Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-10 / 239. szám
WAS. október 10, 3 Vasárnap Az állami gazdaságok ás a termelő szövetkezetek mindegyikét felese- relték Csehszlovákiában magaspá Igával. Az egyvágányú sínen ta- karmányoekocsikat és a gazdasági hulladék elszállítására alkalmas berendezéseket könnyűszerrel mozgatnak. Magaspályát építenek a szarvasmarha-istállókon túl a sertéstelepeken és a hizlaldákban is. Többek között a szállítási munkák könnyítésének tudható be, hogy egy gondozó szarvasmarhából 50—100-at, sertésből pedig 4—500-at is el tud látni. Fotó: Dupsi j j Országj áráson 3 A HÁROMNAPOS tapaszta• latcsere-út második programja a ■ Kalocsa környékén, Bátya, Miske, I Dusnok és Fájsz határában épült ■ modern öntöző telep megtekinté* se volt. Az állam segítségével hét S termelőszövetkezet létesítette ezt : a telepet, amelyről két gépház négy- íj négy olasz gyártmányú szivattyú■ gépeivel 12 kilométer hosszúságú 3 és 7 kilométer szélességű terüle- 3 tét öntöz. A telep két évvel ezelőtt 3 épült, s ennek nincs párja Ma- [ gyarországon, de Olaszországban 5 sem, ahol pedig elég fejlettek az 3 öntözési módszerek, A vízveze- 3 tő csőhálózat a föld aló van épít- 3 ve, a két gépház másodpercen- 3 ként 1000 liter vizet szállít a há- 5 lózatba, s 80 ezer folyóméter nyo- ; mócső és 4 ezer 400 szórófej se* ■ gítségével 18 nap alatt meg tud- ! ják öntözni mind a 7400 holdas ! területet. Az Ismertetés és a fel- í tett kérdések nyomán kiderült, üj témák kerülnek napirendre Annak idején hírt adtunk, majd rövid beszámolót közöltünk a Gépipari Tudományos Egyesület Békés megyei szervezetének rendezésében megtartott harmadik országos vízgépészeti vándorgyűlésről. Akkor arról tettünk említést, hogy a vándorgyűlés értékelésére egy későbbi időpontban visszatérünk. A tanácskozáson elhangzott előadások, felszólalások kiadványban is napvilágot látnak. A GTE helyi szervezete a napokban értékelte a vándorgyűlést. Felkerestük Hámori Jánost, a GTE titkárát, hogy a tapasztalatokról nyilatkozzék. — Mi indította a GTE Békés megyei szervezetét a harmadik országos vízgépészeti vándor- gyűlés megrendezésére? — Még 1961-ben arról tanácskoztunk, hogy a GTE Békés megyei csoportja milyen segítséget tudna adni a megye mezőgazdaságának. Addig jutottunk, hogy a tudományos egyesületnek a megye mezőgazdaságát messzemenően szolgálnia kell. Vándorgyűlést terveztünk, melyet Gyulán és Szarvason meg is tartottunk. Az érdeklődés jelentős volt s úgy határozj tünk, hogy két év múlva ismét sort kerítünk a vízgépészettel kapcsolatos tudományos és gyakorlati munka elemzésére, a további feladatok meghatározására. — A legutóbbi vízgépészeti országos vándorgyűlésnek mi volt a fő' feladata? — Választ kerestünk a korszerű mezőgazdasági Öntözési módok, lehetőségek, szivattyútelepek, gépészeti berendezések műszaki ismertetésére. Különösen a szivattyútelepek kialakítását és ezek gazdaságos üzemeltetését tűztük napirendre. A mostani vándorgyűlésen a szivattyút és a gépi berendezéseket gyártó vállalat részletesen ismertette az öntözőfürtök, szivattyútelepek korszerű gépészeti berendezéseit. Nagyon értékes tudományos előadást hallottunk a „Belépő-átmérő hatása a szivattyú szívóképességére” című témáról, Először esett szó a hegesztett zei- lípzóró szerkezetek gyártási pontosságáról. Érdekes volt a víztisztításról szóló referátum is. Nagy érdeklődés kísérte A vízmennyiség mérése az öntözésnél című előadást is. E tanácskozás feladata volt a továbbiakban a gyakorlat. ban praktizáló mezőgazdasági és gépészmérnökök véleményének, kívánságainak összesítése, hogy az öntözéses termesztés a jövőben minőségileg jobb berendezésekéi kaphasson. — A tanácskozás eredményeit, » megoldásra váró feladatokat miben tudná összefoglalni? — A vándorgyűlés 8 pontban összegezte munkáját. Többek között határozatot hoztunk arra, hogy a Ganz-MÁVAG-ban legyár. tott reverzibilis szivattyúkról, szí. vattyútelepi berendezésekről ké. szítsenek részletes ismertetőt. Jók a Ganz-MÁVAG készítményei, több esetben európai, sőt világ- színvonalon állnak. Ezek elterjedését a műszaki propaganda hiánya gátolja. Az esőztetöberende- zések gazdaságosságának meghatározására anyagot kell összeállítani. A tanácskozás javaslatot tett a felsőbb szerveknek, így az ÖRKI- nek, a VITUKI-nak, az OVF-nek, az FM-nek és az Agrártudományi Egyetem illetékes tanszékének, hogy mihamarabb vitassák meg a tennivalókat és hozzanak döntést a felvetett kérdésekben. A vízgazdálkodás megköveteli a vízfogyasztásmérés megoldását is. A GTE a probléma megoldására felkeresi a Kohó. és Gépipari Minisztériumot, hogy a szükséges előkészületeket megtegyék. A tanácskozás állást foglalt amellett is, hogy az öntözéses gazdálkodás, ba vont gépkezelők szakmai to. vábbképzését is meg kell oldani. Határozat született arra is, hogy a vízgépészeti vándorgyűlést kétévenként újra kell rendeznünk, így a negyedik vízgépészeti országos vándorgyűlésre 1967-ben kerül sor. Ezen a stabil, nagy teljesítményű szivattyútelepek működéséről, hatékonyságáról, az üzemelte, tésben szerzett tapasztalatokról ér. tekezünk. Szeretnénk napirendre tűzni a szennyvízhaszmosítással kapcsolatos gépesítési feladatokat is. A víz tisztításáról az eddigieknél részletesebben kellene beszélnünk. Örömmel vennénk, ha megyénk agrártudományi, hidrológiai szakemberei csatlakoznának hoz. zánk e fontos témák kimunkálásában — fejezte be kérdéseinkre adott válaszát Hámori János. AZ ÉM BÉKÉS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT FELVESZ kőműveseket, segédmunkásokat és kubikosokat, VALAMINT asztalos, épületlakatos, vlzvezetékszerelö, FŰTÉSSZERELŐ SZAKMUNKÁSOKAT Jelentkezni lehet Békéscsabán, a vállalat munkaügyi osztályán, Kazinczy utca 4 szám alatt. Orosházán: Orosházi Üveggyár-építkezés. 91514 Itt az ideje AZ ŐSZI NAGYJAVÍTÁSNAK! Oz öntözőberendezések javítása során a hiányzó vagy elkopott tartozékok pótlására az alkatrészek, gyors kapcsolású öntözőcsövek, idomok és szórófejek beszerezhet ők : a megyei mezőgazdasági ellátó vállalatoknál — AGROKER-eknél. 5216 szakemberei Kalocsán Martonvásáron hogy ez a telep meghaladta az érdekelt hét termelőszövetkezet fejlődését. A föld nagy része ugyanis még javításra, főleg táp- erődúsításra vár. Ezt az elkövetkező négy esztendőben igyekeznek megvalósítani egyrészt talajjavítással, másrészt a szerves anyagot termelő állatállomány számának jelentős növelésével. A TAPASZTALATCSERE utolsó állomása a Martonvásári Kutató Intézet volt. Ezt a várost sokáig csak az tette híressé, hogy 180 évvel ezelőtt több esetben járt itt és több művet komponált a halhatatlan zeneszerző, Beethoven. Űjabban, vagyis 1949 óta a kutatóintézet mind eredményesebb működése teszi nemcsak országos, hanem világhírűvé is Mar- tonvásárt. Ugyanis az ott kikísérletezett s az ország szántóföldjének nagy részén termesztett hibrid kukorica fajtáknak köszönhető, hogy hazánk az Amerikai Egyesült Államok 35 mázsás, Olaszország 32 mázsás átlaga után 30 mázsás hektáronkénti átlagterméssel Magyarország a világranglista harmadik helyén áll. AZ INTÉZET 37 KUTATÓJA, 28 technikusa, és 170 kísérleti szakmunkása évente 400 hold parcellán dolgozik újabb fajták kutatásán és nemesítésén Tíz év óta főleg búzával, kukoricával, lucernával és cirokkal foglalkoznak. A hibrid kukorica fajtákból eddig nyolc fajta részesült állami elismerésben s jelenleg 12 fajta van kísérlet alatt. A már eddig elterjedt fajták mellett iriost olyan fajtán is kísérleteznek többek között, amely címer nélküli. De főleg olyan fajtán, amelyért versengenek világszerte, vagyis az alacsonyabb szárú és a sűrűséget jobban bíró fajtákon. A kikísérietezett új búzafajta egyaránt bírja a száraz és a nedves időjárást, a jó szalmaszilárdsága, a fagyállóképessége s a minősége vetekszik az eddigi legjobb magyar búzafajtákéval. Az intézetben kísérleteznek hibrid búzafajta előállításával is. Ha ez sikerül, márpedig minden jel erre mutat, ugrásszerűen megnöveli a búza termésátlagát. Az eddigi legjobb búzafajtát, a Bezosztáját 44 százalékkal, a Fertőéit pedig 56 százalékkal múlta felül az idén. Nem csoda, hogy tavaly a világ 35 országából több mint 1300 szakember kereste fel az intézetet. A KÜLÖNBÖZŐ NÖVÉNYEK termesztési módszerét is közölték az általános Jellegű tájékoztatás után az intézet kutatói megyénk szakembereivel. Elmondották többek között, hogy világszerte szükségszerűen jelentkezik a búza monokulturális termesztése. Franciaországban 10 évvel ezelőtt kezdték ezt s a terméseredmény nem csökkent, hanem állandóan emelkedő tendenciát mutat. A monokulturális termesztés feltétele: a szükséges talajtáperő biztosítása és a megfelelő gyomirtás. Az intézetben végzett kísérlet során kiderült, hogy a dikonirttal történő vegyszeres gyomirtás során négy és fél mázsa többlettermés volt a kontroll táblával szemben. Közölték azt is, hogy a HCH porozószerrel igen jól lehet védekezni a gabona rovarkártevői, a csócsároló ellen, csupán az a feltétele, hogy a védekezés preventív legyen. Szó volt arról is, hogy a műtrágya-felhasználás párhuzamos a termésátlaggal. A műtrágya nagy mennyiségben elősegíti a növény védekezését a szárazság ellen is Többek között Hollandiában már 450 kilogramm tiszta hatóanyagot használnak hektáronként. Az intézet kutatói felhívták a figyelmet árra, hogy érdemes a búza alá közvetlenül istállótrágyázni is. Gazdaságaink ne törekedjenek a túlságosan mély magágyra, mert a hazai és a külföldi kísérletek is bizonyítják, hogy 14—15 centiméter mélységű morzsalékos réteg a legjobb vetőágy búzának. Szikeseken indokolt az ennél mélyebb művelés, de csak akkor eredményes, ha altalajlazítóval végzik. Jó eredményeket hozott a karbamidos levéltrágyázás, de a búza kísérleti öntözése is. Például az a búza, amit a májusi szárazságban megöntöztek, 60 százalékos tőbblettermést eredménye zett. AZ INTÉZET FELADATA sokáig az volt, hogy megmentse a jó hazai lucemafajtákat a leromlástól. Most azt a feladatot tűzte maga elé, hogy olyan lu- cemafajtákaf kísérletezzen ki, amelyek ellenállók a különböző kártevők ellen, s így megnövekszik a vetés élettartama, de a termésátlaga is, Ez az utóbbi nagyon indokolt, hiszen hazánkban a lucemaszéna-átlagtermés csaknem 7 mázsával csökkent az utóbbi években. Igyekeztünk tömören beszámolni a háromnapos tapasztalatcseréről, de ennyi is bizonyítja, hogv sok ismerettel gyarapodva tértek haza megyénk iárási és termelőszövetkezeti főagronómusai országjáró kőrútjukról. Kukk Imre A betakarítás ütemén múlik a mérleghiányos tsz-ek száma A szeghalmi járás egész területén számba vették a termelőszövetkezetek gazdálkodásának eddigi eredményét. Megállapították, hogy a járás 19 közös gazdasága közül kettő küszködik mérleghiánnyal. Legsúlyosabb a helyzet a körösladányi Zalka Máté Tsz- ben. Ugyanakkor örvendetes, hogy Bucsa három termelőszövetkezetében lehetőség van arra, hogy a mérleghiánynak elejét vegyék. A szeghalmi járásban ebben az esztendőben, a viszonyoknak megfelelően, jó közepes termésre számolnak. Ennek Betakarításától függ, hogy a mérleghiányos tsz-ek száma tovább növekszik-e, vagy pedig marad a kettő. A járási tanács mezőgazdasági osztálya a betakarítási munkák gyorsítására megtette a szükséges intézkedést. Többek között megegyeztek a cukorgyárral a répa folyamatos átvételére, prizmázá- sára. A bucsai tsz-ek cukorrépatermését a legelőn könnyen szellőző, a szokásosnál kisebb prizmákba rakják. Október 20— 25-ig a járás egész területén szeretnék befejezni a cukorrépa szállítását, ezzel együtt az ősziek vetését. A mélyszántással december első felére elkészülnek.
