Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-25 / 278. szám
1965. november 25. s Csütörtök Háromszáz kilométer filozopterekkel | Kik lesznek a jövő tudósai? — Meglestük a mai diákokat: „Egy egész kis világ jött össze két napra, hogy háromszáz kilométeren keresztül a Mátrában „megfejtse” az ifjúság legfőbb problémáit autóbusz-társasutazás keretében...” A szó szerint feljegyzett mondást a harminc ifjú filo- zopter egyike mondotta, akik nemrégen az Eötvös Lóránd Tudományegyetem filozófia-tanszékének s az egyetemi KISZ-szervezet segítségével vehettek részt tanulmányi kiránduláson. Talán ők azok, akik közül egyik-másik a jövő nagy tudósai közé kerül, s akik ä holnap fiataljait ismertetik meg azokkal az elméleti kérdésekkel, amelyekről ők maguk most autóbuszban és turista-menedékhelyeken, presszókban és hegymászás közben eleven vitákban fejtették ki gondolataikat. Hogy mik is érdeklik a filozófiában legkülönfélébb évfolyamok szerint járatos „tudós fiókákat”, arról szól riportunk. Virsli, mint az önmagától elidegenedett krinolin... Minden bizonnyal ez a megállapítás váltotta ki a legviharosabb lelkesedést a buszba zsúfolt „dühöngő ifjúságból”. Mindjárt utazásuk első felében bizonyították viccmesélési versenyükben, hogy méltán legendás a bölcsészek humora. Nyíri Kristóf, aki a filozófia mellett az elméleti matematikusok tudományát is tanulja, az „ellentmondásos” virsliről tett megállapításával nyerte meg a viccmesélök versenyét. A havas tájak, a hevesi dombok szinte észrevétlenül rohantak el a busz ablakain kívül, odabent mindent feledtető témák kerültek napirendre már az utazás első napján. Vélemények és vitaérvek záporoztak gazdasági mechanizmusokról, a KISZ feladatairól és a néprétegek szociológiájáról. Nagyrédön, az országos hírű Szőlősként Tsz-ben, ahol a termelőszövetkezet vezetői látták vendégül az útközben néhány órára megpihenő társaságot, kiderült: nincs olyan mezőgazdasági probléma, ami ne érdekelne valakit a 20—24 évesek közül. Mi az a szövetkezeti demokrácia? Milyen a tsz-vezetők ideológiai felkészültsége? Mi a jó munkaszervezés titka? Kik vesznek részt a falun folyó szervezett pártoktatásban? S lehetne sorolni a diákosan fogalmazott, de a filozoptereknek minden iránt érdeklődő kérdéseit. I A tudomány és a jósnő Gyöngyösön újabb megálló és újabb kalandok a fővárosból „kiröppentek” számára. A buszból kiszállókat idős cigányasszony fogadta a kisváros főtéréin — nem hivatalos üdvözlőként! — Megmondom a jövendőjét... Ifi urak, kisasszonyok, ne szalasz- szák el a jóslásomat... — hadarta nagy batyuját a hóba huppantva a cigányasszony. Nem lehetett nem rá figyelni. — Ha sejtené, kikkel van dolga... és mennyire értékeljük az o tudományát, a jóslást és kabaliszti'kát... — súgta egy fekete keretes szemüveggel tudós arcúvá formált lány. Félhangosan már mondta is, hogy már a XVI. században is akadtak, akik gúnyolták a tenyérjósokat, de torkán akadt a szó... Egy körszakállas íilozopter a tőle telhető legártatlanabb arccal elhúzódott a jósnővel. Kilenc forintról kettőre alkudta a tarifát, amiért megtudta, hogy egy lány régen titkos imádója, sőt nagy utazás előtt áll. Egy ármánykodó férfi is szóba került, de ennek nevét csak újabb öt forintért árulta volna el a gátlástalanul alkudozó cigányasszony, s a vékony- pénzű íilozopter, aki előtt valóban nagy utazás állt még a Mátrában, ebbe nem mehetett bele. Viszont két forintért olyan sztorihoz jutott, amit később teljes óra hosz- száig mesélt a társaságnak. Vita nemzetközi kérdésekről Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy nem sokkal a tenyérjóslás témája után, Mátrafüreden korunk legizgalmasabb kérdéseit bogozgatták diákjaink. A havas hegyek oldalában meghúzódó mát- rafüredi turistaházban, ahol éjszakára megszálltak, neves filozófus- I publicisták vezetésével ötórás vitában vettek részt. Nem, nem túlzás, teljes öt órán át volt miről beszélniük és tudtak is... Mert melyik fiatalt ne izgatná, hogy a különböző munkáspártoknak milyen a politikája, stratégiája, s milyen úton halad a fejlődés hazánkban, vagy hogy hová tart az emberiség a történelmet tekintve? Akik nem ismernek lehetetlent Örök diákmondás, hogy ha két bölcselkedő íilozopter találkozik, ott nincs többé egyetértés. Nos, itt sókan találkoztak és vitáztak, és még akik nem ismerték egymást, azok is , jó barátok lettek. Fáradhatatlanok voltak vitában, humorban, ötletadásban és minta szemináriumokon, az egyetemen az érvelésben, úgy most a közös kiránduláson sem ismertek lehetetlent. Erre meggyőző példaként elég annyit említeni, hogy a tudományok elszánt növendékei éjszaka, hóban, ónos esőben mászták meg a Kékestetőt, idegenvezető nélkül, s másnap még mindig nem voltak fáradtak. Nem adták fel vidám, minden iránt érdeklődő vitatkozó kedvüket. Ök is mai fiatalok! Wegroszta Sándor Kiállítás a mozihálózal fejlődéséről A napokban mutatták be Békéscsabán a Szabadság filmszínházban, majd Orosházán, a Partizán filmszínházban azt a kiállítást, mély megyénk mozihálózatának elmúlt 20 év alatti fejlődését tükrözi. A kiállítást mindkét városban több százan tékintették meg. ■ A megye térképe: hol vannak a mozik? Készlet a tartalmas kiállításról. Fotó: Demény 1966. májú* 20 — 31-ig Békéscsabai Ifjúsági Napok Elkészült a végleges programterv Mint már hírt adtunk róla ez évihez hasonlóan jövőre megrendezi a Békéscsabai Ifjúsági Napokat a KISZ városi bizottsága és a városi tanács. Az előkészítő bizottság legutóbb novemnem lehet, akkor nem lehet ok erre; de azt megjegyezni, hogy &z idők folyamán hogyan juthatott ilyen mélypontra, hogy egy valamiért ügyesen nyüzsgött, vagy abszolút problémamentesen is képes volt lantját pengetni. Túléltük és főleg az irodalom is mikori étkezde-konyhában legyen túlélte ezt az időszakot. Persze, csak helye az iskolváros Szarvason, ezt már nem szabad elhallgatni. Tudott, hogy az új művelődési ház „második ütemében” helyezték volna el a múzeummal együtt, melynek anyaga az ősztől tavaszig megközelíthetetlen Tes- sedik-tanyán van „elhelyezve’ (gyakorlatilag az emberektől évek talán, mit akarnak? óta teljesen elzárva), mint értesültünk erről. Tény, hogy a köznem lennénk emberek, h.a nem esnénk a másféle előjelű túlzásba: egyszerre az lett a divatos, hogy az író csak Móricz Zsigmondnál, esetleg Nagy Lajosnál kezdődik. Következésképpen: a megyében élő íróik, festők csak idézőjelbe tetettvén lehetnek azok, és egyálFelelcs népművelő tette a bizonyára elhamarkodott, mégis metgség vezetőinek nem mellékes a döbbentő kijelentést: „Tímár Má könyvtár ügye, és a múzeum ügye sem, és keresik a megoldást. Mégis sok jel figyelmeztet: nagyok az aránytalanságok Szarvason. Ötemeletes, Hittel felszerelt kollégium épül, közben a járási könyvtárban csöbröket, tologatnak az eső alá, és ócska téglasparhelton tárolják Shakespeare-t. Ezeken hadakozik az ember. Nem könnyű, valóban. Csak éppen nem-hadakozni, azt nem sza- • bad. Volt idő, amikor minden megye igyekezett kitermelni a „mi költőinket”, a„mi íróinkat, festőinket”. A rálicitálások korszakában Aztán nyilván az sem meglepő, hogy a „mi költőink, íróink, festőink stb.” közé jó sok oda nem való is befurakodott vagy bevitték oda. téval, Cseres Tiborral stb. rendezzenek író—olvasó-találkozót, azt fizetjük, de a megyeieket?” Bithez már csak az hiányzott, hogy: „Vannak-e egyáltalán, akik itt a békési tájon bontogatják tehetségüket, és kívánják elmondani mondanivalójukat? Ha vannak is, amatőrök, dilettánsok.” Ezzel sem könnyű hadakozni. Miért? Először: mert a kezdő művészt még az ág is húzza, és ha szűkebb hazájában szeretne megalapozott elismerést kivívni, ahhoz, még ma is prófétának kell lennie, pedig — köztudott —, hogy szűkebb hazájáiban-városában nehezen lesz azzá. Másodszor: mert eleve „sportszerűtlen” a szembeállítás a beérkezett írók és nem beérkezettek között, mindenesetre, aki mégis megkockáztatja ezt, kétes értékű, de biztos győzelmet arat. Harmadszor: mert ugyan kinek és kiknek kellene segíteni, ösztönözni ezen a tájon is a kezdő írót, festőt, szobrászt, mint a népművelőknek? És, ha nem teszik, kinek van „igaza”? (Csak egy példa: a Baranya megyei tanács évente magas kitüntetésben, ösztöndíjban részesíti az ott élő írók, költők, képzőművészek legjobb, jait. Ha mii el sem kezdjük ezt, ha megelégszünk a bizony-bizony formális és egy pár százas „kiosztásánál” többre igényt nem is tartó pályázatokkal, akkor hogyan szülessenek itt is kimagaslót produkáló művésizetk? Persze, a pályázat csak egy apróság a nagy egészben.) Van siker is, figyelmeztetem magam. Például a csabaiak „A mii időnk” című antológiája, mely a városi tanács vezetőinek nagyszerű támogatása nélkül meg sem jelenhetett volna. Hibáival, gyengeségeivel együtt tett volt ez a kötet tanács és írók részéről egyaránt. Az igazi az lenne, ha valami új bevezetésének mondhatnánk évek múltával. Bizonyos „magas lóra” ült emberi magatartást igyekeztem megvilágítani, olyat, amit le kell küzdeni önmagunkban, is, másokban is, hogy tovább haladhassunk. így van, hadakozni kell. Valamennyiünkért kell hadakozni. De hát: miféle más életet kívánnánk magunknak?! Sass Ervin az bér 19-én tartott ülést, s ezen is megtárgyalták a jövő évi ifjúsági napok végleges programját. Eszerint az idei háromnapos rendezvénysorozatot 11 naposra bővítik: 1966. május 20-tól 31-ig tart majd. Célja, hogy bemutassa a húszéves úttörőmozgalom eddig elért eredményeit, valamint, az ifjúsági mozgalom, a KISZ és a városban élő, különböző rétegekhez tartozó fiatalok életét, munkáját. A végleges programterv a következő: Május 20-án, pénteken este megnyitó ünnepség lesz a Jókai Színházban, majd műsor következik. 21-én városi úttörőtalálkozót, úttörő- és kisdobosavatást tartanak és sor kerül a kulturális szemle legjobbjainak megyei dísz- bemutatójára. Ugyanezen a napon tudományos konferenciát rendeznek fiatal orvosok és gyógyszerészek részére, szakköri kiállítást nyitnak meg az úttörőházban, s „1966 nyári divatja” címmel műsoros divatbemutatóra kerül sor. Az eseménysorozat harmadik napján mintegy ezer úttörő vív számcsatát, „Ifjúság 1966” címmel fotókiállítást nyitnak meg a Fegyveres Erők Klubjában, s „Ritmus és ifjúság” címmel megyénkben tánczenekarok tartanak bemutatót. Május 23-án ankétat szerveznek mezőgazdaságban dolgozó fiatalok részére, s terveznek egy műsoros estet is. A következő nap honvédelmi jellegű lesz, aminek színes programjáról a Fegyveres Erők Klubja és az MHS gondoskodik. Lányok és fiatal- asszonyok napját tartanak május Munkásfiatalok napját rendez nek május 27-én, pénteken. Többek között pályaválasztási tanácsadás, szakmai filmek bemutatója, és szakmai viták is szerepelnek a programban. Ezen a napon délután a húszéves úttörőmozgalom fejlődését szemléltető úttörőmúzeum nyílik. A május 28-i, szombati program keretében a „Májusi randevú” című vidám, zenés műsorban öntevékeny művészeti csoportokon kívül több fővárosi művész is fellép. Ezen az estén bált rendeznek a KISZ-táborban. Sportműsorok és gyermeknapi rendezvények teszik majd színessé május 29-ét, 30-ára pedig meghívják az Ifjúsági Magazin szerkesztőségének néhány tagját. A Békéscsabai Ifjúsági Napokat — amit jövőre másodszor rendeznek meg — május 31-én az ifjúsági jazz-klub műsoros estjével fejezik majd be. v. z. Előadás Békéscsabád a német kérdésről November 23-án Békéscsabán látogatott Karl Blöcher, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának alosztályvezetője. Délelőtt a pártiskolán MSZMP- titkárok, tanácsi és tömegszervezeti vezetők, mintegy 150 főnyi hallgatósága előtt előadást tartott Az NDK nemzeti politikájának néhány kérdése címmel. Az előadás után számos kérdés hangzott al a két német állam kapcsolatát 25-én, majd máspap megyei úttö- j és az egységesítésre törekv# polirő négytusára kerül sor, és bemutatja műsorát a Thália Irodalmi Színpad. tikát illetően. Karl Blöcher elvtárs ezután a Konzervgyárba és a Kner Nyomdába látogatott.
