Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-07 / 263. szám
1965. november 7. 7 Vasárnap A közelmúltban megbeszélésre jöttek össze Békéscsabán a pedagógus párt- alapszervezetek titkárai. A megbeszélésen dr. Bielik Károly élvtárs, a megyei pártbizottság munkatársa tájékoztatta a titkárokat a pedagógus pártalapszervezetek speciális tevékenységének új és már hagyományosnak mondható vonásairól, elemezve az időszerű és sajátos feladatokat, valamint tartalmi és módszerbeli tennivalóikat a legfontosabb kultúrpolitikai kérdésekben. A hasznos tanácskozás néhány jellemző mozzanatának, elvi és gyakorlati megállapításának felidézésére kérdésieket intéztünk dr. Bielik Károly elvtárshoz abban a reményben, hogy ezek újabb kifejtése elsősorban a pedagógus párt- ailapszervezetek munkájához nyújt megfelelő segítséget, s emeli az alapszerve- í seift pártmunka hatékonyságét. NÉPÚJSÁG: Miben látja a pedagógus pártalapszervezetek tömegpolitikai munkájának és speciális tevékenységének lényegét? — Az értekezletet azzal a céllal hívtuk egybe, hogy a dokumentumok alapján egységesen értelmezzük a feladatokat, növeljük a pedagógus alapszervezetek tekintélyét, fokozzuk a pedagógus pártszervezetek hatékonyságát az oktató-, nevelő munka színvonalának emelésében és a legfontosabb kultúrpolitikai kérdésekben határozzuk meg az időszerű és sajátos feladatokat A pártszervezetek tömegpolitikai munkájában középponti helyet foglal el az iskola szervezeteinek — KISZ, úttörő, SZMK, Iskolatanács — irányítása, koordinálása. Ennek megvalósításában alapos, jól konstruált munkatervre van szükség és a speciális vonalat, az elméleti, .gyakorlati témákat kell megjelölni. Pedagógus alapszervezeteinkben hiányos még a vitaszellem, kicsi a politikai bátorság, a sajátos feladatok elemző megbeszélése. Egynéhány példán azt mutatjuk be, hogy azonos állami feladatoknál mit emeljenek ki alapszervezeteink? A hátrányos helyzetben levő tanulók segítése azt feltételezi, hogy a hátrányos helyzetet átható elemnek fogjuk fel. Hátrányban lehetnek politikailag, gazdaságilag, szellemileg, szociális tekintetben a tanulók, szellemileg, testileg elmaradottabb helyzetben lehetnek. így tehát ez a nevelő munka fontos kérdése, melynek kiváltó okát sokoldalúan kell elemezni. A származási kategóriák megszüntetése után e feladatkörben adjuk meg azt a segítséget, amelyet régebben a munkás—paraszt szülők gyermekeinek adtunk. Vagy nézzük a magatartás és osztályozás problémáit. Az alapszervezetek a fegyelmi állapot és tanulmányi eredmény konstatálá- sán túl igyekezzenek azt vizsgálni, hogy a gyermeknek és közvetlen környezetének milyen a magatartása-az iskolához, társadalmi és gazdasági rendünk normáihoz. Az osztályozás és a tanulmányi színvonal emeléséért követendő feladatokban pedig azt vizsgálják, hogy a gyerek a tanulással „politizál”, hiszen a jövő szakemberszükséglete innen indul. Vizsgálják a gyerek munkaerkölcsét, valamint azt, hogy az osztályozás reális legyen. Ellenkező esetben Ä szocialista iskola lelke: a Interjú a pedagógus dr. önbecsapó eredményekhez jutunk. A közösségi nevelés érdekében tett jó néhány intézkedés középponti helyet foglal el a szocialista iskola munkájában. Világos, hogy mind állami, mind pártszervezeteink még a jövőben is sokat fognak ezzel foglalkozni. A párt- szervezetek azonban olyan aspektusból vizsgálják ezt a kérdést, hogy a mi kollektív létünket kollektív emberekkel