Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-14 / 242. szám
1MÖ. október 14. 4 Csütörtök Közgazdasági kérdésekről — röviden Az alkalmazotti prémiumrendszer továbbfej lesztése A minisztériumi iparban és a ninisztériumi kivitelező építőiparban dolgozó alkalmazottak prémiumrendszerének továbbfej leszté- séről szóló minisztertanácsi határozat nagy visszhangot keltett a munkások és a műszakiak körében. Az új prémiumrendszer anyagilag ugyan a vállalati dolgozók kisebbik részét érinti, közvetve azonban hatása van a munkásokra, az egész társadalomra. Hangsúlyozzuk ezt, mert néhány üzemben — félreértésből vagy tudatos ferdítésből — olyan hírek keringenek, hogy a prémiumnöve- lés anyagi feltételeit a normarendezésből biztosítottuk. Ezt a nézetet azzal cáfolja a határozat, hogy hangsúlyozza: A prémiumkeret növekedését a vállalat nyeresége, illetve nyereségrészesedése szabja meg. Ha a vállalat eléri a felügyeleti szerv által meghatározott nyereségrészesedést szintet, a prémiumkeret kiegészül az eddigi keret mértékére és további növekedése, amely a jelenlegi összeg 130 százalékát érheti el, a nyereségrészesedés emelkedésétől függ. A határozat tehát egyértelműen kimondja, hogy az új prémium- rendszer anyagi alapja a vállalati nyereség. Ez az, amiért össztársadalmi érdekeltséget jelent. Az új rendszer ösztönzi az alkalmazotti dolgozókat, hogy tudásuk nagyobb részét fordítsák a tervszerűbb vezetésre, munkaszervezésre, műszaki fejlesztésre, kutassák a termelékenységnek, önköltségcsökkentésnek tartalékait és biztosítsanak a tervezettnél nagyobb vállalati nyereséget. Vajon nem érdeke-e a munkásnak, hogy szervezettebb feltételek mellett, nyugod- tabb légkörben dolgozzon, s hogy többet kapjon, amikor a nyereségrészesedést felosztják? S vajon a nép számára mindegy-e, hogy milyen arányú az életszínvonal emelésének alapja, a termelés eredménye, a nemzeti jövedelem? Az új prémiumrendszerről szóló minisztertanácsi határozatot ezért nem csupán az alkalmazottak részére juttatott anyagi előnynek tekinthetjük, hanem olyan, munkára ösztönzésnek, amely gazdasági terveink jobb megvalósítását szolgálja. A határozat fellép az egyenlösdi ellen azzal, hogy mozgóprémiumot javasol az eddigi keret 70—130 százaléka között. Ugyanakkor megszünteti az egyéni prémiumok felső határát, mintegy hangsúlyozva, hogy a munkáját jobban ellátó alkalmazotti dolgozó anyagiakban is többet érdemel. Az új prémiumrendszer tovább növeli a vállalatok önállóságát, hiszen az üzemek vezetőire bízza a premizálási feltételek kidolgozását és a jutalmazások mértékét. Ezért a határozat csak azt írta elő, hogy a dolgozók részére feltételként azt kell megszabni, amelyek munkakörükre jellemzőek és a vállalati szintű mutatók teljesítését csak azok részére lehel meghatározná. akiknek a teljesítésre számottevő és közvetlen befolyásuk van. A vezetők prémiumát is új és igazságosabb feltételhez köti, amikor előírja, hogy azt a vállalat egészének működése alapján utólag állapítják meg. Az új prémiumrendszer akkor lesz igazán hatékony, ha a vállalatok vezetői képesek felszámolni a kicsinyességet, a „hátha valaki megsértődik” elvet, sőt bármiféle szociális indokolási is. A prémium a termelés javítását szolgálja, s nem szabad sajnálni a kiemelkedően dolgozóktól a kiemelkedően magas prémiumot sem. Nagy-nagy felelősséget, a termelés, a gazdálkodás állandó figyelemmel kísérését, jó Ítélőképességet és határozottságot követel az új prémiumrendszer a vezetőktől. S ha az elvek és a gyakorlat nem kerül ellentmondásba, igen jelentős erkölcsi ösztönzésre is szert tehetnek. Pillanatig sem feledkezzenek meg arról, hogy a jutalmak, a prémiumok igazságos vagy igazságtalan felosztása az emberek tudatában is jelentkezik. Mérhetetlen erkölcsi kért okoz az Gyulai agronómusok a vetésterület ésszerű kihasználásáért A gyulai termelőszövetkezetek agronómusai buzgó pártfogói a szocialista mezőgazdaság helyi előrelendítésének. Felelősségteljes munkájukban összefogásra, egybehangoltságra törekednek. Egészséges, példamutató igyekezetüket a városi tanács mindenben