Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-25 / 278. szám

1965. november 25. 4 Csütörtök Partin unka a dévaráojai Lenin Tsz-ben Tudósítás egy megbeszélésről Eqy évé egyesült a Gá- küldték. Amikor visszajött, nem j bői tizenegy beszervezése ugyan­& takarékossági napok mérllege Október 30 és november 10 kö- | takarékossági napoknak a Szarva­kor Áron Tsz-szel a dévaványai Lenin Tsz. Jelenleg a nyugdíja­sokkal együtt 258 tagja van, a kö­zös munkában 711-en vesznek részt Földterülete meghaladja a tízezer holdat, a vagyona pedig el­éri a 40 millió forintot­A községi pártbizottság nemrég brigádvizsgálatot tartott, hogy megállapítsa: hogyan segítik elő a kommunisták - a tsz fejlődését, erősítését, milyen a pártalapszer­vezet gazdasági szervező és irá­nyító tevékenysége. A vizsgálat eredményét tartal­mazó beszámoló jelentés, melyet a községi párt-végrehajtóbizott- sáíg megvitatott, többek között megállapítja,, hogy a két nagy ter­melőszövetkezet egyesülése — ami nem volt zökkenőmentes — sike­resen megoldódott, amiben a párt- a lapszervezet hatékonyain közre­működött. A pártvezetőség a Párt­tagokat és a tömegszervezeteket is mozgósítani tudta, hogy a tsz- gazdák, a különböző kérdésekben közös véleményt alakítsanak ki. A tsz tekintélye az idén tovább erősödött, amit az is bizonyít, ■hogy 97-en kérték a felvételüket és mindössze 35-en léptek ki, kö­zülük is többen csak azért, mert más helyre költöztek. A belépők­kel jelentősen csökkent az átlag­életkor. A betakarítás és a vetés ered­ményes volt. A családtagok kö­zül sokan részt vettek a közös munkában, amit a helyesen kia­lakított premizálási módszer elő­segített. A pártcsoportok havon­ta értekezletet tartanak, mely­re meghívják a pártonkívülieket is, akiknek a javaslatait meghall­gatják, a termelésben hasznosít­kerülhetett mindjárt a szerelő-1 csak a kommunisták felvilágosító műhelybe, ezért elment a tsz-ből. \ munkájának az eredménye. Így a 34 tagú, korábban jól mű- i j0 a tömegszervezetekkel való ködő KISZ-szervezet jelenleg nem kapcsolat, helyes lenne azonban, működik jól, mert nincs aki irá- ■ ha a pártvezotőség a jövőben nyítsa. A vb tagjai egyöntetűen rendszeresen beszámoltatná azo- olyan álláspontra helyezkedtek kát a kommunistákat, akik egy- hogy semmilyen funkció betöltése egy reszortot betöltenek, nem járhat előnnyel. Helyes' a községi párt-végrehajtóbi- azonban, ha a KISZ-titkárt is a j zottság megállapította, hogy a képzettségének és rátermettségé­nek megfelelő beosztásba helye­zik, egyúttal pedig időt is bizto- | sítanak a munkájához. Javasol­ta a végrehajtó bizottság, hogy a I fiatalok mielőbb válasszanak KISZ-titíkárt, mégpedig azok ko- j zül, akiket arra a pártveze tőség is alkalmasnak tart. Az idén két brigád tűz­te célul a szocialista cím elnyelé­sét. Ennek kezdeményezője a pártalapszervezet volt, amely se­gítséget is nyújt ahhoz, ;.hogy a törekvés megvalósuljon. A párt­tagok dicséretére szolgál, hogy élenjárnak a munkában és példa­mutatók a magatartásukban is. A brigádok gazdasági eredményét ugyan a kedvezőtlen időjárás csökkenti, de a községi vb helye­sen foglalt állást: a szocialista cím odaítélése nem tehető függővé az elemi károktól. Az e hónapban kezdődő párt­oktatásra harminccal többen je­lentkeztek a Lenin Lsz-ben, mint amennyi a tervezett létszám volt, így még egy oktatási csoport ala­kult. Persze, nem lesz könnyű munka után a tanfolyamra