vegyük körül. Hosszú időre szóló és az iskola feladatait is meghaladó munkát jelent számunkra a kollektív léthez azonosuló ember kinevelése. Vizsgálják meg, hogy a nevelő- testület milyen mértékben mozgósítható erre, mennyiben tudunk egységesen és hatásosan eljárni e kérdésben más szervekkel egyetemben, stb. Ugyanilyen. fontos feladat a munkára nevelés eredményeinek elérése is. Mi abból a szempontból vizsgálódunk itt, hogy a szocialista társadalomban mindenki munkája és tehetséges alapján érvényesülhet. Nevelői munkánk központját is az képezi, hogy az életben is a munka lesz az ember értékelésének az alapja. A gyerek már a gyakorlati munka végzése közben is ennek gyakorlati, de legfőképpen eszmei, erkölcsi ösztönzőivel kell, hogy találkozzon. Világosan meg kell mutatni, hogy nem konkrét szakma elsajátításáról van szó az iskolában, hanem a munka társadalmának — a szocializmusnak — olyan érzékeltetéséről, mellyel felnőtt korában fog találkozni a gyerek. Tehát a munka mint mechanizmus és életelem bemutatása a döntő, erkölcsi ösztönzőivel együtt. Nagyon fontos, hogy 11 yen féleképpen fogja fel ezt az iskolai alapszervezet, mert így tudja megvédeni a munkát és a munkaoktatást az időközbeni rosszindulatú vagy dilettáns támadásokkal szemben. E néhány példával is azt hangsúlyozzuk, hogy azonos címek, feladatmegjelölések esetén tehát nem ugyanazt mondja a párt- és állami szerv, hanem ugyanolyat. Vagyis a jellegének megfelelőt kiválasztja és sajátos eszközeivel és módszertanával megvalósítja. NÉPÚJSÁG: Mit tehetnek a kommunista pedagógusok a művelődéspolitikai és ideológiai irányelvek, valamint a párt Politikai Bizottsága június 8-i határozatának megvalósításáért? — A művelődéspolitikai, irányelvek, az ideológiai irányelvek és a Politikai Bizottság június 8-i határozata a kommunista pedagógusok fontos dokumentumai. Mindenekelőtt célt megjelölők, irányító eszméket tartalmazók ezek, amelyeknek ' a munkában történő napi alkalmazására egyre ngyobb szükség van. Tapasztaljuk, hogy a mindennapi munkában lényeges és kevéssé lényeges kérdések egyformán jelentkeznek. Ez a tény a napi munka jó elvégzésének veszélyévé válhat, ha időnként nem elevenítjük fel a fő célokat. A fő célokra irányulás biztosítja a megtett út elemzését, tanulságok levo- natását és a további út megjelölését. Általános megfogalmazásban ez lenne e dokumentumok jelentősége. Különösein fontos a fő cépedagógus pártalapszervezetek speciális feladatairól Bielik Károly elvtárssal lókra figyelni, mikor az utóbbi időben a szocialista iskolareform ügyét számos érdemtelen megjegyzés érte. A PB fenti határozata nyugvópontra tette a középfokú oktatás tartalmi és szervezeti kérdéseit és ugyanakkor felhívta a figyelmet azokra a legfontosabb nevelés, oktatási, és szervezési tennivalókra, amelyek jelenleg az eredményesebb iskolai munka gátjai. Iskolai alapszervezeteink fontos fórumok abban, hogy e dokumentumokban megjelölt feladatok mihamarabb teljesedésbe menjenek át NÉPÚJSÁG: Véleménye szerint hol tartunk a nevelőtestületek eszmei-politikai nevelésében, s miben látja ezzel kapcsolatban az alapszervezetek állandó feladatát? — Annak megállapítására, hogy a szocialista iskolareform végrehajtásában hol tartunk, alkalmas az ifjúság' és pedagógusok eszmei állapotának vizsgálata. Itt tehát azt kell megvizsgálni, — nagyon leegyszerűsített megjelöléssel élve — hogy kikkel akarunk és mit elvégezni. Ez a káderképzés alfája és ómegája is egyben. A pedagógusoknál vizsgáljuk azt a bizonyos „hármas egységet”. Ennek megvalósításában a legtöbb eredményt a politikai egységben értük el. Ennek kedvező kialakulására jelentősen hatott az a társadalmi és gazdasági átalakulás, amelynek mindnyájan szereplői vagyunk. A jelentős szilárdságú politikai egység mellett már változó képet mutat a pedagógusok világnézeti egysége. A szaktárgyaik világnézeti konzekvenciáinak levonatása váltakozó sikerrel halad. Ennek okai a burzsoá és a szocialista normák keveredésében, a moralizáló beütésekben és a materializmus és idealizmus elemeinek tudati együttélésében jelentkeznek. Kétségtelenül bizonytalansági tényezőként hatnak még a nemzetközi élet és munkásmozgalom kérdéseinek nem egyszerűen áttekinthető részei, valamint a kapitalista tábor hírverése — hogy csak vázlatosan említsem meg a legfontosabbakat. A pedagógiai egység útjára is rálépünk. Bár még az út elején vagyunk, mert az ideológiai és szakmai fejlettség különbözősége miatt messzebbre nem juthattunk. E néhány sorból is érzékelhető, hogy milyen alapos és sokoldalú kívánalom a szocialista pedagógus eszménye. A szocialista iskola lelke továbbra is a pedagógus marad, hiszen ő fogja valóra váltani mindazt, amit a dokumentumok tartalmaznak. Mindenki előtt világos, hogy ezt a társadalom hathatós segíségével fogják elérni nevelőink. Az iskolai és szülői nevelés jobb eredményeinek elérésében rendkívül sokat tehetnek alapszervezeteink, tehát annak megértésében, hogy az Iskola és a szülői ház egybevágó erőfeszítései mellett a nevelés az egész társadalom ügye. NÉPÚJSÁG: Hogyan értékeli kája között kevés volt az elvi, tartalmi kapcsolat eddig. Az együttműködés főleg a reszortos nevelő kapcsolatát jelentette. A hiba kétoldalú. Egyrészt az iskolák jó része nem tartotta nevelési partnernek az ifjúsági szövetséget, másrészt a KISZ és úttörő sem élt tömegszervezeti rangjával. A cél az, hogy a tömegszervezet a maga sajátos módszereivel neveljen, de ezt az iskolai alapszervezet adja meg és irányításával biztosítsa is. Tehát nem formális beszámoltatásokról van itt szó, hanem a munka tartalmának irányításáról és koordinálásáról az iskola egyéb szervezeteivel együttműködve. A kapcsolat tehát nem szűkülhet le egy személyre, hanem terjedjen ki az egész szervezetre. A jelentős javulást eredményező munka feltételei megvannak és mind alapszervezeteink, mind iskolai ifjúsági szervezeteink élni is fognak ezzel. NÉPÚJSÁG: Milyen sajátos problémák várnak megoldásra megyénk iskoláiban, olyan problémák, melyek rendezése múlhatatlanul szükséges ahhoz, hogy az alsó-, és a középfokú oktatás minőségi szintje a követelményeknek megfelelően emelkedjék? Mi a szerepük ebben a pedagógus pártalapszer- vezeteknek? — Megyénk iskoláira is azok az általános feladatok érvényesek, mint az ország összes iskoláira. Nagyon is röviden és össszefogla- lóan: a) az alsófokú oktatásban tovább kell erősíteni az alapozó jellegű munkát. Szilárd ismeretek nyújtása, készségek fejlesztése a világnézeti alapelemek birtokában. Legyen az általános iskola demokratikus (mindenki végezze el a tankötelesek közül) és egyenlő feltételeket biztosítson. (A nyújtott ismeretanyag egybevágó legyen az osztályozással.) A színvonal emelése érdekében tehát meg kell szüntetni azt a kényszerű állapotot, amely a képesítés nélküliek beáramlásával állott elő. Ennek érdekében a társadalom, a