Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-03 / 259. szám
1965. november 3. 4 Szerda A pártoktatás fő feladata az ideolúgiai irányelvek feldolgozása A szocializmus teljes felépítésének egyik alkotóeleme a társadalmi tudat szocialista átalakítása, a marxista eszmék elterjesztése és meghonosítása a tömegek gondolkodásában. A pártoktatás nagy szerepet játszik e feladat megöl-’ dásában. Az idén több mint 700 ezer hallgató kezdte el politikai képzését a különböző tanfolyamokon és e nagyszámú hallgatóság érdeklődése, igényessége évről évre növekszik. Az igények színvonalas kielégítése magas követelményeket támaszt a pártoktatással szemben. A KB ideológiai irányelveinek országos méretű feldolgozása felfokozta az érdeklődést az ideológiai-politikai kérdések iránt. Az irányelvekben felvetett kérdések további tanulmányozása az idei oktatási év feladata. A tennivalók lényegét röviden a következőkben foglalhatnánk össze: a pártoktatás hatékonyabban járuljon hozzá a hallgatók eszmei-politikai fejlődéséhez és szolgálja ezzel a szocializmus építését. A hatékonyság növelése szerteágazó, sokoldalú tevékenységet igényel. Mindenekelőtt a propagandisták színvonalas, tartalmában és módszereiben is gazdag oktató-nevelő munkáját igényli. A hallgatók a pártoktatás különböző tanfolyamain választ várnak politikai, elméleti kérdéseik sokaságára. Legnagyobb az érdeklődés a szocializmus építésével kapcsolatos országos és helyi problémák iránt. Mit értünk el eddig? Milyen nehézségeink vannak, milyen feladatok állnak előttünk, hogyan lehet azokat a legjobban megoldani? — ezek a naponta felmerülő kérdések. A nemzetközi élet eseményei alkotják az érdeklődés másik fő területét. Az eredményes oktatáshoz azonban nem elég csak azt tudni, milyen kérdések vetődnek fel. Azt is látni kell, hogy ma —, a különböző belső és külső tényezők hatására — sok esetben bizonytalanság, aggodalom, sőt olykor kétkedés Is meghúzódik egy-egy kérdés mögött. Ez elsősorban abból faliad, hogy társadalmunkban egyes osztályok és rétegek között még lényeges gondolkodásbeli és világnézeti különbségek vannak, amelyek felszámolása nem megy egyik napról a másikra. Szerepe van még az utóbbi időben érezhetően fokozódó imperialista, ideológiai behatolási és fellazító kísérleteknek. A kommunista mozgalomban meglevő vita ugyancsak zavart okoz az emberek fejében. A pártoktatás hatékonyságának növelése tehát elsősorban azt követeli, hogy a kérdésekre adandó válaszaink legyenek tényekre épülő, hiteles, és ezáltal érvelő, meggyőző erejűek. A pártoktatás valamennyi tanfolyamán úgy kell oktatni, hogy növeljük a hallgatók eszmei szilárdságát, biztonságérzetét, erősítsük meggyőződésüket a szocializmus ügyében. Olyan meggyőződés kialakításán kell fáradoznunk, amely nemcsak akkor szilárd, amikor „minden jól megy”, hanem akkor is, amikor a fejlődéssel együtt járó nehézségeket kell leküzdeni és amikor téves, rosszindulatú, ellenséges kísérletezéseket kell visszaverni, meghiúsítani. Tartalmi vonatkozásban ez mindenekelőtt a két rendszer rendkívül bonyolult küzdelmének helyes értékelését és sokoldalú magyarázatát igényli. A közvéleményünket érdeklő kérdések .tekintélyes hányada e központi probléma köré csoportosítható. Legyen szó gazdasági életünk helyzetéről, fejlődésünk üteméről, az életszínvonal alakulásáról, a KGST-ről vagy a Közös Piacról, Vietnamról, vagy Dominikáról, minden egyes esetben eljutunk a szocializmus és a kapitalizmus között folyó küzdelem szerteágazó problémáinak értékeléséhez. A két rendszer küzdelmének bemutatásához a tények és érvek sokasága