Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-16 / 296. szám
1965. december 16. 2 Csütörtök Harcok Saigonban — Rusk szerint a NRTO sorsa Dél-Vietnamban dőlhet el Saigon Kedd este a leiszabadátó hadsereg katonát elfoglalták a rendőrség egy hídfőállását Saigon egyik délnyugati külvárosában. A hírügynökségi jelentések egybehangzóan kiemelik, hogy ezzel a támadással a háború minden eddiginél közelebb- került a fővároshoz. A támadás jelentőségét növeli, hogy a hídfőállás a Naha Be-hez vezető úton fekszik, ahol amerikai olaj- vállalatok nagy raktárai vannak. A szabadságharcosok a hídfő elfoglalásakor 19 fegyvert zsákmányoltak, majd visszavonultak, mielőtt a megerősítés megérkezett volna. Szerdára virradó éjjel ezenkívül még két helyen került ösz- szecsapásra sor a rendőrség és a szabadságharcosok között, s ezek folytán két dél-vietnami rendőr meghalt, hét megsebesült. Az AP tudósítója szerint a partizánok fokozott tevékenysége december 4- én egy amerikai katonai szállás ellen intézett támadással kezdődött és feltehetően a DNFF fennállásának közelgő 5. évfordulója lelkesített fel rá. Hírek szerint támadás érte kedden éjjel a Saigon közelében fekvő Khanh Hói és Thu Dúc megerősített állásokat is. A dél-vietnami felszabadító hadsereg hírügynökségének közlése szerint Bien Hoa tartományban a hadsereg december 5-én, •8-án és 11-én végrehajtott három támadásasorán a kormánycsapatok három- századnyi katonáját tette harcképtelenné, és jelentős meny- nyiségű fegyvert és hadianyagot zsákmányolt. A New York Times egy szerdai vezércikkében megállapítja, hogy Rusk a NATO miniszteri tanácsán Párizsban megpróbálta elfogadtatni a vietnami háborút a NATO többi 14 tagállamával. Figyelmeztetett arra, hogy a NATO Sorsa Vietnamban dőlhet el. A lap megállapítása szerint ez a figyelmeztetés elismerése annak a ténynek, hogy az Egyesült Államok nélkülözi Nyugat-Európa megértését. Angliát kivéve, a NA_ TO-tagországok nem úgy cselekednek, mintha Vietnamot saját ügyüknek tekintenék —• írja a New York Times. Nyugtalanság Indonéziában a rúpia devalválása miatt Djakarta Hírügynökségi jelentések szerint az indonéz lakosság körében nagy nyugtalanságot keltett a kormánynak az a bejelentése, hogy devalválják a rúpiát. A rendelet megjelenése után a fővárosban több üzlet bezárt. Óráikon át zárva voltak a boltok a főváros központi üzleti negyedében és csak akkor nyitottak ki, amikor a tulajdonosokat a hatóságok erre kén yszerítettok. Az üzletek előtt összeverődő emberek minden boltot megrohantak és vásároltak, amit tudtak. A riadalom, megfékezésére a djákartai helyőrség parancsnoka utasította az üzlettulajdonosokat, ne zárják be boltjaikat és ne emeljék az árakat sem. A vidéki városokban főként az üzletek előtt verődtek össze nagyobb tömegek. Az indonéz legfelsőbb hadműveleti parancsnokság Közép-Jáva katonai parancsnokát utasította, hogy tegye meg a kellő biztonsági intézkedéseket, akadályozza meg „nem kívánatos fejlemények bekövetkezését”. A bankokat és a postahivatalokat katonai őrizet alá helyezték. A kormány — mint ismeretes — ellenőrzésébe vette az árukészleteket, az élelmiszer- és a ruházati cikkek szétosztását és ellenőrzi az árakat is. Az egyes yállaKínai—amerikai nagyköveti megbeszélés Varsóban Vang Kuo-Csuan, a Kínai Nép- köztársaság és John A. Gronouski, az Egyesült Államok varsói nagykövete szerdán tanácskozásra ült össze a Mysliwiedki palotában. nagyköveti találkozóié sorában a szerdai megbeszélés a 129. volt. (MTI) latokhoz kormánytisztviselőket rendelnek ki, akiknek joguk van, hogy eldöntsék, hová kerüljenek az áruk. A Nusa Putra című djakartad lap ismerteti Subandrio külügyminiszter nyilatkozatát, amely szerint a rúpia leértékelése a kormány első intézkedése a gazdasági helyzet megjavítására. ... i i .... —-----G ronouski, a két héttel ezelőtt Varsóba érkezett új amerikai nagykövet először kapcsolódik be a tárgyalásokba, amelyek nagyköveti szinten folynak Kína és az Egyesült Államok között 1955 óta. A rendszeres kínai—amerikai Guinea megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Angliával London Sekou Touré guinea! elnök kedden beszédet mondott, amelyben bejelentette, hogy hazája a délniszterelnök kedden este Balewa nigériai kormányfővel tanácskozott, majd pedig a ghanai főbiztost foeadta. (MTI) Kádár elvtársék Moszkva Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Biszku Bála, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára december 11—14 között az SZKP Központi Bizottságának meghívására baráti látogatást tett a Szovjetunióban. A Szovjetunióban tett látogatásuk során Kádár János és Biszku Béla találkozott és megbeszéléseket folytatott L. I. Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságának első titkárával, N. A. Kosziginnal, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével és N. V. Podgor- nijjal, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökével, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagjaival. Az SZKP és az MSZMP vezetői tájékoztatták egymást az országukban folyó szocialista és kommunista építés eredményeiről, megvitatlak a szovjet—magyar kapcsolatok kérdéséit, eszmecsért folytattak a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom problémáiról. Mindkét fél igen kedvezően értékelte az SZKP és az MSZMP kapcsolatait, a két párt testvéri barátságát és teljes nézetazonosságát. A találkozó résztvevői örömmel állapították meg. hogy minden területen eredményesen fejlődik a Szovjetunió és Magyarország együttműködése. Emellett megvitatták az együttműködés kibővítésére számba jövő intézkedéseket. A szovjet és a magyar vezetők megbeszéléseit a szívélyes barátság és a teljes megértés légköre jellemezte. Kádár János és Biszku Béla szerdán este visszaérkezett Budapestre. (MTI) « Bumedien tárgyalásai Moszkvában Moszkva Szerdán a Kremlben folytatódtak a szovjet vezető személyiségeik és Bumedien tárgyalásai. Mint hivatalosan közölték, a szovjet vezetők és Bumedien között őszinte, baráti légkörben lefolyt megbeszélés során. folytatták az eszmecserét az előző, december 14-i találkozón tárgyalt kérdésekről, köztük néhány időszerű nemzetközi problémáról. (MTI) A Moszkvában tartózkodó Huari Bumedien algériai miniszterelnök december 14-én szovjet vezetőkkel tárgyalt a Kremlben. Balról A. Koszigin szovjet miniszterelnök, N. V. Podgornij. a Legfelsőbb Tanács, Elnökségének elnöke. Telefotó — MTI Külföldi Képszolgálat Ajub Khan és Johnson elnök megbeszélései Washington A Washingtonban tartózkodó Ajub Khan pakisztáni államelnök kedden a délutáni órákban újból találkozott Johnson elnökkel. A Reuter washingtoni tudósítója szerint „a Fehér Ház a titokzatosság függönyét bocsátotta a tárgyalásokra”, amelyek szerdán folytatódnak és előreláthatólag a késő esti órákban közös közlemény kiadásával érnek véget. A .keddi tárgyalásokról annyi vált ismeretessé, hogy azok során a két országot kölcsönösen érdeklő ázsiai problémákat vitattak meg, különös tekintettel az indiai miniszterelnök és a pakisztáni államelnök január elejei taskenti találkozójára és az indiai miniszterelnök közelgő washingtoni látogatására. Hírek szerint Johnson kifej tette Ajub Khannak az Egyesült Államok Vietnammal kapcsolatos álláspontját és bizonygatta, hogy Amerika „a szabadság