Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-14 / 269. szám
1965. november 14. 3 Vasárnap Választékosabb árut kérnek i ■ a dévaványai vendéglátóipari egységek! Palántázás Termelési tanácskozásra hívta össze a Dévaványai Földműves- szövetkezet igazgatósága november 12-én a helyi vendéglátóipari egységek vezetőit és dolgozóit A megbeszélés napirendjén az ez évi tervteljesítés lehetősége és az óv eddig eltelt részében kiválóan dolgozók megjutalmazása szerepelt A földművesszövetkezet igazgatóságának elnöke és vendéglátó- ipari osztályvezetője tájékoztatásából kiderült, hogy a mezőgazdaságot ért elemi csapások következtében jelentős lemaradás mutatkozik a vendéglátóipart egységek éves tervtőljesítűsében. Nyomatékosan hangsúlyozták azonban, hogy a terv teljesítésére való törekvés ne jelentse azt, hogy mindenkit, az ittas embereket is, itatni igyekezzenek. A fő súlyt továbbra is a saját készítmé- nyű áruk forgalomba hozására fordítsák. Erre nagy lehetőséget biztosítanak a téli hónapok s az ez időben megrendezésre kerülő j mintegy 24 különböző nótaest, í hal- és disznótoros vacsora, divat- j bemutató, ettx. A dévaványai vendéglátóipari i agyjségek is naponta sütik a friss j lángoist, emellett november eleje j óta a szilvaaszaló üzem felszereié- j seit felhasználják étkezési tök ' sütésére is. Helyi felvásárlásból | eddig mintegy 136 mázsa sütőtök j állt rendelkezésre, s mivel ez | fogytán van, a MÉK-től is vásárolnak. Jövőre pedig már szerződésre termeltetik a sütőtököt, mert a lakosság a piacon is és az élelmiszer boltokban is szívesen vásárolja. A vendéglátóipari egységek vezetői szinte kivétel nélkül azzal indokolták a tervlemaradást, hogy nem áll rendelkezésükre megfelelő választékosságban áru. Kocsik Mihály, a cukrászüzem vezetője elmondotta, hogy az üzem már egy éve nem kap megfelelő mennyiségű dióbelet, mákot, mogyorót, mandulát s a gesztenyepüréhez szükséges nyersanyagot. Már tavaly karácsonyra sem tudott e cikkek hiánya miatt eleget tenni a sütemény- és kalácsigényeknek. A többi egységek vezetői azt tették szóval, hogy nem áll rendelkezésükre Hubertus, Mecseki, különböző bor-, pálinkafajta, de sört is csak nagyon ritkán kapnak. A földművesszövetkezet igazgatósági elnöke és vendéglátóipari osztályvezetője elmondotta, hogy mindent elkövetnek a vendéglátó- >pari egységek áruellátásának biztosításáért, úgyannyira, hogy Szolnok megyében már meg is vásároltak 100 kiló mákot a cukrászüzem részére, s onnan szereznek majd be dióbelet, mogyorót, mandulát, mazsolát. A termelési tanácskozás befejezéseként 6500 forint jutalmat osztott ki az igazgatóság elnöke s kijelentette, hogy még hasonló összeg áll rendelkezésre, amit év végén osztanak ki azok között, akik leltárhiány és más fegyelmi vétség nélkül teljesítik évi forgalmi tervüket. Kezdődik az élófácán-vadászat A MAVAD gyomai telepe új létesítményekkel készült lel az 1965—66. évi élő vadászati szezonra. Az exportkötelességgel járó egészségvédelmi rendszabályoknak megfelelően egy új épületet hoztak létre. Eddig ugyanis egy helyiségben történt az éiő fácánok, foglyok . átvétele és kiválogatása exportra, vagy más vidékek állományának vérfrissítéséhez. Épült egy boncterem is s a hatalmas boy- lereket az eddigi könnyen rothadó cirokszár helyett gyékénysövénnyel kerítették körül. A boylerek dróthálóját a tűzveszély elkerülése végett nem fáradt olajjal, hanem festékkel mázolták be. Az élővadfogást november 20-án kezdik megyénk vadász- társaságai. A békési, a kever- mesi és a gyomai társaságok már el is vitték a telepről a fácán- és fogolyfogáshoz szükséges hálókat. A telepen az idén kísérletet folytattak annak megállapítására, hogy a fácánoknak menynyiben