Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-14 / 269. szám
1965. november 14. 2 Vasárnap (Folytatás az 1. oldalról.) nem lehet eladni, illetve olcsóbban kell eladni olyan termékeket, amelyeknek egyébként gondos kivitelezés esetén mind bel-, mind pedig külföldön jó piacuk van. A kormány határozottan elítéli a felelőtlenséget, a hanyagságot és felszólítja az összes gazdasági vezetőket: intézkedjenek a hanyagság, a lazaság felszámolására és a vétkeseket vonják felelősségre. Meggyőződésem, hogy ha szigorúan járunk el a rendbontókkal, a károkozókkal szemben, ez a dolgozó tömegek elismerésével és helyeslésével találkozik. Kállai Gyula a közvéleményt foglalkoztató néhány társadalmi kérdésről is beszélt, s kiemeltg, hogy népünk szocialista nemzeti egysége már olyan erős bázis, amelyre egész további tevékenységünket építeni lehet és keli is. Felhívta a figyelmet, hogy ellenségeink a fellazítás! taktika keretében nagy aktivitást fejtenek ki. Kifinomult, ravasz eszközökkel törekszenek a polgári életfelfogás, a kapitalista rend, a közösségellenes szemlélet és magatartás nép- szerűsíícsére, szovjelellenes, kom- mundstaellenes rágalmak terjesztésére. Társadalmunkban még vannak maradványai saját kapitalista múltunknak is. Mindezek mellett a szocialista építőmunka során jelentkező és időben leniem küzdött nehézségek is kitermelnek anijászociaiista társadalmi jelenségeket. Társadalmunkat erősen foglalkoztatja a lakáskérdés. Államunk nagy erőfeszítéseket tesz a lakások számának növelésére. Á második ötéves terv időszakában várhatóan 280 ezer lakás épül. Ennek ellenére az igénylők száma nem csökken, a széles tömegek lakás- viszonyai csak lassan javulnak. Ez a probléma beható vizsgálatot követel, hogy addig is segítsünk, amíg pártunk és kormányunk 15 éves lakásépítési programjának megvalósításával a kérdést véglegesen megoldjuk. Ezt segíti az építőipar további gépesítése és a lakásépítés korszerűsítése. Ennek keretében Budapesten megkezdte termelését az első, a Szovjetunióból vásárolt házgyár. A következő öt évben az ország különböző körzeteiben. további házgyárakat építünk. Kállai Gyula ezután a türista- forgalom növekedéséről szólt, majd az oktatás problémáiról beszélt A szónok ezután a tankönyvek tartalmát bírálta, majd elismeréssel szólt a pedagógusok munkájáról. Kállai Gyula ezután a pedagógusok anyagi helyzetéről szólva kijelentette: Elhatározott szándékunk, hogy 1966-ban felemeljük a pedagógusok fizetését. Kállai Gyula a továbbiakban az új egyetemi felvételi rend tapasztalatairól ezt mondotta: A származás szerinti kategorizálás megszüntetése egészében helyesBefejezte munkáját az országgyűlés nek bizonyult, de végrehajtása a gyakorlatban nem egy helyen és esetben eltorzult, amit többen szóvá is tesznek. Az eddiginél jobban és hatékonyabban kell segíteni, hogy több munkás- és parasztfiatal kerüljön az egyetemekre. A felvételnél a felkészültség mellett alaposabban, jobban figyelembe kell venni a jelentkezők erkölcsi, politikai magatartását, rátermettségét. Az egyetemek és főiskolák oktatóitól, nevelőitől pedig azt kérjük, adjanak meg minden segítséget alihoz, hogy az egyetemi hallgatók jól elsajátítsák a szakmájukat és a tudományok alapjait, erkölcsi, politikai magatartásuk legyen kifogástalan, röviden szólva: egyetemeink és főiskoláink neveljenek kommunista szakembereket! Kállai Gyula ezután néhány nemzetközi kérdést érintett. Külpolitikánk legfőbb céija a béke biztosítása, s ennek érdekében folytatjuk tovább diplomáciai tevékenységünket — mondotta, majd beszéde végén arra kérte képviselőtársait, s az országgyűlés fórumán keresztül az egész magyar társadalmat, hogy ugyanazzal az odaadással és lelkesedéssel támogassák iskolarendszerünk továbbfejlesztését, ifjúságunk nevelését, ahogy ezt az iskolareform elfogadása óta tették. Kállai Gyula beszéde után hosszan zúgott a taps, majd az elnöklő Vass Istvánná szünetet rendelt el. Szünet után ugyancsak Vass Istvánná elnökletével folytatódott a tanácskozás. A művelődésügyi miniszter beszámolójához több képviselő nem jelentkezett felszólalásra, ezért a vitát lezárta, s megadta a szót Ilku Pál művelődésügyi miniszternek. másik a házassági bontóperekkel kapcsolatos általános szempontokkal foglalkozik. Dr. Szalay József a továbbiakban a!TÓI beszélt, hogy az utóbbi években kissé emelkedett a bűnözés száma, és egyes esetekben indokolatlanul enyhe ítéleteket hoznak a bíróságok, majd ezeket mondotta: — A Legfelsőbb Bíróság kötelező irányelvet állapított meg az alsó fokú bíróságok számára, amelyben arra adott útmutatást, hogy mindazokban az élet elleni bűncselekményfaj iákban, amelyekben enyhe volt az ítélkezés, a ‘törvény keretei között szigorúbb büntetési tételeket szabjanak ki. Az irányelv kiindulópontja az, hogy társadalmunkban a legfőbb érték az ember; életének és testi épségének óvása tehát közügy. Halálos ítéletet büntető és katonai kollégiumunk csak emberölési bűntettek miatt szabott ki; 1964-ben kilenc, 1965-ben tizenkét esetben. A sajtóban nyilvánosság, ra hozott emberölési eseteket az állampolgárok mély felháborodással fogadják és elvárják, hogy az elkövető megkapja a tettének megfelelő, megérdemelt büntetést. Az élet elleni bűntettek elkövetésénél igen gyakran közrehat a mértéktelen alkoholfogyasztás. Ezért az ittas állapotban elkövetett garázda cselekmények, bicskázások nagyobb társadalmi veszélyességét -ki kellett emelni. Bizonyos, hogy a társadalmi összefogás, az élet értékét mind erősebben hangsúlyozó közfelfogás az ítélkezési gyakorlat megszigorításával együtt meghozza a kívánt eredményt és az emberi élet elleni bűncselekmények száma csökkenni fog. A Legfelsőbb Bíróságnak a háA miniszter hangsúlyozta, hogy zassági bontóperek gyakorlatával az oktatási reformtörvény végrehajtásának tapasztalatairól és a további feladatokról lezajlott vita rendkívül hasznos volt és értékes segítséget nyújtott az oktatásügy illetékeseinek további munkájukhoz. Az anyagi természetű indítványok, kérések sorsáról a harmadik ötéves terv megtárgyalása alkalmával kell majd dönteni, az oktatásügy tartalmi munkájának fejlesztését célzó javaslatok, elképzelések valóra váltása azonban folyamatos kötelezettsége a szakembereknek. A sietség, a kapkodás ezen a téren különösen súlyos hiba lenne, ezért lépésről lépésre, iskolatípusról iskolatípusra haladva kell e kérdésekben a döntéseket meghozni. Ilku Pál ezután a vitában felmerült konkrét észrevételekre válaszolt. Az országgyűlés a művelődés- ügyi miniszter beszámolóját és válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Dr. Szalay József beszámolója Ezután dr. Szalay József, a Legfelsőbb Bíróság elnöke emelkedett szólásra. Bevezetőben elmondotta, hogy a Legfelsőbb Bíróság — a büntető, a polgári és a katonai kollégiumok munkája révén — az országban az építőmunka rendjét, védelmét és biztonságát szolgálta egyrészt ítélkezési tevékenységével, másrészt az alsó fokú bíróságoknak adott elvi irányítás útján. A Legfelsőbb Bíróság saját ítéL kezesénél és az alsó fokú bíróságok elvi irányításánál arra törekedett, hogy a társadalomban a békés alkotómunka igényeihez kapcsolód, va biztosítsa a kellő összhangot a bíróságok tevékenysége és a törvények által a bíróságokkal szemben támasztott követelmények között. Ennek érdekében a beszámolás időszakában a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése két irányelvet, a Legfelsőbb Bíróság elnökségi tanácsa 4 elvi döntést, a büntető, a polgári és a katonai kollégium pedig együttvéve 71 állás- foglalást hozott. A két irányelv közül az egyik az emberi élet védelmét fokozottabban biztosító ítélkezési gyakorlat kérdéseivel, a foglalkozó irányelve mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy nép- köztársaságunk jogi és erkölcsi rendje védi és szilárdítja a házasság és család intézményét. Társadalmunkban azonban az állam minden féltő gondoskodása ellenére hatnak olyan tényezők, amelyek a megkötött házasságok egy részének megromlására vezetnek. Ilyen az az örökség is, hogy a férfinak a házasságon belül kivételezett helyzete van. Az az ellentmondás, ami a régi szemlélet és a nők egyenjogúvá válása között fennáll, nemegyszer a házasság megromlására és felbontására vezet. A bírói gyakorlatban korábban nem volt lehetőség arra, hogy a házastársak a személyi indulatokat feltüzelő, régi sérelmek kölcsönös felhánytorgatása nélkül érjék el végleg megromlott házasságuknak a felbontását. A Legfelsőbb Bíróság e gyakorlat megváltoztatása végett szükségesnek tartotta kimondani, hogy a házastársaknak a házasság felbontására irányuló szabad, befolyásmentes, komolyan megfontolt, végleges elhatározáson alapuló közös akaratnyilvánítása lényeges körülmény a házasság felbontása szempontjából, mert ha a felek az életiközösséget megszakították és az egymáshoz tartozást minden vonatkozásban felszámolták, a házasság felbontásában pedig megegyeztek, az rendszerint a házasélet végleges és teljes megromlására enged következtetni. A Legfelsőbb Bíróság ennek az Mvnek a kimondásával nem kívánta megkönnyíteni a házasság felbontását. Továbbra is körültekintően és gondosan kell vizsgálni, hogy van-e még remény a házasság fenntartására. Különösen kiemelte a Legfelsőbb Bíróság az irányelvben a közös kiskorú gyermekek érdekének messzemenő figyelembevételét. Arra kell azonban törekedni — mondotta —, hogy az egymástól véglegesen elidegenedett szülők házasságuk felbontása után is lehetőleg olyan kapcsolatban' maradjanak egymással, amely mentes a gyűlölködéstől, nem mérgezi a gyermek lelkét és nem eredményezi számára az őt közvetlenül nem nevelő szülő elvesztését. A szocialista társadalmunknak az alkotmányban is rögzített egyik alapelve, hogy minden munkaképes állampolgárnak joga és kötelessége dolgozni. Ennek az alapelvnek szem előtt tartásával — figyelemmel a fel- szabadulás óta eltelt hosszú időre is — a Legfelsőbb Bíróság XXVIII. számú polgári elvi döntésében arra mutatott rá, hogy az a házastárs, aki az életközösség megszűnése után eltelt hosszabb idő alatt — bár erre módja és lehetősége volt — nyugellátásra jogosító munkaviszonyt (szövetkezeti tagsági viszonyt) — számára felróhatóan — nem létesített, a tartásra hibáján kívül rászorultnak nem tekinthető, s ezért volt házastársával szemben tartási igényt jogszerűen nem támaszthat. A társadalom fejlődése szempontjából elengedhetetlenül szükséges, hogy tagjai minél műveltebbek legyenek, minél nagyobb szakképzettséget szerezzenek — mondotta —, majd hangsúlyozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság XXIX. számú polgári elvi döntése kultúrpolitikai célokat tart szem előtt s a családjogi törvény 60. paragrafusa (2) bekezdésének olyan értelmezést adott, hogy a gyermeknek a továbbtanuláshoz fűződő egyéni érdeke összhangban áll a társadalom érdekével, s a családi kapcsolat meglazulása vagy felbomlása nem lehet indok, hogy ezek az érdekeik háttérbe kerüljenek, különösen nem abban a vonatkozásban, hogy a családi kapcsolat alapján tartásra köteles szülő a gyermekének és a társadalomnak az érdekeit figyelmein kívül hagyja. A családvédelem célját szolgáló elvi útmutatások befejezését jelenti majd a közeljövőben teljes ülés elé kerülő irányelv a házassági vagyonjogi igények rendezéséről. Említésre méltóak a munkajogi, a termelőszövetkezeti jogi, az öröklési jogi, vagy a Büntető Törvénykönyv egyes paragrafusainak értelmezése tárgyában hozott állásfoglalások, amelyek mész. szemenően elősegítették a jogalkalmazás egységesítését, mint a szocialista törvényesség egyik alapvétő biztosítékát. Dr. Szalay József a Legfelsőbb Bíróság munkájáról elmondotta, hogy a beszámolóban felölelt időszakban a Legfelsőbb Bíróság büntető és polgári ügyben 2284 esetben hozott másodfokú ítéletet, a legfőbb ügyész, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság elnöke részéről emelt törvényességi óvások alapján pedig 2549 esetben hozott törvényességi határozatot.. Az alsó fokú bíróságok ítéletei ellen a beszámolóban érintett időszakban összesen 10 983 panasz érkezett a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez, amelyeknek kivizsgálása és ^bírálása komoly feladatot ró^ dolgozóinkra. E panaszok dörCfoj ob- sége polgári ügyekben ^n- polgároktól érkezett ő hányada bizonyult ÓgL3 * mondotta —, majd beszédét: J t Bízom abban, 'ff*1 Bíróság erőfes^' egészének ct 7J1?' hozza a maS'g nyességüntli / gozó népi vényes ŐJe, 'SV; lelő védelemben részesül a jogsértő magatartásokkal szemben. Dr. Szalay József beszámolóját az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. t Ezután az interpellációkra került sor. Nagy József Békés megyei képviselő a földgáz és a meleg víz mezőgazdasági hasznosítása tárgyában fordult interpellációval a nehézipari és a földművelésügyi miniszterhez. Dr. Déváról Ferenc nehézipari npniszter válaszában hangsúlyozta, hogy a probléma több minisztérium és országos hatáskörű szerv komplex együttműködését igényli. A továbbiakban elmondotta, hogy Békés megyében és az ország más részeiben is az utóbbi éveikben több kisebb, egymástól független szénhidrogén-előfordulást találtak, ahonnan a földgázt csak a kőolajjal együtt lehet kitermelni. Tekintettel kőolajiparunk fejlesztésének nagy népgazdasága jelentőségére, a földgázhasznosítás lehetőségét is a kőolajtermelés üteme szabja meg. A földgáz hasznosítására a Nehézipari Minisztérium minden alkalommal előzetes megállapodást köt ipari és mezőgazdasági üzemekkel, de ezekben sokszor hiányzanak a szükséges műszaki vagy anyagi feltételek, s ezért kell a kisebb fűtőértékű földgáz egy részét a levegőbe engedni. A termálvíz hasznosításával kapcsolatban a miniszter elmondotta, hogy ez országos méretekben még csak kísérleti stádiumban van. Megoldatlan ugyanis több, a termálvizek nagy sótartalmából adódó műszaki probléma. A vizekből lerakódé ásványi anyagok a berendezéséket rövid idő alatt tönkreteszik, s egyelőre nem tudják a termálvizeket hasznosításuk után sem elvezetni. A Nehézipari Minisztérium e problémák ellenére is jelentős segítséget és anyagi hozzájárulást is nyújtott már számos mezőgazda- sági üzemnek a meddő olajfúrásokból feltörő meleg vizek hasznosítására. Az ehhez szükséges műszaki létesítmények azonban olyan költségesek, hogy ezeket a gazdaságok nagy része ma még nem tudja megvalósítani. Dosonczi Pál földművelésügyi miniszter válaszában rámutatott, hogy a költséges beruházások olyan mértékben megdrágítják a termálvíz hasznosításával előállított mezőgazdasági termékeket, hogy az olcsóbb műszaki megoldások bevezetéséig nincs lehetőség a geotermikus energia szélesebb körű alkalmazására. Az interpelláló képviselő a válaszokat elfogadta, de kérte, hogy a következő években az illetékes szervek fordítsanak nagyobb gondot a földgáz és a termálvíz gazdaságosabb hasznosítási módszereinek kidolgozására. Az ország- gyűlés a válaszokat tudomásul vette. Az országgyűlés ülésszaka ezzel befejezte munkáját. Az elnöklő rass Istvánná eredményes, jó ■unkát kívánt a képviselőknek, s ' ülésszakot bezárta.(MTI)
