Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-17 / 271. szám

1965. november 17, 2 Szerda Megkezdődtek a lengyel—jugoszláv tárgyalások Belgrad A Jugoszláv Szőve!,ségi Végre­hajtó Tanács új-belgrádi palotá­jában megkezdődtek a hivatalos lengyel—jugoszláv tanácskozások. A megbeszéléseiken részt vevő len­gyel küldöttséget Wladislaw Go- mulSsB, a LBMP Központi Bizott­ságának első titkára és Józef Cyrankiewicz, a lengyel Mi­nisztertanács elnöke, a jugoszláv delegációt Joszip Broz Tito, a JKSZ Központi Bizottságának fő­titkára, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke ve­zeti. A KNOK kormánynyilatkozata A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya kedden nyilatkozatot tett közzé arról, hogy a japán alsóház a napokban ratifikálta az úgynevezett japán— dél-koreai szerződést. A nyilatko­zatban a KNDK kormánya nyo- I matékosan hangsúlyozta, hogy a ; japán—dél-koreai szerződés, ame- ! lyet a dél-koreai bábklikk-kel I törvénytelenül kötöttek meg, ér­vénytelen és a koreai nép nem is­meri el ezt a szerződést. Magyar szakszervezeti küldöttség Romániában A Pravda a kínai sajtó szovjetellenes megnyilvánulásairól A Pravda keddi számában a lap pekingi tudósítója „Szovjetellenes anyagok a kínai sajtóban” címmel a következőket írja: „Válasz az SZKP új vezetőségé­nek az akcióegységről hangoztatott tecsegéseire” címmel terjedelmes szerkesztőségi cikk jelent meg a Kínai KP központi sajtóorgánu­mában, a Renmin Ri babban és a Vörös Zászló című folyóiratban. A szerkesztőségi cikk rendkívül dur­va és támadó hangjával kitűnik a kínai sajtóban rendszeresen kö­zölt hasonló anyagok közül. A cikk arról tanúskodik, hogy a Kínai KP vezetősége az imperializmus és a vietnami amerikai agresszió ellen, a békéért és a népek társa­dalmi előrehaladásáért folytatott harcban végképpen elutasította az SZKP-val és más marxista-leni­nista pártokkal való akcióegysé­get. A cikk rágalmazó módon re- vizionizmusnak minősíti a Szov­jetunió harcát a béke fenntartásá­ért és az új világháború veszélyé­nek elhárításáért, s azt állítja, hogy a Szovjetunió tagad és elle­nese minden an ti imperialista forra­dalmi. harcot. A cikk továbbá azt állítja, hogy a világ feletti közös uralkodás érdekében a Szovjet­unió összeesküdött az amerikai imperializmussal. Hinnék egyik „bizonyítéka” a Szovjetunió által aláírt moszkvai atomcsend-szer- ződés, amelyhez — mint ismere­tes — a világ több mint száz or­szágának kormánya csatlakozott. A szovjet—amerikai összeesküvés másik „bizonyítékaként” a Ren- min Ribao és a Vörös Zászló az atomfegyverek elterjedését meg­akadályozó szerződésre vonatkozó szovjet javaslatot hozza fel, amely megakadályozná a nyugatnémet revansistákat az atomfegyverek megkaparintásában. Az SZKP irányvonalát, amely a kommunista társadalom felépí­tésére, a jólét növelésére, a ter­melőerők fejlesztésére és a szocia­lista gazdaság tartalékainak hasz­nosítására irányul, a cikk a szov­jet nép „burzsoá átalakítása” irányvonalának kiáltja ki. Azokat az intézkedésieket pedig, amelyeket az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány tesz a kolhoz- falu termelőerői szüntelen növe­lése érdekében, s ezzel összefüg­gésben az SZKP Központi Bizott­ságának márciusi plénumhatáro- zatait, a szóban forgó cikk a kö­vetkezőképpen tálalja: Az SZKP új vezetősége a tőkés fejlődést gyorsítja falun is. Fejleszti a ma­gángazdálkodást, növeli a háztáji gazdaságok nagyságát, a magán- tulajdonban levő állatok számát, bővíti a szabadpiacot és ösztönzi a szabad ke rés kedelmet. A szep­temberi plénumhatározatokat a cikk úgy értékeli, mint a kapita­lizmus visszaállítását a Szovjet­unióban. Pártunknak azt az irány­vonalát, hogy az állam életében helyreállítsák a lenini normákat és elveket, hogy fejlesszék a szo­cialista demokráciát, kibontakoz­tassák a dolgozók alkotó kezde­ményezését, a szerkesztőségi cikk revizionizmusnak állítja