Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-28 / 281. szám
1863. november 28. 7 Vasárnap Az újságíró kérdez - a miniszter válaszol Veres József munkaügyi miniszter a Munka Törvénykönyve módosításának eredményeiről, a munkafegyelem megszilárdításáról, a normarendezés tapasztalatairól és a létszámgazdálkodás anyagi ösztönzéséről A Központi Sajtószolgálat munkatársa felkereste Veres József élvtárs munkaügyi minisztert, az MSZMP Központi Bizottsága tagját. Az újságíró kérdéseit és a miniszter válaszait az alanyiakban közöljük: OJSÁGtRÖ: Miiyen tapasztalatai vannak a minisztériumnak a januárban életbe lépett, módosított Munka Törvénykönyve alkalmazásával kapcsolatban; kihasználják-e eléggé az üzemekben-, a várnaiatoknál a munkafegyelem megszilárdítását célzó, korábbinál bővebb lehetőségeket? MINISZTER: A Munka Törvénykönyve módosítása mind a fegyelmi, mind az anyagi felelősség területén lényeges változósokait hozott. Ezek a változások orvosolták a gazdasági vezetőknek azt a régi panaszát, amely szerint azért nem tudnak fegyelmezni, mert nem állnak rendelkezésükre megfelelő differenciált fegyelmező eszközök. Tapasztalataink szerint a vállalatoknál az elmúlt évhez képest valami javulás mutatkozik a felelősségre vonás tekintetében. Erre mutat az is, hogy a múlt év hasonló időszakához mérve a fegyelmi felelősségre vonások száma mintegy 15 százalékkal, a kártérítésre kötelezések száma pedig 25 százalékkal emelkedett Ha az alkalmazott szankciókat vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a vállalatok elsősorban a korábban is rendelkezésükre állt eszközökkel élnek, az annyira sürgetett és a Munka Törvénykönyve hatályba lépett módosításával bevezetett új lehetőségeket kevésbé használják fel. Jól mutatja ezt, hogy az általunk vizsgált vállala. toknál az 1965. év első kilenc hónapjában kirótt fegyelmi büntetések háromnegyed része szigorú megrovás volt Ezzel szemben aa újonnan bevezetett büntetésfajták (a különböző juttatások, kedvezmények megvonása, illetve csökkentése) a büntetések 10 százalékát alig haladták meg, az áthelyezéses fegyelmi büntetés pedig összesen 7 százalékot tesz ki. Hasonló a helyzet a kártérítésre kötelezés alkalmazásánál is. Mindez azt mutatja, hogy a munkafegyelem megszilárdítása és a fegyelmező eszközök adta le. hetőségek felhasználása terén még igen sok a tennivaló. Különösképpen hatékonyabb fellépésre volna szükség a sorozatosan fe- gyeimezetlenkedők, a hanyagok, a felelőtlen sélejtgyártók, a társadalmi tulajdon fosztogatói ellen. ÚJSÁGÍRÓ: Az új Munka Törvénykönyve életbe lépése óta általában milyen módon sértik meg a rendelkezéseket? Gondolunk itt mindkét félre — a vállalatokra és a dolgozókra — egyaránt, MINISZTER: Számos helyen tapasztaljuk, hogy a vállalatok a munkaviszony megszűnésekor a dolgozók munkakönyvébe a valóságnak nem megfelelő bejegyzést tesznek, s a kilépéskor a személyi alapbér és átlagkereset rovatokat nem, vagy hiányosan töltik ki. Ez megnehezíti az új munkahelyen fizethető bérekre vonatkozó rendelkezések betartását. Tapasztaljuk azt is, hogy „felmondás a dolgozó részéről” és ,kilépett” munkakönyvi bejegyzéssel munkaviszonyukat megszüntetek részére — a tilalom ellenére — magasabb bért fizetnek belépésükkor, mint ami előző munkahelyükön volt. E szabálytalanságok akadályozzák a rendelkezések maradéktalan végrehajtását. Ez viszont