Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-17 / 271. szám
UH>5. november 17. 4 Szerda Tapasztalatok - hasznos tanulságokkal A mezőkovácsházi járásban lezajlott párt taggyűlésekről, az elhangzott vitákról és tapasztalatokról beszélgettünk Vincze János elvtárssal, az MSZMP járási bizottságának osztályvezetőjével, és Valaczkai Mihállyal, a községi pártbizottság titkárával. — Mindenekelőtt azt kell elmondanunk, hogy a járásban megtartott taggyűléseken igen jó volt az aktivitás — mondotta Vincze elvtárs. — A gyűléseken általában sokan megjelentek. A Dombegyházi Állami Gazdaságban például kivétel nélkül minden párttag részt vett. Ezenkívül kiemelkedő volt a részvétel Mezőko- vácsháza alapszervezeteiben, különösen az Űj Alkotmány Tsz-ben, Battonyán, Végegyházán és Mezőhegyesen. A vitában közel kétszázan szólaltak fel és sok érdekes témáiról volt szó. Többen azt hitték, hogy ha már ideológiai dolgokról beszélünk, ott valami rendkívülien nagy, elvont elméleti kérdéseket tárgyalunk. Amikor pedig kiderült, hogy nagyon is közel vannak ezek a témák mindennapi életünkhöz, akkor egyre többen elmondták véleményüket, tapasztalataikat, javaslataikat. Általános vélemény volt, hogy a tagság érzi a tanulás szükségességét, jelentőségét. A szakmai, politikai nevelés elengedhetetlenül Eddig 22 újítást nyújtottak be a békéscsabai István-malom dolgozói fontos, mert csak így tudunk lépést tartani a fejlődéssel. A medgyesbodzási Egyletértés Termelőszövetkezet taggyűlésén ezt így fogalmazta meg az egyik felszólaló: — Nekünk, párttagoknak, elsősorban önmagunkat kell tovább- képezni. A párttagoknak soha nem volt könnyű dolguk, mert mindig sok a tennivaló. De nem szabad elfelejtenünk, hogy a tömegek nevelésére csak akkor leszünk képesek, ha tanulunk és erre mindenkor időt szakítunk. — Mivel a járás főleg mezőgazdasági jellegű, érthető, hogy az embereket a parasztság helyzete, a még fennálló rétegződés, szövetségi politikánk foglalkoztatja leginkább, s ebből láthatjuk, hogy itt van a legtöbb tennivaló — folytatta Vincze elvtárs. S példákkal illusztrálta, hogy általában milyen kérdések foglalkoztatják az embereket A megyében járt unkban-kel tünkben sokszor találkozunk mi is hasonló problémákkal. A mezőkovácsházi járásban megtartott gyűléseken többen a tsz-tagók nyugdíjügyét említették, mint az „egyik legégetőbb” kérdést. Szó volt a szociális juttatások különbségéről is a tsz-ta gokat és az üzíemii munkásokat illetően, de a legkirívóbb az volt, amikor az egyik felszólaló még mindig a „kulák, nem kulak” elmélet szellemében szólt hozzá. A hozzászólásokra többen is reagáltak és sikerült megmagyarázni a helytelen nézetek tarthatatlanságát. Szó volt a taggyűléseken a példa- mutatásról, a töibbtermelésről és | a termelékenység növeléséről is. Sokan megértették az ebből adó- j dó feladatokat, de viták is kialakultak. A kevermesi Lenin Tsz- ben az egyik felszólaló ezeket mondotta: — Hogyan harcoljak én, egyszerű tsz-tag a többlermelésért, amikor ott van az agronómus, a brigádvezető, ez az ő feladatuk, ök ismerik'a tervet és ellenőrzik a munkát is. Erre felállt Pápai Mihály és megmagyarázta, miért fontos többet termelni, a munkában helytállni és példát mutatni. Ezt okosan összekapcsolta a népgazdaság érdekével és az oszitálybarc kérdésével is. Sokan azt mondják, az idősebbek nagyon elmaradtak a fejlődéstől. Pápai Mihály idős, köztiszteletben álló, józan gondolkodású ember, aki világosan látja a fejlődést és a tanulás fontosságát. Példája bizonyítja: az idősek is lépést tudnak tartani, az évek során szerzett tapasztalataik viszont mérhetetlen kincsestárai a munkásmozgalomnak, a párt politikai nevelő munkájának. A taggyűlések tapasztalataiból kiindulva és a tanulságokat leszűrve az MSZMP mezőkovácsházi járási bizottsága tervezi, hogy a jövőben negyedévenként tartanak olyan taggyűléseket, amelyeken politikai elméleti kérdéseket tárgyalnak. Többek között olyan témákkal, mint az osztályharc fonnád, a párt szövetségi politikája, az egységes paraszti osztály kialakítása. Az ilyen megbeszélések szükségesek és hasznosak, s előbbre viszik a fejlődést. Kasnyik Judit Nincs lemaradás Dobozon, Szabadkígyóson, Telekgerendáson és Újkígyóson Ellenőrzik a határidőket a termelőszövetkezetek intézkedési terveiben A békéscsabai István-malom ok. tóber végén időarányosan nyolc vagonnal túlteljesítette az őrlési tervét. Az eredmény értékét növeli, hogy júliusban az új gabona őrlése a tervezettnél három nappal később kezdődött, ami akikor 70 vagon lemaradást okozott. A liszt minősége jó, az idei búza sikértartalma lényegesen magasabb a tavalyinál. A malom dolgozóinak a munkáját elősegíti több újítás alkalmazása. Ruszinka János például a korpaleadáshoz csúszdát készített, Fajó András pedig a csomagolt liszt célszerűbb rakodását oldotta meg. Az eddig benyújtott és elfogadott 22 újításból az idén tizenhatot vezettek, illetve vezetnek be, a többire a jövő év elején kerül sor. Az újítások előrelátható évtes gazdasági eredménye meghaladja majd a félmillió forintot. A Gyulai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága felhívta a figyelmét a községi tanácsoknak, hogy a termelőszövetkezetek intézkedési terveiben a határidők betartását ellenőrizzék. Jelentős lemaradás esetén pedig figyelmeztessék a szövetkezet vezetőségét, s erről értesítsék a járási tanács mezőgazdasági osztályát. A községi tanácsok ezt követően ilyen vonatkozásban ellenőrzik a tsz-eket. Egy-két községben még testületi ülésen is foglalkoztak az intézkedési terv végrehajtásának fontosságával. A legjobb eredményt a terv végrehajtásában Dobozon, Szabad- kígyóson, Telekgerendáson és Újkígyóson érték el. Lemaradás a járás három községében tapasztalható. Gyulaváriban és Kétegyhá- zán a terv végrehajtását az nehezíti meg, hogy a kenyérgabonának több mint 50 százalékát kukoricavetésű főidbe vetik és a szár le- takarítása eléggé nehézen halad. Lökösházán szervezési gondok akadályozzák a határidők betartását. A Központi Népi Ellenőrző Bizottság könnyűipari osztálya november 12-én Békéscsabán értekezletet tarlott, melyen a bútoripar fejlesztésével kapcsolatos országos vizsgálat tapasztalatait értékelték. Képünkön (jobbról balra) Lakatos György, a KNEB könnyűipari osziályvezetője, dr. Móra László Bács. Simándi Béla Békés, Kovács Pál és Ritter József Csongrád megyei társaSabni népi ellenőrök. Fotó: Kocziszky GAZDASÁGI FEJLÖDÉSÜNl V IDOSZ i Rl IK (ünjjjHnHHH::::: ERI ÍHÍn§:ÍÍÍ!!?!a!í:ÍÍí!Í DES ÍÍÍÍÍtiiííÍíÜHÍÍ!ii:::iiiÍ!Ü:l El 6. Gazdasági módszerek — adminisztratív módszerek A gazdaság irányítási rendszerének fejlesztése a szocialista országokban előtérbe helyezte, illetve helyezi az olyan közgazdasági kaitegórdák szerepét, mint a pénz, az ár, a hitel, a kamat, a nyereség, a bér stb. Ezeket a kategóriákat — összefoglaló néven — gazdasági emelőknek, gazdasági eszközöknek nevezzük. Az utasítások, rendeletek ugyanakkor a gazdaságirányítás adminisztratív módszerei. Magyarországon és az iparilag fejlett szocialista országokban most az irányítás gazdasági módszerei kerülnek előtérbe. Az. hogy milyen arányban alkalmazzák az adminisztratív és a gazdasági módszereket, ntem szubjektív elhatározáson múlik. Hazánkban is voilt olyan időszak, amikor a belső és a nemzetközi munkamegosztás alacsony színvonalon állt, a gazdasági káderek képzettsége és gyakorlati tapasztalata meglehetősen elégtelen volt, a rendelkezésre álló javak szűkösek voltak stb., és ezek a körülmények indokolták, a gazdaságirányításban az adminisztratív módszerek (elosztás, keretkiutalás, tervutasítások stb.) szélesebb körű alkalmazását. A fejlettség mai fokán a gazdasági kapcsolatok a korábbinál sokszorosan bonyolultabbak, a belső és a nemzetközi munkamegosztás elmélyült, a szükségletek differenciálódtak, a gazdasági káderek rendelkeznek az alapvető szak- képzettséggel és tapasztalattal. Ezért egyrészt nem is lehetséges többé mindent előírna, de nincs ds rá szükség. A bonyolult ágazati, sőt termékkapcsolatokat lehetetlen — és ma már felesleges is lenne — minden részletében adminisztratív módszerekkel szabályozni. Ennél hatékonyabb módszer a gazdasági eszközök alkalmazása. A jól megválasztott és „betájolt” gazdasági módszerek — például az árak, a kamatok stb. — messzemenően helyettesíthetik a részletekre kiterjedő adminisztratív előírásokat, sőt nélkülözhe' tővé teszik a pótlólagos informá- I eiókérést és ezáltal a döntések I „átfutási” idejét csökkenthetik, hatékonyságukat többszörösére növelhetik. Ai ösztönző ár például egyaránt érdekeltté teheti a termelőt és a felhasználót egy új termék termelésében és felhasználásában. Nem biztos, hogy ugyanez a hatás uta- sításos módszerrel is elérhető. Ha ez így van — márpedig így van —, akkor a termelő és a felhasználó is gondoskodik — a maga hatáskörében — azoknak a kooperációs kapcsolatoknak a kiépítéséről, amelyek az új termék előállítását és felhasználását biztosítják. Ezzel szemben nem valószínű, hogy a sokrétű kapcsolatokat utasításokkal rendezni lehet. A gazdasági eszközök ereje éppen abban rejlik, hogy az — embercsoportok — érdekeire apellál és ezért bizonyos — tudatosan irányított — „automatizmus” módjára hat. Ezzel szemben az adminisztratív módszerek feltételezik, hogy az irányító szervek újból és újból beavatkozzanak a gazdasági élet menetébe, ami elkerülhetetlenül a tervmutatók számának és a rendeletek tömegének növekedéséhez vezet. Az elmondottak nem jelentik azt, hogy ezek után a népgazdaság irányítási rendszerében teljesen nélkülözhetővé válnak az adminisztratív módszerek. A szocialista tervgazdálkodás — de még a fejlett tőkés országok gazdasága sem — nem nélkülözheti az állami beavatkozás különféle adminisztratív módszereit. Az állam adminisztratív úton is gyakorolja igazgatási funkcióját. Csakhogy — mivel az adminisztratív irányítás köre szűkül — a jövőben az adminisztratív beavatkozás hatékonyabbá válik, az érdemi döntésekre koncentrálódik. Ezért a gazdaságirányítás rendszerét mint komplexumot kell felfognunk, amelyben a különféle módszerek egymással összehangoltan érvényesülnek. Dr. Varga György FELHÍVÁS 1 Állami vállalatok, közéletek, tanácsi VÁLLALATOK. ÁLLAMI GAZDASÁGOK, KTSZ-EK, TERMELŐSZÖVETKEZETEK FIGYELEM! A 114/HHÍ5. PM.—OT. sz. rendelet alapján a felesleges készletek meghirdetése tárgyában november havában megjelentetjük a BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Országos Hirdetési 5. különkiadását, miért is kérjük az érdekelteket, hogy amennyiben elfekvő készletüket meghirdetni kívánják, közöljék címüket mielőbb vállalatunkkal. BÉKÉS MEGYEI LAPKIADÓ VÁLLALAT Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 5. Telefon: 10—21, 10—51. x
