Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-12 / 267. szám

1365. november 13. 2 Péntek Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Rhodesia kimondta az elszakadást (Folytatás az 1. oldalról.) lelő nyugalmas helyük a tanulá­sukhoz. E hátrányokat, gátló kö­rülményeiket nagyobb szorgalom­mal, kitartással kell nap nap után, évről évre legyűrniük, de még így 'IS hátrányos helyzetben maradnak, az önképzés, az iskolán kívüli kultúrál ód ás sok vonatkozásában. A felvételi rendszert — pozití­vumai ellenére is — minden év­ben sokan bírálják: leggyakrab­ban a nagy számban elutasítottak miatt. Többször félvetik, hogy egyes jelentkezők kevesebb pont­számmal jutnak be az egyetemre, mint mások. Mi itt a valóság? — Egyetemeinkre, főiskoláinkra meghatározott tervszámok alapján vesszük fel a hallgatókat. Mivel a tervezettnél jóval többen jelent­keznek, az ismert szempontok alapján szükségszerűen válogat­nunk kell közülük. A jelentkezé­sek azonban nagyon aránytalanok a különböző egyetemek és főisko­lák között. Évek óta igen sokan kérik felvételüket például a böl­csészettudományi, állam- és jog- tudományi karokra, a művészeti főiskolákra, az orvostudományi egyetemekre és egyes mérnöki ka­rokra, viszont a szükségesnél ke­vesebben pályáznak a természet- tudományi karok tanári, tanár­képző főiskolák reál szakjaira, to­vábbá néhány műszaki egyetemi karra. Ilku Pál kiemelte: a jövőben jóval nagyobb sze­repet kell kapnia a felvételek eldöntésében a magatartás­nak. Jobban mérlegre kell tennünk a felvételizők erköl­csi jellemvonásait, melyek­nek alapvető eleme a népünk­höz, hazánkhoz való hűségük. A szónok a továbbiakban elis­meréssel szólt a pedagógusok munkájáról. Az iskola és az élet, a gyakor­lat összekapcsolásáért tanáraink és egyetemi oktatóink jelentős ré­sze a kezdeményezőként vett részt — mondotta, majd a neve­lés hiányosságairól szólt. Meg kell állapítanunk, hogy a hevelés helyenként túl óvatos, gyakran csak az értelemhez szól, az érzel­mekre nem épít, nem elég meg­győző a nevelői munka. Egyes pe­dagógusok mintha arra várnának, hogy társadalmi és gazdasági fej­lődésünk valamiféle mechaniszti­kus módon teremtsen szocialista szellemű tanulókat és egyetemi hallgatókat. Egyes nevelők szinte úgy vélik, hogy a tudat befolyá­solására nincs is szükség, hogy az oktatás a nevelést is pótolhatja. Pedig a szocialista szellemű és jellemű emberek alapvonásait az iskolában, az egyetemeken .kell kialakítani. Ezután a pedagógu­sok helyzetének javításáról szólt s végül kérte a beszámoló megvi­tatását és elfogadását. Hozzászólások Az országgyűlés délután Pólyák János elnökletével folytatta mun­káját. Megkezdődött a művelő­désügyi miniszter beszámolója fe­letti vita. Az első felszólaló dr. Fekszi István, Szabolcs-Szatmár megyei képviselő volt, , majd Varga Zol­ikámé, Győr-Sopron megyei kép­viselő az oktatási reformtörvény megvalósításának gondjairól, a pedagógusok felelősségéről, a ne­velői hivatás követelményeiről szólott. Bírálta a különböző felső­oktatási intézményeket, mert — mint egyebek között elmondta — a tapasztalatok szerint az ifjú szakemberek, az újdonsült taní­tók, tanárok egy része munkájá­nak megkezdésékor nem rendelke­zik elég szilárd materialista világ­nézettek Rámutatott: a pedagógus csak akkor lehet avatott mestere a fiatalok ne­velésének, formálásának, ha szakmai felkészültségét, tár­gyi tudását egyértelmű pár­tos világnézet teszi teljessé. Ezután Véres József munkaügyi miniszter szólalt fel. • Egyebek közt hangoztatta, hogy művelődéspolitikánk végrehajtá­sa során kettős feladatot kell megoldanunk: emelnünk kell 'áz általános műveltség színvonalát, ugyanakkor gondoskodnunk kelT a népgazdaság szakemberszükség­letének biztosításáról. — Munka erőgazdálkodás szem­pontjából a. .beiskolázások jelen­tékeny hiányosságokat mutatnak — folytatta —, mert míg