Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-26 / 279. szám

IMS. november 36. 3 Péntek Üj jogszabály készül a termelőszövetkezetek gazdasági melléktevékenységének továbbfejlesztésére Ä közömbösség és a megalkuvás ellen Az Országos Termelőszövetkeze­ti Tanács a közelmúltban, foglal­kozott a tsz-ek gazdasági mellék­tevékenységének helyzetével. Meg­állapította, hogy ez a tevékenység a szövetkezetekben előnyös, sőt, szükségszerű. Ennek alapján az Országos Termelőszövetkezeti Ta­nács állást foglalt a gazdasági melléktevékenység továbbfejlesz­tése, kiszélesítése mellett Ezt a továbbfejlesztést akadá­lyozza az 1961. évi, jelenleg is ér­vényben levő rendelet, amely •— nagyrészt az akkori körülmények­nek megfelelően — meglehetősen szűk körűen szabályozza a terme­lőszövetkezetek gazdasági mellék- tevékenységét. A Földművelés- ügyi Minisztériumban ezért meg­kezdték egy új jogszabály előké­szítését. Ennek során többek kö­zött feldolgozták az utóbbi két év zárszámadási adatait, s ebből megállapították, hogy azonos ter­mőhelyi viszonyok és hasonló ál­lóeszköz-állomány mellett a mező- gazdasági főágazatok termelési ér­téke nagyobb és növekedési üte­me gyorsabb azokban a szövetke­zetekben, ahol a melléktevékeny­ség is nagyobb arányú. Egybevá­gott ezekkel a tapasztalatokkal a Központi Népi Ellenőrző Bizott­ság vizsgálatának eredménye is, amely szerint a szövetkezeti mel­léktevékenység általában hasznos, gazdaságos nemcsak a mezőgazda­ság, hanem az egész népgazdaság szempontjából is. Foglalkozott a témával a Legfőbb Ügyészség is, s megállapította, hogy a gazdasá­gi melléktevékenység során meg­lehetősen nagy számiban elkövetett szabály- vagy törvénysértések többsége nem ténylegesen káros cselekmény, hanem csak a jelen­legi, már elavult jogszabálynak mond ellent. A most készülő jogszabályterve­zet szerint a termelőszövetkezetek gazdasági melléktevékenységét fő­ként két területen kívánják szá­mottevően kibővíteni. Az egvik a mezőgazdasági termékek feldolgo­zása. Most ugyanis nagyon sok olyan, főként kertészeti termék vész kárba, amelynek elszállítása A ciroikvágás gépesítésében igen jó eredményeket értek el me­gyénk gépjavító állomásai. A 25 átalakított kenderarató kambáj- nal — az eddigi összesítés alapján — 1182 hold cirkot takarítottak be. A cirokkombájn kezelésében Homoki Ferenc bizonyult a leg­jobbnak. Egymaga 90 holdról vágta le a termést, ezzel a telje­sítménnyel megyei rekordot állí­tott fel. A gépjavító állomások kima­és gyári feldolgozása nem kifize­tődő, sőt, meg sem oldható. Feltét­lenül gazdaságos lenne például, hogy ha a nyersfogyasztásra és konzerválásra alkalmatlan gyü­mölcs, zöldség egy részéből ma­guk a szövetkezetek készítenének szörpöt, pálinkát, savanyúságot. Ehhez sok helyütt meg is van a szükséges felszerelés, az Élelme­zésügyi Minisztérium azonban csak a legritkább esetben ad a szövetkezeteknek gyártási enge­délyt. A tervezett továbbfejlesztés másik iránya a különböző válla­latok, üzemek részére végzendő bérmunka. így azok a szövetke­zetek, amelyek a melléktevé­kenység egyéb formáival sem tudják tagságuk folyamatos fog­lalkoztatását biztosítani, vállal­hatnának az üzemektől bizonyos állóeszközöket és szakképzettsé­get nem kívánó, de munkaigé­nyes feladatokat. Ezzel maguk­nak rendszeres kiegészítő jöve­delmet biztosíthatnának s egyút­tal enyhítenék az ipar munkaerő­gondját. Ilyen együttműködés né­hány ktsz, ipari üzem és termelő- szövetkezet