Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-10 / 265. szám
% * Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É.S A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1965. NOVEMBER I«., SZERDA Ara: 00 fillér XX. ÉVFOLYAM, 265. SZÁM a megyei tanács művelődésügyi osztályának irányító, ellenőrző tevékenysége, a tanácsi és termelőszövetkezeti beruházások, felújítások helyzete mutatkozik lemaradás. A végrehajHáromszorosára nfttt az öntözésre berendezett terület — Elkészült a Nyugati és a Kiskunsági főcsatorna — Az öntözéses gazdálkodás fejlődése a második ötéves tervben Hálásával és a helyi vízforrások Tegnap délelőtt tartotta üléséit Békéscsabán a megyei tanács végrehajtó bizottsága Csatári Béla elnökletével. Első napirendi pontként a vb művelődésügyi osztályának irányító és ellenőrző tevékenységét vitatták meg. A végrehajtó bizottság a vita sorén megállapította, hogy atz elmúlt években komoly erőfeszítéseket tett az osztály az irányító és ellenőrző tevékenység színvonalának javításáért. Sokat tetteik azért is, hogy a megye oktatási intézményei eleget tudjanak tenni a korszerű követelményeknek. A hozott határozatokban a vb arra hívta fel a figyelmet, hogy az irányítás és ellenőrzés módszereit az osztály tovább tökéletesítse. Törekedjen, arra az osztály, hogy a helyi tanácsok, főleg a községi tanácsok fokozottabban vegyék ki részüket a művelődési feladatokból. Ezt követően a végrehajtó bizottság foglalkozott a tervosztály jelentése alapján a tanácsi és termelőszövetkezeti beruházások és felújítások helyzetével. Megállapították, hogy több fontos létesítménynél a szakipari kapacitás hiSzerdán fizetik ki a kalocsai lottózó főnyereményét A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság jelentése szerint november 10-ón, szerdán délelőtt Kalocsán fizetik B a 41 játékhét lottófőnyereményét. A szerencsés lottózó, Petrovics Ferenc, az egyik kalocsai ktsz főkönyvelője, tisztán 1 7B4 475 forintot nyert. Petrovics Ferenc a helyben OTP munkatársainak elmondotta, hogy rendszeresen lottózik néhány szelvénynyel, nagyobb nyereménye azonban a telitalálatig nem volt. A főnyereményt most megosztja két gyermekével, s a pénzt felihasználásig takarékbetétkönyvbe helyezik. Felhívás Decemberben 40 éves a Testnevelési Főiskola A jubileum alkalmából a 40 év dokumentációs anyagából kiállítást kíván rendezni a főiskola. Felkérjük a főiskolán 1928. év óta végzett testnevelő tanárokat, hogy szíveskedjenek a birtokukban levő és általuk érdemlegesnek tartott dokumentumokat (fénykép, érem, plakett, könyv, jegyzet stb.) a kiállítás idejére kölcsön adni. A felmerülő postaköltségeit megtérítjük, (cím: Magyar Testnevelési Főiskola Titkársága, Budapest XII., Alkotás u. 44.) és a beküldött tárgyakat hiánytalanul visszaküldjük, azokért felelősséget vállalunk. anya nriatt határidőeltolódás lesz. így már él kellett volna készülni a mezőberényi 8 tantermes gimnáziumnak, a nagyszénási szociális otthonnak és a békéscsaba—új- kígyósi vízmű vas-mangántalaní- tójának. Az orosházi kórháznál és a mezőberényi gimnáziumnál még további tervszerűtlen áthúzódással lehet számolni. A termelőszövetkezeti beruházásoknál lemaradás van Gyula város termelőszövetkezeteinél és nem kielégítő az építés üteme a szarvasi és gyomai járásnál sem. A felújítások helyzete jónak mondható, csupán a hídfelújításokban és korszerűsítésekben Tegnap délután 2 órakor tartotta alakuló ülését Békéscsabán, a városi tanács vb-termében a városi népművelési tanács. A tanács kinevezett tagjai na,gy számban jelenitek meg az alakuló megbeszélésen, melyen elsőnek Babák György, a városi tanács vb elnök- helyettese, a népművelési tanács elnöke ismertette a tanács feladatait. Ismertetőjében hangsúlyozta: a népművelési tanács egyik fontos tennivalója, hogy a helyi tömegkulturális tevékenységet javaslataival, elgondolásaival elvi és gyakorlati módon támogassa. A tartalmi, szervezeti, módszertani és gazdasági munka összehangolása is hatáskörébe tartozik, ugyanakkor a kulturális élet számtalan más vonatkozáséban kell kialakítania hatásos működéséinek sajátos vonásait. A vitában többek között felszólalt VYbovszki György, a városi pártbizottság munkatársa és a város kulturális közéletének gazdagítását sürgette, Ezüst György festőművész a képzőművészeti nevelésről, Miszlay István színházi rendező a megyeszékhely városiasabbá tételéről és az ifjúság hazafias nevelésének színházi vonatkozásairól beszélt. Szabados Béláné a népművelő munka pénzügyi lehetőségeit vázolta, Püski Gábor, a megyei tanács művelődésügyi osztálya népművelési csoportjának vezetője pedig már több, a közeljövőben megvalósításra kerülő békéscsabai kulturális programot ismertetett. A további felszólalók is egyöntetűen helyeselték a népművelési tanács megalakítását és több értékes javaslatot ajánlottak elfogadásra. A tanács tagjai ezután a javaslatokkal kiegészítve elfogadták a tó bizottság utasította a tervosztály vezetőjét, hogy azoknál a létesítményeknél, ahol az építési ütem nem kielégítő, tegyenek