támogatja. Kezdeményezésére a gyulai agronómusok kéthetenként rendszeresen találkoznak, hogy megtárgyalják a növénytermesztés, az állattenyésztés, a betakarítás és szántás-vetés helyzetét, valamint soron következő feladatait. Az eredmények és a problémák ily módon történő egybevetése és megvitatása nagyban segíti valamennyinket a további tennivalókban. Szerepet vállaltak a tagság szakképzésének a szervezésében, segítésében is. Mindegyikük igyekszik a maga szövetkezetében a televízió szakfilm-sorozatában látottakat és hallottakat „testközelbe” hozni. Egy-egy előadás i alkalmával kifejtik a nézők | előtt, hogy a szakelőadásból mi az, ami a tsz helyi adottságai és lehetőségei alapján gyakorlatilag alkalmazható, megvalósítható. Egyébként ezzel a tevékenységgel párhuzamos a TIT-nek az az 5—6 szakelőadása is, mely a gyulai tsz- ek helyi feladatainak elvi, gyakorlati támogatást szolgálja. Jelentős gazdasági eredménynyel járhat a járási művelődési háznak az a kezdeményezése, hogy mezőgazdasági szakkört alakít a gyulai agronómusok részére. Ennek élső fontos programpontjaként felderítenék, feltérképeznék és számba vennék a gyulai tsz-ek termőföldhelyzetét talajminőségi, talajszerkezeti szempontból és ennek birtokában részletes tervet dolgoznának ki arra vonatkozóan, hogy melyik szövetkezetben milyen növényfajták termesztése, milyen növénykultúrák kialakítása lenne a legcélszerűbb, legkifizetődőbb. —tar— a vezető, aki hibás mércét alkalmaz, az érdemtelennek kedvez, aki változatlanul fenntartja az egyenlőedit vagy a fizetés-kiegészítés rendszerét. A minisztertanácsi határozat — amely a jövő éy január elsejétől kerül alkalmazásra — az új prémiumrendszer elveit és általános feltételeit jelöli meg, bevezetéséig még sok végrehajtási intézkedést kell kidolgozni. Hasznos és célszerű időben megkezdeni azoknak a feltételeknek a pontos meghatározását, amelyek biztosítják az ösztönzés hatékonyságát és ami ezzel jár, a gazdaságosabb, termelékenyebb munkát. Kovács András Hz ügyintéző egyben ügyfél is Mérgelődik a lehúzott boltredőny előtt, amiért nincs kiírva a nyitvatartás ideje. Észrevesz, megrohan és követelj, hogy az esetet feltétlenül szellőztessük meg az újságban, mert mégiscsak hallatlan, hogy az ember drága perceket veszít, hiába; Van benne valami igazság, ismerem ed. Azzal próbálom vigasztalni, hogy gondoljon azokra, akik nem perceket, de egy egész napot is veszítenék mások nemtörődömsége miatt. Ámuldozik, nem hiszi. Megnevezem az intézményt, éppen azt, amelyben ő az egyik vezető. A minap Békésről és a megye más részéből érkezett ügyfeleket küldtek vissza, haza azzal, hogy belső tatarozás kezdődött. Ezek a felek az eset előtt két nappal is jártak fenn, mi lett volna, ha akkor közük velük, hiszen a tatarozás dátuma nyilván jóval előbb rögzítve volt. — Közben nyitjáik a boltot s az előbb még nagy hangú ismerősöm sietve tűnik mellőlem befelé. Ez az epizód is alkalmas arra, hogy ismét szót emeljünk a nemtörődömség, a közöny bármilyen megnyilvánulása ellen, hiszen bárkinél bármikor köz- veszélyessé válhat. Kezdődhet olyan magatartással, hogy a velünk egy irányba tartó orra előtt becsapjuk az ajtót, esetleg a kezét is odacsípve, mert nem vettük észre — és olyan végzetes mulasztásokba torkollhatnak, aminek erkölcsi, anyagi következményeiért már bíróság előtt kell felelni. Holott menynyi bajnak, gondnak, kárnak vehetnék elejét — egyéninek és közösséginek egyaránt — mindazok, akik, ha már másként nem megy nekik, legalább hivatali kötelességérzetböl lennének figyelmesek és törődnének a rá. juk bízottakkal, emberrel és anyaggal. H. R. Megjelent a Pártélet októberi száma Október útja címmel közli a Pártélet Molnár Endrének, az MSZMP Központi Bizottsága póttagjának írását a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról, annak nemzetközi hatásáról, a mi fejlődésünkre gyakorolt jelentőségéről. A Központi Bizottság ideológiai irányelvei és a pártoktatás címmel Balló István, a KB agit-prop. osztályának helyettes vezetője arról ír, hogy ezt az oktatási évet az ideológiai irányelvek követelményeinek