között már létre is jött és igen eredményes. Befejeződött a magtárostanfofyam A magtárosck és a raktárosok továbbképzésére a megyei tanács mezőgazdasági osztálya jelentős anyagiakat fordít. Néhány nappal ezelőtt Gyulán, a Jókai Művelődé­si Házban 34 termelőszövetkezeti gazda ismerkedett teendőinek el­látásával. Most egy hónapon át, naponta nyolc órán keresztül a raktározás szakmai ismereteit sa­játították el agrármérnökök, pe­dagógusok seg'+ségéveiL A magtárostanfolyamot a jövő év februárjában, márciusában to­vább folytatják. Ekkor másfél-lcét hónapon át tanulnak majd, felké­szülnek a szakmunkásvizsgára. gasló eredményét azonban nem mondhatjuk el termelőszövetkeze­tek cirokbetalkarító gépeiről. A közös gazdaságok tulajdonában levő 25 cirokkombájnnal mindösz- sze 87 hold cirkot vágtak le. Saj­nálatos, hogy a battonyai Május 1, a dombegyházi Petőfi, a kever- mesi Lenin és a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz-ben nem működ­tették — vagy csak igen kis ered­ménnyel — az értékes gépeket. A z élet nem egyszerre, s nem " azonos adottságok közt állí­totta starthoz megyénk szövetke­zeteit a nagy cél: a mind nagyobb jövedelemért és jólétért folyó ver­sengésben. A szövetkezetek fejlő­dése közti nagy különbségnek sok oka van. Többek között az, hogy melyük mikor, milyen minőségű földeken, s milyen anyagi eszkö­zökkel látott hozzá a gazdálkodás­hoz. Ezek is fontos tényezők. A fejlődés legfőbb hajtóereje azon­ban kétségkívül mégis az, hogy milyen a szövetkezetbe tömörült emberek szorgalma, milyen veze­tőket sikerült választaniuk ma­guknak és mennyire tudják ki­használni a lehetőségeket. Akik így vizsgálják szövetkezeteink fej­lődését, azok nem csodálkoznak azon, hogy gyenge minőségű föl­deken is vannak a legjobb álla­mi gazdaságok nyomában járó ki­váló tsz-ek, s vannak olyanok, amelyeknek a jó talajadottságok ellenére is csaknem egy helyben nyikorog a szekerük. Minden szövetkezetben egészen más gondolkozásúak már az em­berek, mint öt évvel ezelőtt. Ak­kor még nem az volt a fontos, hogy hozzáértő, tiszta kezű és tisz­ta fejű lesz-e az elnök, s az igaz­gatóság minden tagja, hanem az, hogy rokon, jó barát, az alsó so­ron vagy a hosszú dűlőn lakik-e. Ez most már nem döntő tényező a vezetőségválasztásnál, azonban ez a szemlélet pislákol még egyes emberekben, s könnyen lángra is gyűl, ha észreveszik, hogy a szö­vetkezet egyik-másik vezetőjének valamelyik rokona, komája egy szalmaszál értékű előnyben része­sült mások rovására, vagy tévedé­seiért, botlásáért valamivel eny­hébb megrovást kapott A szövetkezeti vezető is érző ember, s ezért nem róhatja fel bű­néül senki a szövetkezetiek közül, hogy egyeseket jobban kedvel, s szívesebben diskurál el velük, mint másokkal. Ez azonban nem vonatkozhat másra, csak szívé­lyes vagy kevésbé barátságos be­szélgetésre, társalgásra, családi összejövetelekre szóló meghívás elfogadására, vagy visszautasítá­sára. Amikor a közös munka, a jövedelem és az igazság elosztásá­ról kell dönteni, akkor nem kü­lönböztethet meg egyetlen vezető sem se sógort, se jó komát má­soktól. Nem, mert a legkisebb megalkuvás is könnyen a rend, a fegyelem felbomlásához vezet. kJ em kiagyalt bölcselkedés ez, ’ hanem az eddigi s helyen­ként még fel-felbukkanó gyakor­lat ismerete. Hány meg hány he­lyen kezdték ki részrehajlás mi­att a különben rátermett elnök, agronómus, és más vezető kicsiny botlását, s kerekítgették mindad­dig, amíg be nem bizonyították, hogy az illető nem méltó a veze­Ki követ el bűncselekményt? A téli esték beköszöntővel a már jól bevált ismeretterjesztési formát folytatják a békéscsabai V. kerületben ezen a télen is, aho! most kezdődtek meg a TIT és a népfront közös ismeretterjesztő előadásai. Az elsőre 29-én, 18 óra­kor a Xl-es számú általános isko­lában kerül sor, amelyen dr. Zsó- tér Ilona, a városi bíróság büntető­tanácsának elnöke Ki követ cl bűncselekményt? címmel tart elő­adást. Ugyanerről a témáról be­szél december 3-án az V. kerületi pártházban dr. Horváth Tibor me­gyei ügyész. Magyar és romáin berakható csempekályha a szépség minden árnyalatában, enyvezett lemez különböző méretben és vastagságban, román, nemei és magyar ajtó, ablak minden méretben, betonkerítés azonnali szállításra kapható a TÜZÉP VÄLLALAT 1307. sz. gyulai vasúti telepén. a lakosság részére szabadon 82071 Homoki Ferenc rekordot állított fel tésre. Az elnök és a többi szövet­kezeti vezető elleni intrikát egye­sek helyt-helyt hatalmi vágyból robbantják ki, de leginkább azért, ha megalkuvást, opportunizmust fedeznek fel bennük. Micsoda perpatvarok támadtak például csak abból, ha az elnöknek va­lamelyik rokona bekerült az iro­dába adminisztrátornak. Pedig az ilyesmi, és a rokonok más előny­höz juttatása sok esetben nem is annyira az elnök, mint inkább az igazgatósági tagok fejbólogatása, opportunizmusa is volt. Nagyon nehéz szövetkezeti ve­zetőnek lenni. Különösen nehéz az olyannak, aki figyelmen kívül hagyja azt, hogy a szövetkezetben érző, mindenre pontos magyará­zatot kapni akaró emberek élnek. Nem tud jól vezetni az, aki nem nyílt szókimondásra s mindent meglátásra, hanem a „minek ki­csiségből nagy ügyet csinálni” megalkuvásra neveli az embere­ket. Szövetkezeteinkben szép számmal találni olyan embereket, akik közömbössé váltak a hibák­kal, a visszásságokkal, az ellen­séges megnyilatkozásokkal, meg­nyilvánulásokkal szemben, mert ismételten csak leintést, csillapí­tást, az okók félremagyarázását kapták határozott intézkedés he­lyett. A tsz pártszervezete sokat segíthet a közömbösség kigyomlá­lásában, de legalább annyit az el­nök, az agronómus is azzal, ha nem két-három havonkét találko­zik a határban az emberekkel. A ritka találkozásnak nemcsak az a hátránya, hogy az emberek nem kapnak az ügyek intézőitől vá­laszt egyes kérdésükre, hanem azt a veszélyt is magában rejti, hogy ha egyszer napközben bemennek az italboltba cigarettát venni, ak­kor elhíresztelik róluk: állandóan a kocsmában vannak, azért nem érnek rá a határba ‘kijárni. A milyen sok kárt és munka­" lemaradást okoz a közöm­bös emberek vállrángatása, olyan sokat árt az is, ha egyes szövet­kezetekben évekig tűrik, hogy néhányan csak akkor menjenek dolgozni a közösbe, amikor ked­vük van, amikor a különböző jól j fizető növények, de főleg a részes j kukorica, lucerna, stb. megműve­léséről, betakarításáról van szó. Nem munkakerülő emberek ezek. hanem egyrészt olyanok, akiket megszállt az önzés, másrészt olya­nok, akik megelégszenek azzal, amit évi 80—100 munkanapon meg tudnak keresni a Közösben, össze kellene már hívni és elbe­szélgetni minden szövetkezetben az olyan emberekkel, akik főfog­lalkozási körüknek a háztájit tart­ják, a közöst pedig csak amolyan bedolgozó helynek, ahonnan ta­karmányt lehet szerezni. Bizonyá­ra meg lehet velük értetni, hogy a magyar paraszt ezután nem né­hány hold földet hagy örökségül gyermekeire, hanem több ezer holdas gazdaságot. S hogy gyer­mekeik aszerint élnek majd ott, ahogyan gépesítik, villamosítják és ahogyan el lesz látva a tsz egyéb szükséges felszerelésekkel. Ez az esztendő bővelkedett a munkákat hátráltató s a jö­vedelmet csökkentő elemi csapá­sokkal. Azokban a szövetkezetek­ben azonban, ahol nyílt, őszinte légkör táplálta munkakedv ural­kodik, ahol nem tűrik a lazasá­got, a munkában való válogatást, meg a „ha akarok, dolgozok” ki­jelentéseket, ott behozták az idő­járás okozta késéseket, s a kelet­kezett veszteség jó részét vagy egészét is. A mezőgazdasági szakma nehe­zebb minden más szakmánál. Azért, mert élő növényekkel és ál­latvilággal dolgoznak. Ebben a szakmában nagyon gyorsnak és nagyon lelkiismeretesnek kell lennie mindenkinek, mert az ese­tenkénti legkisebb késésből és fe­lületességből nemcsak egy, hanem a következő esztendőre is átgyű­rűző hiba keletkezik. A tél, a zár­számadás ne csak az évi eredmé­nyek és hibák megállapítására, a közösbe keveset vagy majd sem­mit sem dolgozók nevének felso­rolására adjon alkalmat, hanem a jövőért érzett felelősségtudat fel- ébresztésére, a különböző „lelki betegségek”, a sértődöttség, a kö­zömbösség és a megalkuvás ki­gyógyítására is. Kukk Imre Százhuszonöt Sz—too-as a barázdában Ismét beindították a szántó-traktorokat A néhány nappal ezelőtt a téli­esre fordult időjárás hatására a felázott föld néhány centiméterre befagyott. A szántó-traktorokat így ismét beindíthatták, folytat­hatták a szántást. A még szántat- lan 160 ezer holdnyi területen jelenleg a gépállomások 125 SZ— 100-as traktorát két műszakban üzemeltetik. November 24-én a szeghalmi járásban 15—20, Gyu­lán 7, Szarvason 13, Békéscsabán pedig 5 lánctalpas traktor szán­tott a többi között. November 25- én a szeghalmi járásból olyan hír érkezett, hogy a lánctalpas trak­torokból már 35 munkában van. Szító József, a Gépállomások Megyei Igazgatóságának főagronó- musa említette: november 24-én Körösladányban járt, ahol a Zal­ka Máté Tsz területén a naprafor­gótáblát szántották elfogadható minőséggel. Tegnap Varga Lajos, a megyei tanács főagtonómusa és Szító Jó­zsef határjárásra indult. Arról akartak meggyőződni, hogy a föld fagya szántás közben elbírja-e az univerzális vontatókat. A határ­járással egyidöben a járási mező- gazdasági osztályokkal egyetértés­ben a mélyszántás gyorsítására in. tézkedéseket javasoltak. i A tavalyinál négyszerié jobb a megye mezőgazdaságának gumiellátása Egy évvel ezelőtt termelőszö­vetkezeteinek többsége hiába igé­nyelte a teherméretű gumiabron­csot, nem kapott, mert az ipar nem gyártott. Megyénk közös gazdaságai összesen ezer darabot vásárolhattak. Ebben az évben a termelőszövetkezetek gumiellátá­sa lényegében megoldódott. Négy­ezer különféle, főként tehermére- tű gumiabroncsot kapott a me­gye, melyet az igényeknek megfe­lelően a járási mezőgazdasági osz­tályok az érdekelteknek továbbí­tottak — közölte Horváth Imre, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának anyaggazdálkodási előadója. Néhány nappal ezelőtt a szeg­halmi járásból levél érkezett a me­gyei tanácshoz, melyben a gumi­abroncs-hiányról panaszkodtak. Ebben a negyedévben a szeghal­mi járás szövetkezetei 84 külön­böző méretű gumiabroncsot vásá­rolhattak, s az időközben kialakí­tott tartalékból még 70, főként te- herméretű abroncsot utaltak lei a szeghalmi járás közös gazdaságai­nak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents