Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-21 / 275. szám

Nf5. november ZL 4 Vasárnap Nem feltétel nélkül! tótkomlósa és a kondorosa szövet­Húszmillió forint értékű könyv Nagy sikerrel zárult az őszi megyei könyvhetek első félideje Félidejéhez étkezett a falvak népfrontbizottságök és a nőtaná- kulturális életének nagy esemé­nye, a december 15-én záruló őszi Az utóbbi időben egyre több " szó esik a gazdasági szerve­ző munkáról, ennek demokratiz­musáról, centralizmusáról, az 1 i zemi önállóságiról, a helyi és a felsőbb társadalmi szervek adott esetben tett intézkedéseiről. A be­szélgetés helye hol hivatali helyi­ség, hol az' élet valamely kisebb közösségének otthona. A légkör olyan, hogy társadalmi célkitűzé­sünk valóra váltásáról, az akadá- iyok leküzdéséről, az eredmények növeléséről bárki elmondhatja né­zetét. Azokkal, aijcik valamely do­logban bírálnak, nem veszünk össze, hiszen közös dolgaink utáni érdeklődésük végső soron azt je­lenti, hogy az emberek, embercso­portok munkás- és termelőszövet­kezeti kollektívák magukévá tet­ték a társadalom anyagi és kultu­rális felemel kedésére összeállított programot; Két évtized alatt kialakult egy olyan állami irányítás, gazdaság- vezetés, szervezés, melyre ha­zánk történetében még nem volt példa. Az állami irányítás a nép­gazdaság egészét indította el a- szocializmus útjára. Összességében öl töltötte be feladatát, hiszen országosan az ipar termelése i öbbszöröse a háború előttinek, de növekedett a mezőgazdasági ter­melés színvonala is. lyíegyénkben is kedvező a fej­' * lödéi, bár az örömbe a hoz­záértés hiánya, a lelkiismeretlen­ég olykor ürömöt csöppent Az eredményekről mégis elmondhat­juk, hogy Békés megye mezőgaz­daságával az ország egyik legfon­tosabb éléskamrája lett A ke­nyérgabona, a hízó sertés, a ba­romfi és a tejtermék felvásárlásá- naíkeredményéért nincs szégyellni- valónk. A szarvasmarha-hizlalás­ban és a zöldségtermesztésben azonban az előbbiekhez mérten sok méig a tennivaló. Azt mondtuk, hogy néhány cikk termesztésében megyei szinten impozánsak eredményeink. Ez így igaz. A szövetkezetek egy részé- íren jól szervezik at termelést, messzemenően figyelembe veszik az ország sajátos helyzetéit. Ennek következtében lépést tartanak a társadalom igényeivel, keresik az előbbrelőpás gazdasági lehetősé­geit, hogy a nép anyagi léte az eddiginél is biztonságosabb le­gyen. Az ilyen szövetkezetek ve­zetői, gazdái átérzik, s tudják, hogy a népgazdasági érdek szol­gálata elválaszthatatlan az üzem érdekétől, amellett, hogy a végzett munka arányában a kö­zösségnek anyagi hasznot jelent a lánsadaltni ügy. Az újfcígyósi Aranykalász, a zsadányi Búzaka­lász, a'békésszemtandrási Rákóczi, a medgyesbodzásd Egyetértés, a kezetek, valamint a többiek azért váltak erős, gazdaságilag jól meg­alapozott üzemekké, mert lépést tartottak a gazdasági irányítás­sal, a vezetés következetesen szol­gálta és felelősséggel váltotta va­lóra a szövetkezetbe tömörült em­berek akaratát. A jó eredmények azonban még nem kaptak szállást mindenhol. W annak gazdaságok, melyek a mások által kitaposott úttól elgaloppíroztálk magukat A kö­zösség boldogulását egyéni, úgyne­vezett maszek utakon keresgélik. Az ilyen szövetkezetek többségé­ben nem a szélsőséges időjárás okozza a legsúlyosabb bajt, hanem a gazdasági kalandorkodás, a bi­zalom megszegése, a felelősség áthárítása. Ezek azok a dolgok többek között, melyek emberi hanyagságból, a hozzáértés hiá­nyából, elfogadhatatlan magyaráz- gatással milliókat emelnek ki a társadalom, vagyis mindannyiunk zsebéből. Ez nyugtalanítja az em­bereket, akiket végső soron erőt­lenségre kényszerít néhány erőt­len, a bizalommal visszaélt tsz­vezető. Igen, erről is beszélni kell, hiszen a több éven át ered­ménytelenséggel dolgozó szövetke­zeti gazdaságokban is egyszer el kell jutni a felelősség konzekven- ciális felvetéséig! A mi társadal­munk nem áldozhatja millióit néhány ember hanyagságának pótlására! Felelőtlennek bizonyult emberek miatt egyetlen szövetke­zetben sem rekedhet meg a ter­melés fejlesztése, noha köztudott, hogy a legszükségesebb anyagi ja­vak a szövetkezetek rendelkezésé­re állnak. Az állam évről évre a mi me­gyénkben is milliókat költ a mér­leghiány pótlására, pedig a gyen­ge szövetkezetekben is mehetné­nek a dolgok kicsit jobban. Ehhez azonban a szövetkezeti vezetőknek és az államhatalom, valamint a politikai élet helyi szerveinek job­ban össze kellene hangolniuk a munkát. Volt rá példa, hogy egyes szövetkezeti vezetők a dotáció megszerzéséig a csillagos ég be- meszelését is vállalták. Az intézke­dési terv megvalósítása közben azonban a minimális gazdasági feladatokról is megfeledkeztek. Amikor a szakigazgatás emiatt fe­lelősségire vonást sürgetett, a fele­lősökért mentőakció indult. Nem véletlen tehát, hogy némelyik tsz- ben mérleghiányig esett a munka intenzitása, s hogy egynémelyik gazdaságban valóságos sportot űz­tek az államai dotáció megszerzé­séből. Helyesebb lett volna a szö­vetkezet anyagi helyzetének ala­pos tanulmányozása, s a bevételi hiány társadalmi pótlása helyett a szakigazgatás javaslatainak mérlegelése, megvalósítása. Az utóbbi hetekben több szö- " vetkezeti' vezető felvetette, hogy a járási és a városi szak- igazgatás munkastílusában válto­zás van. Egy-egy ügyben határo­zott és következetes a mezőgazda- sági osztály. Ez nincs ínyére azoknak, akik abban a tévhitben élnek, miszerint a gazdasági erő­södés bekövetkezhet akkor is, ha­csak beszélnek a mit kell tenni- ről. A gazdasági önállóság címén több helyen nem engednek bele­szólást tanács formájában sem a szövetkezet dolgaiba. Ugyanakkor az elhibázott lépésekkel járó gaz­dasági hátrány megszüntetésére dotációt kérnek. Egy dolgot nem árt nyíltan felvetni: balga az a lélek, amelyik abban a hitben él, hogy az állam a társadalom erő­forrásait feltétel nélkül adja. A szocialista gazdaság nem érzel­mekre, hanem termelési eredmé­nyekre ép>ül. Ahhoz, hogy a társa­dalom célkitűzését valóra váltsuk, szükség van minden ember jó, eredményes munkájára. A gyenge termelőszövetkezeteket csakis a termelékeny munka teheti gaz­daggá, az erőseket pedig még szi­lárdabbá. Hogy ez az állapot mi­nél hamarább általános legyen, ahhoz az szükséges, hogy a mi gazdaságszervező és irányító me. chanizmusunk a korábbinál na­gyobb következetességet tanúsít­son! A kondorosi Dolgozók Termelő- szövetkezetben a november 19-én megtartott igazgatósági ülésen a nőbizottság munkájáról számolt be Major Andrásné nőtitkár. A beszámolóban többek között el­mondotta, hogy a termelőszövet­kezet vezetősége mindenben se­gíti a nőbizottság munkáját, és ha különböző kérésekkel fordulnak a vezetőséghez, igyekszik a lehető­ségekhez mérten megoldani. A szövetkezet nőbizottságának ve­zetőségét nemrég választották meg és új tagokkal frissítették fel. Az élmúlt évekhez hasonlóan az idén is megszervezik az asz- szonyok művelődési körét, me­lyen általában 45—50 asszony szokott részt venni. Beszámolt a Vezelöképző és kézimunka taníoiyamot szervez a nőianács Békéscsabán Békéscsabán a nőtanács kerü­leti aktívái már megkezdték a különböző tanfolyamok, szakkö­rök szervezését. November 22-én, hétfőn este 6 órakor tartják meg az I. kerületi nőtanács helyiségé­ben a vezetőképző tanfolyam első előadását. Ezt minden kerületben megtartják. Ezenkívül, szintén november 22-én, hétfőn este kez­dődik a VI. kerületben a nőtanács szervezésében a kézimunka-tanfo­lyam. Az utóbbi különösen nép- szerü az asszonyok körében, mi­vel szebbnél szebb mintákat ta­nulnak, ismernek meg a szakköri foglalkozásokon és az itt készült kézimunkákból minden évben kiállítást is rendeznek. megyei könyvhetek. A SZŐ VOSZ időközbeni felmérései szerint az érdeklődés és az eredmény min­den eddigit felülmúl, s ez — mint rámutattak — elsősorban annak köszönhető, hogy az idén a íöid- művesszövetkezetek mellett a társadalmi és tömegszervezeték, valamint a tanácsok is na­gyon széles körűen és ak­tívan veszik ki részüket a könyvhetek eseményeinek szerve­zéséből, sőt magából a könyváru­sításból is. A földművesszövetke­zeti választott szervek vezetői, a Megyénkben már megkezdő­dött az 1966 január és februárjá­ban lezajló vöröskereszites vezető­ségválasztó taggyűlések előkészí­tése. A szarvasi járásban Demeter András, a Vöröskereszt járási titkára folyamatosan felkeresi a községek vezetőit, a vöröskeresz­tes titkárokat és tájékoztatja őket a tennivalókról. Ezenkívül ér­tekezleteket is tartanak a járás­ban, s ezeken megbeszélik a tag­gyűlések megszervezésével kap­nöbizottság titkára arról is, hogy a Vöröskereszt-szervezet tagjai­val, valamint a szociális bizott­sággal karöltve hogyan szervezték meg az öregek napját, mely igen jól sikerüt, s mintegy 500-an vet­tek részt ezen. A nőbizottság és a Vöröskereszt aktívái közösen felkeresik a tsz idős tagjait és a betegeket, elbe­szélgetnek gondjaikról, bajaikról és segítséget nyújtanak azok or­voslásában. Nagy gondot fordíta­nak a különböző előadások meg­tartására is, melyekhez szintén sok segítséget kapnak. Tavaly szép számmal vettek részt a nők a csők aktivistái a kiszistak es az úttörők közreműködésével már ez ideig sok száz községben ren­deztek házról házra árusítást. Az akció során sok, a könyvterjesz- tés szempontjából még mindig „fehér foltnak” számító faluba jutott el a könyv. Az eredeti programban tervezett 250 író—ol­vasó-találkozóból máris mintegy kétszázat tartottak meg. Az idei őszi megyei könyvhetek forgalma a várt 20 millió forin­tot lényegében már , félidőre elér­te, s a december 15-i bezárásáig valószínűleg számottevően' meg­haladja a tervezett szintet. csolatoa tennivalókat. Ezt a mun­kát segíti a járási tanács is. A termelőszövetkezetek elnökeinek nemrég megtartott járási értekez­letén is szó volt a taggyűlések szervezéséről, a szövetkezetekben működő Vöröskereszt-szervezetek munkájáról. A tsz-ek többségé­ben az előkészítés időszakában a termelőszövetkezetek igazgatósági ülésein a vöröskeresztes titkárok beszámolnak az élmúlt időben végzett munkáról. pártoktatásban s az idén is töb­ben jelentkeztek. A szövetkezetben nemcsak úgy érvényesül a nők megbecsülése, hogy biztosítják a nekik megfele­lő munkakört, valamint különbö­ző szociális juttatásokban része­sítik őket — biztosítják a szülési szabadságot, és egyéb kedvezmé­nyeket —, hanem úgy is, hogy részt vesznek a tsz vezetésében és irányításában. Az igazgatóságban ketten, a szociális bizottságban szintén ketten, a fegyelmi bizott­ságban és a pártvezetőségben egy-egy asszony képviseli a szö­vetkezet nőtagjait. ŐSTERMELŐK! KERTÉSZETEK! TERMELŐSZÖVETKEZETEK! Hanyag csővázas fóliaágyak BESZEREZHETŐK A GYULA ÉS VIDÉKE KÖRZETI FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZET 11. SZ. VASBOLTJÁBAN, GYULA, VÁ­ROSHÁZ U. 11. SZÁM ALATT. 25x3 termelőfelületre 1423,— forint 25x2 termelőfelületre 1231,— forint 12x3 termelőfelületre 775,— forint. Részletes felvilágosítást méretekben és árakban a vas- . bolt vezetője ad. Megrendeléseket az előjegyzések sor- "rendjében szállítjuk. FELHÍVÁS! A HÁZADŐ ÉS A LAKÁSHELYREÁLLÍTÁSI HOZ­ZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSA VÉGETT a háztulajdonosok (HASZONÉLVEZŐK, BIRTOKOSOK) 1965. NOVEMBER HÓ 30-IG házadóbevallást kötelesek adni AZOKRÓL AZ ÉPÜLETEKRŐL (épületrészekről, toldaléképítkezésekről): a. amelyeket (egészben vagy részben) 1965. évben vettek használatba, vagy tu­lajdonba (birtokba); b. amelyeknél a tulajdonos (birtokos, ha­szonélvező), illetőleg a bérlő személyében, a bérjövedelem összegében, valamint a házadót és a lakáshelyreállítási hozzájá­rulást érintő bármely vonatkozásban a leg­utóbb benyújtott házadóbevallás adataihoz képest változás következett be. Békéscsaba, 1965, november hó. MEGYEI TANÁCS V. B. PÉNZÜGYI OSZTÁLYA 530 Dupsi Károly Ahol érvényesül a nők megbecsülése Készülnek a Vöröskereszt vezetőségválasztó gyűlésekre a szarvasi járásban

Next

/
Thumbnails
Contents