áll rendelkezésünkre — sajnos, nem mindig élünk velük —, amelyekkel bizonyítani tudjuk a szocializmus erejét, fölényét és biztos perspektíváját. Jobban használjuk fél fejlődésünkről tanúskodó eredményünket. Sőt, nyugodtan elmondhatjuk, hogy meglevő problémáink, fogyatékosságaink helyes felmérése, az eredményekkel történő pontos összevetése, valamint leküzdésük módjának ismerete is fegyverré válhat a kezünkben. A marxizmus—leninizmus eszméit s a szocializmus fejlődését reálisan oktató propagandamunkától idegen az iskolás, magoló, sematikus módszer. Az eredményes, színvonalas oktatás nemcsak tartalmilag, hanem a formákat illetően is meggyőző erejű. Ez nem utolsósorban azt jelenti, hogy a pártoktatás valamennyi formáján biztosítani kell az őszinte, nyílt viták lehetőségét abból kiindulva, hogy a helytelen nézetek ellen csak a helyes álláspontok kialakításával lehet eredményesen harcolni. Kizárólag nyílt eszmei küzdelemben lehet mind több és több ember tudatát alakítani, formálni. A nyílt eszmei küzdelem természetesen nem egyeztethető ösz- sze a helyenként tapsztalható álobjektivitással és még inkább nem az eszmei közömbösséggel. Ellenkezőleg. Oktatói munkánk legyen harcos a demagóg, demoralizáló nézetek elleni küzdelemben. A felsorolt tennivalók megoldása nem könnyű és ismételten szükséges aláhúzni: minden a propagandisták jó munkájától függ. Az elmúlt évek során végrehajtott változtatások eredményeképpen ma túlnyomórészt jól felkészült, tapasztalt oktatók végzik a fáradságos, de szép munkát. Pártszervezeteink állandó feladata, hogy az oktatási év folyamán minden segítséget megadjanak a propagandistáknak, mindenekelőtt tartalmi vonatkozásban, a hazai és nemzetközi események, valamint az időszerű ideológiai kérdések rendszeres és pontos ismertetése révén. Minden feltétele megvan annak, hogy az 1965 —66-os pártoktatás eredményekben gazdag, a szocializmus építését hathatósan elősegítő év legyen. Gyovai Gyula it/TAfTMűTXiTtn tTliT'“ AMDDLA Nem a fegyverek határoznak, hanem az ember. Különös, egzotikus neve van, furcsa, nehezen lefejthető s&ótagokból. Az omcia ovális, mint régi biedermeier medálokon a leányfejek, csak éppen sárgán fénylő jáspisból van faragva. A szembogaira: szén. Fekete, mégis Miami belső izzástól át- fűtve fénylik. Hosszú, súlyos fonatba csavart Haja és különös vágású szeme a legfeltűnőbb rajta. Magamban rögtön Mandulaszemnek neveztem. Az SZMT békéscsabai székhazában találkoztunk, vendégként járt itt. A Vietnami Demokratikus Köztársaság dolgozói képviselőjükként küldték a Szakszervezeti Világszövetség VI. kongresszusára. A tanácskozás befejezése után ellátogatott hozzánk Békés megyébe. A Viharsarok népéhez egy karcsú, törékeny asszony, aki egy távoli nép lányaként súlyos, véres viharokban bátran állta meg a helyét. Az öltözete: puritán módon egyszerű. A szavai: csendesek, a mi fülünk számára érdekes- idegenszerüen dallamosak. A foglalkozása: munkásnő. A szakmája: útépítő. A hivatása: harcos. „Nga elvtársnő az útépítő munkások önvédelmi osztagában egy légelhárító géppuskás ütegnél teljesített szolgálatot. Eddig 37 bevetésben vett részt, csoportja az ellenség kilenc repülőgépét semmisítette meg. Egy ízben nyolc órán keresztül pusztító bombazáporok közepette, szűnni nem akaró tűzben harcoltak. A VDK kormányától az ellenállási érdemrend második fokozata kitüntetést kapta.” így jellemezte Mandulaszem életútjának legutóbbi szakaszát a vietnami küldöttség vezetője. Ö maga egyszerű szavakkal beszélt: — Utakat építettünk az erdőkön keresztül. Jöttek a gépek és bombákat szórtak