Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-06 / 262. szám
1865. november 6. 3 Szombat Nagy erőfeszítések a BARNEYÁL hatszáz vagonos éves tervteljesítéséért A Baromfiipari Országos Vállalat orosházi gyáregységében megkezdődött az őszi nagykampány. Az üzem szakemberei, felvásárlói nagy erőfeszítéseket tesznek az éves terv teljesítéséért. A gyáregység sovány és kövér baromfiból, pulykából összesen 600 vagonos éves tervet kapott, s ennek egy jó résziét az év utolsó két hónapjában lehet teljesíteni. Ráadásul a vártnál kevesebb a cárke és a gyöngyös. Tojásból azonban a tervezett 46 millió helyett legalább 50 milliót vásárolnak fel 1965-ben. A gyáregység dolgozói azonban jó hírnevükhöz méltóan, minden vonalon teljesíteni akarják az éves tervet, ezért egy emberként állnak helyt a posztokon. Egyébként a gyáregység liba- feldolgozó üzemében is nagy a sürgés-forgás. Naponta 3500 kövér liba érkezik ide, amit darabolnák, a nyugati cégek kívánságára készül a finom pácolt, füstölt libameH, a füstölt libacomb, 20—25 dekás poharakba és több kilós ládákba csomagolják az aranysárga libazsírt, külön gondolnak a májcsomagolásra és egyéb libaaprólék konyhakész csomagolására. A nyugati államokban ugyanis annyira megkedvelték az orosházi készítményeket, hogy csaknem mindenből kétszer annyit kémek, mint egy évvel ezelőtt. libazsírt például 70 vagonnal exportálnak, a pácolt füstölt libamellből 8—10 vagonnal Ebben az idényben mintegy 200 ezer kövér libát dolgoznak fel. A külföldiek kívánságára megteremtik a feltételét annak, hogy újabb készítményekkel bővítsék az áruválasztékot. A liba feldől gozó üzem munkásai egyelőre szűkös körülmények között, de patikai tisztaságban, nagy hozzáértéssel dolgoznak, s az országnak sok jó valutát biztosítanak termelvényeikkel. —Ary— Felnőtt olvasók számára is ad ki könyveket a Kincses-sorozat A Szövetkezeteik Országos Szövetsége kiadásában megjelenő Kincses Könyvek az elmúlt években mintegy kétszáz hazai és külföldi irodalmi alkotást juttattak el — összesen 3,5 millió példányban — a falvak lakóihoz. A nagy sikerű sorozat legújabb kötete Vörösmarty Csongor és Tünde-jét, Madách Az ember tragédiá-ját és Katona József Bánk bán-ját adja az olvasók kezébe. Az új kötet egyúttal fordulópontot is jelent a Kincses Könyvek szerkesztési elveiben: a következőkben — 40 000—50 000-es nagy példány- I számiban, s kötetenként hatforin- | tos alapáron — azokat a műveket j jelentetik meg a sorozatban, ame- ' lyek a felnőtt olvasók érdeklődésére is számot tartanak, ugyanakkor iskolai ajánlott vagy kötelező olvasmányok. A kiadás programját természetesen egyeztetik a Móra Ferenc Könyvkiadó Vállalat diák könyvtársorozatával. Különös alpinizmus Furcsa módon éli ki alpinista szenvedélyét Lynn Heeren, az Essex grófságbeli (Anglia) Osfe- land városka polgára. Mivel a kis I város környéke teljesen sík, a 26 | éves Mr. Heeren mindennap sze- j ges bakancsban, kötélen kúszik I tel emeleti lakásába. majd elfelejtettem — fordult Ljubov Sabolina Prohorovhoz. — Megkért, hogy ha telefonál a barátja, akinek a telefonszámát kicserélték, szóljak.' Nos, tegnapelőtt este telefonált. Hová is tettem azt a papirost? — mondta s keresgélni kezdett a reti- küljében. Halkan csörrent a földre ejtett pohár. Sabolina hátrafordulva látta, hogy fia sápadtan mered Anatolijra. — Annyi baj — mondta rekedt hangon Prohorov —, poharat törni állítólag szerencse. Mi az új száma a barátomnak? — Tessék. — Ljubov Sabolina papírlapot nyújtott át Anatolij- nak. — K 9—18—40 — olvasta fennhangon Prohorov. Most már minden világosnak tűnt előtte. Az illatszeres hölgy csak kísérleti léggömb volt. Elhatározták, hogy mielőtt együttműködnek vele, próbára teszik, érdemes-e dolgozni vele. Nyilván úgy döntöttek, hogy érdemes — most tehát kezdődik ... Nyilvános telefonállomásról hívta fel a számot. — Halló — szólt a kagylóba egy már nem fiatalosan csengő fériihang. — Nyikoláj beszél — Anato- lij nyelt egyet. — Ugye, maga telefonált és hagyta meg a számát? — Igen, igen. — Kis szünet. — Mit óhajt? — Szeretnék találkozni magával. Eljöhet a Puskin-szoborhoz tizenöt perc múlva? — Igen. Mehetek. — Oké — felelt Prohorov. — Visszlát — hallatszott signor Mario Gozzi szenvtelen hangja. Miután késett, nem tudta ösz- szekuszálni a nyomait és nem sikerült körülszimatolnia. Valóban, Gozzi már várt rá. Telt, mozgékony, barna ember, vékony aranykeretes szemüveggel. — Jó napot — üdvözölte Prohorov mosolyogva. — Örülök, hogy megismertem. — Már nyújtotta a kezét, de Gozzi olyan pillantást vetett rá, hogy minden könnyedsége menten elpárolgott. — Sétáljunk egyet — indítványozta Gozzi. Elléptek a szökőkút mellett s elindultak a Rosszija filmszínház felé. — Magánál van a levelezőlap? — kérdezte halkan Prohorov. Igyekezett utánozni partnere merev magatartását. — Miféle levelezőlap? — Goz- zi szeme Anatolij arcára tapadt. — Egyik barátjának átadtam egy levelezőlap felét a kapcsolat céljából. — Durva munka ez, Nyikoláj. Semrhilyen levelezőlap nincs nálam, semmiféle „barátom’- nincs. Prohorov egy másodpercig elgondolkozott. (Folytatjuk) A perceket jól kihasználta Látogatás termelőszövetkezeti építkezéseken A karámban ácsorgó, fekvő tehenek szinte lesik az istálló befejezését. Hűvös, október végi napon fékeztünk le a végegyházi Szabadság Tsz egyik majorjánál. Annál, amelyik a mezőhegyesi út mentén van. A csípős szél borzolta a tehenek szőrét, amelyek állva is, fekve is az épülő új istálló felé fordultak. Szinte könyörögni, kérni látszottak az építőket: siessenek már, mert hűvös a nappal, s hideg, deres az éjszaka. — Amott van a brigádvezető. Az a magas ott, aki a betont sulykolja. Rövid bemutatkozás, s aztán Figura József beszélni kezd brigádjáról. Mindössze tíztagú. De azt mondja, így jó, ilyen kicsi létszámmal dolgozni, mert így mindenkinek van munkája. Persze van igyekezet is. Bizonyság rá, hogy március 20-án láttak munkához. Egy hónapig tartott egy útban levő öreg épület lebontása. A másik öt hónap alatt felépült a 98 férőhelyes istálló. Akkor már csak a belső placc és a külső járdák betonozása volt hátra. — Mi a titka annak, hogy ilyen jól haladtak? — Nincs ennek semmi titka. Legfeljebb az, hogy a brigád valamennyi tagja fiatal, s minden percet kihasználva dolgoznak. Én magam is csak tavasz óta vagyok brigádvezető. A nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz-ben épülő 98 férőhelyes istállónál találkoztunk Kovács István építésvezetővel. Elmondta, hogy a 9 mezőkovácsházi járásbeli szövetkezet által létrehozott építkezési vállalkozás hozzá beosztott 7 brigádjának 40 létesítmény az ez évi terve. Többek között 28 kislakás és több hatalmas gazdasági épület. Valamennyivel végeznek az idén, úgyhogy a tervet mintegy 3 millió forinttal túl is teljesítik. — Hány tagú brigád dolgozik itt? — kérdeztük a sok serény embert látva. — Itt most három brigád dolgozik együtt. Ide csoportosítotegy másik 98 férőhelyes istálló építéséhez, alapozásához a végegyházi Szabadság Tsz-ben. Előreláthatólag még évekig dolgoA Nagybánhegyesen épülő istálló tetejét is bezsaluzták már. Fotó: Kocziszky tűk búcsúzóul az építőknek, hogy továbbra is dolgozzanak minden percet jól kihasználva. K, I. Figura József brigádvezető versenyt dolgozik embereivel. — István Ferenc brigádjára sincs különösebb panasz. Kifogástalan a munkájuk, csak az a baj, hogy egy kicsit kényelmes- kedtek. Vagyis egy órával később kezdtek, mint a többiek s emiatt lemaradtak. íme a sok egy órából az lett, hogy most csak úgy tudjuk átadni ezt az istállót a végegyházival egyidő- ben, hogy még két brigádot hoztunk ide. — Figura József brigádja ezóta már igencsak hozzálátott tűk azokat, akik már végeztek. Azért, hogy ezt az istállót is mielőbb befejezzük. Nem álltuk meg, hogy meg ne kérdezzük Kovács Istvántól, melyik brigádot tartja legjobbnak a hét közül. Elsőnek a kun- ágotai építkezést már befejező Sebők Pál, aztán Oláh Imre és Figura József brigádját említette. zik itt a brigád, mert a két hatalmas új istálló mellé épül egy borjúnevelő, egy magtár és két csővázas szín is. Jó egészséget és azt kívánFIGYELEM! FIGYELEM! Eladó 40 db igazi jó magyar félvér igásló JUTÁNYOS ÁRON! LENIN TSZ, KEVERMES. 91917