be. Miközben a közös ellenség — az imperializmus elleni aktív harc kibontakoztatása céljából az SZKP és más marxista-leninista pártok sürgetik az összes kommunista párt akcióegységét és ezen az ala­pon törekszenek tömöríteni a kommunista mozgalom sorait, a cikk szerzői kijelentik, hogy a Kí­nai KP és az SZKP között csak az van, ami elválasztja őket, és nincs az, ami egyesíti, csak az van, ami ellentmond egymásnak és nincs az, ami közös lenne, hogy a Kí­nai KP és az SZKP akcióegysége FELHÍVÁS! A HÁZADÓ ÉS A LAKÁSHELYREÁLLÍTÁSI HOZ­ZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSA VÉGETT a háztulajdonosok (HASZONÉLVEZŐK, BIRTOKOSOK) 1965. NOVEMBER HÚ 30-IG házadóbevallást kötelesek adni AZOKRÓL AZ ÉPÜLETEKRŐL (épületrészekről, toldaléképítkezésékről): a. amelyeket (egészben vagy résziben) 1965. évben vettek használatba, vagy tu­lajdonba (birtokba); b. amelyeknél a tulajdonos (birtokos, ha­szonélvező), illetőleg a bérlő személyében, a bérjövedelem összegében, valamint a házadót és a lakáshelyreállításd hozzájá­rulást érintő bármely vonatkozásban a leg­utóbb benyújtott házadóbevallás adataihoz képest változás következett be. Békéscsaba, 1965. november hó. MEGYEI TANÁCS V. B. PÉNZÜGYI OSZTÁLYA lehetetlen, mivel a két párt me­rőben ellentétes állásponton áll. Válaszul az SZKP és más mar­xista-leninista pártok felhívásai­ra, hogy küzdjék le az ellentéte­ket, a cikk kijelenti, hogy mind politikai, mind szervezeti szem­pontból határvonalat kell húzni a Kínai KP és követői, valamint a többi kommunista és munkáspár­tok között. Valamennyi kitétel elejétől vé­géig hemzseg a megengedhetetlen és teljesen alaptalan rágalmaktól, provokációs koholmányoktól, amelyeket a szovjet nép, az SZKP, valamint az antiimperia- lista és haladó erők összefogását célzó politika elleni ellenséges ér­zület hat át. Az ilyen megnyilat­kozások óriási károkat okoznak az imperializmus ellen, a békéért, a népek biztonságáért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért folytatott harc közös ügyének, annak az ügynek, amelyért önfeláldozóan küzd a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szocialista országok vi­lágközössége és a nemzetközi kommunista mozgalom. (MTI), Vajdahunyad: A szaktanács öttagú küldöttsége, amely Brutyó Jánosnak, a szaktanács elnökének vezetésével tartózkodik Romániában, november 13-án ellátogatott a helyi vas- és fém- kombinátba. Tedefotó — MTI Külföldi Képszolgálat indonéz parlament a kommunista párt betiltását követeli Az indonéz parlament, amelyet Sukarno maga nevezett ki, hét­főn idei őszi ülésszakának első napján határozatban követelte, hogy tiltsák be az Indonéz Kom­munista Pártot. Az ülésen nem voltak jelen a kommunista kép­viselők, akiket már korábban él­távolítottak a testületből. A hatá­rozat követelte, hogy a kormány terjesszen jelentést a Szeptember 30-a mozgalomról a parlament elé és jóváhagyta a kommunista kép­viselők mentelmi jogának felfüg­gesztéséről hozott korábbi intéz­kedéseket. Nasution tábornok, az indonéz hadügyminiszter hétfőn utasítást Heves harcok a dél-vietnami fennsíkon Saigon A dél-vietnami lenn síkon. Plei Me körzetében tovább folynak a súlyos harcok. A kambodzsai ha­tártól mindössze tíz kilométerre hétfőn délután az amerikaiaknak sikerült a határ felé szorítani a szabadságharcosokat. A partizá­nok azonban az éj beálltával át­csoportosították erőiket és kedden reggel ellentámadásba mentek át. A veszteségek mindkét részről súlyosak. Tucatnyi amerikai heli­kopter szállítja el a sebesülteket a csatatérről. Amerikai bombá­zók napalmbombákkal árasztják el és bombázzák a szabadságira^ cosok újabb és újabb hullámban támadó erőit. Egy amerikai gép tévedésből a saját állásokra do­bott napalmot. Két katona súlyos égési sebeket kapott. A szabad­ságharcosok egy Skyraider típusú amerikai repülőgépet lelőttek. adott, hogy a fegyveres erőket tisztítsák meg a kommunistáktól. Nasution kijelentette, hogy még számos kommunista és a Szep­tember 30-a mozgalom számos tá­mogatója bújik meg a hadsereg­ben és a biztonsági szolgálat sorai között. Az utasítások szerint min­denkit el kell távolítani a fegyve­res testületek soraiból, aki tagja az IKP-nak vagy más baloldali szervezeteknek és nem ítélte el kezdettől fogva a Szeptember 30-a mozgalmat; aki közvetve vagy közvetlenül belesodródott a moz­galomba; aki tudott róla, de nem szólt róla a hatóságoknak: aki ugyan nem sodródott bele, de ké­sőbb elárulta, hogy támogatta annak céljait. (MTI) Kínai-indiai konfliklus l,hassza Az Űj-Kína hírügynökség lhasz- szai keltezésű jelentése szerint az indiai csapatok, amelyek szomba­ton Szikkim és Kína határán elő­renyomultak és fegyveres táma­dást intéztek a kínai határőrök el­len, vasárnap éjjel visszahúzód­tak. A jelentés szerint hétfőn az indiaiak ismét többször tüzet nyi­tottak a határon szolgálatot tel­jesítő kínai határőrökre. (MTI) A fellazításról Divatossá vált Nyugaton a „fel­lazítás” kifejezés a szocialista or­szágokhoz fűződő újfajta viszony megjelölésére, egyaránt beszélnek róla tekintélyes államférfiak és a bulvárlapok cikkírói, gondos ta­nulmányok mérlegelik alkalmazá­sának formáit, eszközeit, lehetősé­geit. Azt latolgatják, miként le­hetne a legeredményesebben fel­lazítani országainkban a szocia­lista társadalmi rendet, s ily mó­don elérni a szocializmus „fel- bomlasztását”, a tőkés viszonyok visszaállítását. „Hídverés" — milyen célból? Johnson elnök egy tavaly má­jusi beszédében meghirdette a Kelet-Európa irányába történő „hídverés” politikáját. E politika célja — fejtegette az elnök —, hogy „közelebb hozza a kelet-eu­rópai országokat Nyugathoz, meg­ismertesse velük a nyugati civili­záció eszméit”. Johnson nem fu­karkodott e beszédében a „békés” és „humánus” mondatokkal. Ám a New York Herald Tribune a beszédet követő szerkesztőségi kommentárjában azonnal megír­ta: a hídverés politikájának meg­hirdetése azért vált szükségessé, „mert a Nyugat belátta, hogy fegyveres erővel nem érheti el Kelet-Európa felszabadítását”. Az új törekvés tehát voltakép­pen nem más, mint az Acheson— Dulles-féle „felszabadítási” politi­ka folytatása — más eszközökkel. Az új taktika voltaképpen an­nak a felismerésnek a szülötte, hogy az erőviszonyok megváltoz­tak, az Egyesült Államok nem rendelkezik elegendő erővel az európai szocialista országok elleni átfogó katonai akcióhoz, a kapi­talizmus fegyveres visszaállításá­hoz. Ma már hatvan különféle „tudományos” intézet kutatja az Egyesült Államokban, hogy — az Élvonalbeli amerikai stratégia című könyv szerzőinek szavaival élve — milyen módon lehetne „lé­lektani vereségeket” mérni az „el­lenségre saját szférájában”. íme a hídverés és a kapcsola­tok fejlesztésének tényleges célja: a kapitalista restauráció feltéte­leinek megteremtése, a szocialista rendszer fokozatos fellazítása az „ideológiai behatolás” eszközeivel. Ebbe a módszerbe vetik most el­sősorban reményeiket a tőkés vi­lág uralkodó körei. S hozzátehetjük: nem sajnálják tőle sem a pénzt, sem a másféle eszközöket. Az amerikaiak kül­földi propagandáját szervező és irányító USIA például évente 150—ICO millió dollárral gazdál­kodhat, Ez a tájékoztató szolgálat több mint tízezer embert foglal­koztat, mintegy nyolcvan-száz új­sággal és sajtószervvel rendelke­zik, s a világ mintegy száz álla­mában működnek kirendeltségéi. A legnagyobb erőfeszítéseket azonban azoknak az államoknak az irányába folytatja, ahol nem tevékenykedhet szabadon, vagyis a szocialista országok irányába. Lépésről lépésre Az új irányvonalnak megfelelő­en a szocialista országok lakói­nak szánt propagandában, a kül­földi rádiók adásaiban szakítot­tak a vulgáris és primitív anti- kommunizmussal, a vad szitko- zódásokkal, minden intézkedé­sünk és lépésünk válogatás nélkü­li ócsárlásávai. Nemcsak az „ob-

Next

/
Thumbnails
Contents