házakra, az üzemekre, az óvodákra, ahol gyermekeink játszottak. Védekezni kellett. A mi brigádunkban csupa fiatal dolgozik. Megalakítottuk az önvédelmi csoportot. Később egyesültünk a hadsereggel, vízzel és lőszerrel láttuk el a katonákat. Mikor megsebesült, vagy meghalt valaki a katonák közül, a helyére álltunk. És amint vége volt a támadásnak, visz- szamentünk az útra és helyreállítottuk, amit a bombák tönkretettek. Az utóbbi időben 20 százia- léklcal növeltük a termelést. Részt vettünk a szocialista brigádok versenyében. Vietnamban az üzemeket is, meg az óvodákat is a dzsungelbe telepítik, hogy az ellenség ne tudjon kárt tenni bennük. Dél-Vietnam népét az agresssor 140 ezer katonája akarja gúzsba kötni. Ez nem fog sikeSí rülni, mint ahogy a francia kolonialisták 400 ezer válogatott katonájának sem sikerült. Egy nép, amelyik a szabadságért küzd, elszánt és egységes, az legyőzhetetlen. A legmodernebb fegyverek sem fognak rajtuk. Mint ahogy Mandulaszemet sem voltak képesek elpusztítani ama tűzzel, vérrel, acéllal terhes 8 óra alatt. 0 így beszél: — Ez nem hősiesség. Csak függetlenségünket védjük, az agresszor támadásait verjük vissza. Azt akarjuk, hogy gyerekeink bántatlanul, jó egészségben felnövekedhessenek. A mi népünk olyan helyzetbe került, hogy ezért fegyverrel a kézben kell harcolnia. Ha a szükség úgy kívánná — biztosak vagyunk benne — minden nép fiai és asszonyai ugyanígy tennének. Bár nem vállalod, mégis hős vagy. Harcodban kísérjen büszke, féltő, testvéri szeretetünk, Mandulaszem... (ajda) GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÜNK IDŐSZERŰ KÉRDÉSÉI siütniütiHüliisiiü 1. A gazdasági irányítás fogalma Ha valaki feladatul kapná, hogy állítsa össze egy vállalat tervét, vajon hogyan kezdene hozzá? Legelső feladata az lenne, hogy megnézze: mit kell tartalmaznia a tervnek? Ez' elengedhetetlen, hiszen az egyes üzenjek tervei mint a fogaskerekek kapcsolódnak egymáshoz, s így minden vállalati tervnek lényegében azonos gazdasági folyamatokat kell számszerűen megfogalmaznia. Csak így lehet szó egységes népgazdasági tervezésről. A gazdasági tervezés elveit és módszerét megfelelő központi rendelkezések szabályozzák. E rendelkezések előírják, hogy az Országos Tervhivatal hogyan kezdjen hozzá — mondjuk — az egy évre szóló népgazdasági tervek összeállításához. Bárki beláthatja, hogy az országos népgazdasági tervben nem lehet darabszámra, vagy súlyra előírni az iparvállalatoknál termelt több százezres árucikk mennyiségét. Senki nem tudja előre megmondani, hogy pl. a különböző fazonú, sokféle anyagból készülő és sokféle méretű férfi, női és gyermekcipők, papucsok, csizmák, szandálok egyes fajtáiból mennyit kell előállítani. Ez annál inkább is lehetetlen, mert a cipőipar termékeinek jelentős részét exportáljuk és a külföldi vevő általában csak év közben közli: miből mennyit rendel. Mit lehet hát tenni? Egy sor termelési feladatot csak összefoglalóan, pénzösszeggel lehet megjelölni: „ez és ez az iparág ennyi és ennyi millió forint értékű árut köteles termelni ebben az évben”. Rendelkezések írják elő, hogy a minisztériumok hogyan bontsák fel az ilyen tervszámokat, mt a trösztök, országos vállalatok jogköre, feladata a tervezésben, hogyan kell megtervezni a létszámot, az önköltséget, a béreket, stb., stb. A tervezésnek tehát egységes, az egész országra érvényes rendszere van. Hasonlóan egységes rendszer szerint történik a vállalatok pénzügyi ellátása. A Nemzeti Banknál nyilvántartják, hogy milyen értékben kaptak gépeket, anyagokat, milyen összegek folynak be a termékek értékesítéséből, stb. Itt