Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-08 / 237. szám
1965. október 8. ...................... P éntek \\V Egyre jobban látják el feladataikat megyénk önkéntes tűzoltótestületei Megyei értekezlet Békéscsabán TEGNAP DÉLELŐTT értekezletet tartottak Békéscsabán, a megyei tűzrendészeti parancsnokságon, ahol megyénk községi önkéntes tűzol tótestületeinek munkáját értékelték. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Nagy János elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa, Farkas Pál elvtárs, a megyei tanács igazgatási osztályának vezetője, valamint a tŰ7jrendészeti szervek több képviselője. Az értekezletet Várhegyi Ferenc őrnagy elvtárs, a megyei tűzrendészeti parancsnokság vezetője nyitotta meg, majd Kubola Imre őrnagy elvtárs tartott beszámolót. Elmondta, az elmúlt években me. gyénk önkéntes tűzoltótestületei jelentős' sikereket értek el feladataik végrehajtásában, s fejlődött a testületek szervezeti élete is. Megállapítható, hogy a 80 községi, illetve városi önkéntes tűzoltótestület általában megfelelően működik, előfordul azonban, hogy néhány testület még az alapvető szervezeti és tűzrendészeti feladatokat sem hajtja végre megfelelően-. A községi önkéntes tűzoltók létszáma módosult, s a tűzoltótestületekben jelenleg 3808-an tevékenykednek, közülük mintegy 900 az ifjúsági tűzoltó. AZ ELMÚLT ÉV ELSŐ FELÉBEN a tanácsok és az úttörőelnökségek segítségével megalakultak asz ifjúsági tűzoltó szakkörök. Ezeknek száma 72, de csupán 53 működik megfelelően. Az ifjúsági szakkörök számának növelése és a szakköri tagok rendszeres foglalkoztatása a testületi munka egyik lényeges feladata. Szükséges, hogy még ebben az évben minden önkéntes tüzoltótestület- nél legalább egy jól működő ifjúsági tűzoltó szakkört szervezzenek. Tavaly és ez év elején megyénk testületéiben is megkezdődött a pártoló tagok szervezése — mondotta. — Jelenleg a pártoló tagsággal rendelkező testületek száma 29, a pártoló tagok száma 319. Helyes lenne nagyobb gondot fordítani minél több pártoló tag, és ugyanakkor minél több női tűzoltó szervezésére is. Elmondhatjuk: a női tűzoltók megállják a helyüket mind a szakmai feladatok ellátása során, mind pedig a versenyeken. Ezután a megelőző és a mentő tűzrendészeti feladatok végrehajtásáról szólt Ku-bola őrnagy elvtárs. Megállapította, hogy meg k'ell szüntetni az esetenként tapasztalható kampányszerűséget. A megyében keletkezett tűzesetek közül 1964. július 1-től 1965. július 1-ig a községi önkéntes tűzoltótestületek 117-szer segítették az oltást. Legjobb az arány a tűzesetek száma és az oltásban való részvétel között a szeghalmi, a sarkadi és a gyomai járásban. A BESZÁMOLÓ TOVÁBBI RÉSZÉBEN a szakmai továbbképzésről, a tűzoltóversenyekről, a különféle felszerelésekkel való ellátottságról, a tűzoltók közösségi életéről beszélt az előadó, majd az összes körülmények figyelem- bevételével megállapította, hogy az önkéntes tűzoltótestületek egyre jobban és szakszerűbben látják el feladataikat. A beszámolóban említett hibák kijavítására meghatározták a teendőket. Eszerint valamennyi járásban legfontosabb feladatnak kell tekinteni a gyengén működő önkéntes tűzoltótestületek szervezeti megszilárdítását, a vezetőségi munka folyamatos, alapszabály szerinti végrehajtását. Érvényesíteni kell a munkamegosztás elvét, s biztosítani kell az önkéntes tűzoltótestületek tagjainak eredményes szakmai továbbképzését. A BESZÁMOLÓT vita követte, amelyen a megjelentek részletesen elemezték az elhangzottakat, és a soron következő feladatokat. V. z. Lerakták a Német Demokratikus Köztársaság új budapesti nagykövetségének alapkövét Csütörtökön délelőtt Wilhelm Meissner, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete a Népstadion út 101—103 számú telken ünnepélyes keretek között lerakta az NDK új nagykövetségének alapkövét. A tervek szerint a nagykövetség új épületét a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 18. évfordulóján, 1967. október 7-én adják át rendeltetésének. (MTI) Segítik a iíatalok a betakarítást Eleken is Az eleki Lenin Termelőszövetkezet arra kérte a község fiatalságát, hogy erejéhez mérten segítse az őszi betakarítást. A területi KISZ-szervezet vasárnaponként! munkával már eddig is sokat segített a cukorrépa- és a kenderszállításnál. A továbbiakban a nyugdíjasok és a betegek kukoricáját törik majd le. A tanulóifjúság is kiveszi részét a mezőgazdasági munkákból. Az általános iskolások már több ízben szedtek paradicsomot a kertészetben, a gimnazistáik pedig 15 napig dolgoznak majd a földeken. Színes, változatos program a középiskolás KISZ-szervezetekben Országszerte eseményekben gazdag hónapok várják a középiskolásokat. A KISZ-szer vezetek rendezésében ősztől tavaszig egymást érik a különböző vetélkedők, bemutatók, pályázatok, amelyek mindegyike jól megfelel a 14—18 évesek érdeklődési körének és sok lehetőséget kínál a fiatalok szabad idejének kellemes és hasznos eltöltésére. A gimnáziumok, a technikumok és szakmunkástanuló intézetek ifjú műkedvelői — a szólisták csakúgy, mint az együttesek — iskolai, illetve körzeti, majd a legjobbak megyei bemutatókori állhatnak közönség elé. A költészet napja alkalmából a jövő áprilisban megtartják a vers- és prózamondó középiskolások országos vetélkedőjét. Ezen a megyei versenyek legjobbjai vesznek majd részt. A következő hetekben irodalmi, néprajzi, helytörténeti, képzőművészeti, fotó- és filmpályázatokat írnak ki a 14—18 éveseknek. A beküldött munkákat megyénként értékelik, az irodalmi díjért versengő fiatalok azonban a rádió Így írunk mi pályázatán is részt vesznek. A KISZ-szervezetek kezdeJó ellátás várható íőzelékkonzervekből A növekvő igényeket is kielégíti a kereskedelem íőzelékkonzervekből, mert a minél természetesebb forma és íz előállítására törekszik a konzervipar a főzelékfélék előállításánál. A negyedik negyedévben a kereskedelem • a megkötött szerződések alapján jó ellátásra számíthat. A zöldborsóból, sárgarépakockából, finomfőzelékből és karfiolból készült konzervfőzelékek minőségileg és mennyiségileg korlátlanul állnak a háziasszonyok rendelkezésére. Ez a készlet részben csökkenteni kívánja azt az esetleges igényt, amely a zöldbabkon- zervek iránt jelentkezhet a téli hónapokban. Ez a csökkenés nem érződik még a negyedik negyedévben; inkább a jövő év elején, a kora tavaszi hónapokban. ményezésére honismereti szakkörök egész sorát hívják életre. Az ifjú természetbarátok ezekben a napokban iskolájuk székhelyének nevezetességeivel ismerkednek, majd járásukat is bekalandozzák. A jövő év tavaszán megrendezik az országjáró diákok megyei, s végül országos találkozóját is- (MTI) R törvény szigorát követeljük Megdöbbentő hírt közöltek a tegnapi lapok: Orosházán vontatóval szállították a gimnázium tanulóit, amely felborult, s a balesetnek öt súlyos, kórházba kerülő sérültje lett. Kilencen ki- sebb-nagyobb orvosi ellátás után már hazamentek. Szerencse a szerencsétlenségben: haláleset nem történt. A szerencsétlenséget megelőző furcsa történettel bevezetve, néhány gondolatot mondanánk el intésül és figyelmeztetésül. A baleset napján délelőtt egyik értekezleten néhány orosházi gazdasági vezető szemrehányást tett a rendőrkapitányságnak: „A rendőrség azzal, hogy „szőrözik” a szabályok be nem tartása miatt, akadályozza az őszi betakarítási munkát. Jobban meg kellene érteni a munka fontosságát ...” A kapitány alig ért vissza íróasztalához, máris kapta a hírt: felborult a Vörös Csillag Termelőszövetkezet vonatója a diákokkal. Talán mondani sem kell, hogy az olyan hang, amely a szabályok betartását hibáztatva próbálja „megmagyarázni” a szervezetlen munkát, még akkor is hamis, ha nem jár a törvény megsértése mindig ilyen szerencsétlenséggel. Intett Orosházán is a rendőrség már jóval előbb, írásban, példákkal magyarázva, hogy a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, fuvarozó vállalatok vezetői szigorúan követeljék meg a közlekedési rendet. Hová lettek ezek a figyelmeztető szavak? Naponta olvashatunk baleseti híreket, hogy: a rakomány tetején az ég és föld között lebegő ember megcsúszott és az úttestre zuhant; gyorshajtás következtében felborult a jármű és súlyos sérülések, anyagi károk keletkeztek. Hová lettek az intő szavak? A könnyelműség, a felelőtlenség nem lehet paplanos takarója a betakarítási munkáknak. Kotri Ferenc, aki gyorshajtásával okozta a gyerekek szerencsétlenségét, már egy néhányszor felborult rakományával. A tsz elnöke, Gyulai András mondja, hogy veszedelmesen hajtott mindig, a vakmerőség és a lelket- lenség számtalan példáját szolgáltatta már. És most mégis olyan utasítást kapott Veres István brigádvezetőtől, hogy vontatóval szállítsa a gyerekeket, amit szigorúan tilt a KRESZ. A figyelmeztető szavak miért nem jutottak el a brigádveze- tóig? A felelősség ilyen esetekben elsősorban a gépjárművezetőt terheli. Most is, hiszen Kotri Ferenc nagyon jól tudta, hogy vontatóval nem szállíthat személyeket; tudta, hogy rögzített padok nélkül semmiféle járműn nem lehet embereket vinni; ' tudta, hogy a gyorshajtás bűncselekmény. — S mindezt megsértve okozta a szerencsétlenséget. Elsősorban ő a felelős. De nem fogadhatjuk el, ha az utasítást kiadókat, a balesetért felelős más személyeket nem vonnák kérdőre. Mert az elnök szavai mégsem a legmegnyugtatóbbak: „Nézze, nálunk ilyen többet nem fordul elő, az biztos. De higgye el, akármelyikünk kiadta volna ezt az utasítást. Mást nem tehetett a brigádvezető sem. Ez a szokás a mezőgazdaságban, utaznak vontatón emberek .. Hisszük, hogy a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben ezután szigorúan veszik a közlekedési szabályokat, de azt nem hisszük, hogy ezt a „szokást” jobb munkaszervezéssel nem lehet „szokatlanná” tenni. Ha másképpen nem, akkor a törvények pálcájával! Senki nem nyugodhat bele, hogy az igen fontos mezőgazdasági munka feltétlenül emberáldozatot, sok esetben életre szóló sérülést „osztogasson”. Késő az is, ha egy-egy gazdasági üzemben csak súlyos szerencsétlenség után születik meg az elhatározás: „Nálunk többet nem fordul elő”. Túl sok áldozatot kellene még adnunk, ha nem tudnánk megkövetelni, hogy a szerencsétlenség előtt tartsák be mindenütt a közlekedési szabályokat. A figyelmeztetés, melyet a rendőrség, a különböző állam- hatalmi szervek, a sajtó szinte naponta hangoztat, nem mehet el tovább a fülek mellett! Legyen bárki, aki mások életét, testi épségét gondatlanságával veszélynek teszi ki, ha másképpen nem megy, vegyük elő a törvényt, amely akár 8 éves szabadságvesztés kiszabására is lehetőséget ad! Varga Tibor T ermelésszerv ezés ;osság és Az utóbbi időben egyre nagyobb ütemben bontakozik ki a mező- gazdasági termelőszövetkezet új módszerű termelésszervezése. Ez az új módszer lényegében nem más, mint az irányított tervezés, termelésszervezés pozícióinak felülvizsgálása, mindenekelőtt az üzemi érdek, a gazdaságosság biztosítása. így a gazdálkodás az eddigieknél nagyobb üzemi önállóság' irányába tolódik. Ez bizonyos tekintetben növeli a falu felelősségét. Érthető ez, hiszen ezentúl lényegében a tsz-vezetők. gazdák józan gazdaságszervező munkáján alapul saját közösségük jövője, az ország ellátása. A korábbi, úgynevezett kötöt- tebb gazdálkodás révén kialakult egy vetésszerkezet, vetési sorrend és egy olyan jövedelmezőségi szint, mely többé-kevésbé megérdemelt bevételhez juttatta a szövetkezeteket. A termelésszervezés új módszere a tájjellgenek megfelelő növényi kultúrák termesztésére, haszonállatok tartására készteti a gazdaságokat. Az eddigi vetésszerkezetet, vetési sorrendet — bármennyire is érzékenyen érintett néhány szövetkezetét az irányított termesztés — nem boríthatják fel az üzemek. Az okányi Alkotmány Tsz-ben — említették a sarkadi járás mezőgazdasági osztályán — évekkel ezelőtt csaknem elsorvasztották a konyhakertészetet. Munkaigényes, nem jövedelmező, ezzel érveltek. Most pedig a cukorrépaterület rovására 109 holdon — 4000 meleg- ágyi ablak vásárlásával — üzemági rekonstrukciót terveznek. Ebből a 180 fokos fordulatból olyan következtetés adódik, miszerint a termelés új módszerű szervezésében az okányi tsz nem tájékozódott helyesen. A cukorrépa és a kertészet egyaránt kézimunka-igényes. Ha kevés a kézi erő — 180 növénytermesztőjük van —, akkor a 100 holdas kertészetbe nem juthat 300 ember! De vajon gazdaságossági oldalról helyes-e egyszerre egy 100 holdas kertészeti vállalkozás? A tsz anyagi tartalékainak tekintélyes részét egy esztendőben egy üzemágra úgy feltenni, mint erre Okányban készülnek, könnyelműség! Okányban fokozatosan kellene ismét megteremteni a kertészkedés alapfeltételét, a hozzáértés, a kézimunkaerő-ellátottság, a rendelkezésre álló szerves és műtrágya, a technikai berendezés és az egyéb anyagiak alapján. Az eddigi jelek szerint az okányi példán túl több tsz-vezetőt megtéveszt a nagyobb gazdasági önállóság. Ennek vetülete kapkodásban jut kifejezésre, amely helyenként a konjunkturális lehetőségek indokolatlan meglovagolá- sát célozza. Közős gazdaságaink többsége még nem tart ott, hogy profilját kaméleon módjára változtassa. Ehhez a jelenleginél lényegesen nagyobb anyagiak szükségesek. Most csupán arról lehet szó, hogy az’ eddig kialakított üzemágak közül a tsz azt fejlesz- sze ki, amely számára a legjelentősebb, a legtöbb jövedelmet adja, esetleg teremtsen alapot egy- egy új üzemág szervezésére. A gazdaságszervezésben az óvatosság nem egyenlő az újtól való félelemmel, sőt talán kifejezőbb az új dolgok ízlelgetése, rendezgetése, hiszen az új, a létesítendő üzemág jövedelmezőségére a tsz- eknek egyelőre csak vaskos reményeik vannak gazdaságossági számítás nélkül. Ez az, amivel szövetkezeteinknek a régi, a bevált, valamint a most bővítésre szoruló üzemágak szervezésénél számolni kellene. A gazdaságossági számítások különösen a tsz-ek többségében nem megnyugtatóak, nem elemzőek. Az
