Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-17 / 271. szám

1965. november 17,

2

Szerda

Megkezdődtek

a lengyel—jugoszláv tárgyalások

Belgrad

A Jugoszláv Szőve!,ségi Végrehajtó Tanács új-belgrádi palotájában megkezdődtek a hivatalos lengyel—jugoszláv tanácskozások. A megbeszéléseiken részt vevő lengyel küldöttséget Wladislaw Go- mulSsB, a LBMP Központi Bizottságának első titkára és Józef Cyrankiewicz, a lengyel Minisztertanács elnöke, a jugoszláv delegációt Joszip Broz Tito, a JKSZ Központi Bizottságának főtitkára, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke vezeti.

A KNOK kormánynyilatkozata

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya kedden nyilatkozatot tett közzé arról, hogy a japán alsóház a napokban ratifikálta az úgynevezett japán— dél-koreai szerződést. A nyilatkozatban a KNDK kormánya nyo- I matékosan hangsúlyozta, hogy a ; japán—dél-koreai szerződés, ame- ! lyet a dél-koreai bábklikk-kel I törvénytelenül kötöttek meg, érvénytelen és a koreai nép nem ismeri el ezt a szerződést.

Magyar szakszervezeti küldöttség Romániában

A Pravda a kínai sajtó szovjetellenes megnyilvánulásairól

A Pravda keddi számában a lap pekingi tudósítója „Szovjetellenes anyagok a kínai sajtóban” címmel a következőket írja:

„Válasz az SZKP új vezetőségének az akcióegységről hangoztatott tecsegéseire” címmel terjedelmes szerkesztőségi cikk jelent meg a Kínai KP központi sajtóorgánumában, a Renmin Ri babban és a Vörös Zászló című folyóiratban. A szerkesztőségi cikk rendkívül durva és támadó hangjával kitűnik a kínai sajtóban rendszeresen közölt hasonló anyagok közül. A cikk arról tanúskodik, hogy a Kínai KP vezetősége az imperializmus és a vietnami amerikai agresszió ellen, a békéért és a népek társadalmi előrehaladásáért folytatott harcban végképpen elutasította az SZKP-val és más marxista-leninista pártokkal való akcióegységet. A cikk rágalmazó módon re- vizionizmusnak minősíti a Szovjetunió harcát a béke fenntartásáért és az új világháború veszélyének elhárításáért, s azt állítja, hogy a Szovjetunió tagad és ellenese minden an ti imperialista forradalmi. harcot. A cikk továbbá azt állítja, hogy a világ feletti közös uralkodás érdekében a Szovjetunió összeesküdött az amerikai imperializmussal. Hinnék egyik „bizonyítéka” a Szovjetunió által aláírt moszkvai atomcsend-szer- ződés, amelyhez — mint ismeretes — a világ több mint száz országának kormánya csatlakozott. A szovjet—amerikai összeesküvés másik „bizonyítékaként” a Ren- min Ribao és a Vörös Zászló az atomfegyverek elterjedését megakadályozó szerződésre vonatkozó szovjet javaslatot hozza fel, amely megakadályozná a nyugatnémet revansistákat az atomfegyverek megkaparintásában.

Az SZKP irányvonalát, amely a kommunista társadalom felépítésére, a jólét növelésére, a termelőerők fejlesztésére és a szocialista gazdaság tartalékainak hasznosítására irányul, a cikk a szovjet nép „burzsoá átalakítása” irányvonalának kiáltja ki. Azokat az intézkedésieket pedig, amelyeket az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány tesz a kolhoz- falu termelőerői szüntelen növelése érdekében, s ezzel összefüggésben az SZKP Központi Bizottságának márciusi plénumhatáro- zatait, a szóban forgó cikk a következőképpen tálalja: Az SZKP új vezetősége a tőkés fejlődést gyorsítja falun is. Fejleszti a magángazdálkodást, növeli a háztáji gazdaságok nagyságát, a magán- tulajdonban levő állatok számát, bővíti a szabadpiacot és ösztönzi a szabad ke rés kedelmet. A szeptemberi plénumhatározatokat a cikk úgy értékeli, mint a kapitalizmus visszaállítását a Szovjetunióban. Pártunknak azt az irányvonalát, hogy az állam életében helyreállítsák a lenini normákat és elveket, hogy fejlesszék a szocialista demokráciát, kibontakoztassák a dolgozók alkotó kezdeményezését, a szerkesztőségi cikk revizionizmusnak állítja be.