végső fokon a munkaerővándorlás növekedését eredményezheti, s így visszaüt a szabálytalanul eljáró vállalatokra is. A dolgozóik szabálytalanságai között egyik legsúlyosabb az igazolatlan mulasztás, illetve a munkahely felmondás nélküli elhagyása. Ezek száma alacsonyabb ugyan, mint az elmúlt év hasonló időszakában, de ezer dolgozóra számítva még mindig mintegy 16 jogszabálynak meg nem felelő munkaviszony-megszüntetés tör. tént háromnegyed év alatt. Ezt pedig tűrhetetlennek kell tartanunk még akkor is, ha tudjuk, hogy e kilépők zöme a fiatal, rövid ideje munkában levő, szakképzet, len dolgozók közül kerül ki. ÚJSÁGÍRÓ: Hogyan alakult a háromnegyed év alatt a termelékenység? Milyen segítséget adott a tartalékok feltárásához az 1165. évi munkaügyi intézkedésekről hozott kormányhatározat végrehajtása? MINISZTER: A tapasztalatok szerint az utóbbi években jelentős belső tartalékok halmozódtak fel. Ezért az 1965. évi népgazdasági terv — teljesen reálisan — azt tűzte ki célul, hogy a növekvő termelési feladatokat döntő mértékben a meglevő belső tartalékok feltárásával teljesítsük. A háromnegyed év tapasztalata azt igazolja, hogy a terv ezen célkitűzését túlteljesítettük. Az állami iparban a munka termelékenysége az előirányzott 2,5 százalékkal szeimíben 5 százalékkal emelkedett és így a termelés emelkedésének az előirányzott 70 százalékkal szemben mintegy 90 százalékát biztosította; ez a termelékenységi hányad jó eredménynek és a későbbi években is követendő példának tekinthető. A munka termelékenységének kedvező alakulásához segítséget adtak az ismert munkaügyi intézkedések. Ilyen volt mindenekelőtt a normafelülvizsgálat. A munka során több százezer normát vizsgáltak felül és a rendezéssel kapcsolatban biztató eredmények születtek. A rendezés előtti 103—104 (egyes vállalatoknál 110—120) százalékos teljesítményszint az állami ipar egészében ez év augusztusára 100,6 százalékra mérséklődött. Megállapítható, hogy a norma rendezés következtében a keresetek általában nem csökkentek, sőt némileg emelkedtek. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az állami iparban a bérszínvonal lényegében azonos a tavalyival, ez azonban némi emelkedésnek felel meg, ha figyelembe vesszük, hogy ebben az évben lényegesen kevesebb a túlóra és az ilyen címen kifizetett munkabér. A normarendezés — többségében — nem volt mechanikus, hanem a feltárható tartalékok nagyságrendjéhez igazodott. Sikerült megvalósítani, hogy ahol a teljesítményszázalék a laza munkaátvétel vagy a technológiai fegyelem megsértése miatt volt magas, ott ne a normát szigorítsák, hanem a munkaátvótelt rendezzék. Az MSZMP KB legutóbbi ülése mégis joggal állapította meg, hogy a normarendezés során hibák is felmerültek. A normarendezés során elsősorban a munkástól függő veszteségidők csökkentek, s a vezetés hibájából adódó veszteségek kevésbé. A műszaki dolgozók — bár sokkal inkább részt vettek a norma rendezés munkájában, mint korábban bármikor — nem tettek kellő erőfeszítést annak érdekében, hogy a munka termelékenységét műszaki fejlesztéssel, szervezéssel emeljék. ÚJSÁGÍRÓ: Az üzemekben gyakran az a vélemény, hogy a teljesítménybérben dolgozókkal szemben támasztott nagyobb követelményeket ki kellene terjeszteni az alkalmazotti kategóriákra és az időbérben dolgozó munkásokra is. Erről a kérdésről szeretnénk bővebben hallani véleményét. MINISZTER: Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy jogos a teljesítménybérben dolgozóknak az az álláspontja, hogy a tartalékokat az egyéb munkaterületeken is fel kell tárni. Az időbéres, mindenekelőtt alkalmazotti, irányító és adminisztratív létszám tartalékok feltárásának hatása már valamelyest érződik is. 1965 első fél évében a 100 munkásra jutó alkalmazottak száma 29,4 volt, a harmadik negyedévben 28,8 százalék; ezt — az eddigi kedvezőtlen tendenciákhoz viszonyítva —a pozitív irányú változást tovább kell erősítenünk, mert igen sok még a feltárható ilyen tartalék. Szükség van arra, hogy a felügyeleti szervek felülvizsgálják a vállalatok szervezeti sémáit, s az indokolatlan és bürokratikus szervezeteket megszüntessék. Az irányító és adminisztratív létszámmal való takarékossághoz az is szükséges, hogy a felügyeleti szervek csökkentsék a vállalatokkal szemben támasztott adatkérő igényüket. Van azonban a vállalati irányításban és adminisztrációban ettől függetlenül is feltárható tartalék, hiszen nem ritka a vállalaton belüli párhuzamos ügyintézés, felesleges túlszervezettség. Ügyelni kell arra, hogy az alkalmazotti létszámoknál a takarékosság ne eredményezzen bújtatást, azaz formális megoldásokat. A műszaki és adminisztratív dolgozóknál a követelmények szigorítása, a belső tartalékok fokozott feltárása elsősorban nem létszámleépítési célokat szolgál. Az ilyen feltárt tartalékokat fel lehet használni arra, hogy javítsák a vállalaton belüli — és közismerten nem kielégítő — információs rendszert, a termelés szervezettségét. ÚJSÁGÍRÓ: Miniszter elvtárs említést tett a takarékos létszám- gazdálkodás anyagi ösztönzéséről. Milyen tapasztalatok vannak e téren? MINISZTER: A népgazdaság egészét tekintve az idén a tervhez mérten elég jelentős lesz a létszámmegtakarítás. A megtakarítás egy része létszámhiányból adódik (pl. az építőiparban), illetve elmaradt munkákból (pl. a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban). A megtakarítás fennmaradó része a takarékos létszámgazdálkodás eredménye, jórészt úgynevezett tartós megtakarítás. Ennek fejében a minisztériumok és vállalatok terven felüli átlagbéremelésben részesültek. Igen jelentős például a megtakarítás a vasút területén, a felszabaduló béralap egy részéből több munkakörben fel tudták emelni a béreket Ez a példa és a többi ágazathoz tartozó vállalati tapasztalatok bizonyítják, hogy van lehetőség a saját erőből történő béremelésre, csak ehhez megfelelően fel kell kutatni és fel kell tárni a belső tartalékokat Ügy látjuk, hogy az említett ösztönzési rendszer eredményei fokozhatok, amennyiben a béralapmegtakarítás vállalatnál maradó hányadát felemeljük. A Munkaügyi Minisztérium a társszervekkel együttműködve jelenleg foglalkozik az 1966. évi bérgazdálkodás irányelveinek kidolgozásával, ezen belül a létszámmegtakarításra ható fokozottabb ösztönzés megoldásával is. Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy a vázolt munkaügyi eredmények nem születhettek volna meg a gazdasági vezetés és a társadalmi szervek hathatós támogatása nélkül. Amennyiben a munkaügyi kérdések továbbra is az érdeklődés középpontjában maradnak, a következő években további eredményeket érhetünk el. Újlaki László A Hazafias Népfront mezőko- vácsházn járási bizottsága nemrég értekezletet tartott, amelyen a kislakásépítési és a különböző hi- ‘elakciók, valamint a betétállomány növekedésének módjait beszélteik meg a községi népfront- bizottságok titkárai. A tanácskozáson részt vett az OTP és a járási tanács képviselője is. A Hazafias Népfront egy akcióbizottság létrehozását javasolta, melynek tagjai segítik a községekben a lakásépítést és a takarékossági mozgalmat. Tervezik, hogy félAz elmúlt vasárnap az újsza- lontai Béke Termelőszövetkezet a községi művelődési otthonban bensőséges ünnepséget rendezett a szövetkezet idős tagjai és nyugdíjasai részére. A megjelenteket a tsz vezetősége, az MSZMP, a tanács és a különböző szervek képviselői köszöntötték. Az úttörők és a KISZ-szervezet műsorral kedveskedett. Az ünnepség után a tsz ebéden látta vendégül idős tagjait. Ebéd után még sokáig együttmaradtak s vidám hangulatban töltötték el a délutánt, Katonák segítsége a mezőgazdaságnak A most leszerelt, valamint a szolgálatuk második évébe lépett sorkatonák ez év őszén is országszerte értékes segítséget nyújtottak a mezőgazdasági munkákhoz. Az erről készült összesítő adatok szerint a katonafiatalok és tisztek csaknem 200 000 munkanapot dolgoztak mintegy száz állami gazdaságban. Ezenkívül sokan a tsz-ekben vállaltak részt az Ő6Zi mezőgazdasági munkák elvégzéséből, Meddig totózzanak ? Mezőkovácsházán, a község főutcáján áll egy szépen festett, újnak ható épület, hatalmas ablakokkal és három bejárattal. Vajon mi lehet? Kultúrház, iskola vagy mozi? Látszatra mindháromnak megfelel. Az idegen kívülről nézve nem tudja eldönteni. Megtévesztően hat a kerékpármegőrző és a betonozott kocsiparkírozó hely is. Egyszer csak megjelenik az utcán két asszony és egy férfi. Az egyik a középső ajtón nyitna be. — Oda ne menj, az az ivó — szól a férfi. Ekkor balra indul az asszony, de a másik két társa megállítja. — Várj! Ne arra, ott a cukrászda van — mondják egyszer• re —, ez az étterem — mutatnak a jobb oldali ajtóra és betérnek. Vajon miért ez a fotózás? Könnyű kitalálni, ugyanis egyetlen nyíl vagy egy icike-picike ki* tábla sem mutatja, hogy itt tulajdonképpen a földművesszövetkezet kisvendéglője van. Gyönyörűen átfestették, tatarozták az épületet. Jutott a keretből az új berendezésre, modern csillárokra, függönyökre is, csak éppen a bejáratok feliratai hiányoznak. így, aki erre jár, tétován nyit be hol az egyik ajtón, hol a másikon. Vajon meddig totózzanak még? (Kasnyik) ! évenként egy híradót jelentetnek meg a járásban, melynek szerkesztő bizottságát már meg is alakították. A híradóban a különböző lakásépítkezésekről, a kedvezményekről és hitelekről, valamint a járásban eddig elért eredményekről tájékoztatják majd az érdekelteket. A járás nagyobb községeiben összesen tizenegy ankétet rendeznek s ezeken a tájékoztató előadásokon kívül szemléltető tablókon és képeken is bemutatják az építkezéseket. többen még táncra is perdültek. Az idősek nevében Nagy Imre és Balogh Ferenc köszönte meg azt a gondoskodást, amiben részesültek és az ünnepségen való részvételt. A termelőszövetkezet vezetőségének kedves figyelmességét bizonyítja az is, hogy a távolabb lakókat kocsin szállította az ünnepségre és hazavitelükről is gondoskodott. A szövetkezet idős tagjai meghatottan emlékeznek a faluban megrendezett első ilyen ünnepségre. Szathmáry István A kislakásépítési akciót segíti a népfrontbizottság Először rendeztek ünnepséget az idős tsz-ta^ok tiszteletére Újszalontán
