Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-14 / 269. szám

1*65. november 14. 4 Vasárnap Pétieken este tartatták Téikniüiéssn a politikai könyvhetek ünnepi megnyitóját „Több világosságot..." Ae MSZMP Békés megyei, orosházi járási, tótkomlósi köz­ségi bizottságának, a Kossuth Könyvkiadó Békés megyei ki- rendeltségének és a különféle társadalmi szervek rendezésé­ben. pénteken, november 12-én este 7 órakor tartották Tótkom­lóson az 1-es számú kultúrott- honban a politikai könyvhetek megnyitóját. Az ünnepségen részt vett Végh Andor elvtárs, az MSZMP Békés megyei bizott­ságának munkatársa, Lipcsei István elvtárs, az orosházi já­rási bizottság osztályvezetője, Dobrovszki Jánosné, a megyei tanács művelődésügyi osztályá­nak munkatársa és Lipták Pál Kossuth-díjas, a megyei könyv­tár vezetője, Roszik György, a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségének vezetője, va­lamint a társadalmi szervek képviselői. Az ünnepség résztvevőit Le­li oczki István, az MSZMP Tót­Megyénkiben a KözaTkalmazot. i als Szakszervezetének mintegy négy és fél ezer tagja van, több­rége tanácsi dolgozó, ezenkívül idetartoznak a pártszervek, az gazságügy, a társadalombiztosí- lás és egyéb hivatalok dolgozód, i lletve függetlenített munkatár­sai. A közalkalmazottak szakszer. vezeti munkájáról, problémáik­tól beszélgettünk Juhász István­nal, a Közalkalmazottak Szak- szervezete megyei bizottságának szervező titkárával. Tájékoztatott arról, hogy me­gyénkben egy haján ezer, vagyis 999 választott, de nem függettLení. tett vezető irányítja a szakszer­vezeti tagok szervezeti életét, munkáját. Rajtuk kívül mintegy 250 aktíva vesz részt a tagok napi feladatainak segítésében.. — Jelenleg nagyon fontos — mondotta a szervező titkár —, liogy a párt ideológiai irányelvei­nek megfelelőéin minden alap- i-zervezetmél megtárgyalják — természetesen a helyi problémák, nak megfelelően — a feladatokat. A megyei választmány szeptem­ber második félében hozott erre határozatot és azóta a már néhány helyen megtartott taggyűlésen jó tapasztalatokat szerezték. Szinte : mindenütt azt tudatosították, hogy ne tisztviselők legyenek el­sősorban a közalkalmazottak, ha­nem az államhatalmi szervek lel­kiismeretes képviselői, — A szakszervezeti alapszerve­zetek hogyan tudják segíteni a hivatali munkát? — Legfontosabbnak talán azt tartjuk, hogy több tanácsi szerv­nél hasznos javaslatot tettek már a munka jobb vitelére. Gádoroson a tanács pénzügyi dolgozói adtak nemrég igen hasznos tanácsot a pénzügyek kezelésére. Orosházán a járási tanácsnál 50 tagú mun­kacsoport alakult, amelynek tag­jai a járás termelőszövetkezetei­nek nyújtanak segítséget. A tár­sadalombiztosításnál -r de má­sutt is — munkakollékitívák ala­kultak az osztályokon, amelyek az ügyvitel jobb ellátását szorgal­mazzák, gyorsítják, szervezetteb­bé teszik az ügyfelek ügyeinek in. tézését. Szerintünk — folytatta Juhász élvtárs — az ilyen kollek­tívák igen sokat segíthetnek a hi. vatali munka bürokrácia mentessé tételébem komlósi Községi Végrehajtó Bi­zottságának tagja köszöntötte, majd egy szavalat hangzott el. Ezt követően Lipták Pál elv­társ tartott rövid ünnepi be­szédet, amelyben a hazánkban tapasztalható kulturális fellen­dülés időszakában szükséges tennivalókról szólt. Mint mon­dotta, nemcsak a falusi könyv­tárak növekvő forgalma, ha­nem az eldugott tanyákon ta­pasztalható érdeklődés is bizo­nyítja a könyv iránti igények növekedését. Egyre több falusi ember olvasmánylistája bővült komolyabb, értékesebb könyv­vel, ami nem csupán a szórako­zás, hanem a tanulás eszközévé is vált. A falu népének azon­ban nemcsak agrotechnikai, mezőgazdasági vagy szépirodal­mi tudásból van többre szüksé­ge, hanem a politikai ismere­tekből is. A falu társadalmi éle­tének fejlődését igazolja, hogy egyre többen érzik magukénak A közalkalmazottak oktatásáról, ideológiai és szakmai neveléséről megtudtuk, hogy a szakszervezet figyelemmel kísért a kötelező ké­pesítések megszerzését, ennek ér­dekében több helyütt konzultá­ciókat, szakmai tanácsadásokat szerveznek mind a középislkolá. soknak, mind a magasabb szintű oktatásban részt vevőknek. A szakmai oktatáshoz tartoznak azok a tanfolyamok, előadássoro­zatok, melyek közvetlenül az ál­lamhatalmi munkára tanítják a tanácsi dolgozókat, s amelyeket a szakszervezetek szerveznek meg. Az ideológiai nevelés érdekében is segíteni kívánnak a Közalkal­mazottak Szakszervezetének veze­tői. Gyomán a tanácsnál a szak- szervezeti bizottság külön napi­renden tárgyalta, hogy a párton- kívüliek közül kiket javasol poli­tikai oktatásra. Mint elmondotta Juhász István, nem hagyják figyelmen kívül az alapszervezetek az érdekvédelmi funkciójukat sem. Jelenleg nagy problémájuk, hogy a községekben a tanácsi dolgozók közétkezteté­sét hogyan tudnák megoldani. Mivel a föld mű vesszővé (kezetek­nek nincs minden községben me­legkonyhás vendéglőjük, ezért okoz gondot ez a probléma. Ta­lán az lenne a legjobb megoldás, ha a községekben levő más szer­vekkel és természetesen az fmsz- ekkei jobban tudnának koope­rálni. A munkakörülmények általá­ban biztosítottak, bár igaz az is, hogy néhány tanácsnál túl nagy a zsúfoltság. Megtudtuk, hogy .egyes helyeken öten-hatan is dolgoznak egy irodában, ami akadályozza a hivatali munka jó ellátását. Me- zőkovácsházán a járási tanácsnál egy irodában van a gyámügyi előa. dó és a szabálysértési előadó. Ez munkájuk jellegénél fogva is rossz, hiszen a gyámügy családi problémákkal foglalkozik, ugyan- aíkkor ezt más, szabálysértési ügyben ottlevő emberek is hall­ják. Végül jónak tartotta a szervező titkár a Közalkalmazottak Szak- szervezetének, valamint a hivata­lok vezetésének kapcsolatát. S mint mondotta: — Ez egyre in­kább az igazi, a mi társadalmunk­nak megfelelő munkakapcsolattá válik. V. T. szűkebb és tágabb hazájuk gondjait, mind több emberben ébred fel a vágy, hogy ne csu­pán az agrotechnikában igazod­jék el, hanem többet ismerjen meg mai világunkból, új társa­dalmunkból, gazdagabb ismere­teket szerezzen más népek éle­téről, harcairól és a világ dol­gairól. Az előadó ezután hangsúlyoz­ta, hogy az immár negyedszer megrendezésre kerülő politikai könyvhetek azt bizonyítják, hogy szélesedik a tartalmasabb ismereteket nyújtó könyvek ol­vasóinak falusi tábora. „A szo­cializmus, mióta tudománnyá lett, megköveteli, hogy tudo­mányként műveljék" — idézte a marxizmus klasszikusainak is­mert megállapítását, s hozzá­tette, hogy ez sohasem volt annyira időszerű, mint napja­inkban, amikor a rohamosan gyorsuló társadalmi és tudomá­nyos, technikai fejlődés nap mint nap új problémákat vet fel, amelyeket nem lehet a régi sémák alapján készült válaszok­kal elintézni. Az emberek mű­veltebbek, igényesebbek s nem fogadnak el különféle kinyilat­koztatásokat kellő bizoriyítás nélkül. A politikai kiadványok ma már nem a régi értelemben vett brosúrák, hanem olyan tu­dományos és ismeretterjesztő munkák, amelyek színvonala­san tárják az olvasó elé a tár­sadalomtudományok legújabb eredményeit, a világ, illetve ha­zánk politikai és gazdasági éle­tének kérdéseit. Az előadó vé­gezetül arról szólt, hogy a poli­tikai könyvhetek nem csupán a párt kiadójának erőpróbája, hanem tükörképe a nép gondol­kodásának, érdeklődésének is. Az ünnepi beszéd után rövid filmvetítésre került sor, s a csaknem háromszáz résztvevő már a megnyitás óráiban is több száz forint értékű könyvet vásárolt­A lángok magasra csaptak a 10 méter magas petróleum és motor­olajjal. átitatott íakereszten. Nyolc méterre a lobogó tűztől, egy pa­lackzöld teherautó deszkáin gesz­tikulált a középkorú, középkori ruhába öltözött férfi. Jobb kezé­ben mikrofont szorongatott. Robert Shelton, Amerika egye­sített klánjainak legfelsőbb vezé­re, császári mágusa és fősárkánya, a Ku-Klux-Klan lovagja, South Carolina államban a szervezet 5000 tagja előtt gyűlöletet hirde­tett Amerika négerei és Amerika elnöke ellen. Johnson kijelentette: „Minden erővel küzdeni fogok ellenük, mert tudom, hogy hűsé­gük nem az Egyesült Államoknak szól, hanem elvakult fanatikusok, akik az Államok kárát akarják.” Ezzel egyidejűleg a kongresszus albizottsága számos vizsgálóbírót állított munkába, hogy előkészít­hessék a Ku-Klux-Klan elleni törvényt. Az Amerika Elleni Tevékeny­séget Vizsgáló Bizottság előtt né­Ezen a ködös novemberi reg­gelen nem akart megjönni a haj­nal, s vele a világosság. A diá­kok azonban — ki álmosan, ki élénken — szokás szerint gyüle­keztek a gyulai és a békéscsa­bai vasútállomáson. Voltak ott felnőttek is. A várakozás idejét agyon kell ütni; unalmát el kell liessegetni. Legjobb erre a könyv, az újság, a keresztrejtvény-fejtés és természetesen a tanulás. Nem árt még egyszer átnézni a tegnap elolvasott történelemleekét, nem árt még egyszer kontrollálni a matematikai házi feladatot; nem árt összehasonlítani az osztály­társakkal a többi feladványt; va­jon egyezik-e a végeredmény. Ilyen békés, mondhatni, szellemi nyugalom uralkodik minden reg­gel az állomásokon, a diák- és a felnőtt várótermekben. Rövidül­nek azonban a napok — késnek a reggelek, makacsabbak, nyúj- tózkodóbbak, ráérősebbek az éj­szakák. Nem így „vélekszik” azonban az a szokás, amely a takarékos­ság ürügyén a nappali világosság megérkezése előtt elfújja a fé­nyeket. Több esetben voltam mérges szemtanúja (ha egyálta­lán láttam valamit), hogy jött a „lámpaoltogató”, aki negyed hét, fél hét tájban már lekapcsolta a villanyt. Erre a tettére holmi föl- horkanásszerű moraj zúgott vé­gig a felnőttek várótermén; a di­ákok várótermében pedig (a fia­talság mindig élesebb hangú) Térítés nélküli véradónapot rendeztek november 12-én Kö- tegyánban a megyei véradó­szolgálat, a helyi Vöröskereszt és a község egészségügyi dolgo­zói. Az önkéntes véradás igen jó eredménnyel járt: 187-en je­lentkeztek. Tehát a község fel­hány nappal ezelőtt kezdődött meg a nagy mágus, Shelton kihall­gatása, aki minden kérdésre meg­tagadja a választ. • 1866-ban, egy évvel azután, hogy az US déli államait a szövet­ségi csapatok megszállták, Ten­nessee állam Pulski nevű város­kájában a volt felkelők elhatá­rozták, hogy titkos szövetséget hoznak létre. A görög kör és cyclos szavak el­ferdítéséből adódott a titkos szö­vetség elnevezése: a Ku-Klux- Klan. Néhány hónap alatt a szövetség az összes déli államra kiterjesz­tette hatalmát. A Ku-Klux-Klan lovasai éjjelente lobogó fehér kö­penyben, kísérteties hordákban megjelentek a négerek kunyhói előtt, fakeresztet égettek, és a ba­bonás színes bőrűeket álarcos maskarádéval ijesztgették. A groteszkül öltözött Klan-ta- gok a holdfényes éjszakákon a színes bőrűek települései előtt lát­szólag természetfölötti varázslato­kat hajtottak végre. Köpenyük méltatlankodó, szellemes vagy kemény megjegyzések hangzottak el. „Több világosságot...” — re- begte a haldokló Johann Wolf­gang Goethe, a költőfejedclem. S mi is ezt mondjuk sok utas ne­vében: több világosságot a reg­geli ködös, nyirkos, rossz han­gulatú novemberi hajnalokon, mert lehet, hogy egy pár kilo­wattot megspórolunk, de a szel­lem többet veszít ilyen alkal­makkor. Többet veszít a szellem ilyenkor, mert lehet, hogy az az eminens diák éppen most, reg­gel talált volna ki friss, pihent aggyal valamiféle matematikai egyszerűsítést; lehet, hogy az a nehéz felfogású diák pontosan most értette volna meg, a vil­lanyoltás pillanatában, hogy mi a különbség a szótan és a mon­dattan között... „Több világosságot..több ésszerűséget a takarékosságban. Ne akkor oltsuk el a villanyt, amikor arra szükség van, hanem akkor oltsuk el, amikor üres szobában szórja a faképnél ha­gyott csillár ezernyi fényeit. Az ilyen reggeli villanyoltások sajnos, jelképessé válhatnak: — kihunyt fényük után fizikai sö­tétség borul a várótermek uta­sainak szellemi tevékenységére, de szellemi sötétség veszi körül annak az „okos” embernek gon­dolkodását is, aki az órájára néz, s úgy oltja el a villanyt. nőtt lakosságának mintegy 10 százaléka bizonyította be önzet­len segíteni akarását. A jelent­kezők közül végül is 167-en bi­zonyultak véradásra alkalmas­nak, s ezek összesen 50 liter vérrel segítettek az arra rászo­rulókon. ujjából csontváz-karral nyúltak a négerek felé, és nagy szeszfokú alkohol meggyújtásával „lángot lövelltek” az éjszakába. Ha az álarc nem volt elég meg­félemlítő, akkor a titkos Klan- rendőrség korbácshoz, gumibot­hoz és kötélhez folyamodott. Az álarcos maskarádéból elret­tentő terrorcselekmények fejlőd­tek ki. Csuklyás maszkuk névte­lensége mögé rejtőzve az éjszakai lovasok telepről telepre jártak, felgyújtották a kunyhókat és a szövetségi kormány követőit kor­báccsal kergették más vidékre. Azokat a négereket, akiket az­zal vádoltak,, hogy fehér nőkhöz mertek közeledni, kasztrálták, majd kátrányba, tollba forgatták őket, végül valamennyit meglin­cselték. Ha valamelyik fehér nőről ki­derült, hogy kapcsolatban állt né­ger férfivel vagy hozzáment fele­ségül, kopaszra nyírták, meztele­nül végighurcolták a városkán, miközben a szerencsétlen hátából és melléből csöpögött a vér. Éles késsel vésték be; „niggerlover”, — A szervezett közalkalmazottak segítik a hivatali munkát — 999 választott vezető — Ne tisztviselőkén?, hanem az államhatalmi munka képviselőjeként tevékenykedjenek A szakszervezet szervező titkárának nyilatkozata S. F. A sátkáhtyok bUodatma A Spiegel alapián A nagy mágus nem vall — A Ku-Klux-Klan fehér lovasai — A nácizmus követői — 50 milliós taglétszám? T. F. Százhatvanheten adtak vért Kötegyánban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents