonban. Kar- d Dili úton. Nagj'szénáson és Gádo­roson — már meg is kezdték, no­vember 23-án. illetve november 24-én Rózsa, rózsa ékes vagy címmel a magyar népdalról tar­tott előadást dr. Mihálka György, a szegedi zenegimnázium tanára. A sorozat második előadását de­kában ülve találtam az irodájá­ban. — A szívvel játszani nem sza­bad — szavalta az általam is ismert régi sláger egy részletét. — Bocsánat, nem slágetszöve- get tanulni, hanem hosszú elnö- kösködése titkát megtudni jöt­tem. — Semmi félreértés. Ez a vá­laszom a kérdésére. S csak ennyi, tömören. A többi a maga dolga Fűszerezze, színezze ismeretei és fantáziája szerint. Magára bízom, mert ha nem tévedek, legalább azóta újságíró, amióta én elnök vagyok. Ezzel lapozgatni kezdte azt a jegyzőkönjivet, amelynek tanul­mányozásában megzavartam. Hirtelen izzadtság lepett el. Eszembe jutott, hogy egy nagyon életszagú, fordulatokkal tele ri­portot ígértem erről az elnökről, s ő most azt akarja, hogy érjem be egy slágeridézettel. — Köhö... öhö... — köhécseltem el magam. — Még itt van? — nézett rám csodálkozva. fürdőbe igyekezett, a Szabadság téri építkezésnél pénztárcát ta­lált. Hazavitte és megmutatta édesapjának. Becsületes gondba ráncolódott az édesapa homloka, amikor azon tanakodott a kis­lányával, hogyan állapítsák meg a jogos tulajdonost, hogyan szol. gáltassák vissza a pénztárcát, örömükre, egy villanyszámlát is leltek a pénz mellett Ezen pedig rajta volt a név és a lakcím is. A villanyszámlán talált címre ment el az esti órákban apa és kislánya, s addig vártak, míg az elkeseredett asszony haza nem érkezettt Még nehezebb volt azonban a becsületes megtaláló kislány nevét megtudni, hiszen nem nevének publikálásáért volt ilyen becsületes. Az örömében szinte újjászületett asszony kinyomoz­ta, s ezúton kéri a IV. számú általános iskola igazgatóját, hogy a kis történet ismertetésével jól megérdemelt dicséretben része­sítse Kőcser Gabriella VII. osz­tályos tanulót, akitől N. Lajos- né kedves karácsonyi ajándékot kapott — egy kisiskolás úttörő­becsületét. cember 16-án é« 17-én rendez lék meg Zengjen a dal címmel, ez a magyar falusi kórusmozgalom történetét tárta a hallgatóság elé. Az est előadója ezúttal Fasang Árpád, a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola igazga­tója volt. A művész és közönsége címmel a harmadik előadást Szo- kolay Sándor Erkel-díjas zene­szerző tartja majd meg 1966. ja­nuár 13-án Békéssámsonfoan és Kardoskúton, 14-én pedig Nagy­szénáson és Gádoroson. A negye­dik előadás címe: „begyen a zene mindenkié” lesz, előadója Kovács József, az orosházi zeneiskola igazgatója, erre február 8-án és 9-én kerül sor, míg a záróelőa­dást március 9-én és 10-én rende­zik meg mind a négy községben A muzsika szárnyán címmel. A „Falusi Zenei Szabadegye­tem” 5 előadását 10 forintos bér­lettel látogathatják az érdeklő­dők, a TIT tagjai pedig díjtala­nul. Az eddigi előadásokat nagy érdeklődés kísérte. V — Még nem mentem el. De nem is megyek addig, amíg rész­letesebben nem nyilatkozik, — jelentettem ki ellentmondást nem tűrő hangon. — De drága elvtársam... — De drága elnököm, az én szívemmel sem szabad játszani! — vágtam közbe és ez hatott. Felpattant a székről s határozott léptekkel a reprezentációs szek­rény felé igyekezett. De ott hirte­len egy kanyart csinált, s kiszólt az ajtón: — Két feketekávét kérek! Csak ezután került elő a nedűs üveg. Méregerős kisüstit tartalmazott, s tüzes ereje úgy akadozott a tor­kunkon, mint a beszélgetés. — Furcsa emberek maguk. Jön­nek. rárontanak a védtelen ember­re, mit sem törődve azzal, hogy milyen gondokkal van tele a fe­je. E? szerűen, minden átmenet nélkül követelik tőle az emléke­ket: hogyan választották meg először, aztán többször és leg­utoljára is elnöknek. Maga em­lékszik arra, hogy hogyan leit újságíró? — Igen, hogyne. Azt mondták, próbáld meg, aztán, ha nem megy... Szóval, bedobtak a vízbe, s vagy úszók, vagy megfulladok. ÖTVENSZER ÜJRATÖLTHETÖ BÁRMILYEN TRANZISZTOROS ZSEBRÁDIÓ M ÜKÖDTETÉSEH EZ HASZNÁLATA IGEN GAZDASÁGOS, CSERESZABATOS. BÁRMELY 9 V FESZÜLTSÉGŰ TRANZISZTOROS RÁDIÓKÉSZÜLÉKHEZ ALKALMAS. VILÁGSZÍNVONAL! L — 809 akku 1415 akkumulátortelep Sorköteles fiatalok a nyolc osztály megszerzéséért A gyulai járási tanács művelő­„A szívvel játszani nem szabad ségin, tanács vb-n, hanem egyroa­Jlluzsikáló Zenei estek az orosházi járás négy községében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents