Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-07 / 263. szám
Világ proletárjai, egyesüljetfík! 1965. NOVEMBER 7., VASÁRNAP XX. ÉVFOLYAM, 263. SZÄM A MEGY El PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ami az idősebb nemzedék vágyott holnapja volt csupán az ma már megvalósult jelen Díssünnepség Békéscsabán A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 48. évfordulója alkal. mával Békéscsabán díszünnepséget rendeztek, amelyen részt vettek a párt, a tanács, a tömegszervezetek, tömegmozgalmak képviselői is. Az ünnepséget Such János elvtárs, a békéscsabai városi pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd ünnepi beszédet mondott Gyulavári Pál elvtárs, a megyei pártbizottság tagja. A Téli Palota megrohamozóinak fiai a világűrt rohamozzák — Az egyszerű dolgos emberek megs zárni ál hatatlan serege jelöli meg életrajzában 1917. november 7-ét, minit egyéni életének fordulópontját — mondotta bevezetője, ben Gyulavári Pál elvtárs. A szegénységiben, elmairadott. Ságban, babonák szorító gyűrűjében szinte fulladozó egykori Oroszország még faekékfben is hiányt szenvedett. S a Téli Palota megróhamozóinak fiai ma, 48 esztendő múltán a világűrt rohamoz» zák meg. Az októberi szocialista forradalom győzelme nyitotta meg a szocializmus, majd a kommunizmus építésének útját, megmutatta a kapitalizmus legyőzésé, neb, az elnyomottak felszabadításának útját. A szovjet gsazdasiág óriási, hallatlan sikereket ért el. Hiszen, annak idején Oroszország például 2 milliárd kilowaitóra villamos energiát termelt, most mér túllép, te az évi 500 müUiárd kilowattórát. S ma a Szovjetunió mély internacionalizmustól áthatva, a maga gazdaságának gyors ütemű fejlesztése mellett sok oldalú gazdasági és politikai segítséget nyújt a szocialista világrendszer népeinek is. Csupán az utolsó években 160-nál több iparvállalat és létesítmény épült a Szovjetunió közreműködésével. A Szovjetunió, Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia közösen építette fel a 5400 km hosszú Barátság kő- olajvezetéket, amely a világ leghosszabb ilyen vezetéke, s ame- lyen eddig 15 millió tonna szovjet kőolajat kaptak ezek az országok, s csaknem 40 millió rubel összegű szállítási költséget takarítottak meg. Ezenkívül pedig mintegy 372 ezer vagon szabadult fel a vasúti szállításban. A szovjethatalommal együtt megszületett a szovjet békepolitika is A Szovjetunió jelentős gazdasági és politikai segítséget nyújt a volt gyarmatok helyén létrejött fiatal, független országoknak is, melynek ke,rétén bedül sorrta épül. nék a vas- és színesfémkohászati üzemek, kőolajfeldolgozók és vegyi gyárak, erőművek, vasutak és sok más objektum, ötszáznál több ipari üzem épült és épül szovjet közreműködéssel. A háborúk — folytatta a továfo. biafebam Gyulavári Pál — évezredeken keresztiül sújtották az emberiséget. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ütötte az első rést az imperializmus rendszeréA szovjethatalom első szava a béke dektrétuma volt. Az Európa harcmezőin folyó véres háború körülményei között ez különös erővel zengett. Ezelőtt soha, egyetlen kormány sem lépett fel ilyen határozottan a háború ellen, nem fejezte ki ilyen világosan milliók akaratát és vágyát. S ezek a sorok ma is időszerűek, ma is harcba hívnak a háború éllen, amely az emberiség ellen elkövetett legnagyobb bűntény. nék falán, s ettől kezdve a föld egy hatodán már olyan állam léte. zett, amely születése pillanatától harcolt a háború ellen. Lenin a forradalom győzelmét követő első beszédének első szava az volt: „A béke. A béke a mai nép égető, fájó kérdése. Erről' a kérdésről már sokat beszéltek, so. kát írtak. Engedjék meg tehát, hogy áttérjek a nyilatkozat félolvasására, amelyet az önök által választott kormánynak kell majd kibocsájtani” — mondotta Lenin a dekrétumot kiadó kongresszus ülésén. H3BUTN SgfetUf 9 HCTPWTwaatre ratn mmn«-rr-.tas'tta Heepen* o mmb* npMHXTbtü eflHKoraacHO Ha aactaaniH Bce- poccificKaro Cvfc3,na CoafcTOBS PaŐoxHK., ConAaTCKHXt. m Kpesri>»Ht«Mxn> Aenyrarosb 26 oktsjSp* 1917 r, —'s—~i—— Petrográd munkásgárdái döntő ütközetre indulnak a forradalmi balti matrózokkal együtt. —■ Tehát — mondotta a továbbiakban Gyulavári Pál elvtárs — azon az estén a' Szmolnyi palotában a szovjethaitalommal együtt megszületett a szovjet békepolitika is, amely közel fél évszázad viharain keresztül az egész emberiség reménysége maradt. Igaz, hogy az imperializmus minden erejével küzd a régi pozícióinak fenntartásáért és újak szerzéséért, de, hogy mikor folyamodjon a legvégső eszközökhöz, a pusztító, emberek millióit gyilkoló háborúihoz, az nem kizárólag tőle függ. A szocializmus ma már olyan erőre tett szert, különösen katonai téren, hogy az imperializmusnak nem marad semmi esélye sem arra, hogy fegyveres úton semmisítse meg a szocialista világrend- szert. Mégis, a szocialista világ- rendszer, ereje tudatában mást ajánl az imperializmusnak: békés egymás mellett élést, békés gazr dasági versenyt, amelynek célkitűzéseit az imperializmussal csak úgy lehet elfogadtatni, ha olyan anyagi, erkölcsi és katonai erőt vonultatunk fel, amellyel szemben az imperializmus tehetetlen lesz Biztosak vagyunk abban, hogy a békés egymás mellett élés keretén belül folyó gazdasági verseny a mi javunkra fog eldőlni és a békeszerető népek bennünket támogatnak, a szocializmust fogják előbb vagy utóbb választani. A kommunizmus eszméje népünk millióinak szívében virágzik Lelkiismerettel megállapíthatjuk, hogy 1917-ben, azon a ködös, vérzivataros, dicső októberi napon rohamra induló vörös proletárok, parasztok és katonák legdrágább kincsének, életüknek feláldozása nem volt hiábavaló. Esz. méjük, a kommunizmus eszméje ma népünk millióinak szívében virágzik. Dicső munkásosztályunk, termelőszövetkezeti parasztságunk, értelmiségünk, egész dolgos népünk a VIII. pártkongresszus által meghatározott távlatok megvalósításán dolgozik. Szorgalommal dolgozik a második ötéves ten? befejezésén, a harmadik ötéves terv megalapozásán. Beszéde befejező részében a következőket mondotta: — A holnap még szebb reményeit, terveit, további nagy munkával, küzdelmes harcok árán biztos meg fogja valósítani a szovjet nép. S a mi jövőnk is ragyogó. A mi holnapunk is szép, de dolgozni kell érte. Dolgozni, erőssé, egyre erősebbé tenni a mi szép hazánkat is, a szocializmus táborának, a béke családjának tagját. Nevelnünk kell a holnap nemzedékét, a gyermekeket és a fiatalokat, akik élvezői, de építői is a ragyogó jövőnek. Hadd értsék meg, ami nemrég még az idősebb nemzedék vágyott holnapja volt — az ma már az ő megvalósult jelenük. Az ünnepség második részében kultúrcsoportok és a színház művészed adtak műsort. Ünnepélyes zászlófelvonás a Kossuth téren és a Gellérthegyen A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 48. évfordulójának előestéjén, szombaton Budapesten, a Parlament előtt a Kossuth téren felvonták a Magyar Nép- köztársaság állami zászlaját. Pontosan hat órakor kürtszó jelezte a katonai elöljáró, Kovács Imre vezérőrnagy, helyőrségparancsnok érkezését, aki meghallgatta a csapatzászlóval felsorakozott díszszázad parancsnokának jelentését, majd — a Rákóczi induló hangjai közben — ellépett a díszegység előtt és üdvözölte azt. Ezután a díszőrök parancsnoka engedélyt kért az állami zászló felvonására, majd a díszőrök kíséretében a piros-fehér-zöld színű lobogót az árbochoz vitték, s miután a díszőrök elfoglalták helyüket a talapzatnál, a Himnusz hangjai mellett és a dísz- század, tiszteletadása közben felvonták a reflektorokkal megvilágított árbócnidra. Az ünnepi esemény befejezéseként a díszegysóg, majd a zenekar — a Hunyadi induló hangjaira — díszmenetben vonult el a felvont állami zászló előtt, ahol a fegyveres testületek tagjai álltak díszőrsóget. A gellérthegyi félszabadulási emlékműnél szintén katonai tiszteletadás közepette vonták fel szombaton a háromszínű magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját- (MTI) November 11-ére összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusa 2. bekezdése alapján az ország- gyűlést 1965. november 11. napján — csütörtökön — délelőtt 11 órára összehívta. (MTI)