védelmében” folytat háborút Délkelet- Azsiában. Kitértek a Pakisztánnak szóló amerikai katonai és gazdasági segítség kérdésére is. Az utóbbi időben ugyanis olyan hírek terjedtek el, hogy az Egyesült Államok — a pakisztáni—kínai közeledés miatt — kilátásba helyezte a katonai segély megvonását rhodesiad válság következtében megszakítja diplomáciai kapcsolatait Angliával. Az elnök rádió- nyilatkozatát; Londonban és Dakarban vették. A két ország diplomáciai viszonya december 15-én 0 órától tekinthető megszűntnek, azaz ettől a pillanattól kezdve Guineának Londonban nincs diplomáciai képviselete. Guinea az első afrikai ország, amely eleget tett az Afrikái Egységszervezet határozatának, mely felszólította a tagállamokat, szakítsák meg kapcsolataikat Angliával, ha december 15-ig a Wilson- kormány nem tesz intézkedéseket a déH-rhodesiai Smiith-rezsim megdöntésére. A dél-rhodesiai válságról az angol fővárosban kedden folytatódtak a tanácskozások, Wilson miIndiai jegyzék Kínához Üj Delhi Az indiai kormány kedden este újabb jegyzékben tiltakozott a kínai kormánynál a Szikkim térségében vasárnap lezajlott inti- | dens miatt. Az indiai jegyzék a pekingi indiai nagykövetségnek hétfőn kora reggel átadott jegyzékére hivatkozva, amely szerint a vasárnapi incidens során a ki- ; naiak öt indiai katonát lelőttek és ) három másikat fogságba ejtettek, ! követelte az említett indiai kato- I nák visszaadását. 4. — Lines! Lines! — harsogta a hallgatóság. És Brown ekképp folytatta: — A Ku-Klux-Klan ma este a Kopasz hegyen gyülekezik, hogy leszámoljon a rusnya ördöggel. A Hazafias Társaság minden tagjának szent kötelessége ott lenni Klán-testvére,nini dalán! — Ott leszünk! — üvöltöttek az emberek. S ott voltunk. Az igaz, mi csak civilben jelenhettünk meg a szertartáson, de azért coltokkal a zsebünkben s álarccal az arcunkon, míg a Klan-tagok közismert fehér csuklyáikban feszítettek. De irigyeltem őket! De hát ón még a hazafiasoknál is csak kezdőnek számítottam, hogy is gondolhattam volna a Klan-tagságra! A város fölött emelkedő Kopasz hegyen gyülekeztünk. A csuklyások kezében fáklyák lobogtak. Néhányan egy kisebb szikla tetején szorgoskodtak. Ekkor vettem észre, hogy hatalmas keresztet ácsolnak. A csuklyás Klán-tömeg pedig odalent kórusban kiabálta: — Lines! Lines! Aztán hozták a néger fickót Két csuklyás lovas vonszolta az akkor már véi'es húscafat négert. Fiatal ember volt a szerencsétlen pára még nem is olyan régen, talán egy-két órával ezelőtt, de most már alig látszott belőle valami. Pillanatok alatt történt minden. Mire felocsúdtam, már a kereszten függött a fickó. Jajszó nélkül költözött át a másvilágra. Aztán meggyújtották a keresztet és Joe Wilkins, a néger cipőtisztító porhüvelye, hamuvá változott. Ez volt az első lincselés, amelyen első ízben vettem részi, mint.. . szemtanú. Nem mondom, kicsit lúdbőrözött a hátam, amikor vergődni láttam a négert, és gyomrom úgy éreztem, _ mintha a torkomon akarna kiszaladni. Aztán lassacskán megszoktam a dolgot. Mert ugyebár, mindent meg lehet szokni. .Még a lincselést is. A következő esetet azért. írom le kissé részletesebben, mert annak már nemcsak szemtanúja, hanem aktív részvevője, sőt főszereplője is voltam. Egyik szabad estémen Peggy- > el elmentem az Atom-bárba. Ez amolyan másodosztályú hely. ahová négerek, indiánok, mesz- ticek és mexikóiak is betehetik a lábukat. Igaz, mehettünk volna az Ambassador-bárba is, városunk legelőkelőbb mulatóhelyére, de Peggy kívánsága volt. hogy ilyen szedett-vedett népség közé menjünk, mert hogy izgatta fantáziáját a hely és már ügy vágyott ..egy kis kaland, amolyan igazi kaland” után.