érvényesítése jegyében kezdjük meg. Hangsúlyozza: a pártoktatás szervezőinek és minden propagandistának legszebb feladata hozzájárulni eszméink terjesztéséhez, a szocialista meggyőződés és a belőle fakadó tettvágy fokozásához, a fejlődésünket gátló nézetek, szokások és gyakorlat visszaszorításához. Sok jel mutatja — írja —, hogy a i tik rá, hogy érdemes a dolgozók- Központi Bizottság ideológiai I hoz fordulni tanácsért; nem kár irányelvei új lendületet adnak az * az időért még ilyenkor sem, ha egy kis gyors, csoportos megbeszélést tart velük, akár a tábla végén is. A politikai munkához hasonlóan a szövetkezeti demokráciát sem lehet felfüggeszteni a legnagyobb dologidőben sem. A pártmunka időszerű kérdései között a szocialista tulajdonosi szemlélet erősítéséről; a közlekedés őszi feladatairól; az újítómozgalom továbbfejlesztéséről; a 15 éve alakult tanácsok jelentőségéről olvashatunk. A propagandisták munkájához ad jó segítséget Lajtai Vera Az amerikai imperializmus — a világ csendőre című írása, valamint dr. Tóth Józsefnek a párt szövetségi politikája helyes felfogását megvilágító cikke. egész ideológiai munkának, s ezen belül a pártoktatásnak. Az irányelvek feldolgozása egyebek mellett hozzájárul ahhoz is, hogy megszűnjön a politikai oktatás lebecsülése, mely a különböző területeken dolgozó vezetőknél, különösen sok gazdasági vezetőnél tapasztalható volt. A mezőgazdaság területén jelentkező nagy feladatokról, az ezekhez kapcsolódó pártmunkáról szól Fehér János cikke A munka sűrűjében címmel. Felhívja a figyelmet: falusi pártszervezeteink törekedjenek arra, hogy a mező- gazdasági üzemek irányítói és dolgozói között is szervezett, eleven kapcsolat legyen a munkák során. Néhány gazdasági vezetőnket a mostani nehéz körülmények vezePillantás a csehszlovák mezőgazdaságra 111. A Koslelec nad Orlici falu sertés tenyésztési kísérleti telepén KGST-fel- adatként tanulmányozzák a sertéstartásra legalkalmasabb épületeket. A küldöttség egy csoportja az intézet 15 épülete előtt értékeli a légkondicionáló berendezések és a másfél százalékos malacelhullás közötti összefüggéseket. Fotó: Dupsi Csehszlovákiában igen sokat tesznek a mezőgazdasági termesztés továbbfejlesztésére. Az FM osztályvezetőjének tájékoztatója után olyan nézet alakult ki bennünk, hogy a mezőgazdaság ipar- jellegű perspektíva előtt áll. Czt példázza a speciaüzálás és a teljes gépesítés. A hrusoványi állami gazdaságban 2200 fejős tehén mellett 1200 anyakocát is tartanak. Ez már ipari színvonal! Rövidesen szakítanak a nálunk eddig gyakorlatban volt termelésszervezéssel. A vetésszerkezet kialakítása a termelőüzem feladata. Kötelezően a kenyérgabona-vetéstervet sem írják elő. Az országos érdek szolgálását a tsz-ekre és a termeltető vállalatokra bízzák. Ezek kapcsolata eddig egyoldalú volt. Vagyis mindent a termeltető vállalat állt, még kötbért is fizetett a tsz-nelc, viszont a termelőszövetkezetet nem lehetett kötbér fizetésére ítélni. Most fokozatosan áttérnek a kétoldalú szerződésre, vagyis a vállalt kötelezettséget — kötbérfizetés mellett — a tsz- nek is teljesítenie kell! A mezőgazdaság irányítását a földművelésügyi minisztérium a megyei és járási mezőgazdasági igazgatóságok apparátusával látja el. A megyék közvetlenül irányítják a járási igazgatóságokat, ezek pedig szakemberek munkáján keresztül a tsz-ek termelését. Csehszlovákiában a szövetkezeti szakemberek tsz-tagok. Működésük, szerepük a mi gyakorlatunkat követi azzal a különbséggel, hogy a szövetkezet egyik vezető beosztású szakemberének sem mondhat fel a járás hivatalos beleegyezése nélkül! (Csehszlovákiában így akadályozzák meg a szakemberek vándorlását. Egy-egy szakember huzamos időt töl tel egy-egy szövetkezetben és így mutatja meg, hogy mit tud.) A szakemberek munkáját egész évre a termelési terv határozza meg. A gazdálkodásban a nálunk oly gyakran előforduló ötletszerűséget mellőzik, vagyis a termelési tervtől nem térnek el. Náluk a mezőgazdaságot az ipar lényegében mindennel kiszolgálja. A csehszlovák termelőszövetkezetek termelési terve az adott táj-