Miközben a közös ellenség — az imperializmus elleni aktív harc kibontakoztatása céljából az SZKP és más marxista-leninista pártok sürgetik az összes kommunista párt akcióegységét és ezen az alapon törekszenek tömöríteni a kommunista mozgalom sorait, a cikk szerzői kijelentik, hogy a Kínai KP és az SZKP között csak az van, ami elválasztja őket, és nincs az, ami egyesíti, csak az van, ami ellentmond egymásnak és nincs az, ami közös lenne, hogy a Kínai KP és az SZKP akcióegysége

FELHÍVÁS!

A HÁZADÓ ÉS A LAKÁSHELYREÁLLÍTÁSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSA VÉGETT

a háztulajdonosok

(HASZONÉLVEZŐK, BIRTOKOSOK)

1965. NOVEMBER HÚ 30-IG házadóbevallást kötelesek adni

AZOKRÓL AZ ÉPÜLETEKRŐL (épületrészekről, toldaléképítkezésékről):

a. amelyeket (egészben vagy résziben) 1965. évben vettek használatba, vagy tulajdonba (birtokba);

b. amelyeknél a tulajdonos (birtokos, haszonélvező), illetőleg a bérlő személyében, a bérjövedelem összegében, valamint a házadót és a lakáshelyreállításd hozzájárulást érintő bármely vonatkozásban a legutóbb benyújtott házadóbevallás adataihoz képest változás következett be.

Békéscsaba, 1965. november hó.

MEGYEI TANÁCS V. B.

PÉNZÜGYI OSZTÁLYA

lehetetlen, mivel a két párt merőben ellentétes állásponton áll.

Válaszul az SZKP és más marxista-leninista pártok felhívásaira, hogy küzdjék le az ellentéteket, a cikk kijelenti, hogy mind politikai, mind szervezeti szempontból határvonalat kell húzni a Kínai KP és követői, valamint a többi kommunista és munkáspártok között.

Valamennyi kitétel elejétől végéig hemzseg a megengedhetetlen és teljesen alaptalan rágalmaktól, provokációs koholmányoktól, amelyeket a szovjet nép, az SZKP, valamint az antiimperia- lista és haladó erők összefogását célzó politika elleni ellenséges érzület hat át. Az ilyen megnyilatkozások óriási károkat okoznak az imperializmus ellen, a békéért, a népek biztonságáért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért folytatott harc közös ügyének, annak az ügynek, amelyért önfeláldozóan küzd a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szocialista országok világközössége és a nemzetközi kommunista mozgalom. (MTI),

Vajdahunyad: A szaktanács öttagú küldöttsége, amely Brutyó Jánosnak, a szaktanács elnökének vezetésével tartózkodik Romániában, november 13-án ellátogatott a helyi vas- és fém- kombinátba. Tedefotó — MTI Külföldi Képszolgálat

indonéz parlament a kommunista párt betiltását követeli

Az indonéz parlament, amelyet Sukarno maga nevezett ki, hétfőn idei őszi ülésszakának első napján határozatban követelte, hogy tiltsák be az Indonéz Kommunista Pártot. Az ülésen nem voltak jelen a kommunista képviselők, akiket már korábban éltávolítottak a testületből. A határozat követelte, hogy a kormány terjesszen jelentést a Szeptember 30-a mozgalomról a parlament elé és jóváhagyta a kommunista képviselők mentelmi jogának felfüggesztéséről hozott korábbi intézkedéseket.

Nasution tábornok, az indonéz hadügyminiszter hétfőn utasítást

Heves harcok a dél-vietnami fennsíkon

Saigon

A dél-vietnami lenn síkon. Plei

Me körzetében tovább folynak a súlyos harcok. A kambodzsai határtól mindössze tíz kilométerre hétfőn délután az amerikaiaknak sikerült a határ felé szorítani a

szabadságharcosokat. A partizánok azonban az éj beálltával átcsoportosították erőiket és kedden reggel ellentámadásba mentek át. A veszteségek mindkét részről

súlyosak. Tucatnyi amerikai helikopter szállítja el a sebesülteket a csatatérről. Amerikai bombázók napalmbombákkal árasztják el és bombázzák a szabadságira^ cosok újabb és újabb hullámban támadó erőit. Egy amerikai gép tévedésből a saját állásokra dobott napalmot. Két katona súlyos égési sebeket kapott. A szabadságharcosok egy Skyraider típusú amerikai repülőgépet lelőttek.