járni. Most az a fontos, hogy az oktatá­son mindenki részt vegyen. Igen jól foglalkozik a pártalap­szervezet a sajtóterjesztéssel. A Kossuth Könyvkiadó kiadásában megjelenő 96 pártfolyóiratból Dé- vaványán negyvenhatot a Lenin Tsz kap és negyvenhét Népújság­zött az ország minden részében a takarékosságról beszéltek az em­berek. Ezekben a napokban me­gyénkben is összefogtak a tár­sadalmi szervek és a takarékosság egyéni hívei a takarékos embe­rek táborának növeléséért. E moz­galom terebélyesítése megyénk községeiben és falvaiban elsősor­ban takarékszövetkezeteinkre há­rult. A takarékossági napok sikeréért szövetkezeteink dolgozói jól ér­veltek a lakosság körében. Min­den lehetőséget megragadtak e gazdasági vezetők szorosan : mozgajom ismertetésére, népsze- együtlműködnek a partalapszer- j rüsitésére október 30-án, a Világ vezettek A kommunistáknak te- Takarékossági Nap alkalmából, a Idhitélyük van a dévaványai Le- megye minden tákarékszövetkeze- nin Tsz-ben és eredményesen töl- | tőben mintha ügyfélszolgálatot tik he azt a szerepet, ami a gaz- tartottak, s ügyfeleiknek üdvözlő dasági szervező, irányító és el- kártyával, több helyen virággal lenőrző munkáiban rájuk hárul, kedveskedtek. Pásztor Béla | Kiemelkedő eseménye volt a Út év alatt 767 000 hold gyengén termő talajt javítottak meg A Földművelésügyi Minisztéri- umNövénytermesztési Főigazgató­ságán összegezték a második öt­éves terv időszakában végzett talaj javítási munkák eredmé­nyeit. A hosszú ideig ható kémiai talajjavítások révén a búza hol­danként! termésátlaga 2—4, az őszi árpáé 2—5, kukoricáé 5—15, a cukorrépáé 25—100 mázsával növekszik, az évelő hereszénák hozamtöbblete pedig átlagosan 5—20 mázsa. A szikes talajok ja­vításánál holdanként átlagban 3,83 mázsa, a savanyú talajok­nál 3,65 mázsa keményítőérték­többlet jelentkezett. Az ötvenes évek végén a me­zőgazdaság művelés alatt álló te­rületének még 40,8 százaléka szo­rult javításra. Azóta egyre nö­vekvő évi adagoíkban javították a terméketlen homokot, a szikese­ket, illetve a terméketlen sava­nyú erdei talajokat. Az idei előirányzat kereken 200 000 hóid J volt, s ebből december 31-ig való­színűleg 180 060 holdon fejezik he a munkákat. A második ötéves terv idősza­kában a tervezett 800 000 kataszt- rális holdból kereken 767 000 hol­dat javítottak meg, ami 98 száza­lékos teljesítést jelent. A harma­dik ötéves terv előirányzatai sze­rint kereken egymillió katasztrá- lis hold gyengén termő talajt ja­vítanak meg. Ebből 750 000 jut a savanyú talajokra, 170 000 hold a szikesekre, 80 000 hold pedig a fu­tóhomokos Duna—Tisza közi, il­letve alföldi tájakra. son rendezett takarékossági an­két. A hallgatóság előtt Nun Mi­hály elvtárs, a MÉSZÖV igazga­tóságának elnökhelyettese méltat­ta a takarékossági mozgalom je­lentőségét. Ünnepi beszédét kö­vetően a helyi takarékszövetkezet megajándékozta azokat a gazdasá­gi vezetőket, akik elősegítették a szövetkezet munkáját. Az okányi takarékszövetkezet a helyi adottságoknak megfelelően szintén ötletes rendezvényen pro­pagálta a takarékosságot. Nagy si­kerű szellemi vetélkedőt rende­zett. A vetélkedő kérdéseire adott feleletek jól tájékoztatták a je­lenlevőket a takarékbetéttel kap­csolatos tudnivalókról és a taka­rékszövetkezet munkájáról. A fiatalok műsorában takarékosság­ra nevelő jelenetek szerepeltek. Majd a nagy sikerű lottó-tombolá­nak drukkolt a több mint 250 fő­nyi közönség. Ugyanis a főnyere­mény a helyi termelőszövetkezet ajándékaként egy húszkilós sze­rencsemalac és egy 50 forintos be­tétkönyv volt. Helyes példáját láttuk Eleken is a szövetkezeti összefogásnak, ahol a takarékossági napok alkal­mával divatbemutatóval egybekö­tött, nagy sikci lottóbált rendez­tek. A földműveszövetkezet és a takarékszövetkezet közös rendez­vényén jól összeillett a divatbe­mutató a takarékszövetkezet szer­vező munkájával, a könyvtom­bola a lottó-tombolával. Műsoros rendezvénnyel és lottó­bállal kedveskedett a vésztői ta­karékszövetkezet is a község la­kosságának, ahol szintén nagy si­kerrel szerepelt a Gyulai Er Kel Ferenc Művészegyüttes. A lottó­tombola főszereplőjeként itt is „megjelent” a szerencsemalac. A rendezvényeken mintegy ezer- kétszázan vettek részt és több mint ezer lottószelvényt értékesí­tettek. Tóth Sándor. a MÉSZÖV munkatársa jálk. Törődnek a pártépítéssel is. Ebben az évben a pártalapszerve­zet 8 tagot és 5 tagjelöltet vett fel, ami Dévaványán követendő pél­dának tekinthető. Igen jól dolgo­zik a pártalapszervezet mellett működő aktívahálózat is. A községi páirt-végrehajtöbi- zottság részletesebben foglalko­zott a KISZ-szervezet munkájá­val. Trézing Ferenc, a tsz párt­titkára elmondta, hogy Patkós La­jost, a volt KISZ-titkárt öthó­napos motorszerelő tanfolyamra Klubestek a gyulai sző vetkezetekben Kedden este kezdődött meg az a klubest-sorozaf, melyet a gyulai termelőszövetkezeti klubokban rendez a város művelődésügyi osztálya. Az első napon a bicerei iskolában berendezett tsz-klubot avatták hangulatos műsorral, melyben Béres Ferenc, a Magyar Rádió és Televízió népdalénekese és Szalai József cimbalomművész szerepelt. Pénteken este 7 órakor a Vörös Csillag Termelőszövetke­zet klubjában kerül sor újabb műsoros estre, melyen szintén az említett két művész vesz részt. A bicerei iskolában megrende- ■fc klubavatón mintegy 120 tsz- ta# jelent meg. Elmélkedés 1. Valamit már elöljáróban tisz­tázni szeretnék. Arról van szó, hogy egyoldalúvá válik-e az az írás, melyben jószerével csak a hibák­ról beszél a szerző, csak a bürok­rácia nótája lesz elhúzva, és nem unos-untálán önti le az olvasót az elért sikerek kellemes nyugalmá­val? Ha nemcsak „tudatosít” meg­állás nélkül, hanem — nem túl­zás! — harcra is vezérel? (Persze „tudatosítani”, leltért készíteni szép és jó dolgokról ■ igencsak könnyű, és ez a történelem folya­mán „rázós” soha nem volt, vi­szont bírálni, a görcsös konzer­vativizmus vagy a még görcsösebb „megszokás nyugalma” ellen ten­ni, már nem olyan könnyű, és fő­ként nem veszélytelen.) Lehetne persze tovább tágítani a kört, a nagyobb sugárba esne például az is, hogy az olvasóra bízhatjuk-e a dolgok tanulságát megkeresni, hegy a cél, mit elérni akarunk, feltétlein megköveteli-e a szerző­től azt, hogy esophusi tanmesét kerekítsen életünk néhány visszás jelenségéről? Ha a közvéleménykutalás mód­szerét alkalmaznánk, bizonyára eltérő válaszokat kapnánk, de, hogy zömmel a realitás lassan nél­külözhetetlen alapjáról értékelnénk a feltett kérdést, abban nem ké­ugyanarról telkedem. Meat mit is kell bizo­nyítani azon, hogy a fejlődés a hibák, a visszás dolgok, az ember­telenség, a bürokratizmus és ro­konsága legyőzéséből meríti fő energiáit; a lehetőségek teljes ki­használását a sikerek anyagi és lélektani ereje egyedül nem ins­pirálhatja annyira, mint az a ve­lünk született törekvés, mely