intézkedést a munka gyorsítására. Utasították a tervosztályt arra is, hogy a beruházási hitelfedezeteket, szerződéseket és teljesítéseket tételesen vizsgálják felül, a szükséges hitelcsoportosításokról ott, ahol tehetséges, időben gondoskodjanak, ezzel is csökkentve a lemaradást. A végrehajtó bizottság ezután bejelentéseket hallgatott meg, majd befejezte ülését. munkatervet. Első megbeszélésüket januárban tartják, ekkor a békéscsabai szabadtéri színpad átalakítási lehetőségeit, valamint a békéscsabai parkok, terek rendezésének további elgondolásait vitatják meg. Áprilisban tartják a következő megbeszélést, melyen a szakszervezeti és tanácsi művelődési otthonok egyesítéséről hangzik el jelentés, majd a fiatalok kulturális ellátottságának városi lehetőségeit vizsgálják meg. A tervek szerint a népművelési tanács negyedévenként tart ülést, áprilisi ülése után júliusban, októberben és decemberben. Az Országos Vízügyi Főigazgatóságon előzetesen összesítették az öntözéses gazdálkodás ötéves fejlődésének főbb adatait. A rendkívül csapadékos időjárás következtében az idei nyáron nem volt úgyan szükség valamennyi öntő" zőtelep üzemeltetésére, de ettől eltekintve a népgazdaság egészében véve sikeresen teljesítette énnek az ágazatnak fejlesztési előirányzatát. A második ötéves terv, illetve annak 1962. évi módosítása előírta, hogy az öntözésre berendezett területnek 1965 végéig el kell érnie a 640 000 holdat. Ez már tavaly megtörténi, az idei év végére pedig a 700 000 holdat is meghaladja. Az öntözésié berendezett terület ezek szerint öt év alatt több mint háromszorosára bővült; Ezen belül a legkorszerűbb, leggazdaságosabb öntözési módszer, ■ az esőszerű permetezés még gyorsabb ütemben terjedt el: részesedése az összes öntözésből az 1960. évi 26-ról 67 százalékra nőtt. A második ötéves terv irányelvei szerint, az öntözés fejlesztését elsősorban a már meglevő antötó- művek vízkészletének jobb kihaszAz illetékes intézmények, szakemberek még dolgoznak a mező- gazdaság harmadik ötéves tervén, de a terv legfőbb céljait, arányait, már kialakították. Ezek szerint a mezőgazdasági termelés szerkezete — mivel lényegében megfelel egyrészt a lakosság élelmiszerellátása és az export követelményeinek, másrészt a hazai természeti és közgazdasági adottságoknak — alapjaiban azonos marad a mostanival. nagy beruházást nem igénylő hasznosításával oldották meg. Ennek megfelelően legfontosabb feladatként a Keleti főcsatorna kiépítését fejezték be. A Keleti főcsatorna és elágazásai most százezer hold öntözésére elegendő vizet továbbítanak. Az utóbbi években kialakultak az öntözéses gazdálkodás nagyüzemei is. A korábbi különálló öntözött táblák mellett létrejöttek az első összefüggő, több állami gazdaság és termelőszövetkezet földjeire kiterjedő, korszerűen berendezett öntözőrendszerek. Az eddig megépült öntözőtelepek jó kihasználása, hatékonyságuk és gazdaságosságuk javítása az' öntözéses gazdálkodás fejlesztésének nagy tartalékát jelenti a harmadik ötéves tervben is. Ezenkívül a második ötéves terv néhány nagyobb beruházása már a következő tervidőszak víznyerési lehetőségeit alapozza meg. A leg* fontosabbak ezek közül a 69 kilométeres Kiskunsági és a 42 kilométeres Nyugati főcsatorna: mindkettőnek az építése az idén lényegében befejeződik. A mezőgazdaság harmadik ötéves tervének alapvető célja: az állami gazdaságok és a termelő- szövetkezetek termelésének növelése. A növénytermesztésben változatlanul az a legfontosabb feladat, hogy teljes kenyérgabonaszükségletünket hazai termésből fedezzük. A szőlő- és gyümölcstelepítéseket viszont az elmúlt éviekénél jóval kisebb arányban kívánjuk előirányozni, hiszen a már termő és a tervidőszak alatt termőre forduló ültetvények lényegében ki-* elégítik a szükségleteket. Az állat- tenyésztésen belül elsősorban a szarvasmarhatenyésztés fejlesztését terveztük. A mostani számítások szerint a traktorállomány öt év alatt körülbelül 25 százalékkal nő, s ezen belül a nagyobb teljesítményű erőgépek arányának jelentős növekedésére lehet számítani. A korábbi egyoldalú, szakaszos gépesítést fokozatosan a komplex gépesítés váltja fel, elsősorban a szántóföldi növénytermesztésben. Az alapvető talajmunkák lehetőleg teljes gépesítése mellett a mostaninál jóval több. és többféle gép segíti majd a mezőgazdaság legmunkaigényesebb feladatát, az őszi betakarítást. A tervidőszakban előreláthatólag megkétszereződik a mezőgazdaság műtrágyafelhasználása. Kémiai és mechanikai talajjavítást valószínűleg mintegy 25 százalékkal nagyobb területen végeznek, mint 1961—1965-ben. S. E. HOL A HIBA? Zs. Szabó Mihály, az orosházi magtisztító vállalat műszerésze gyorsan megadja erre a választ, s ugyanolyan fürgén javítja ki az angol gyártmányú fotocellás gépek hibáját. Hegalakult Békéscsabán a városi népművelési tanács Januárban a szabadtéri színpad átalakítási munkálatait és a csabai parkok, terek rendezését vitatják meg Huszonöt százalékkal több traktor, kétszer több műtrágya Készül a mezőgazdaság harmadik ötéves terve
