Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-10 / 239. szám
1565. október 1®. 4 Vasárnap Mi van a vezérigazgatói elismerés mögött? A kérdésre akár egyetlen szóval is lehetne válaszolni. Munka. Ára ez túlontúl egyszerű lenne annak bizonyítására, hogy első félévi eredményei után miért részesült ebben a kitüntetésben az Alföldi Kisvasút békéscsabai fűtőházának kollektívája. És talán nem is lenne teljesen igaz, mert nemcsak dolgozni kellett, méghozzá becsülettel, gondolkodni is azon, hogyan lehetne jobban és okosabban csinálni mindent. De úgy ám, hogy ne csak a tervet teljesítsék, hanem közben növekedjen a munka becsülete és termelékenysége, no meg, ami szintén nem mellékes, ahol lehet és amivel lebet, ésszerűen takarékos, kódjának. Sikerült, s ezt mindennél jobban a vezérigazgatói elismerés fémjelzi. A szeptember 21-j ünnepségen, ahol négy és fél ezer örint jutalmat oszthattak ki, szerény keretek között emlékeztek meg erről a nem mindennapi sikerről. Terv és plusz A kisíü tőháziakat, ha csak a terve* teljesítik az első fél évben és ezen felül semmi pluszt nem adnak, akkor sem érhette volna szemrehányás. Volt azonban olyan hajtóerő, amely többre sarkallta őket, mintsem, hogy megelégedtek volna a sima tervteljesítéssel. A decemberi párthatározat volt az, amiből kihámozták mindazokat a feladatokat, amelyekről úgy véltek, rájuk is tartoznak. Február 4-én rendkívül} termelési tanácskozáson tárgyaltak erről és a szocialista munkaverseny idei vállalásairól. A felszabadulási munkaversenyben elhatározták, hogy a vontató és vontatott járművek éves időszakos javítási darabszám- tervét száz százalékra teljesítik, aa egységidőnél azonban 8735 munkaórát takarítanak meg. Megalapozott volt a kezdés . Ez az első félévi eredményekből is látszik. A vontatási tervet 104,3 százalékra, a motormozdonyok és a különféle kocsik időszakos javítási tervét száz százalékra teljesítették. Nyolcvan különféle kocsi és tizenhárom motormozdony felújításával, illetve főjavításával készültek éL A terven felüli eredmények még a legvérmesebb reményeket is felülmúlták. Az egy év előttinél — a megalapozott és jól végrehajtott normarendezés, a technológiai fegyelem megszilárdítása eredményeként — 6,9 százalékkal növelték a munka termelékenységét, s hat hónap alatt 3541 munkaórát takarítottak meg az időszakos javításnál Ügy azonban, hogy a megtakarítás nem ment a munka minőségének rovására. Talán a legnagyobb plusz, amit elkönyvelhetnek, az az önköltségcsökkentés volt. A tervhez képest hat hónap alatt 964 ezer forint megtakarítást értek el. Hogyan sikerült? Jogos a kérdés. Mi tette lehetővé, hogy ilyen eredményesen zárták az első fél évet. Mik voltak azok a mozgatórugók, amelyek segítették ezt a munkájáról azelőtt is jó hírű kollektívát ilyen nem mindennapi eredmények elérésében? Sok ennek az összetevője. Közülük talán az első, hogy a gazdasági vezetés és a mozgalmi szervek, a párt- és szak- szervezet, a KISZ jól összehangolták munkájukat és együttműködésüket. Minden feladatot közösen megtárgyaltak, majd közösen segítették a végrehajtásit is. Így érték el, hogy a párthatározat szellemében ténylegesen növekedett a munka hatékonysága, s ez a termelékenység növekedéséből is, az ésszerű megtakarításból is kitűnik. Eközben fellendült a szocialista brigádmozgalom is» s ebben már tíz kollektíva versenyzik egymással. Valamennyi brigádot a műszaki vezetők patronálják, így mindazok a tervek, amelyeket közösen munkálnak ki, meg is valósulnak. A munkaversenyt rendszeresen» havonta értekénk. Ez rendkívül ösztönző erő, mert a résztvevők mindig látjáík: hányadán állnak, hol kell munkájukon javítani. Such Aacfrás szb-titkár mondta: — Mi nemcsak az érdekvédelmet tartjuk fontosnak, hanem a termelés segítését is. Hiszen így szolgáljuk igazan a szervezett munkások érdekék Márpedig a kisfűtőháaban százszázalékos a szervezettség. Minden itt dolgozó tagja a szakszervezetnek. Sok kicsi sokra megy Amint mondják, aki a fillért nem becsüli, a forintot sem érdemli A kisfűtőháziak takarékos- sági mozgalma azt bizonyítja, hogy ésszerűen nagyon jól lehet takarékoskodni. Az utazószemélyzet egy fél év alatt 28 500 forint értékű gázolajat spórolt meg. A vontatott járművek javításánál — igaz, sok fejtöréssel és munkával — nagyon jól bedolgozták a használt .fűrészárut is, s így jelentősen csökkentették a javítás költségeit. A gazdaságos mozdonyfelhasználást 110,9 százalékra növelték. És még sokféle módon takarították meg a filléreket és forintokat, A tapasztalatok szerint az újítási kedv is növekedett Ezt az első fél évben benyújtott tizenegy újítás bizonyítja, amiből ötöt máris alkalmaznak. Sári Jánosnak a kocsitengelyágyak megAZ ÉM BÉKÉS MEGYEI ÄLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT SZERELŐIPAR] RÉSZLEGE VÍZ- ÉS FŰTÉSSZERELŐ SZAKMÁKBÓL átképzős tanfolyamot indít Jelentkezni lehet nyolc általános végzettség és bizonyos gyakorlat esetén a vállalat szerelőipari részlegénél. , H i 91633 munkálására kidolgozott újításával felére csökkentették a korábbihoz képest a megmunkálási időt. Az első negyedévben még elég sok kívánnivalót hagyott maga után a felújított kocsiknál az alvázak korróziómentesítése, amit kézzel csináltak és nem haladt úgy, ahogyan szerették volna. Találtak erre is megoldást, a műveletet gépesítették. Azóta nincs vele baj és lemaradás. Az MK 48-as mozdonykerékcsoport abron. csozását és javítását a KPM rájuk bízta. Orvos Mátyás műhelyre, szortos és Marik András lakatos vezetésével és közreműködésével sikeresen megbirkóztak a feladat, tál. Ez pedig 3200 forint jutalmat hozott a kisfűtőháziak konyhájára. Azt mondja a marxizmus, hogy az elmélet, mihelyt a tömegekbe hatol, anyagi erővé válik. A decemberi párthatározat megértetése és végrehajtása jól halad a kis- fűtőházban. A határozat egyre jobban anyagi erővé válik. Növekedett a munka hatékonysága, a kezdeményezés, a többre ösztönző szocialista verseny, ezzel együtt az alkotó emberek erkölcsi és anyagi megbecsülése. Mindezt ott találjuk a vezérigazgatói elismerést eredményező mozgatórugók között. Ez pedig jóval több az egyszerű, mechanikus munkánál. P. P. Mindig jobbat, mindig többet... A nyugdíjas bácsika a harmadik vállalatok jogászát. Kívülről fúj- emeletre segítette fel magát a bot. jak a Munkatörvénykönyv parag- tal. Emeletenként megállt, hogy rafusainak azon részeit (és csak visszaállítsa tüdejét a „szabvány- azokat a sorokat), amelyek a mun. légzésre”, hogy visszaállítsa szívét a „szabványdobogásra”, Ezt el is' mondta, amikor helyet foglalt. Meg mást is... — Mindenütt szót hallok arról, sok helyütt olvasom is: mindig kősók jogait taglalják. De ha a kötelességről esik említés akár éjő szóban, akár a Munkatörvény, könyv paragrafusaiban — bámulnak, mint borjú az új kapura. Szinte kérdik: — „Hogyhogy?! A jobban és mindig többet mi társadalmunkban a munkás- keU, dolgozni azoknak az nak kötelessége is van?! A mi tárembereknek, akiknek a lehetőség sadalmunkban dolgozni is kell?! munkát és szerszámot adott a kezükbe. Van bennem olyan érzés, hogy sokan nem becsülik meg kel. lóképpen azokat a feltételeket, amelyek biztosítják számukra a megfelelő megélhetést. Mert, kérem szépen, van egy nyughatatlan csoport a mi társadalmunkban, amely mindig valami újabbat akar. Sajnos, az újabb szót nem a tökéletesebb, a jónál is jobb értelemben használ. jók. Valami megmagyarázhatatlan oknál fogva nem találják helyüket. Azokra gondolok, akiknek már két hét alatt is unottá válik Hát nem azt tanítja a marxizmus, hogy eleget dolgozott a paraszt meg az ipari munkás? Most már dolgozzon a tőkés!” Mérgesen veri botjával a parkettet. Minden mondat után nagyot koppint vele. \ — Én nyugdíjas vagyok, solcat is dolgoztam az elmúlt 41 év alatt. De ha a munkámra azt mondták akár a múltban, akár a mi rendszerünkben, hogy nem elég jó; vagy azt, hogy jó, de kicsit kevés — szégyelltem magam. Becsülettel mentem nyugdíjba, s mindenki a munkakörük. Pedig még meg ott “!í a búcsúvacsorán, aki a sem ismerték, meg sem tanulták ™™lyemet azért szerette, mert — éppen ezért meg sem szerethet. í ék azt. Akik mindig valami csodára várnak, mint a szenvedélyes lottózók az öt találatra. Holott még mindig jobbat és mindig többet akartam termelni. — Ügy emlékszem, két munkás hiányzott: mindketten egy hónap, a 8 általánosuk sincs meg. Csak nyugdíjazásom előtt jöttek affektálva, morogva, elégedetlen. s uyvf/dijazasom előtt egy héttel kedve járják a világot, bosszant- hagyták ott a vállalatot. Én 41 év jak a vállalatok, termelőszövet- ut^n fájó szívvel..« kezetek, gyárak munkaügyeseit, a (fér—ó) r Érdekességek és furcsaságok a vérátömlesztés történetéből Ä vérátömlesztés (transfúziő) történetét a kutatók négy korszakra szokták felosztani. Ezek a következők: L A transfúziő gondolatának irodalmi nyomai: a legrégibb időktől a vérkeringés felfedezéséig (William Harvey): 1628. IL A vérkeringés felismerésétől a vércsoportok felfedezéséig (Kari Landsteiner): 1901. Ide soroljuk azokat a vérátömlesztéseket is, amiket állatból állatba, állatból emberbe, majd emberből emberbe végezték: 1628—1901. III. A vércsoportok felfedezésétől a moszkvai transdhíziós intézet megalakulásáig, amivel a szervezett és intézményes vérellátás valósult meg: 1901—1926. IV. A vérátömlesztés napjainkban: 1926. Gyula, Nagyfenék 6 szám alatt a Vörös Csillag Hg. Tsz a szeszfőzde üzemeltetéséi megkezdte Előjegyzéseket elfogadunk. ' 81949 Ha az első időszak irodalmi emlékeit tanulmányozzuk, az ott leírtakon ma, a mi modem világunkban már csak mosolyogni tudunk. Az alábbiakban ilyen — ma már csak érdekességnek és furcsaságnak tűnő — eseteket írunk le Az ókorban nem ismerték a vér szerepét, azt azonban tudták, hogy a vér szükséges az élet fenntartásához, és bizonyos részének elvesztése az erő hanyatlásával jár. Hyppokrates, az ókor nagy görög orvosa, aki a betegségek okát a test nedveiben kereste, a beteg vér kicserélését ajánlotta. A római gladiátorok és harcoló katonák között pedig az terjedt el, hogy az ellenfél vagy pedig a bika vérének megivása igen nagy erőt kölcsönöz. Ettől az elképzeléstől a nagy római költő, Ovidius sem volt mentes, aki Me. tamorphosisának VII. könyvében a 285—293. versig leírja, hogy a jósnő Medea agg apósát, Aesont fiatal emberek vérével akarta megfiatalítani. A vér erejének, megfiatalító hatásának téves hite ebből a korból származik; az ebből a korból fennmaradó irodalmi emlékeink is azt bizonyítják, hogy a vérrel a fiatalság, a nagy erő és a bátorság fogalmát kapcsolták össze. Ez tükröződik a vérszerződés mondájában is. Mint érdekességet említjük meg Elsholznak, a brandenburgi herceg háziorvosának a javaslatát: a veszekedő házastársaknál a súrlódások csökkentésére ismételt vércserét ajánlott. Ugyancsak ő javasolta azt is, hogy a kicsapongó embereknek bárány-, illetve borjúvért kell adni. A vérátömlesztés fiatalító és gyógyító hatásának gondolata jelentkezik VIII. Ince pápa esetében is, akinél három ifjú vérével akartak vérátömlesztést végezni. Ma már elmondhatjuk, hogy az ilyen és ehhez hasonló leírások közelebb állnak a mondához, mint a valódi orvosi működéshez. Elméleti elképzeléseik eleve kudarcra is voltak ítélve a vérkeringés, az érrendszer és a vércsoportok ismeretlen volta miatt. A ma embere csodálkozva, el- ámulva olvassa az ismertetett érdekességeket és furcsaságokat. Annyit azonban a mai modem orvostudomány is átvesz az elképzelésekből: vérrel segíteni az arra rászorulókon! Schwarz Károly AZONNALI BELÉPÉSRE FELVESZÜNK SZÁRÍTÁSBAN JÁRTAS fatelepvezetöt Jelentkezés személyesen a Budapesti Bútoripari Vállalat 8. sz. Gyáregységénél, Gyula, Zrínyi tér 5. 81946