is rendeletek írják élő az állami vagyon kezelésének módját, a különféle gazdasági egységek jogait, kötelességeit, azt, hogy a bank milyen módon ellenőrizze és terelje a népgazdaság érdekeinek megfelelő irányba a gazdálkodást. A beruházásokkal kapcsolatos pénzügyek lebonyolítását és ellenőrzését külön az intézmény, a Beruházási Bank feladatává tették. Az egyes vállalatok gépeket, anyagokat adnak el egymásnak, s a vállalatok közötti forgalomban érvényes árakat termelői áraknak nevezzük. Hogyan kell kialakítani ezeket az árakat? Mit lehet beleszámítani és mit nem? Ezek is országos rendezést igénylő kérdések, hasonlóan a lakosság számára készült cikkek árának, a fogyasztói ár megállapításához. Külön kérdés, hogy mindkét fajta ár megállapításánál mennyire vegyék figyelembe a piaci viszonyokat, a kereslet és kínálat alakulását, a világpiacon érvényes árakat, ezek néha bizony elég jelentős ingadozásait, stb., stb. Minden szocialista országban megfelelő rendelkezések szabályozzák tehát a tervezésnek, a vállalati pénzügyek vitelének, az árképzésnek a rendszerét és a piaci viszonyok szerepét. Ezeket együtt gazdasági irányítási rendszernek nevezzük, amelybe beletartozik még az anyagi ösztönzésnek, a bérezésnek és a premizálásnak szintén rendelkezések által, egységesen szabályozott rendszere is. Miért nevezzük mindezt gazdasági irányító rendszernek? A fogalom olyan „gépezetet” jelent, amelynek különböző feladattal ellátott részei szervesen összekapcsolódnak és együtt szolgálnak egy bizonyos célt. A népgazdaság elé célul tűzött gazdasági feladatok a gazdasági irányító rendszer egymáshoz kapcsolódó egységeinek mozgásán, a tervezés, a pénzügyek, a piaci viszonyok és az anyagi ösztönzés rendszerén keresztül valósulnak meg. Ezt a bonyolult, sokágú rendszert a népgazdaság előtt álló feladatokból kiindulva a gazdasági vezető szervek dolgozzák ki, és egyes részeit a feladatok változásával, a tapasztalatok alapján állandóan javítják, tökéletesítik. Ezekben az években népgazdaságunk több tekintetben újfajta feladatok előtt áll. Befejeződött a gazdaság minden ágának szocialista alapokra helyezése és ugyanakkor lényegében kimerültek a gazdaság új munkaerők bevonása útján történő fejlesztésének forrásai. Előtérbe került a munkatermelékenység fokozása, a gazdaságosság. Ezek az új feladatok, új, korszerűbb gazdasági irányító rendszert követelnek. Ma már a korábbinál lényegesen jobban ismerjük a szocialista gazdaság működésének sajátosságait, törvényeit és képesek is vagyunk megkonstruálni az új, a megváltozott feladatoknak jobban megfelelő rendszert. Felépült a hárommilliomodik lakás Az utóbbi két évtizedben több mint hétszázezer új otthon épült az országban, s ugyanakkor meghaladja a százezret az avultság és lakhatatlanság miatt lebontott lakások száma. Az ország lakásállománya tehát mérsékeltebben emelkedett, mint a lakásépítés üteme. A felszabadulás előtt, 1941- ben 2 397 625 lakást tartottak nyilván. Ez év január 1-én pedig 2 991 500 lakása volt az országnak, s mindössze 8500 hiányzott ahhoz, hogy a lakásállomány elérje a hárommilliót. Az első fél évben a tanácsok csaknem 15 000 új lakás használatára adtak engedélyt, de ebben az időszakban több mint hétezer elavult, régi lakást lebontottak, s töröltek a nyilvántartásból. A második fél évben is több taer rossz lakást szüntettek meg, viszont júliusban és augusztusban aránylag kevés lakóház építése fejeződöt be. Így végeredményben — a hozzávetőleges számítások szerint — a harmadik negyedév utolsó heteiben épült fel az ország hárommilliomodik lakása