az egyik oldalon túlképzésről beszélhetünk, a másik oldalon jelentős az elma­radás. — A tervezéssel és az oktatás­sal foglalkozó szerveknek, főható­ságoknak szoros együttműködés­sel kell biztosítaniuk, hogy az egyes iskolatípusokban kiképzett fiatalok szakmai összetétele, kép­zettségének tartalma a lehető leg­nagyobb mértékben megfeleljen a munkaerőszükségletnek, s őssz­el termelőszövetkezetek kedvező feltételek mellett november 15-ig köthetnek! FAGYBIZTQSÍTÁSSAL BIZTONSÁGOSABB A TERMELÉS Salisbury A Reuter-iroda gyorshírben je­lenti: a rhodesiai kormány csütörtökön kimondta Nagy- Britannáától történő elszakadását és a közép-afrikai angol korona- gyarmatot egyoldalúan független­nek nyilvánította ki. Ezt a tényt Ian Smith miniszterelnök a sa- lisbury-i rádióban jelentette be. A kormánynyilatkozatról beszá­moló UPI első gyorshírében arról j tájékoztat, hogy Smith kijelentet- | te: „Rhodesia késedelem nélkül’’ I függetlenséget követel s hogy a j követelés „kétségkívül jogos”. Újabb összeesküvés a ghanai kormány ellen hangban legyen fejlesztési terve­inkkel — mondotta. Majd rámutatott, hogy a szak­munkásképzést, a munkaerőszük­séglet összhangjának megteremté­sét jelentékenyen segíti majd az oktatási tanácsok tervezett felállí­tása. A tanácsok hatáskörének bő­vítésével lehetővé kell tenni, hogy az államhatalom helyi szerveinek beleszólásuk le­gyen a különböző iskolatípu­sok hálózatának területi ki­alakításába. A tanácsoknak kell gazdálkodni­uk az egyes megyékben levő álta­lános, közép- és szakiskolák tan­termeivel, s a tanácsokra kell bíz­ni a gazdálkodást a rendelkezésre álló. pedagóguslétszámmal is. Ezután Szabó János, Baranya megye képviselője emelkedett szó­lásra, majd Simon István Veszp­rém megyéből elismerő szavakkal beszélt az elmúlt két évtized ok­tatási eredményeiről, elsősorban az általános népoktatás, iskola­rendszerünk fejlesztésének sike­reiről. Ezt követően Benke Lajosné Pest megyei képviselőnő hangsú­lyozta, hogy társadalmunkban je­lenleg minden ötödik állampolgár részt vesz valamilyen formában iskolarendszerű oktatásban; így közoktatásunknak minden koráb­binál nagyobb tanulási igényt kell kielégítenie. Kollár József budapesti, Sala­mon HUigóné Komárom megyei, Giczi Ferenc Vas megyei, dr. Ko­vács Magdolna Szaboles-Szatmár megyei és Valkó László Borsod megyei képviselő felszólalása kö­vetkezett ezután. A képviselőik valamennyien elfogadták a beszá­molót.' Valkó László felszólalása után az‘elnöklő Pólyák -János az or­szággyűlés csütörtöki ülését bere­kesztette. Az oi-szággyűlés pénte­ken délelőtt 10 órakor folytatja munkáját. Accra A Ghánában októberben letar­tóztatott és bíróság elé állított Harold Lutz nyugatnémet újság­író ügyének előzetes tárgyalása szenzációs meglepetésekkel szol­gált. A ghamai főállamügyész kije­lentette, a ghanai kormány meg­döntését célzó összeesküvésről A Kínai Népköztársaság ENSZ- | jogainak helyreállításáról folyó j vitában a szerda esti ülésen a tan­zániai megbízott hangoztatta, hogy elsősorban az ENSZ érdeke kí­vánja meg Kína ENSZ-beli jogai­nak helyreállítását. Cáfolta azo­kat a képtelen érveket, amelyek­kel az amerikai megbízott akarja megakadályozni az igazság érvé­nyesülését. Az Egyesült Államo­kat ebben az esetben nem az ENSZ alapokmánya vezeti, hanem kizárólag a Kínai Népköztársa­sággal szemben táplált vak gyű­lölete. A kérdést — mondotta — j egyszerű szótöbbséggel kell el-1 mellett olyan afrikai országok se­gítségére is számítottak, mint Ele­fántcsontpart, Csád, Felső-Volta és Gabon. A vádlott segített ösz- szehozni ghanai ellenforradalmi vezetőket nyugatnémet iparosok­kal. A nyugatnémet újságíró ellen hármas vádat emeltek: árulás fel dönteni, mivel nem új tagállam felvételéről van szó. A kenyai megbízott azt fejte­gette, hogy több államot ki kelle­ne zárni az ENSZ-ből a más or­szágok belügyeibe való