Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-12 / 267. szám
Világ proletárjai, 1965. NOVEMBER 13., PÉNTEK Ara: 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 367. SZÁM Ma este nyitják a politikai könyvhetet II szocialista szellemű és jellemű emberek alapvonásait az iskolában kell kialakítani Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, « Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottsága, nak tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az. üíést Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyel etes ‘ szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta'elhunyt képviselőkről: Rónai Sándorról, Szakasits Árpádról, Kossá Istvánról, Bakos Istvánról és dr. Szabó Pál Zoltánról. Az ország- gyűlés néma felállással adózott az elhunyt képviselők emlékének, s nevüket jegyzőkönyvben örökítette meg. Vass Istvánné ezután arról tájékoztatta az országgyűlést, hogy a legutóbbi ülésszak óta a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 20. paragrafusa alapján gyakorolta jogkörét és az ennek megfelelően alkotott törvényerejű rendeletéiről, az egyes határozatairól szóló jelentést a képviselők között szétosztotta. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Vass Istvánné ezután bejelentette, hogy a megüresedett képviselőd helyekre a soron következő pótkópviselőket hívta be. Bejelentette továbbá, hogy Rónai Sándor és Szakasits Árpád elhalálozásával az Elnöki Tanácsban két hely megüresedett. Az MSZMP Központi Bizottságától. és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségétől javaslat Bevezetőben emlékeztetett arra, hogy az országgyűlés húsz évvel ezelőtt alkotta meg hazánk első szocialista oktatási törvényét, az 1861. évi III. törvényt, majd megállapította, hogy köznevelésünk fejlődését vizsgálva határozottan kirajzolódik az előrehaladás néhány jellemző vonása. Azt ugyan nem mondhatjuk, hogy már megvalósítottuk a szocialista munkaiskolát, de azt igen, hogy a gyakorlati foglalkozások, a fizikai munka vagy a termelési gyakorlatok minden iskolai fokon polgárjogot nyertek, javult a tanulóifjúságnak a termelői pályák, fizikai munka iránti érdeklődése. Nem számoltuk még fel teljesen a tanulók túlterhelését, de sókat tettünk csökkentése érdekében. Majd az oktatás számszerű eredményéről szólt és megállapította, hogy a hárommillió koldus Magyarországában a 14 éveseknek csupán húsz százaléka járt iskolába. Most viszont oktatás terén, kultúrában, műveltségben a legfejlettebb kapitalista országokkal is vetekszünk, sőt megelőzzük őket. Oku Pál a továbbiakban az érkezett a megüresedett helyek betöltésére. Dr. Pesta László jegyző ismertette a javaslatot, amely indítványozza, hogy az országgyűlés Kádár János és dr. Erdei Ferenc képviselőket válassza az Elnöki Tanács tagjává. A javaslatot az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezután dr. Pesta László jegyző ismertette az interpellációra jelentkezett képviselők névsorát, az interpellációk tárgyát, majd Vass Istvánné indítványára az ország- gyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója. 3. Ilku Pál művelődésügyi miniszter beszámolója az oktatási reformtörvény végrehajtásának tapasztalatairól és további feladatairól. 7. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója 4. Interpellációk. Ezután napirend szerint Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára ismertette az Elnöki Tanács két ülésszak között végzett munkájáról szóló beszámolót. Majd Ilku Pál művelődésügyi miniszter emelkedett szólásra. egyes iskolatípusok néhány legfontosabb kérdésével foglalkozott. Rámutatott, hogy ez évben emlékeztünk meg a nyolcosztályos általános iskola megteremtésének 20. évfordulójáról. Az általános iskola egész iskolarendszerünk szilárd és biztos alapja. Az V—VIII. osztályba járó tanulók 90,7 százaléka részesül szakrendszerű oktatásban. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy száz tanórából ma még csak mintegy hat- vanat tartanak meg szaktanárok. Szakrendszerű oktatásunk továbbfejlesztésének egyik legbiztosabb eszköze és módszere a pedagógusok letelepítése a községekbe és kisvárosokba. További feltétele a körzeti iskolai hálózat bővítése. A társadalom felismerte a körzeti iskolák jelentőségét, és ma már 1046 ilyen iskolánk működik, ezek azonban nincsenek ellátva megfelelően tanteremmel és felszerelésük még gyenge. Változatlanul fontos a körzeti iskolahálózat további fejlesztése és ennek most már elengedhetetlen feltétele, hogy megoldjuk az autóbusszal, a vonattal való bejárást, és a helyi erőforrások felhasználásával is biztosítsuk a diákotthoni elhelyezést. A napköziotthon-hálózat fejlődésének taglalása után a pálya- választás gondjaival foglalkozott. A szakmunkástanuló-iskolák első évfolyamos tanulóinak a száma 1960 óta állandóan emelkedik. 1961-ben 52 ezren, 1965-ben már 64 ezren jelentkeztek szakmunkás- tanulónak. Ezen a területen is találkoztunk azonban érthető, de nem elfogadható törekvésekkel — mondott® és emlékeztetett arra, hogy egyes úgynevezett divatos szakmákra több a jelentkező. Kiemelte, hogy ezen a helyzeten mielőbb változtatni kell, többek között az iskolai pályaválasztási tanácsadás fejlesztésével is. Ha a pályaválasztás szemszögéből vizsgáljuk a különböző középiskolai típusok iránt megnyilvánuló érdeklődést, meg kell állapítanunk, hogy ifjúságunk törekvése egészségesebb, mint a kialakult középiskolai arányok. A középiskolák első osztályos tanulóinak egyre nagyobb száma jár olyan középiskolába, amely szakmai műveltséget is ad. 1960-ban csak 14 000 ilyen középiskolásunk volt az első osztályban, ebben az évben már 27 000 van. A gimnáziumok és a szakmai képzést is nyújtó középiskolai típusok között az arány hagyományosan rossz. A felszabadulás után a középfokú technikumok megszervezésével jelentős erőfeszítéseket tettünk a gimnáziumok egészségtelen túlsúlyának csökkentésére, ezzel azonban távolról sem oldottuk meg a kérdést. Öt évvel ezelőtt a középiskolai tanulóknak majdnem a 70 százaléka járt és még ma is’60 százaléka jár gimnáziumba. Ez az arány még mindig egészségtelen. Egyik legfontosabb teendőnk tehát, hogy egyre emeljük a szakmai oktatást is nyújtó középiskolai osztályok számát, s a gimnáziumokét pedig csökkentsük. Már 5—6 évvel ezelőtt, az iskolareform munkálatainak kezdetén megmutatkozott, hogy egész iskolarendszerünk legproblematikusabb területe a középiskola — mondotta a továbbiakban. Egyrészt összekötő kapocsnak kell lennie az általános iskola. és az egyetem között, tehát előkészít a továbbtanulásra. Másrészt — mivel az ifjúságnak csak egy része tanulhat tovább, a középiskolának olyan képzést is kell nyújtania, amely megkönnyíti a Mint már korábban hírül adtuk, politikai könyvhetek kezdődnek megyénkben. Ma este 7 órai kezdettel Tótkomlóson ünnepi formában nyitják meg a politikai könyvheteket Békés megyében. A megnyitó előadója Lipták Pál elvtárs, a Megyei Könyvtár Kossuth-díj as vezetője. Az est ünnepiségét a dekoráció is kifejezi: a vásárolható művek legszebbjeiből a megnyitóval egyidőben könyvkiállítást tartanak. A könyvek a helyszínen megvásárolhatók. Előadók is közreműködnek, akik a könyvhetek alkalmával vásárolható művek egy-egy részleteit elevenítik meg, majd filmvetítés színesíti az est műsorát. Különben megyeszerte számos községben megkezdték az tovább nem tanulók elhelyezkedését a különféle, társadalmilag hasznos munkakörökben. Az általános -iskolát végzett gyerekek 40 százaléka (évi 67—70 ezer tanuló) bejut a középiskolák nappali tagozatába; ezzel azonban középiskoláink befogadóképességét kimerítettük. A következő években — bár az általános iskolából kikerülő gyerekek száma tetemesen növekedni fog — a középiskolák első osztályába több gyereket félvermi már nem tudunk. Így az általános iskola 8. osztályát elvégzett tanulók számának növekedése és a középiskolások számának változatlan szintje átmeneti feszültséget okoz. Népgazdasági igény, hogy a szakmunkástanulók számát jelentősen növeljük. A középiskolai létszámokat tehát ennek gondos figyelembevételével kell megállapítani. A középiskolákba azokat a tanulókat kell felvenni, akik a tanuláshoz kedvet éreznek, szorgalmat, erős elhatározást mutatnak, és általános iskolai tanulmányaik során tanújelét adták, hogy a továbbtanuláshoz megvan a tudásuk és a képességük. A szakmunkásképesítést szerző fiataloknak szintén megvan a lehetőségük a középiskolai továbbtanulásra, hiszen közülük a rátermettek a szakmunkástanuló-iskola elvégzése után — termelő- munkájuk megszakítása nélkül — középiskolai tanulmányokat folytathatnak. Erre ösztönöznünk is kell őket. Ilku Pál ezután a legfiatalabb iskolatípusról, a szakközépiskoláról beszélt, s vázolta az ezzel kapcsolatos feladatokat. Majd hangsúlyozta: elkészültek az új tan tervek és programok s írják az új előkészületeket a könyvhetek minél jobb sikere érdekében. Békéssámsonban, ahol november 23-án kerülnek az érdeklődők elé a könyvek, a község valamennyi szervezete, valamint a kultúrintézmények tervszerű munkával készülnek fel a könyvhetekre. November 24-én Pusztaföldváron filmvetítéssel kapcsolják össze a politikai könyvhetek megnyitását, s a község szervezői közül a pedagógusok járnak az élen: sokat tesznek azért, hogy felhívják a lakosok figyelmét: — a politikai könyvhetek művei olyan távoli földrészek társadalmi és életformáival, embereivel ismertetik meg az olvasókat, amelyekről eddig nem hallhattak. jegyzeteket, tankönyvöket is. A munkálatok központi témája az volt, hogyan képezzünk magas szakmai tudású, szocialista szellemű szakembereket. A hallgatókra már a szakmai képzés során úgy kell hatni, hogy kommunista szakemberekké váljanak, hogy ne csak ismer jékj hanem él is fogadják a marxizmus—leninizmus tudományos világnézetét, s így a szocialista ember politikai magatartásával és életfelfogásával kezdjék meg gyakorlati, társadalmi tevékenységüket A felsőfokú technikumok helyzetének elemzése után az új egyetemi és főiskolai felvételi rendszer tapasztalatairól szólott a művelődésügyi miniszter. Társadalmi fejlődésünk nemcsak lehetővé tette, hanem meg is követelte, hogy megszüntessük a származás szerinti megkülönböztetést — mondotta. Ma már megállapíthatjuk, hogy ez a felvételi rendszer kiállta a próbát: találkozott az emberek igazságérzetével és bebizonyosodott, hogy a teljesen nyílt versenyben is megállják helyüket a fizikai dolgozók gyermekei. Ennek egyik bizonysága, hogy számuk az egyetemeken és főiskolákon tovább emelkedett. Pedig meg kell mondanunk, hogy tanulmányi feltételek szempontjából általában hátrányosabb helyzetben vannak a fizikai dolgozók gyermekei. E fiatalok egy része a családban kevesebb segítséget kaphat a tanulásához. A vidéki, különösen a parasztgyermekek naponta 1—2—3 órát utazással töltenek. A nagy létszámú családokban otthon is szükség van segítségükre, gyakran nincs megfe- (Folytatás a 2. oldalon.) Ilku Pál beszámolója