árt a mezőgazdaságban és rovarirtásra használt vegyszer és arra is, hogy a foglyok milyen mértékben szaporodnak fogságban. Véglegessé vált most már, hogy a gyomai vadásztársaság a nyári hónapokban fácáncsibék keltetésére és nevelésére használja az abban az időszakban kihasználatlan MA- VAD-telepet. A Gyulai Kertészeti Vállalat melegházában 12 ezer muskátli- iövc.t ültetnek el, melyek a gyulai parkokat fogják díszíteni majd a tavasszal. A dugványok vágásánál és tűzdelésénél az Erkel Ferenc Gimnázium diáklányai segédkeznek — a politechnikai oktatás keretében —, Kern Erzsébet irányítása mellett. Fotó: Malmos Napirenden: A kérést gyors intézkedéssel teljesítik A GTE mezőgépész szakosztályának rendezésében előadást tartanak a tervszerű megelőző karbantartásról 1965. november 10-i keltezéssel levelet kapott a Gépipari Tudományos Egyesület Békés megyei szervezete a Gépállomások Megyei Igazgatóságának műszaki -osztályától. Kiss József gépészmérnök arra kéri a, GTE megyei szervezetét, hogy teljesítse kérésüket és a mérnök-, technikustovábbképzés keretében a tervszerű megelőző karbantartásról rendezzenek előadást. Az igényt részletesen, megindokolta. Amint írja: a megye gépjavító állomásainak átszervezése befejeződött A gépállomási rendszerről gépjavító állomási rendszerre történt átszervezés egyik lényeges feladata volt a javítások korszerűsítését szolgáló berendezések, szerszámgépek, elektromos hálózat megfelelő kialakítása, illetve állományi feltöltése. Az így kialakult géppark, illetve berendezések azonban megkívánják a fokozottabb és szakszerűbb hibamegelőző karbantartást, amihez hozzájárul még az állomások gépjármű-állományának és épületeinek karbantartása is. Szükségessé vált tehát egy olyan TMK-rendszer kialakítása, amely a gépjavító állomások adottságainak megfelelően megoldaná a fenti berendezések, gépek, stb. kellő műszaki szinten tartását, hibamegelőző karbantartását. E rendszer kialakításához feltétlenül a már alkalmazott módszerekből Miene kiindulni, és ez elsősorban. az iparban alkalmazott TMK- előírásokra épülne fel. Az előadáshoz a következő témákat javasolta: 1. Szerszámgépek TMK-rend- szere. 2. Elektromos berendezések TMK-rendszere. 3. Gépjárművek karbantartása. 4. Épületek és épületgépészeti szerelvények (víz, gőz, levegőhálózat, fűtőberendezés) hibamegelőző karbantartása. Tekintettel arra, hogy ez a terület új a gépjavító állomások műszaki vezetőinek részére, kérte, hogy a GTE megyei szervezetének mezőgépész szakosztálya a mérnök-, technikustovábbképzés keretében a fenti témákat felölelő előadást rendezzen. A Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezete a kérés nyomán gyorsan intézkedett. A mezőgépész szakosztály rendezésében — a mérnök-, technikusto- vábbkópzés keretében — november 18-án, csütörtökön délelőtt 9 órai kezdettel megtartják a kért előadást Békéscsabán, a Technika Házában. Az előreláthatóan négyöt órás előadást, amely felöleli a tervszerű megelőző karbantartás megszervezésének, ügyvitelének és lebonyolításának témakörét, Hajdú Sándor, a Szerszám- és Gépelemgyárak főmechanikus főmérnöke tartja. Az érdekesnek és rendkívül hasznosnak ígérkező előadáson a megye gépjavító állomásainak főmérnökei és a TMK megszervezésére kijelölt mérnökök vesznek részt Tudományos megbeszélés Gyeién a Hortobágy—Beret!yó főcsatornán bekövetkezett biológiai halpusziu'ás okairól A Magyar Hidrológiai Társaság, Limnológiai Szakosztálya és Békés megyei csoportja országos szinten is jelentős tudományos megbeszélést tartott november 10- én Gyulán, a városi tanács dísztermében. Vitaindító előadásában dr. Márki-Zay bajos, az MHT megyei titkára Részletesen ismertette a Hortobány—Berettyó főcsatornán júniusban lezajlott biológiai halpusztulás körülnfenyeit. A megejtett vizsgálatok szerint a károsodást a rendkívüli időjárási viszonyok és egyéb tényezők közrehatása mellett valószínűleg a különböző klórozott szénhidrogének összegeződött hatása idézte elő. Az értékes hozzászólások során dr. Entz Béla, a MHT Tihanyi Biológiai Kutató Intézetének igazgatója a balatoni halpusztuláshoz hasonló jelenségek érdekességéről beszélt. A Hortobágy—Berettyóban keletkezett pusztulást szerinte is a fenti komplex hatások okozták. Az Országos Állattani Intézetet képviselő dr. Búza László a halak májelfajulásával kapcsolatos tüneteket ismertette, majd hangsúlyozta az eredményes vizsgálatokhoz legmegfelelőbb műszerek mielőbbi beszerzésének szükségességét. Dr. Szebellédy Lászlóné, a VI- TUKI tudományos főmunkatársa beszámolt a mezőgazdaság kemi- zálásának problémáival foglalkozó heidelbergi symposion tudományos megállapításairól, — a Szegedi Tudományegyetem Növény- élettani Karát képviselő dr. Vámos Rezső pedig a pesti cidek ártalmainak hangsúlyozása mellett az iszap, a talaj és a víz összefüggéseiről értekezett. Holló István, a Központi Vízminőségi Felügyelet képviselője érdekes külföldi példák alapján bizonyította, hogy a klórozott szénhidrogének alkalmazásánál mennyire indokolt a fokozott elővigyázat. Az FM Növényvédelmi Szolgálatának és Növénykutató Intézetének részéről megjelent dr. Nechay Olivér és dr. Nagy Barnabás egyöntetűen ismertették az eddig is alkalmazott védelmi intézkedéseket. Hangsúlyozták a kemikáliák használatának népgazdasági jelentőségét és elmondották, hogy kísérletek folynak új növényvédelmi módszerek bevezetésére. A jövőben a lehetőség szerint gyorsabban bomló szereket kívánnak alkalmazni. Tőig István, az Országé« Halászati Felügyelőség nevében kijelentette, hogy célszerű lenne, ha a klórozott szénhidrogének használatával kapcsolatosan az egészségügy részéről is történnének elővigyázati intézkedések. A halnak, mint biológiai indikátornak szerepéről adott értékes tájékoztatást dr. Szalay Mihály, a HAKI igazgatója, majd Ballá Iván, az ATIVIZIG vízgazdálkodási osztályvezetője javasolta, hogy a megbeszélés értékes anyagát tegyék közzé a Hidrológiai Tájékoztatóban. Elek Zoltán, az MHT alelnöke összegezte az elhangzottakat, majd dr. Bérezik Árpádnak, az MHT Limnológiai Szakosztálya titkárának javaslatára a legfontosabb tennivalókról határozati javaslatot küldtek az MHT intéző bizottságához és kérték azoknak az érdekelt felsőbb szervekhez történő továbbítását Koszta Rozália művei a gyomai kép-presszóban Az a kétkedés, amely a gyomai kép-presszó kezdeményezésének sikerét megelőzte — eloszlott már. Köztudomású, hogy nemcsak a járásból, hanem a megye és az ország minden más területéről Gyomára érkező vendégek, s a képzőművészet kedvelőd mind nagyobb számmal tekintik meg a festőművészek presszó-tárlatait. Megyénk jeles festőművészei i? örömmel tesznek eleget a Gyomai Fmsz igazgatósága meghívásának. November 5-én országos hírű művészünk, Koszta Rozália rendezett tárlatot a gyomai kép-presszóban. A művész portréi igen nagy sikert aratnak a látogatók körében, s egyben növelik az érdeklődők számát is- Koszta Rozália kiállítása november 28-ig tekinthető meg Gyomán a kép-presszóban. KISZ-apparátusi értekezlet Békéscsabán November 16-án, kedden KISZ- apparátusi értekezletet tart Békéscsabán a KISZ Békés megyei Bizottsága. Az értekezleten délelőtt az ifjúság közösségi neveléséről tárgyalnak. E téma előadója Szabó Ferenc, a Magyar Úttörők Országos Szövetségének titkára lesz. Délután a járási KISZ-titkárok és a járási munkásőrparancsnokok közös értekezletét rendezik meg Soron következő közös feladatok címmel.
