Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-14 / 242. szám

1965. október 14. 5 CsfltSrtSk „Csaba kezd egyre érdekesebbé válni...” Szeptember 27-én, Bartók Béla halálának 20. évfordulója alkal­mából a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat ünnepi megemlé­kezést rendezett a békéscsabai Ér­telmiségi Klubban. A szép számú hallgatóság, avatott közönség nemcsak az est szervezőit melegí­tette fel, hanem megerősítette azt a sejtést, hogy Bartók Béla már itthon van, a nép magáénak fo­gadta, úgy, mint más klasszikusa­inkat: Petőfit, Adyt, Lisztet vagy Munkácsy t Mi hozta össze a hallgatókat? Az ízléses meghívó? Vagy rajta a Bartók-portré, amelyet dr. Südy Ernő készített a halhatatlan mes­terről a sok Auróra-köri Bartók- hangverseny egyikén? Bartók Béla örömmel vallott az értő békéscsa­bai közönségről — talán ennek az emléke, „hagyománya”? Egy művelődéspolitikus nemrég e sorok írójának Budapesten azt mondta: „Csaba kezd egyre érde­kesebbé válni. Ott van a remek megyei zenei és ifjúsági könyvtár, a pezsgő életű Értelmiségi Klub.” A külső szemlélőnek tehát már feltűnt a város. Értékeli, figyeli. Pedig még szólhatott volna a mú­zeum szép és sokoldalú kiállításá­ról, a Balassi tánckarról, a Nap­sugár bábegyüttesről és így to­vább. Valami megmozdult Békéscsa­bán... Itt vannak például a Haza­fias Népfront kerületi ismeretter­jesztő akadémiái, őszinte és állan­dó vonzást gyakorolnak. A napok­ban pedig szemére vetették az egyik ismeretterjesztőnek, miért nem tartanak előadást a külső-ja- minai XI. számú általános iskolá­ban is, mert — ahogy tréfásan megjegyezték — nincs ott „se kocsma, se templom”, az emberek szeretnének valahova elmenni s ha már mennek, ne akárhova jár­janak! Persze, ha a kulturális szervező­ket kérdezzük, nemegyszer . szo­rongva és komoran beszélnek az emberek érdeklődéséről, aktivitá­sáról vagy inkább annak a hiá­nyáról. Egyszerre jelentkeznek még a' vonzó és taszító erők, az érdeklő­dés és az érdektelenség. De mint­ha Békéscsaba a város lakóinak és vezetőinek kezdene egyre „ér­dekesebbé” válni.» —a —s Készülnek a téli oktatásra Az elmúlt évihez hasonlóan Bé­késcsaba termelőszövetkezeteiben az idén is megszervezik a külön­böző mezőgazdasági szak- és to­vábbképző tanfolyamokat. A vá- jxjsí tanács mezőgazdasági osztá­lyának előadója már megbeszélte a termelőszövetkezetekkel, hogy hol milyen oktatás legyen a tél folyamán. Eszerint a Május 1. Tsz- ben befejezik a szarvasmarlia- és sertéstenyésztési tanfolyam har­madik évfolyamát és az ezeken részt vevők jövőre megkapják a szakmunkástoizonyítványt. A trak­torosok továbbképzéseképpen szántóföldi növénytermesztőgé­pész szakon indítanak egy tanfo­lyamot, ezenkívül megszervezik egy szarvasmarhatenyésztési szak első évfolyamát. A Lenin Termelőszövetkezetben zöldség- termesztő és szántóföldi növény? termesztőgépész szakmunkás tan­folyam lesz. A Szabadság Terme­lőszövetkezetben szintén egy szán­tóföldi, valamint egy kertészeti szakot indítanak. Ezenkívül azok­nak a szövetkezeti tagoknak a részére, akik nem végezték el az általános iskola Vili. osztályát, lehetőséget nyújtanak a tanulásra, és egy szakmunkáselőképző tan­folyamot szerveznek. A Magyar— Csehszlovák Barátság Tsz-ben szántóföldi növénytermesztési gé­pész szakot szerveznek. A terv szerint több mint 300 termelőszö­vetkezeti tag vesz részt a tél fo­lyamán ezeken a tanfolyamokon. egység optimális terméshozamát tükrözi maximális eszköz-, anyag- és minimális munkaráfordítással. Amennyiben valamelyik szövetke­zet nem rendelkezik olyan anya­giakkal, melyek a terv realizálá­sához szükségesek, az állam a tervben megszabott módon — év elején — a hiányzó összeget a termelési terv megvalósítására a szövetkezet egyszámlájára utalja. Ugyanakkor nem feledkeznek meg a szakemberek beszámoltatásáról. A mezőgazdasági termékeket egységes árrendszer alapján vásá­rolják fel. A felvásárlási árakat a földművelésügyi minisztérium határozza meg. Az országban egészéven át a kiskereskedelmi ár rögzített. A termeltető és a fel­vásárló vállalatok máris beszél­nek az úgynevezett szabad ár kal­kulációjáról. A szabadórképzést a jövőben kiszélesítik, bevezetik több fontosabb népélelmezési cikk felvásárlásánál. Az árképzés ügye a termelőszövetkezet és a felvá­sárló vállalat dolga. Csehszlovák barátaink kereskedni akarnak a mezőgazdasággal, vagyis a szabad vállalkozásnak a lakosság jobb ellátása, a termelés lehetőségeinek még jobb kihasználása végett zöld- utat nyitottak. Az adókivetés alapja a szövet­kezet bruttó jövedelme. Az or­szág termelési egységekre van osztva. Egy-egy körzetben az adó­kulcs más és más. A közös gazda­ságok bruttó jövedelmük 1—12 százalékát fizetik be általában adó címén. A gyenge szövetkezeteket csupán adókedvezményben része­sítik. Ott ez a dotáció! Amennyi­ben a termelési feladathoz vala­mely tsz-nek nincs elegendő anya­gi ereje, az állam folyósítja a hi­ányzó összeget. Csehszlovákia termelőszövetke­zeteiben állami állatorvosok mű­ködnek. Üzemi állatorvos nincs! így az állatorvosok munkájában mindenekelőtt a népgazdasági ér­dek dominál! Az állatorvosi szol­gáltatásért a tsz az 1—12 százalé­kos adóval egyszerre fizet. A gyógyszerek egy része ingyenes. A szövetkezetek általában brut­tó jövedelmük 20 százalékát for­dítják az egyszeri és a bővített újratermelésre, tartalékolásra. S ez elegendő. Figyelmet érdemel a szövetke­zetek szociális alapjának beosztá­sa. A suchdoli tsz-ben évente 40C —500 ezer koronát fordítanak er­re a célra. Ennek 4 százalékát az államnak befizetik. Az állam eb­ből folyósítja a nyugdíjat, a fize­tett szülési szabadságra járó ösz- szeget és egyebeket. A csehszlovák mezőgazdaság 1964-ben a háború előtti termelési színvonalnál 4 százalékkal adott az országnak több árut, ipari és élelmezési nyersanyagot. A me­zőgazdasági termelés szervezése, szerkezete a XII. pártkongresszus óta jelentős, az iparéhoz hasonló változáson ment és megy át. A Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság vezetői úgy vélik, hogy a me­zőgazdaság fellendítéséhez nem elegendő a szövetkezeti paraszt ef­fektiv munkája. Szükség van a gépesítésre, a kémiai ipar, az épí­tészet és több, a mezőgazdasági Televízió a klubszobában Frappáns ötleteket. jó elgondolásokat minél többet! Egy esztendővel ezelőtt hosszabban kifejtettük gondolata­inkat, nézetünket arról, hogy a XX. század csodája, a televí­zió kényelmessé teszi-e az embert, lelassítja-e a házhoz szállított is­meretanyag a gondolkodást, az ön­művelő emberre olyannyira jel­lemző nyughatatlanságot, kíván­csiságot. Cikkünkben elsősorban azt fejtegettük, hogy semmikép­pen sem helyes az a megállapítás, mintha a házi mozi elkényelmesí- tené az embert, és csupán arra re­dukálná tevékenységét, hogy be­kapcsolja a készüléket, és min­den különösebb erőfeszítés nélkül befogadja, figyelje azt a műsort, amit éppen kap. Az indoklás kézenfekvő: vajon lehet-e úgy televíziós adást nézni, hogy az ne keltsen gazdagon ár­nyalt gondolatsorokat, és a képek látásával egyidőben a néző ne elemezné azokat, ne formálna va­lamilyen véleményt mindarról, amit lát? Ez nem képzelhető el, hiszen nemcsak a felnőtt, de a gyermek is — értelmi fejlődésének növekedésével — aktív módon né­zi a tv adásait, azokra sokáig em­lékezik, a látott emberek jellem­beli tulajdonságait önmagára vagy társaira vonatkoztatja. A házhoz szállított élményekből tehát nem következik logikusan, hogy az emberek gondolkodásmódjának kényelmességét is kiválthatják. (Persze gyenge, rossz műsorok, érdektelen filmek, tv-játékok va­lószínű, hogy ezt eredményeznék, de a tv-nézők zöme ilyenkor ki­kapcsolja készülékét vagy átvált — mondjuk — a román televízió nagyváradi reléállomására, hátha ott több látnivaló akad?) Az egyik községi mű­velődési otthonunk igazgatójával volt találkozásom a minap, és a sok beszédtéma között valahogy termeléssel összefüggő iparág erő­teljes fejlesztésére is. A korszerű mezőgazdaságért tett kísérleti in­tézkedések, melyeket a magyar küldöttség tapasztalt, beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. A csehszlovák földművelésügyi mi­nisztériumban máris készitik a gyakorlatban eddig jól bevált mód­szerek összesítőjét, melyet novem­ber első felében egy országos plé- num elé visznek. 1966-ban a me­zőgazdasági termelést e plénum határozata alapján az egész köz­társaságban újjászervezik. Csehszlovákia mezőgazdaságát a szocialista építőmunka emelte fel az európai színvonal fokára. Ezekben az években a mezőgaz­daság árutermelése fokozottan előtérbe kerül. A mezőgazdaság iparosításával számolják fel a falu és a város közötti különbsé­get. Eredményeik biztatóak. A to­vábbi küzdelem elmélyíti majd az emberekben azt a tudatot, hogy érdemes volt ebben az országban is a nagyüzemi gazdálkodás párt ajánlotta útját a társadalmi cél­kitűzés előterébe állítani és kö­vetkezetesen megvalósítani. A csehszlovák nép érez magában annyi erőt, hogy az ország belső ellátását lényegében a ma még igen jelentős import mellőzésével — elsősorban — saját mezőgazda­ságával oldja meg. Az a hatalmas rekonstrukció, amely Csehszlová­kia mezőgazdaságában elkezdő­dött, végső soron az önellátásra törekvést, a lehetőségek kihaszná­lását mutatja. (Vége) Dupsi Károly úgy alakult, hogy a televízióról cseréltük ki gondolatainkat a leg­alaposabban. Esküdött rá, hogy a televízió egyik leghatásosabb esz­köze arra, hogy olyanokat is be­szoktasson a művelődési otthonba, akik addig soha nem voltak ven­dégei, ugyanakkor azt is teljes meggyőződéssel hangoztatta, hogy a klubokban, szakkörökben, alig tudna jobb és izgalmasabb esz­közt találni a fiatalok és idősebbek nevelésére, mint a televízió. Mi­vel — természetesen — semmifé­le ellenvetésem nem volt, a téma terebélyesedett, elmondta tapasz­talatait, majd egy pillanat türel­met kért, kisietett a klubból az irodájába, és hamarosan egy sze­rény, kék fedeles füzettel tért vissza. Kíváncsi voltam, mi lesz ebből? Mi van abban a füzetben, amelyet olyan titokzatos mosollyal tett le elébem a dohányzóasztalkára? — Nemcsak a heti műsort fi­gyelem — mondta —, hanem a negyedévit is. Nálunk különösen a sorozatokat kedvelik az emberek. A gyerekek (de a felnőttek is, mi­nek tagadnánk?!) a Tenkes kapi­tányát, a Robinsont, a Teli Vil­most nézték nagy előszeretettel, aztán a Dr. Kildare meg a bűnügyi sorozatok is nagy nézőtábort von­zottak. Tavasszal jött egy újabb sorozat, a Századunk. Az első adás címe „A század tanúja” volt, a második „Temetik Viktóriát”, a harmadik „Az első vihar”. Magam sem hittem volna, hogy olyan si­kere lesz, mint amilyen volt! Igaz, kitűnően szerkesztették, a korabeli filmfelvételek meg ritka élményt jelentettek mindenkinek. Amikor vége lett, azonnal általá­nos vita alakult ki. A „levegőben rezgett” az érdeklődés feszültsége. No, gondoltam, ezt megnyergelem! A sorozat most ősszel tovább foly­tatódik,. először megismétlik a ta­vasszal bemutatott három összeál­lítást, aztán jönnek az újak: az el­ső világháború eseményeit idéző filmek, visszaemlékezések. És, hogy miiként képzelem én a „meg- nyergelést”, a népművelés lehető­ségeinek bővítését, az van ebben a kék füzetben... Valóságos hadi tervvel ismerkedtem meg. Az első ismét­lés előtt, október 17-én este 6 óra­kor igazgatónk rövid bevezetőt mond a televízió „Századunk” mű­soráról. Elmondja, hogy a sorozat időrendi sorrendben halad előre a XX. század eseményeinek lán­colatán, szórakoztató jellegű, mégis alapvető igazságokat mutat meg egyszerű, nem fárasztó mó­don és eszközökkel. Nem mondja el, de nagyon is jól tudja, hogy a sokat emlegetett komplex nép­művelés gazdagításán szeretne munkálkodni, és örül, hogy a te­levízió segíti ebben. „Korunk leg­nagyobb horderejű propaganda- eszköze szerintem a televízió — veti közbe. — Kár, hogy ezt nem hangoztatjuk elégszer és nem használják ki a tévések sem szá; százalékig.” Aztán visszatérünk ere­deti témánkhoz. Azt már eldön­tötte, hogy továbbra is klubössze­jöveteleken nézik a Századunk- sorozat adásait, és ezen részt vesz a helyi középiskola helytörténeti szakköre is. A vezető tanár vállal­ta, hogy a kialakuló vitát vezeti és helyi vonatkozásokkal is kiegé­szíti mindazt, amit láttak. „Ez na­gyon fontos — mondja —, hiszen az országos szintű események he­lyi példák nélkül nem mindig köz­vetlen hatásúak. Arra is gondol­tam, jó lenne egy-két első világ - háborús veteránt elhívni a klub­ba, akik elmondhatnák harctéri él­ményeiket, a volt hadifoglyok be­szélhetnének a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomról, mások a Tanácsköztársaságról, hiszen so­kan közülük részt vettek az ak­kori harcokban is.” Ha sikerül, ak­kor a helytörténeti szakkör minia­tűr kiállítást hoz egy-egy adás al­kalmával. Korabeli újságokat, tár­gyakat, fényképeket. Igazgatónk ezután elmondta még: ez az első próbálkozása ar­ra, hogy televíziós-sorozatot is be­iktasson. elgondolásai kö2é, és an­nak állandó közönséget igyekez­zen szervezni; majd — hogy més teljesebb legyen a komplexitás — a helyi népkönyvtárra is gondol* — Ügyes könyvtárosunk var. azonnal látta, mennyi fantázia var abban, hogy állandó klubműsorr avattuk a „Századunk”-at. Gyor­san elhatároztuk, hogy alkalnr kiállításokat csinál a tv-szobábs n mindig azokból a könyvekből, tör­ténelmi művekből, regényekbe1 melyek az éppen a soron levőm1" sort kiegészítik... Sok szó esett már arró (de nem elég!), hogy népművelő munkánk megújításra, korszerűs1' tésre vár; hogy frappáns ötletek­re, jó elgondolások kivitelezésé van szükség. Az emberek érdek­lődését felkelteni nem könny:1' megtartani még nehezebb. Igazg; tónk úgy gondolja, jó útra lépek amikor a spontán televíziózás he­lyébe egy-egy műsor, sorozat szá­mára állandó közönséget akar ki­alakítani. Törekvését lehet, hős1 sokan már nem is tartják újnak úttörőnek — ha így van, ez a jó. Annyira azonban még nem általá­nos, hogy néhány ötletét, tervé közölni érdektelen lett volna. Sass Ervin TERMELÖSZÖVEtKEZETEK, ÁLLAMI GAZDASAGOK ES TERMELŐK RÉSZERE 2 m,m-es belföldi és 3 mm-es bolgárkertészig vég minden mennyiségben beszerezhető A FÖLDMÜVESSZÖVETKEZET Ml. SZAK ÜZLETÉBEN Orosháza, Ady Endre u. 1. Telefon: 537. ________________________________2077

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents