Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-16 / 296. szám

Világ proletárjait egyesüljetek! 1965. DEC. 16., CSÜTÖRTÖK Ara: 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG Es A MEGYEI TANÁCS LÁPJA Helyesebb takarmánygazdálkodást A kukoricatöré« megkezdése előtt több értekezleten hangzott el az, hogy a helyenként mutat­kozó abrakfelesleget elsősorban azoknak a megyénkben szövetke­zeteknek igyekezzenek eladni a közös és háztáji gazdaságok, ame­lyek a belvíz miatt csak későn, vagy egyáltalán nem tudtak ku­koricát vetni. A szavak elhang­zottak, s a kukoricavásárlás most is úgy zajlott le, mint eddig. Va­gyis azok jutottak hozzá, akik für­gébbek voltak, de főleg azok, akik többet fizettek érte. Lehetetlen lenne kimutatni, hogy az ősz folyamán gazdát cse­rélt kukoricából mennyi maradt a megye határain belül s mennyi került azokon kívülre. Az viszont tény, hogy szövetkezeteink zöme abrakszűkivel küszködik. Még a jó talajadottságú s általában a legnagyobb kukorica-átlagtermést betakarító mezőkovácsházi járás több szövetkezetében is gondot okoz az állattartás és a hizlalás. Egyrészt azért, mert a megye já­rásai közül itt a legnagyobb az állatsűrűség: 100 holdanként ugyanis 14,36 szarvasmarha és 47,8 sertés jut. Az ez évi hizlalá- si terv 53 ezer sertés, 2760 szarvas- marha, a baromfiértékesítési terv pedig 3066 mázsa. Tévedés ne essék, nem annyira a hizlalás! és értékesítési előirány­zatot sokallják a járás szövetke­zetei (bizonyság rá, hogy hízott marhából ezerrel adnak többet a tervezettnél), hanem a takar­mányt keveslik. Az a valóság, hogy a járás állatállományának 6'0 százaléka a közös gazdaságok­ban van, a megtermelt takar­mánynak nem az arányos 40, ha­nem a 60 százaléka került az idén is a háztájiba prémium, munka­egységjárulék és háztáji föld cí­mén. Nem túlzás az, i hogy a ház­táji gazdaságokba átlag 100 má­zsa abrak kerül évente. Az állat­hizlalás azonban nem arányos ezzel. Az idei 53 ezerből 42 ezer 481-et a tsz-ek értékesítenek. A háztáji gazdaságok többsége jó esetben csak süldőkre szerződik az állatforgalmival, meg néhány száz hízott marhára és néhány száz mázsa baromfira. A fenn­maradó takarmány „ki ád többet érte?” alapon a piacra kerül, s egy­re többen vallják: nem érdemes a saját szükségleten felül állatneve­léssel, hizlalással bajlódni, ami­kor négyszáz forintért is el lehet adni a kukorica mázsáját A mezőkovácsházi járásban is kezdtek rátérni korábban a ga­rantált munkaegységérték-fizetés- re, a szükséges takarmánymeny- nyiség pénzen való megváltására. Ezt azonban mindjobban háttér­be szorítja a részes művelés és a természetbeni premizálás. Ráadá­sul a részes művelésnek és a premizálásnak a hatása —■' tiszte­let a kivételeknek — nem na­gyon mutatkozik meg a többszöri kapálásban, de az idejében törté­nő betakarításon sem. Példa rá, hogy a mezőkovácsházi járásban is rengeteg szár áll még lábon és kúpokban a mélyszántás gátja­ként. Jószerével csak azt eredmé­nyezte a részes művelés, hogy a ko­rábbinál több termény kerül a háztáji gazdaságokba és onnan a piacra. J}. szövetkezetek jó részé­ben azj, a furcsa helyzet állt élő, hogy a közgyűlésen megszavazzák a jelentős pénzbevételt hozó állat­hizlalást és értékesítést, de ezzel együtt a részes művelést és a ter­mészetbeni premizálást is. Mit sem vagy csak keveset törődnek azzal, hogy a megtermett takar­mány 40 százaléka elegendő-e a tenyésztési és hizlalása terv telje­sítéséhez. Megkezdték a házi törzsköny­vezést a mezőkovácsházi járás termelőszövetkezeteiben is. De ed­dig még nem rendelkezett mind­egyik szövetkezet annyi takar­mánnyal, hogy próbára tudja ten­ni a tehenek és a tenyészkocák teljesítőképességét. A kocánkénti évi malacszaporulat is, a tehenek tejhozama és borjúszaporulata is alacsony — éppen a hiányos ta­karmány miatt. Például ilyen kü­lönbségek vannak: a dombegyházi Petőfi Tsz-ben 12 tehéntől 60 li­ter, a medgyesegyházi Békében 16 tehéntől 120—140 liter tejet fej­nek naponta. Az egyik szövetke­zetben 12—14, a másikban 6—8 a kocák évi szaporulata. Ebben két­ségtelenül közrejátszott a száj- és körömfájás is, de főleg az, hogy szűkös a takarmány. Ez az oka annak is, hogy a Battonyán, Ke- vermesen, Ref.-kovácsházán, Me- zőkovácsházán és Magyarbánhe- gyesen felépült kilenc, egyenként 600 férőhelyes modem hizlaldá­ban nem tudnak annyi sertést meghizlalni, mint amennyit a kunágotai SERTÖV öt darab 600 férőhelyes hizlaldájában. Bár né­ha itt is küszködnek takarmány­gonddal, de évente mégis három­szor népesítik be a hizlaldát, a többi szövetkezetek pedig legfel­jebb kétszer. S valami oknál fog­va nem ezek az alapanyaggal ren­delkező és évente három forduló sertést meghizlalni tudó szövetke­zetek kaptak takarmánysegítséget, hanem — tetemes mennyiséget — a háztáji gazdaságok. S jórészt olyanok, akik kukoricát adtak el. A feltétel ugyanis nem az volt, hogy rendelkeznek-e takarmány­nyal vagy sem, hanem az, hogy 100 kilós sertéseikre hány kilót hizlalnak még rá. Az a tény, hogy a szövetkezetek ezután saját maguk döntik el, mennyi állatot, baromfit nevel­nek, értékesítenek szerződésre, az eddigi takarmányelosztási és gaz­dálkodási gyakorlat felülvizsgála­tára kell késztesse az irányító szerveket. Először is a már túl­zásba vitt részes művelést és pre­mizálást kellene a helyére billen­teni. Jobb megoldás híján a ház­táji föld termésén felül csak azok kapjanak természetben árpát és kukoricát, akik hizlalási szerző­dést kötöttek, s csak annyit, amennyi szükséges. Másrészt nem volna szabad megengedni, hogy a terményforgalmi vállalaton kívül mások is vásároljanak nagy tétel­ben kukoricát, mert az eddigi gyakorlat csak káoszt, az árak túl­ságos felverését eredményezte. Ha ezután is a háztájiba kerül a meg­termelt takarmány 60 százaléka, s a „ki ad többet érte?” elv ural­kodik a kukoricapiacon, akkor ahelyett, hogy a kívánt mértékben növekedne, inkább csökken szö­vetkezeteinkben az állathizlalás és az értékesítés. tJfí'hir&nH&n A *éárefcaltó bizottság munkája A jövő évi munka'ervjavaslatok A tanácsok lőmegkapcsolati tevékenysége — A megye áruellátása Tegnap délelőtt Békéscsabán, a Békés megyei tanács és a Haza­fias Népfront Békés megyei bi­zottsága együttes ülést tartott. Az elnökségben helyet foglalt Szobek András elvtárs, megyénk ország- gyűlési képviselője, az Elnöki Ta­nács tagja, dr. Szabó Sándor, az MSZMP Békés megyei bizottsá­gának titkára, Rusznák János, a Hazafias Népfront Békés megyei titkára, dr. Szakmán Gyula, a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának elnöke, Szabó Már­tonná, a megyei kereskedelmi ál­landó bizottság elnöke, Kállai Istvánné, a megyei művelődésügyi állandó bizottság elnöke. Csatári Béla, a megyei tanács mb. elnö­Tegnap, december 15-én Szarvason megható ünnepség ke­retében adta át a Szovjetunió ki­tüntetését Krndk János elvtársnak Nyikolaj Szikacsov elvtárs, a Szovjetunió budapesti nagykö­vetségének tanácsosa. A kitünte­tés átadásén részt vett Kimmel Emil elvtás, az MSZMP Központi Bizottságának osztáiyvezetőhe- iyettese, Cserei Pál, az MSZMP Eékés megyei bizottságának tag­ja, valamint a szarvasi járás párt. szerveinek képviselői. Kmák János elvtárs lakásán fogadta a vendégeket, köztük Szikacsov elvtársat, aki a követ­kezőket mondotta a kitüntetés át. adásakor: — A Szovjetunió népe háláját fejezi ki azoknak az elvtársaknak, akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kivívásában, annak megvédésében részt vettek. Ezek között volt ön is, Krnák elvtárs, s ezért Önnek most szóban külötn kifejezem a szovjet nép elismeré­sét. ke, dr. Kertész Márton, a megyei tanács elnökhelyettese. Az elnökség megválasztása után a tanácsülést vezető Uhljár Mihály ismertette az együttes ülés napirendjét, majd megnyitotta a vitát a megyei tanács végrehajtó bizottságának 1965. évi munkájá­ról szóló jelentés fölött. A hozzá­szólók megállapították, hogy az ez évben végzett munka jól szolgálta a párt és a kormány határozatai­nak megfelelő végrehajtását. A jelentés alapján szó volt arról is, hogy a végrehajtó bizottság ez év. ben megfelelő gondot fordított a felügyeleti vizsgálatokra, így ta­nulmányozta Gyula és Orosháza A meghatódott válasz után Szikacsov elvtárs és Kmák elv­ára még tovább beszélgettek az emlékekről, felidézték az októbe­ri forradalom eseményeit, majd a vendégek, az idős elvtársra való tekintettel, elköszöntek, kívánva, hogy Kmák elvtárs még sokáig őrizze meg egészségét. Moszkva A Szovjetunió határidő előtt befejezte hordozórakéta-kísérleti programját, amelyet a Csendes­házi járási tanácsok munkáját Gondot fordított a megyei vb a mezőgazdasági irányítás javításá­ra, ennek egyik eredménye, hogy termelőszövetkezeteink szakem­berellátottsága az országos átlag­nál 10 százalékkal jobb. A ta­nácstagok hozzászólásukban fog­lalkoztak a községfejlesztési ter­vek megvalósításával, a művelő­dés- és egészségügy helyzetével és megállapították, hogy a követke­ző években további erőfeszítése­ket kell tenni, különösen a kór­házi ágyszám szaporítása, a kö­zépiskolai hálózat fejlesztése ér­dekében. Ezt követően az együt­tes ülés a megyei tanács és bizott­ságainak 1966. évi munkaterv­javaslatait fogadta el, majd meg­vitatták a Hazafias Népfront Bé­kés megyei bizottságának tájékoz­tató jelentését a tanácsok tömeg­kapcsolati tevékenységéről. A je­lentés megállapítja, hogy az él­múlt évekhez viszonyítva növeke. dett a tanácstagok aktivitása, jó a kapcsolat a helyi tanácsok és a Hazafias Népfront helyi bizottsá­gai között. A vita befejeztével a megyei tanács kereskedelmi állandó bi­zottságának munkáját vitatták meg a megye áruellátásáról, majd az összeférhetetlenségi bizottság bejelentését hallgatták meg. Befe­jezésül bejelentésekre és inter­pellációkra került sor. Az együt­tes ülés Uhljár Mihálynak, a bé­késcsabai városi tanács elnöké­nek zárszavával ért véget. perc és a nyugati hosszúság 163 fok 45 perc koordináták által meghatározott térségében hajtot­tak végre. Ezt a programot a TASZSZ ez év november 25-ón je. lentette be. varos, valamint a mezőkovács­Szikacsov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácsosa kitüntetést adott át egy szarvasi veteránnak vt. II Szovjetunió teljesítette hordozórakéta-kísérleti programját A két nép barátságának a közös harc az alapja — folytatta —, melyet évtizedek óta együtt foly­tatunk. Mi is tudjuk — és ezért köszönetét mondunk —, hogy Krnák elvtárs, amikor a munkás- osztály hatalmát segítette a Szov. jet-Oroszországban, akkor saját hazájának dolgozó népéért is fá­radozott. Az ön cselekedete példa a mai fiatalság előtt. Engedje meg, hogy a Szovjet­unió kormányának nevében átad­jam a Harci Érdemekért érmet. Kívánjuk, hogy jó egészségben még sokáig éljen közöttünk. Krnák János elvtárs, a hetven- három éves veterán, meghatódva fogadta a megtiszteiést: — Nagyon köszönöm a szov­jet népnek, hogy negyvennyolc év után is emlékszik rám... Én nem tudom máshogy kifejezni magam, csak úgy, hogy szeretem a szov­jet embereket a Gemini-6-ot Cape Kennedy Az Egyesült Államok Cape Ken- nedy-i rakétakilövő telepén szerdán az előne meghatározott időpont­ban, magyar idő szerint 14,37 óra­kor, felbocsátották a Gemini—6 űrhajót. Fedélzetén helyet foglal Walter Schirra, az amerikai ha­ditengerészet kapitánya, az űrha­jó parancsnoka és Thomas Staf­ford, a légierők őrnagya. Ütjük célja a nagy jelentőségű „űrrande­vú” megvalósítása a már föld kö­rüli pályán mozgó Gemini—7 űr­hajóval. A találkozóra a tervek szerint a felbocsátást követő hato­dik órában kerül sor. Hírügynökségek gyorshírbe^ jelentették, hogy a Gemini—6 a start után néhány perccel rátért kijelölt pályájára. * * * A Gemini—6 pilótái magyar idő szerint 16.55 órakor majd 17.41 órakor bekapcsolták a kormányzó hajtóműveket. Az első esetben pályamódosítást hajtottak végre, a második alkalommal pedig fo­kozták az űrhajó keringési sebes­ségét, hogy csökkentsék a távol­ságot a Gemini—7 és a Gemini—6 között. Az űrutazás első fázisában nem sikerült megteremteni a rádió­összeköttetést a Gemini—6 űrhajó, sai és a földi ellenőrző állomás között, később azonban a hibát helyrehozták. Schirra és Stafford panaszkodtak a kabin túlságosan magas — 32 Celsius fokos — hő­mérsékletére, de ezután fokozato­san e tekintetben is javítani tud­tak. A Gemini—6 pilótái később engedélyt kaptak, hogy legalább 16. fordulóig folytassák útjukat a föld körül (MTI) Kukk Imre

Next

/
Thumbnails
Contents