nevelők és igazgatási szervek nagyfokú egybehangoltságára van szükség. b) A középfokú oktatásban profiltisztítást kell végezni, a szakmai képzésben pedig jobb koordinációt más megyékkel. Megyénk jelentős áldozatokat hozott a középiskolai hálózat fejlesztésére. Az a fontos, hogy a pályaválasztást a népgazdasági szükséglet, a munkaerőmérleg és a képességek, lehetőségek egybevetésével végezzük. Ne tápláltassunk e területen illúziókat, mert annak súlyos anyagi és még súlyosabb erkölcsi gátjai vannak. Alsó és középfokon még évekig középponti feladat marad a nevelés egyéb területeinek jó alkalmazása mellett a közösségi és munkára nevelés. Nem mellékes az, hogy e feladatok szolgálatában szubjektív megítéléstől függetlenül szolgáljuk iskoláink személyi és anyagi ellátottságának a biztosítását. Az Ügy a fontos és nem más. Alapszervezeteink legyenek a szocialista iskola kiteljesedésének és győzelmének szószólói, kezdeményezők abban a munkában, mely az adott körülmények között az oktató-, nevelő munka jobb eredményeit rejti magában. Kitüntetéseket adtak át a megyei tanácsnál Pénteken délután ünnepélyes keretek között kormány- és kiváló dolgozó kitüntetéseket adtak át hazánk felszabadulásának 20. és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére tanácsi dolgozóknak. Az ünnepségen Csatári Béla, a megyei tanács megbízott vb-elnöke mondott ünnepi beszédet, majd Vantara Jánosnak, a Békéscsabai Városi Tanács V. B. titkárának a Munkaérdemrend ezüst fokozatát, Kotro- czó Pálnak, a gyulai járási tanács elnökhelyettesének a Munkaérdemrend bronz fokozatát adományozták. Kiváló dolgozó jelvényt kaptak: Boldogh István Sarkad, Demeter András Szarvas, Morotyi János Gyula, Macsányi István Mezőko- vácsháza, Szabó Ferenc Békés. Békési színjátszó5 Kétsopronyban A békési Munkácsy Mihály Járási Művelődési Ház színjátszó csoportja következő előadását november 20-án este 7 órától Két sopronyban tartja. Ez alkalomma’ az Egy kosár humor című kabaré műsorukkal vendégszerepeinek a községben. A csoport tagjainak tervében szerepel Gy:*ás Miklós: Egérút című vígjátékának megtanulása. A vígjáték bemutatását karácsonyra tervezik. Az év végi a pedagógus pártalapszerveze- j programhoz tartozik még a tava .ok é, a KISZ kaposolatä« faÄFÄÄ — Az iskolai alapszsrvezetek és , hibákat, visszásságokat akarják az ifjúsági szövetség iskolai mun 1 kifigurázni. Szabó József Orosháza és Tölgyesi Mihály Gyula. A pénzügyminiszter a Pénzügy Kiváló Dolgozója kitüntetést adományozta Malatyinszki Bélának, Kocsis Antalnak és Zahorán Ádámnénak. A belkereskedelmi miniszter a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést adományozta Szalai Sándornak. A Dunántúlra szervez tapasztalatcserét a békéscsabai városi tanács A békéscsabai tanyai tanácstagok és a városi tanács mezőgazda- sági állandó bizottsága tagjai részére- tapasztalatcsere-látogatást szervez a városi tanács mezőgazdasági osztálya. A résztvevők november 15-től 18-ig négynapos látogatásra mennek a dunántúli termelőszövetkezetekbe és városokba. Többek között a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe látogatnak, ezenkívül Szekszárdra a Garai Tsz-be és az állami pince- gazdaságba, Szentlőrincen pedig a szocialista brigád munkáját ismerik meg a látogatás alkalmával. Visszafelé a Dunai Vasműt tekintik meg. A négynapos tapasztalatcserén Békéscsaba termelő- szövetkezeteiből is részt vesznek szakemberek, tsz-tagok.