az akadályok, a rossz legyőzésére ösztönöz bennünket. A megisme­rés rugója az emberi álhatatosság, az akarat, mely megvívni sem rest azzal, amit fejlődésgátlónak ta­lál; és ebben a folyamatban a si­lier, az eredmény ténye gyorsan újabb kiindulóponttá változik, a még magasabb szint ostromához. (Kell, hogy azzá váljék!) Tehát — ha úgy tetszik — a kör ismét be­zárul: a konfliktusok magukban hordják a küzdelmet (hiszen ezt fejezik ki), a győzelem nyomán a sikert, az eredményeket is; a ku­darcok nyomán pedig az újrakez­dés ösztönzőjét, azt az energ'át mely az ember nagy tetteit ve­zérli. A sematizmus korszaka csak az eredményekről beszélt, csak ered­ményeket ismert, szinte önmaguk­ból, harc nélkül született mun ka - sikereket. Aztán jött az ellen-se­matizmus, és csak hibákat látott és csak hibákat ismert, átesett a ló túlsó oldalára. Most tanulunk „a nyeregben ülni”, és nem rán­gatni a kantárt, hanem nyugodt bizalommal felmérni jelenünket, tervezni jövőnket. Nem könnyű dolog ez. Hol le­esünk, hol felülünk „a lóra”, so­kan a „magas lóra” is, és nem veszik észre, hogy tulajdonképpen megint átestek valamelyik oldal­ra. Velük kell hadakozni például. Értük is, meg velük is. Ellenükre, hogy érthetőbb legyen a dolog, azért, hogy haladjunk, mert nem lehet megállás. Aki megáll, az önmaga ellensége. Tehát engedtessék meg a szer­zőnek, hogy elmondja egy-két ha­dakozását, melyeket saját magá­val is vívott vagy vív, miközben azt szeretné: bárcsak rátapintana a lényegre, a legfontosabb követ­keztetésre. 2. Lassan egészen várossá váló községünkben jártam a napokban. A nevét jelképező szarvas-szobor büszkén, egyenes tartással áll a gazdag történelmi múlt jelképe, a TeSisedik-fa mögött. Szemben a régi kultúrház épülettömbje udva­rán —olyan, akár egy melléképület — három kis szobában a járási t!) könyvtár, összes alapterülete 110 négyzetméter. A kölcsönző meny- nyezetén újság-ívnyi terjedelem­ben leszakadt a vakolat, a raktár­ban edényeket kerülget a vendég, azokba csöpög az eső. A kisebbik szoba egyik sarkad; az iroda, má­sik sarka (!) az ifjúsági „könyv­tár”, harmadik sarkad) az „olva­sóterem”. Ezt láttam, arrikor beléptem a járás egyik elsőrendű fontosságú kulturális intézményébe. Ügy van — hallom az ellenvetéseket — a kép így torzít. Mert van itt más is; 2 év alatt 7524 kötettel gyara­podott a könyvállomány, most 20 ezer 876-nál tart. Az olvasómozga­lom fellendülőiben, különböző kul­turális rendezvényekhez munká­val, tanáccsal a könyvtáriak is hozzájárulnak. De több „ered­mény” aligha! Módszertani tevé­kenység? Hol? A járás területére ható irányító, példát adó munka? Ilyen körülmények között?! A járási tanács titkárával be­szélgetek. Építkezésekről, fejlő­désről, tervek megvalósulásáról, tervek válságáról. A sok milliós művelődési ház további építésére egyelőre senki sem gondolhat. (Le­het, hogy könnyű utólag „okos­nak” lenni, de azért megjegyzem; jó tanulság a szarvasi művelődési ház ügye arra, hogy anyagi fede­zetek bizonytalan biztosításával nem jó „több ütemben épülő” nagy fába vágni a fejszét. Egy ki­csit túlszámítottuk ebben a való­ságos igényeket. Talán jobb lett volna a „palota” helyett sok-sok szakköri szobával rendelkező, sze­rényebb kultúrházat építeni.) Az is igaz — visszatérte a Könyvtár­hoz —, hogy dőreség lenne annak nyomorúságos helyzetén azonnali változtatást követeim. Ha egyszer

Next

/
Thumbnails
Contents