Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-23 / 276. szám
1965. november 23. 3 Kedd Igazság sztaniol nélkül A pusztaottlakai Egyetértés Tsz íöagronónuisa néhány héttel ezelőtt a búzavetés helyzetéről valótlan jelentést küldött a me- /ó kovács házi járási mezőgazda- sági osztályra. Ott nem gondoltak arra, hogy az adatok valótlanok, hiszen abban az időben a búzavetés optimális időszaka volt. Néhány hete azonban kitudódott a turpisságnál is súlyosabb tény: a hazugság. Az igazság elhallgatása, a felsőbb szervek megtévesztése — de még ennek szándéka is — idegen társadalmunktól. Az a manipuláció, amelyet a búza vetésében Pusztaottlakán tettek, lényegében a jövő évi kenyérellátás biztosítása dien történt. Száznál több család mindennapi kenyerét egyetlen ember hazugságra alapozta. A dolog kitudódott s a tény, amely annak idején a járástól a föagronó- mus munkájára áradt, dicstelenné vált. És most mi legyen? Pusztaottlakán a félrevezetés következtében még 260 holdon vetetten a búza. A mulasztás pótlására a járás gépeket irányított az Egyetértés Tsz-bc, ha az időjárás néhány munkára alkalmas napot ad, ez a fala jövőre sem marad kenyér nélkül. Mindezek után is azonban jogos a felelősség felvetése. A pusztaottlakai eset bekövetkezéséért elsősorban a főagronómus felelős. De felelős a környezet is, a szakigazgatás is, mert szövetkezeten és járáson belül talajt engedett, légkört nyújtott az őszinteség hiányának. Ez az igazság csupaszon, sztaniol nélkül. —sik. Rekonstrukció után a Sarkadi Kendergyárban s Az 1965-ben befejezett rekonstrukció után ismét megindult a termelés a Sarkadi Kendergyárban. Az osztályosában a félkész állapotban levő kendert Kiss Károlyné, Juhász Imréné, Török Sándor és Halász József né minőségileg osztályozzák. Kedvezményes beruházások Szeptember elején az Országos Tervhivatal új lehetőségről tájékoztatta a vállalatok felelős vezetőit, egyben arra szólította fel a szakembereiket, hogy a külkereskedelmi mérlegeit javító, gyorsain megvalósítható és várhatóan jól jövedelmező beruházásokra készítsenek javaslatokat. Felmerülhet a kérdés: hol van itt az új lehetőség? — hiszen az illetékesek a beruházás tervezést illetően eddig sem voltaik megfosztva attól, hogy jó elgondolásaikat beruházási javaslatokkal is kiegészítsék. Az új lehetőség nem abban rejlik, hogy most mód nyílott valami olyasmire, amit korábban nem lehetett volna megtenni; nevezetesen, az ésszerű javaslatok kidolgozására — hanem abban, hogy most a javaslatokat, függetlenül attól, hogy a tervidőszak mély szakaszában tartunk, érdemes kidolgozni és benyújtani, mert ha a javaslat jó és megalapozott, különösebb adminisztráció nélkül soron kívül folyósítják a beruházási költséget, s rövid idő alatt megkezdődhet a kivitelezés. Egyszóval, az új lehetőség lényege: szabad utat a fizetési mérleget javító beruházásoknak! A beruházások átfutási ideje a magyar népgazdaságban túlságosan hosszú. Évek tapasztalata ez, s ezen a megreformált beruházási kódex sem változtatott sokat. Sőt, az építőipar idei, koncentráltabb munkája sem. Ez utóbbitól azon- ba^i, ebben a tekintetben nem is várhattunk túl sok javulást, hiszen jelenleg a beruházások teiHonismereti ankét Békéscsabán A Hazafias Népfront Békés megyei Bizottsága és a megyei tanács művelődésügyi osztálya november 24-én, szerdán Békéscsabán a TIT-klubban honismereti megyei ankétot rendez. Az ankéten a járási népművelési felügyelők, több művelődési otthon igazgatója vesz részt, valamint a honismereti szakkörök vezetői, muzeológusok, történészek és a nemzetiségi szövetségek képviselői. Összesen mintegy 70—80 részvevő tanácskozik ezen az ankéten a honismereti munkáról, az ezzel kapcsolatos további feladatokról. jes átfutási idejének kte. 60—65 százalékát emészti fel az „adminisztráció”: a tervkészítés, a program összeállítása, a költségvetéskészítés, a különféle szerveknél az engedélyezés stb. Ez az arány az értékhatáron aluli, a tárcák hatáskörébe tartozó beruházásokra is jellemző. Pedig talán éppen a limiten aluli beruházásoknál okozza a legnagyobb anyagi veszteséget a hosszú átfutási idő, hiszen ezek többnyire kisebb gépek, termelőberendezések, amelyek — szemben a gyáróriásokkal, kombinátokkal, hatalmas üzemépületekkel, erőművekkel — nem perspektivikusan igazodnak a tudományos és technikai forradalomhoz, hanem éppen a piac gyorsan változó követelményeit hivatottak nyomon követni. Egy speciális új termék előállításához valamely új termelőberendezés üzembe állítása általában csak addig kifizetődő, amíg a készíthető új termék keresett cikk a világpiacon. Mivel pedig — úgy mondják a szakemberek — az új áru kelendőségi periódusa maximum négy év, nem mindegy, hogy egy új cikk előállitásához szükséges termelőberendezés beruházási ideje egy, másfél óv-e vagy esetleg két és fél, hároom év! Az OT szakemberei, amikor szeptemberben a vállalatokhoz fordultak voltaképp — ha jelenleg kísérletnek is tekintik akciójukat — a piaci igényekhez, és a gyors fejlődésihez rugalmasabban igazodó beruházási módszereket követtek. Kedvezményes beruházáshoz juthatnak ily módon a vállalatok, bár nem anyagiakban kapnak kedvezményt (pL korlátlan beruházási keretet), hanem időben. S, hogy ebben a kedvezményben az ipari vezetők meglátták a „fantáziát”, azt az bizonyítja, hogy szeptembertől októberig 260 javaslatot küldtek az OT-nak, s ebből 117 felélt meg teljesen a követelményeknek. Ezek kivitelezése január 1-én megkezdődik és egy-két év alatt be is fejeződik. Üzembe lépésükkel növelik az exportot vagy csökkentik az importot, vagyis gyarapítják a népgazdaság devizaalapját. Ebben á „szalbad utat a fizetési mérleget javító beruházásoknak” akcióban azonban kötelezettségek hárulnak — pró és kontra — az OT-ra is és a gyáraikra is. A tervhivatal kötelezettsége abból áll, hogy az elfogadott javaslatokat válóban gyorsan, felesleges adminisztrációtól mentesen indítsa a megvalósítás útjára, gondoskodva az anyagi fedezetről, a kivitelezési kapacitásról, vagy ha importgépről van szó, a szükséges devizáról. Az OT ennek a kötelezettségnek az elfogadott 117 javaslatnál teljes mértékben eleget tett. Az elfogadott javaslatokat kiemelt beruházási rangra emelte — ezzel az engedélyezés leegyszerűsítése mellett megkönnyítette a koordinációt is a beruházók számára az építőkkel, a gépgyártóikkal vagy ■—- adott esetben — a külkereskedőkkel. A beruházó jó felkészüléséhez is megadta a lehetőséget azzal, hogy számtalan más közhivatal és közmű kiiktatásával az engedély a javaslat elfogadása után néhány héttel már a beruházó kezében volt. Ez az új, gyorsított engedélyezési eljárás a gyárakra is kötelezettségeket ró. Az első kötelezettség talán éppen az, hogy éljenek ezzel az új lehetőséggel! A beruházások elbírálásának eddigi nehézkességével sok mindent lehetett indokolni, ez a nehézkesség azonban most — hogy divatos megfogalmazással éljek — a gazdasági mechanizmus oldaláról megszűnt A gazdasági mechanizmus itt, ezen a területen már haj. landó követni az újítóik, feltalálók, ötletes szakemberek „szárnyalását”. Ehhez azonban a „szárnyalás" mellett felelősségteljes, alapos elemzés, a nemzetközi piac és a technika nemzetközi színvonalának konkrét ismerete kell. Előrelátás és körültekintés. Éneikül a kedvezményes beruházás leglényegesebb momentuma — a gazdaságosság — sikkad él. A mozgékonyabb vállalatok most egy kis előnyt szereztek, hiszen az első 117 javaslat kivitelezésére január 1-én már sor kerül. Azóta több száz új javaslat érkezett már az OT-hoz, ezek elbírálása is hamarosan megtörténik, és az anyagi lehetőségekhez mérten rövidebb, hosszabb idő múltán az arra alkalmasak megvalósítása is elkezdődik. A javaslatoknak azonban nincs beküldési határidejük, mennyiségük, sőt, még az értékük sincs korlátozva — csak gazdaságosaik legyenek és hamar kivitelezhetek. A jó elgondolás — gyors érdemi döntésire számíthat és gyors megvalósításra is. ifj. Gerencsér Ferenc Galó Margit laboráns az ez évi kender szakítószilárdságát méri. A meglevő kendergyárak közül kevés helyen található bálázógép, melynek teljesítménye óránként 9 mázsa. Képünkön Nagy Sándor a kész bálát daruval emeli ki a gépből. Fotó: Kocziszky II megyei konferencia előkészítéséről tárgyall az MSZBT megyei elnöksége Mérföldkőhöz ért a Magyar-— Szovjet Baráti Társaság, az elmúlt öt évben végzett munkáról ad számot országszerte és megyénkben is az elkövetkező időkben. Békéscsabán december 15-én kerül sor a megyei konferencia megtartására, ahol az elnökség beszámol az eddig végzett munkáról és tájékoztatja az ankét részvevőit azokról az új feladatokról, melyek a jövőben az MSZBT előtt állnak. A megyei konferencia előkészítését november 27-én, szombaton beszéli meg az MSZBT megyei elnöksége.