beavatko­zásért, az alkotmány elveinek megsértéséért, ha ezekkel az ál­lamokkal szemben ugyanolyan ismérveket alkalmaznának, mint amilyeneket az Egyesült Államok akar a közgyűlésre kényszeríteni Kínával kapcsolatban. A Fülöp-szigetek küldötte éle­sen ellenezte a kínai mandátum megváltoztatását, és követelte, hogy a kérdést kétharmados több­séggel döntsék el. nem fedése, összeesküvést célzó van szó. Ebben az összeesküvés- előkészületekben való részvétel és ben a Ghánából elmenekült poli- ghanai pénz illegális importja cí- tikusok a nyugatnémet tőkések 1 mén járnak el ellene. Vita az ENSZ-ben Kína felvételéről Végh Mihály: Magyar hősök emléke Olaszországban J Torino — Milánó Az olasz állami nagylelkűsége lehetővé tette számomra, hogy Perugia egyetemén való tanulás mellett végigjárhattam azokat a helyeket, ahol az olasz és a ma­gyar történelem testvéri egység­ben fonódik össze. Ezek a Risor­gimento, az olasz nemzeti egység és Kossuth magyar függetlenségi törekvéseinek emlékezetes helyei. Most nem akarok történelmi emlékeket idézni, csupán mai ké­peket, városokat, arcokat, élő olasz embereket. Hogyan él ben­nük a közös történelmi múlt em­léke? Torino. Az Alpok tövén hatal­mas város. Az olasz autógyártás fellegvára. Zúgó forgalom az ut­cákon, tereken. Hogyan találha­tom én itt a Kossuth-emlékeket? Egyszerű olasz emberek jól is­merik ezt a nevet, ők kalauzol­nak a több soros autóáradaton keresztül egy csendes tér felé. Napfény önti el a virágos-lombos parkot. A havasak felől friss levegő fúj. Padokon egyetemisták tanul­nak, öregek üldögélnek. A tér sarkán Via Dei Miile 22 szám alatti ház négyemelete®, zöld zsalus. Olyan, mint a többi olasz stílusú épület, de nekünk magyaroknak nagyon drága ez a hely. Egy fél évszázadon át bízott, reménykedett létiport magyar né­pünk abban, hogy visszatér innen, ebből a hajlékból Kossuth és ki­virul a szabadság napja. Hány Kossuthról és Garibaldi­ról szóló népdal keletkezett ebben az időben népünk ajkán? Igen, itt élt a dalok hőse, aki egy pillanatra sem szűnt meg népéért munkálkodni. Az első emeleti erkély mellett fehér carrarai márványtábla arany be­tűkkel hirdeti: LUIGI KOSSUTH gia govematore d’ Ungheria sula per liberta in gueste sasa ebbe lunga dimora e móri il 20 Marzo 1894. (Fordítás: Kossuth Lajos Ma­gyarország kormányzója, a szabad­ság száműzöttje ebben a házban tartózkodott hosszú időn át és halt meg 1894. március 20-án.) MegilJetődve lépek be a bolt­íves kapubejáraton. Felmegyek a lépcsőn, ahol a küldöttségek jöt­tek-mentek egy évszázaddal az­előtt. Belépek a szobába, ahol minden a legnagyobb magyarra emlékeztet. Kilépek az erkélyre, mely kelet felé tekint. A parkban egy bronz­szobor magasodik a lombok kö­zül. Kossuth Lajos szobra. Ma­gyarország felé tekint, mintha élne. Körülötte vörös színű bokrok lángolnak. A szobor talapzatán több olasz felirat. Az olasz nép szeretettel ápolja hőseink emlé­két. Legutóbbit 1961-ben vésték rá a Risorgimento centenáriuma alkalmából. Mit írtak rá legutóbb? „Rinova F omaggio all" croe della libertá magiara,” (Megújult hódolattal a magyar szabadság hősének.) De a szobor, a lakóház környé­kének gondozottsága, a frissen ültetett virágok, a gondosan nyí­rott fű az olasz nép tiszteletét, megbecsülését jelenti a magyar hős iránt. Elbeszélgetek a pádon üldögélő emberekkel. öregek, fiatalok egyaránt ismerik közös történelmi múltunkat. Mikor megtudják, hogy magyar vagyok, különös szeretettel segítenek friss virág szerzésében, hogy rákötve itthon­ról hozott nemzeti szalagunkat, leróhassam tiszteletemet. Milyen szép jelkép, még nemzeti színe­ink is azonosak! Következő hely a Torinói Risor­gimento Múzeum. Jóleső érzés: ismét magyar emlékek. Hatalmas Petőfi-arckép Kossuth alakja mellett. Érdekes, hogy ebben a múzeumban nemcsak tárgyi em-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents