Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-26 / 279. szám

1963. november 26. 4 Péntek A Békéscsabai Hűtőházban már 1966-ot írnak Országosan is az elsők közt alakult meg Szarvason a csillagászat baráti köre 1965. november 13-a, szombat. Hosszú időre emlékezetes marad ez a dátum a Hűtőipari Országos Vállalat békéscsabai gyáregységé­ben. Ezen a napon ugyanis meny- nyiségben és értékben is eleget tettek idei programjuknak, amint azt lapunk vasárnapi számában hozzánk küldött táviratukkal Ili­iül adtuk. Mostanában sorra érkeznek az üzembe a gratulációkat, jó kíván­ságokat tartalmazó levelek és táv­iratok. November 20-án, szomba­ton dr. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára Supala Pál­nak, a pártbizottság mezőigazdasá­gi osztályvezetőjének és Gyulavá­ri Pálnak, a pártbizottság jparl és közlekedési osztályvezetőjének társaságában kereste fel a hűtő­háziakat és gratulált az éves terv teljesítése alkalmából. A városi tanács nevében Uhljár Mihály vb- elnök táviratban, Dévényi Imre, a Hűtőipari Országos Vállalat ve­zérigazgatója levélben köszöntötte az üzem kollektíváját. Amikor pe­dig a 'hűtőházban jártam, éppen akkor kapták kézhez Köves János élelmezésügyi miniszterhelyettes kedves sorait, melyekkel elismeré­sét fejezte ki a gyáregység dolgo­zóinak. Megnőtt a postájuk. Mi tagadás, jólesik a figyelmesség, örömmel fogadják az elismerő sorokat, amelyekkel mind gyakrabban fel­keresik őket. S mindez egyúttal arra is ösztönzi valamennyiüket, hogy a másfél hónapos előnyt mi­nél jobban kihasználják, terven felüli exportcikkeikkel segítsenek a népgazdaságnak. Ennek jelentő­sége közismert, hiszen az 1964. évi decemberi párthatározat is, az idei népgazdasági terv is nagy fi­gyelmet szentelt az exportterme­lés növelésére. Év vége november 13-án A hűtőházban megelőzték a nap­tárt, hiszen itt — az éves terv tel­jesítésével — már november 13-á- val véget ért az idei esztendő. Pe­dig nem úgy kezdődött az év, hogy ilyen eredményre számíthat­tak volna. A követelmények, mint mindenütt másutt, itt is jelentő­sen megnövekedtek. Ez természe­tes. Tavaly 300 vagon gyorsfa­gyasztott árut termeltek. Az idei terv 34 és fél vagonnal több volt ennél, s ez bizony egy szerelvény­re való rakományt jelent. Szentesi János szb-titkár nagyon őszintén beszélt az év elejei hangulatról. — Megmondom úgy, ahogy igaz, én magam is úgy voltam elein te az idei tervvel, hogy bizony, azt alig­ha teljesítjük. Nos, az eredmé­nyek alaposan rácáfoltak erre, é9 ennek szívből örülök. Ha sokall­tuk is, azért nem mondtunk le ar­ról, hogy mindent megtegyünk a nagyobb feladatok teljesítéséért. De erről hadd szóljon Márton Pál igazgató, aki mint mondta, most már szívesen nyilatkozik. Van is miről. — Én elsősorban annak tulajdo­nítom sikerünket, hogy jó volt az együttműködés és az összhang a gazdasági, műszaki és a mozgal­mi szervek vezetői között. Mihelyt megkaptuk a tervet, közösen azon­nal megvitattuk. Mit és hogyan csináljunk — ez volt a fő kérdés. Nem elégedtünk meg azonban csak ennyivel. A lebontott tervekkel az egyes üzemrészekben dolgozó párttagok és szakszervezeti bizal­miak is megismerkedtek, s ők is ' pontról pontra tudták, miből I mennyit kell termelni, de azi is, j hogyan és milyen határidőre. így i azután az ellenőrzés is konkrét és ; rendszeres volt. A pártszervezet taggyűlése pedig esetenként be­számoltatta a gazdasági és az egyes munkaterületek vezetőit. A jó munkáért dicsért, a mulasztá­séit pedig bírált. És ennek meg- j volt a maga értelme és harzna, még akkor is, ha a jogos' kritika j nem mindénkor esett jól. Meg kellett küzdeni az ered- ■ menyekért. Ebben viszont a párt- ; tagok, a szakszervezeti bizalmiak, a kiszesek nemcsak termelő mun­kájukkal, hanem termelést segítő | agitációjúkkal is részt vették. A ! gyáregység KISZ-sxervezete a j TERIMPEX Külkereskedőim Val- : lalat KlSZ-szervezetével létesíted ! gyümölcsöző kapcsolatot és együttműködést. Ennek révén si- ! került a raktározási gondokat eny. * hiten!. A kiszállítások ütemessége lehetővé tette, hogy a tavalyinál lényegesen nagyobb programot ; zavartalanul lebonyolítsák. Ez na­gyon nagy segítség volt, amint azt i a hűtőházban elmondták. Kedvezőek as idei termelés és gazdálkodás tapasztalatai A nagyobb terv — nagyobb kö- j rültekintést is igényeit, sőt a tar- ; talékok feltárását és hasznosítá­sát is. Az első leokét a zöldbor­só feldolgozása adta fel. Ugyan­is olcsóbbá és termelékenyebbé kelllett tenni, a termelést. Ezért már a borsószezon előtt kidolgoz­ták az ehhez szükséges új meto­dikát, s ez jelentős munkaerő­megtakarítást eredményezett. Ta­valy például a tsz-ekben a borsó- cséplésnél egy műszakban húszán dolgoztak, az idén a műszaki fej­lesztés és a helyes munkaszerve­zés eredményeként csak tízen. Bent a feldolgozásnál pedig mű­szakonként tizenegy munkással csökkentették a létszámot, s ez a termelésben mégsem okozott visz. szaesést Sőt. Tavaly hetven va­gon zöldborsót dolgoztak fel. Az idei terv 83 vagon volt, a teljesí­tés 118,5 vagon lett. Ezért íredig elsősorban az újkigyósi Arany­kalász és a békési Október 6. Tér. melőszovetkezetet illeti dicséret, mert a legjobban segítették a hű­tőházat a nyersanyag-ellátásban. Várakozáson felül alakult föl­dieperből is a feldolgozott meny- nyiség. Ebből az inyencfalatból tavaly még csak 5 vagon hagyta el a hűtőházat. Az idei tervben 9 vagon szerepelt, a tényleges mennyiség viszont 13 vagon lett. És hogy így történt. azért — amint mondják —, a Szabadkí- gyósi Tangazdaságot, a dobozi Petőfi Tsz-t és a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-t dicsérhetik. Innen érkezett a legtöbb földi eper s így nemcsak a terv teljesítésé­re, hanem túlteljesítésére is meg­volt a lehetőség. A nevezetes november 13-ra a tervezett 334 és fél vagon gyors- fagyasztott áruval sezmben 374 vagonnyi készült el, 46,3 millió forint értékben, ami az idei terv előírása. Ez csaknem 6 millió fo­rinttal múlja felül a tavalyi ered­ményt, amikor az évet 40,5 millió forint termelési értékkel zárták. De mit mutatnak a termelés és a gazdálkodás egyéb tényezői? Ezek sem mellékesek, hiszen a költség­szint, az üzemi eredményjavulás is legalább olyan fontos, mint a terv teljesítése. Pepú Emil főköny­velő, ha még nem is teljesen vég­leges, de megközelítően pontos és várható adatokat már tudott er­ről közölni. Tavaly 81,8 százalék volt a kültségszint romnegyed évben, tehát szeptem­ber 30-ig 77,82 százalékra csök­kent. Év végére előreláthatóan 78,5 százalék lesz, vagyis a tava­lyihoz képest az idén a köUség.- szint mintegy 3 százalékkal 7csök- az üzemi ;n alakult. ken. Termés zetesen eredmény is kedvez Tavaly év végén 7 rr forintot tett ld. Mos- gyed évben már 8 rr forint volt, decembe ez az összeg előrelát millió forint lesz. Eí tehát, mint mondani önmagukért beszélnek. Növekvő export — ízléses csomagolásban Sok más olyan törekvés is volt itt, ami azt bizonyítja, hogy az 1964. évi decemberi párthatáro­zatból a rájuk is vonatkozó Valamikor a pásztorokat, csil­lagjósokat és a planéták mozgá-1 savai okszerűen foglalkozó néhány tudóst érdekelte csupán közelebb­Az idén a há- r51 a csilla§os ég. Századunkban azonban egyre többen tekintenek fel esténként a mennyboltra és nemcsak azért, hogy az égi lám­pások mirriárdjainak a fényében gyönyörködjenek, hanem mert ko­runk emberét mind sokoldalúb­ban érdekli az őt környező világ, tehát a csillagvilág is. Békés megyében ez év tavaszán alakúit a TIT csillagászati szak­osztályának segítségével a „csilla­gászat baráti köre megyei cso­portja”, melynek mostani taglét­száma közel jár a harminchoz. A csillagászat iránt érdeklődők kö­zül bárki tagja lehet. Vidéken is alakulnak már ilyen körök. Nagy­szénáson például egy lelkes TIT- tag — foglalkozását tekintve pos­tafelvigyázó — végez ez irányban a lakosság körében felvilágosítást. Az eddigi legjobb eredménnyel azonban — vidéki tekintetben — Szarvas dicsekedhet, ahol már llió 423 ezer a háromne- Uió 853 ezer 31-íg pedig atóan 11,5 •k a számok szokták, fel­adatokat komolyan vették. Itt van í megalakult és működik a kör. mindjárt az export. November 10- . Létrejötte érdekében előzőleg ig a tervet 13 vagonnal túlteljesí- | egymás után több alkalommal is telték. De ez meg úem minden. A | sor került nyilvános csillagászati választékot is bővítették. Az idén előadásokra, filmvetítésekre. En- négy új cikkel, paszternák és zel- nek résztvevői közül jelentkeztek lerkookávál, vegyesgyümölccsel és j azután néhányan paradicsom—paprika-szelettel gaz- j vábbképzésüket kérve — a „klub- dagúotíák a cikklistát. Ám arra 5^ jjy módon alakult meg a TIT is gondoltak, hogy az árut lehe­tőleg Ízléses csomagolásban jut­tassák el a fogyasztókhoz. A Ma­gyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület és a Papír és Nyomda­ipari Műszaki Egyesület megyei csoportjai kikísérletezték az új, gépesítésre alkalmas, és szemre is szép csomagoló formát. A Kner Nyomdában készült tetsze­tős csomagoló formákban már az idén 40—50 vagon árut expor­táltak. Jövőre pedig az exportra jutó termékeknek mintegy 70—80 százalékát szeretnék ilyen cso­magolásban külföldre küldeni. Az az elvük ugyanis, hogy a jövőben nemcsak jobb és több, hanem íz­lésesebben csomagolt exportcik­kek kerüljenek a megrendelők­höz. Másfél hónap alatt 6 és fél millió forint tervtúlteljesítés November 14-vel a hűtőházban már 1966-ot írnák. Több mint másfél hónapos előnyre tették szert, s ezt az időt jól akarják felhasználni. Ahogy számolják, ez idő alatt még mintegy 50 va­gonnal túlteljesítik a tervet, s ez­zel körülbelül 6 és fél millió fo­rint termelési értékkel gyarapít­ják bevételüket. Az év elejei két­kedés régen a múlté már. Idő­közben — ahogyan az idő haladt — lassan-lassan el is tűnt. Az áp­rilis 29-én tartott élüzemavató ünnepségnek is szerepe van eb­ben, mert ezután, Szentesi János szb-titkár szavaival élve — még elevenebb lett a gyáregységben a szocialista munka verseny. A há­rom, szocialista címet nyert bri­gád mellé újabb négy kollektíva kelt ver senyre, s ez a mozgalom most már 84 résztvevőt számlál. Ennek jótékony hatása azonban az egész hűtőházra kiterjed. Nem véletlen műve hát, hogy a hűtőházban november 14-e óta már 1966-ot mutat a naptár. Szó szerint vették, hogy az Élüzem cím kötelez. Sőt mi több, arra buzdít, hogy ismét elnyerjék. Kí­vánjuk, hogy így legyen! Podina Péter megyei szervezetének segítő köz­reműködésével a Csillagászat Szarvasi Baráti Köre, melynek máris 15 tagja van, fele annyi, mint az egész megyei csoporté. Vezetésére a csillagászat népsze­rűsítésében önzetlenül tevékeny­kedő dr. Hetényi Ernőt, a Szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Techni­kum igazgatóhelyettesét kérték fel. A tagság foglalkozásbeli össze­tétele változatos: általános isko­lai tanítónő, kultúrotthon-igazga- tó, tanácselnök, műszaki előadó, földrajz, biológia, matematika és fizika szakos középiskolai tanárok szerepelnek a sorban. A kör mun­katerv alapján tevékenykedik. Havonta kétszer közös foglalko­zást tartanak. Ezeken az ismeret- terjesztő évad alatt megismerked­nek a csillagászat történetével, fejlődésével, eredményeivel, je­lenlegi tudományos tényeivel. Gyakorlati foglalkozásként pedig megtanulnak szabad szemmel és távcsővel eligazodni az égi „föld- abroszon”. A TIT megyei szerve­zete ugyanakkor csillagászati tár­gyú, témájú filmekkel látja el őket. A szarvasi kollektíva mun­kaprogramjában saját tervezésű látcsövek, távcsövek építése is szerepel. Kapcsolatot kívánnak teremteni — elsősorban a járás­ban, később más tájakon is — mindazokkal az amatőr csillagá­szokkal, akik hasonló kör szerve­zésén fáradoznak és ilyen érte­lemben szívesen fogadnák eddigi tapasztalataikat, segítségüket. Cikkünk keretében azért foglal- mintegy to- í koztunk részletesebben a Csilla­gászat Szarvasi Baráti Körének megszületésével és működésével, mert „vidéki viszonylatban” nem­csak megyénkben, de országosan is a szarvasi az, amely gyors meg­alakulás, szervezettség és tervsze­rű munkaprogram-összeállítás dolgában az elsők közt mutatott példát hasonló kezdeményezések­hez. —Üj— Zsadányi „Ki mit tud?” megyénk nevezetességeiről A zsadányi területi KlSZ-szer- vezet célul tűzte ki, hogy minden hasznos és szórakoztató kulturális lehetőséget megragad az ifjúsági klubélet tartalmassá és vonzóvá tételére. Legutóbb például a köz­ismert Ki, mit tud? címmel vetél­kedőt tartottak, melynek — az eddigiekkel szemben — az volt az érdekessége, hogy a főleg törté­nelmi és irodalmi kérdések témá­ja nem általános, hanem Békés megyei vonatkozású volt. Ily mó­don mind a „versenyzők” mind pedig a közönség még alaposabb ismerőjévé vált megyénk történe­tének, nevezetességeinek, irodal­mi életének. A műsorösszeállítást és szervezést a KISZ és az általá­nos iskola tantestülete közösen végezték. A játékvezetést is kö­zösen bonyolították le. A zsűri­ben pedig az említett szerv és tes­tület képviselőin kívül helyet foglalt a helyi nőtanács elnöke ie. A vetélkedő műsorának szórakoz­tató részéhez a zenét a területi KISZ-szervezet saját zenekara szolgáltatta. A november 21-én megtartott rendezvényen a százfőnyi hallga­tóság előtt 32 fiatal bizonyította be feleleteivel, hogy alapos isme­rője szűkebib hazája, Békés megye kulturális életének és történelmi vonatkozásainak. Jó felkészülé­sükért, talpraesett válaszaikért a zsűri valamennyiüket jutalmazta. A községi tanács is szívén viselte a rendezvény sorsét oly módon, hogy a felmerült költségekhez hozzájárult —hő— Karácsonyi rejtvénypályázat — Harminc forduló harminc nap alatt — Első díi: egy db Vénusz porszívó — Eredményhirdetés a karácsonyi számunkban Tizenegyedik kérdésünk: Ismertesse a három legfontosabb -biztonsági színjeiét! (A válasz megtalálható a Magyar Szabvány 17066—58 számában ) Karácsonyi rejtvénypályázat 11. 1965. november 26. szelvén/

Next

/
Thumbnails
Contents