adott, hogy a fegyveres erőket tisztítsák meg a kommunistáktól. Nasution kijelentette, hogy még számos kommunista és a Szeptember 30-a mozgalom számos támogatója bújik meg a hadseregben és a biztonsági szolgálat sorai között. Az utasítások szerint mindenkit el kell távolítani a fegyveres testületek soraiból, aki tagja az IKP-nak vagy más baloldali szervezeteknek és nem ítélte el kezdettől fogva a Szeptember 30-a mozgalmat; aki közvetve vagy közvetlenül belesodródott a mozgalomba; aki tudott róla, de nem szólt róla a hatóságoknak: aki ugyan nem sodródott bele, de később elárulta, hogy támogatta annak céljait. (MTI)

Kínai-indiai konfliklus

l,hassza

Az Űj-Kína hírügynökség lhasz- szai keltezésű jelentése szerint az indiai csapatok, amelyek szombaton Szikkim és Kína határán előrenyomultak és fegyveres támadást intéztek a kínai határőrök ellen, vasárnap éjjel visszahúzódtak. A jelentés szerint hétfőn az indiaiak ismét többször tüzet nyitottak a határon szolgálatot teljesítő kínai határőrökre. (MTI)

A fellazításról

Divatossá vált Nyugaton a „fellazítás” kifejezés a szocialista országokhoz fűződő újfajta viszony megjelölésére, egyaránt beszélnek róla tekintélyes államférfiak és a bulvárlapok cikkírói, gondos tanulmányok mérlegelik alkalmazásának formáit, eszközeit, lehetőségeit. Azt latolgatják, miként lehetne a legeredményesebben fellazítani országainkban a szocialista társadalmi rendet, s ily módon elérni a szocializmus „fel- bomlasztását”, a tőkés viszonyok visszaállítását.

„Hídverés" — milyen célból?

Johnson elnök egy tavaly májusi beszédében meghirdette a Kelet-Európa irányába történő „hídverés” politikáját. E politika célja — fejtegette az elnök —, hogy „közelebb hozza a kelet-európai országokat Nyugathoz, megismertesse velük a nyugati civilizáció eszméit”. Johnson nem fukarkodott e beszédében a „békés” és „humánus” mondatokkal. Ám a New York Herald Tribune a

beszédet követő szerkesztőségi

kommentárjában azonnal megírta: a hídverés politikájának meghirdetése azért vált szükségessé, „mert a Nyugat belátta, hogy

fegyveres erővel nem érheti el Kelet-Európa felszabadítását”.

Az új törekvés tehát voltaképpen nem más, mint az Acheson— Dulles-féle „felszabadítási” politika folytatása — más eszközökkel.

Az új taktika voltaképpen annak a felismerésnek a szülötte, hogy az erőviszonyok megváltoztak, az Egyesült Államok nem rendelkezik elegendő erővel az európai szocialista országok elleni átfogó katonai akcióhoz, a kapitalizmus fegyveres visszaállításához. Ma már hatvan különféle „tudományos” intézet kutatja az Egyesült Államokban, hogy — az Élvonalbeli amerikai stratégia című könyv szerzőinek szavaival élve — milyen módon lehetne „lélektani vereségeket” mérni az „ellenségre saját szférájában”.

íme a hídverés és a kapcsolatok fejlesztésének tényleges célja: a kapitalista restauráció feltételeinek megteremtése, a szocialista

rendszer fokozatos fellazítása az „ideológiai behatolás” eszközeivel. Ebbe a módszerbe vetik most elsősorban reményeiket a tőkés világ uralkodó körei.

S hozzátehetjük: nem sajnálják tőle sem a pénzt, sem a másféle eszközöket. Az amerikaiak külföldi propagandáját szervező és irányító USIA például évente 150—ICO millió dollárral gazdálkodhat, Ez a tájékoztató szolgálat több mint tízezer embert foglalkoztat, mintegy nyolcvan-száz újsággal és sajtószervvel rendelkezik, s a világ mintegy száz államában működnek kirendeltségéi. A legnagyobb erőfeszítéseket azonban azoknak az államoknak az irányába folytatja, ahol nem tevékenykedhet szabadon, vagyis a szocialista országok irányába.

Lépésről lépésre

Az új irányvonalnak megfelelően a szocialista országok lakóinak szánt propagandában, a külföldi rádiók adásaiban szakítottak a vulgáris és primitív anti- kommunizmussal, a vad szitko- zódásokkal, minden intézkedésünk és lépésünk válogatás nélküli ócsárlásávai. Nemcsak az „ob-