Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-13 / 268. szám

läöä. november 13.

4

Szombat

Terhet jelent-e ma a munka?

Kovács elvtárs, a békési kosa rAz esti egyetem egyik szakosító tanfolyamán politikai gazdaságtant tanulnak a hallgatók. Pillanatnyilag, jobban mondva ebben a félévben a kapitalizmus politikai gazdaságtanát. Jelenleg a munka, a munkaerőétték témája van soron és igen tanulságos a vita, melyet ezekkel a kérdésekkel összefüggően folytatnak a hallgatók.

Csók Sándor azt fejtegeti, hogy a munka, melyet azelőtt még a társadalom keletkezésének idején nem érzett tehernek az ember, (hiszen, amit munkájával megszerzett magának a természettől, a sajátja volt), az osztálytársadalmak kialakulásával egyre inkább elidegenedett az embertől. A kapitalizmusban már a dolgozók. mint a létfenntartási cikkek megvásárlásához szükséges rosszat tekintik a munkát. Olyan tevékenységet, amelyet kénytelenek folytatni s amit azért sem csinálnak szívesein, mert látják, hogy a javaknak csak nagyon kis hányada jut nekik abból az árutömegből, melyet munkájukkal létrehoznak.

Ez az elidegenedés, ösztömszerű ellenállás a kapitalizmus igazta- lanságaival szemben, amiely végképp megfosztotta a munkát természetes rangjától, meggyűlöl tet- te azt a munkással. Ezt az elidegenedést fokozta a kapitalista bérrendszer. a hajcs árszellem, miáltal a munka szépsége teljesen megkopott és frázissá vált.

Óhatatlan, hogy ilyen téma tárgyalásánál a szeminárium részvevői nje asszociáljanak a jelenlegi helyzetre és ne kérdezzék meg egymástól: Na és ma? A mi társadalmunkban visszanyerte-e természetes rangját a munka?... Ezen a szemináriumon is felmerült ez a kérdés...

S a felelet, melyet a hallgatók adtak saját környezetükből vett példáik alapján, a valóságot tükrözte, s ezéirt nem volt teljesen egyöntetű. Mert valójában mi a helyzet nálunk? A- szükséges rosszból természetes rangjára emelkedett-e a munka? Azt kell felelni eme, hogy még nem. Törvényeink már megadták a méltó rangját s a szocialista rendszer gazdasági alapjában szüntette meg az úgynevezett elidegenedés gyökerét, amikor felszámolta a kapitalista magántulajdont. Ma már nem a tőkésé az, amit a munkás termel, hanem az egész társadalomé. De mivel látszólag „csupán csak” tulajdoncsere történt, mondjuk üzemben, s az alapvető minőségi változás nem jut el sok ember tudatáig, következésképpen ezek az emberek még mindig nyűgnek, szükséges rossznak tartják a munkát. .,Bemegyünk az üzembe, mert élni kell” — a dolognak ez a kényszerítő oldala állít sokakat a munkapadok mellé. A múlt kényszere lebegi körül sokfelé még ma is a munkahelyeket, mert a nemzedékeken át tudatba rögződött gondolkodás mint kései árnyéka a kapitalista valóságnak kíséri a megváltozott gazdasági helyzetet, amíg csak vissza nem kapja természetes rangját a munka az emberek tudatában is.

fonó üzem igazgatója mondotta: A jó, szocialista bérezés sokat segíthet abban, hogy a munka visszanyerje becsületét aiz emberek előtt. Ez tökéletesen igaz. A szocializmus alapelve. hogy mindenki a munkája szerint részesüljön a megtermelt javakból, vagyis, aki jobban dolgozik, jobb bérezésben is részesüljön. Ennek az elvnek a megvalósulása eredményezi többek között, hogy mindenki igyekezzen is kifejteni képességeit, hiszen ezzel jól jár. Ahol elhanyagolják a „munka utáni” bérezést, magyarán: a jobb munkára ösztönző formák bevezetését, ott ideológiailag is fékezik a szocialista tudat kialakítását.

Csupán az ösztönző bérezés bevezetése azonban nem elegendő althoz — állapították meg a hallgatók —, hogy az ember énjévé, sajátjává tegyük, méltó rangjára emeljük a munkát. Ösztönző bérezés a szó embertelen értelmében létezett a múlt rendszerben is. Ezért is a munka elidegenedett az embertől, hiszen a munkáról való tudatot az adott viszonyok korlátozzák. A kapitalizmusban badarság lett volna arról fecsegni, hogy a munka teszi széppé az életet, bár akkor is igaz volt a költő szava, hogy a munka az élet anyja. Egyszerűen azért lett volna badarság, mert éppen azok éltek a legjobban, akik egyáltalán nem dolgoztak — a tőkések, az uralkodó osztály tagjai. Ma azonban a munka termékei mindenkit gazdagítanak, hiszen társadalmi tulajdonba kerültek a termelőeszközök. Ezeket az összefüggéseket tudatosítani az emberekben már politikai, ideológiai feladat.

Az ősembernek természetes volt a munka az akkori primitív fokon, mert nélküle egyáltalán nem élhetett meg. Nem volt terhére, életelemévé vált, szükségszerűen. Ha nem készített nyilat, amely- lyel lelőbette a vadat, nem volt mit ennie, tehát a munka és az élet együvé tartozott fogalmában. Ha nagyobb fáradsággal több vadat lőtt, többet ehetett, jobban élhetett. Ma, magasabb fokon újra együvé tartozik az élet és a munka: ha jobban dolgozol, jobban élsz. A közbülső osztálytársadalmakban ez a tétel nem volt. igaz társadalmi szinten, mert a munka termelékenységének fokozása a munkanélküli tartalókhadsereg állandó növekedését hozta magával. Ma a termelékenyebb munka magának a munkásnak a javára szolgál, az ő életét könnyíti meg közvetlenül vagy közvetett módon: jobb szociális és egészség- ügyi ellátottság, magasabb kulturális szolgáltatás és más egyebek révén. Ha ezt mindenki megérti, akkor válik igazán énjévé, élet- szükségletévé s egyben igényévé is a munka, akkor nyeri vissza az igazi rangját.

A szocialista brigádmozgalom tagjai és sok-sok ezer brigádokon kívüli dolgozó előtt is már visz- szanyerte természetes szépségét a munka, mert életük jobbá változtatásának céltudatos tevékenységévé vált.

V. D.

MEG

AKARJA

ISMERNI

EGYIPTOM GYÖNYÖREIT?!

KÉTSZEMÉLYES, TIZENKÉT NAPOS EGYIPTOMI TÁ RSASUT ÁZÁST IS NYERHET

a Sxerencse-sorsjeggyel

ÁRA: 4,— FORINT.

KAPHATÓ: A LSVÉLKÉZBESITÖKNÉL, HÍRLAPÁRUSOKNÁL, TRAFIKOKBAN.

X

TVE/*f0vR4f>&

Werner Holt kalandjai

Dieter Noll ismert könyvének filmváltozata, a háború egyértelmű elítélése. A kitűnő szereplők gazdag árnyaltsággal ábrázolják a történet hőseit. (Bemutatja a dobozi Dózsa mozi november 13-tól 14-ig.)

fl „Pillangókisasszony” Békés megyében

Az Országos Filharmónia és e

megyei művelődésügyi osztály népművelési csoportja szervezésé. ben Puccini: Pillangókisasszony című operájának keresztmetszetét mutatják be megyénkben a közeljövőben.

A komoly zene népszerűsítésére az olasz operairodalom egyik legdallamosabb, legérthetőbb operáját választotta falusi előadások, ra az Országos Filharmónia a megyei művelődésügyi osztály kérésére. öt község vállalta, hogy az előadást bemutatja megfelelő — a művet megérttető — kommentár segítségével: Szeghalmon, Gádoroson, Csorváson, Körösla- dányban és Vésztőn láthatják a kosztümös előadásokat, hallhatják Puccini örökszép melódiáit november 17-én, 18-án, 19-én, 20- án és 21-én megyénk községeinek dolgozói.

Új szakkör alakul házi kerttulajdonosok részére a békéscsabai Balassi Művelődési Otthonban

A Hazafias Népfront Békéscsabai Városi Bizottsága és a Balassi Művelődési Otthon házikerttu- lajdonosok részére „Házikert-gyü- mölcs-zöldség” elnevezéssel szakkört alakít. Az új szakkörnek az a célja, hogy segítséget nyújtsanak a házikerttulajdomosoknak kertjeik szakszerű műveléséhez, gondozásához, valamint a szükséges védőanyagok beszerzéséhez és alk a Imazásához.

A szakkör alakuló ülését november 14-ón, vasárnap délelőtt 10 árától tartják meg a művelődési otthonban. A szakköri tagok az elméleti előadásokon kívül saját kertjeikben gyakorlati bemutatókon is részt vesznek majd.

Mozi

NOVEMBER 13.

Békési Bástyái Vörös és fekete I— II. Békéscsabai Brigád: A nap és az óra. Békéscsabai Szabadság: Szerelmes b&ciklHsiták. Békéscsabai Terv: Robinson csalód. Gyulai Erkel: A lord és bandája. Gyulai Petőfi: A királyért és a hazáért. Mezőkovácsházi Vörös Október: Zöldár. Orosházi Béke: Szent Péter esernyője. Orosházi Partizán: Nehéz szerelem. Sarkad! Petőfi: Vízi városi nyár. Szeghalmi Ady: A fekete tulipán.

A színház műsora

November 13-án, 13.30-kor Körösla- dányban:

NÉMA LEVENTE

November 13-án, 19.30-kor Gyulán: MARIA FŐHADNAGY

A Magyar Tv műsora

NOVEMBER 13-AN, SZOMBATON

17.35 Hírek. 17.40 ötszáz ifjúsági klubot. Közvetítés a Marx Károly Köa- gazdaságtudományi Egyetem klubjából. 18.10 Kibernetika. Mi a „negatív vissza csatolás ? ’ ’ 18.40 A Tv jelenti. Aktuális riportműsor. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 10.50 Hobby. Száz darabból — egy darab. 20.05 A svéd gyufa. Tv-játék. 21.10 Cirkusziilsn-öso- szeáUítás. 22.10 Tv-híradó — a. ki- dás.

A román (v műsora

SZOMBAT

18.00 Tv-híradó. I. 18.15 Gyermekeknek: A varázsló inasa. Film: Mese az öreg cédrusról. 19.00 Tele-endkio- pédáa. 20.00 Napi hírek. 20.05 Chinaja asszony. 21.10 Film: A szent. 22.00 Tv- híradó. II. Sport, időjárásjelentés.

Végh Mihály:

Magyar hősök emléke Olaszországban

2.

Genova — Palermo

Cezare Abba Garibaldi szabadságharcának krónikása A Quarto da Voltumo című érdekes naplószerű feljegyzéseiben sók magyar vonatkozású anyagot találunk.

A „Mille”, tehát Garibaldi legelső ezer katonája között találjuk három honfitársunk nevét. Türr István tábornok, Tüköry Lajos ezredes és egy Goldberg nevű öreg őrmester nevét, akik az első vállalkozásban már részt vettek.

Olaszországban járva úgy éreztem, hogy a körösladányi Tüköry gimnázium olasz tanárának illik megismerni névadója olasz emlékeit, a dicső harcok színhelyét. Quartótól, ha nem is Volturnóig, de Pálermóig eljutottam. Erről szeretnék most röviden számot adni.

Quarto nem messze fekszik Genovától. Csendes kis tengeröböl a genovai tengeröbölhöz képest, ahonnan óriási óceánjárók indulnak a világ minden pontjára. Volt alkalmam az összehasonlításra, a sok száz hajó közül gondolatban kiválasztottam kettőt. Olyat, ami-) lyen a „Piemont” és a „Lombar-j dia” lehetett. Egykorú képek ilyen' rozzant, ócska bárkáknak ábrázolták.

Tehát ilyen lélekvesztőkön vágtak neki a viharos tengernek. A legnagyobb titokban éjszaka vágtak neki a nagy útnak, a merész vállalkozásnak. De az olasz nép Marco Polo és Kolumbusz népe, a genovai hajós nem ismer lehetetlent, különösen, ha hazája felszabadításáról van szó.

Tengeren nem tudtam követni útjukat, modem villanyvonattal robogtam két nap és éjjel végig az olasz félszigeten, átkelve a tengerszoroson, végig Szicílián Pa- lermóig. (Az összes vasútvonalak villamosítottak.)

Ütközően volt alkalmam egyszerű olasz emberekkel megismerkedni, hiszen éjjel-nappal együtt utaztunk. Gyári munkások, kőművesek voltak, akik külföldön dolgozva rövid időre tértek vissza családjukhoz. Meg kell ragadni minden munkalehetőséget, hiszen ötvenmillió ember kenyérkeresete nem kis gond.

Nagyon csodálkoztak, hogy nyugodtan beülök közéjük. Se autó, se hotel, se hálókocsi, még a vasúti étszolgálatot sem veszem igénybe. Ha eljön az étkezési idő, kenyér, szalonna, ha besötétedik, alvás ülés közben. Nyugati turisták nem így szoktak utazni! Ezt szóvá is tették. Azt is mondták, hogy róluk, déliekről rossz véleménnyel vannak. Nem félek közöttük lenni? •

Mondottam, hogy én itt köztük otthon érzem magam, mert az ólasz és a magyar munkás ugyanaz. Otthon is együtt élünk a munkásokkal és parasztokkal, szüleim is azok voltak. Mikor megtudták azt, hogy magyar vagyok és azért jöttem, hogy az ő nyelvüket gyakorolva, magyar gyerekeket tanítsak olaszul és azért vállalom a nehézségeket, hogy hazájuk történelmét és szépségeit megismerjem , egyszeriben megváltozott tartózkodó magatartásuk.

Elhalmoztak minden jóval. Egzotikus ízű gyümölcsök, különleges zamatú tengeri kagylók, rákok és osztrigák. Kaktuszgyümölcs, sós mazsola, olajbogyó és banán tette változatossá étrendemet. Közben lelkesedéssel beszéltek szép hazájukról. Láttam a Vezúv tövében épülő gyönyörű házsorokat, mintha soha nem pusztította volna el Pompei városát. Az olasz emberek örök optimizmusát láttam Messinában is. Gyönyörű virágzó város, pedig a század elején mindent elpusztított a földrengés. Békésen csillogva a végtelen kék Földközi-tenger. Cserélődött a vonat utazóközönsége is, de engem mindig új utasok vettek pártfogásba. Megmutatták éjjel Európa egyetlen működő vulkánját, a Strombolit, mely egy- egy félelmetes piros folttal je-