Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-07 / 236. szám

1965. október 7. Csütörtök MI ÉR T BÚSULNAK SIRATOM? Gyoma határában, a Körös mentén húzódik egy kis erdős part. amit Siratóinak hívnak a' helybeliek. Hétvégi pihenőnek al­kalmas, kellemes itt a környék, a táj. Hogy honnan ered az elneve­zés, nehéz lenne megtudni. A rossz nyelvek azt regélik, hogy valamikor íélresiklott életüket siratták azok a lányok, akik egy­szer ide bemerészkedtek. Ma is látogatott ez a vidék. Lányok jár­nak-e ide? Azok is meg mások is, akik itt dolgoznak a környé­ken, hiszen az Új Élet Tsz határa egészen a Körösig nyúlik. És bár a cím képletes, a valóság most sem derűs. Van okuk búsulni a lányoknak és másoknak is, de ez más természetű, mint a régieké. Udvarolni tilos? A baromfitelep is itt van a Kö­rös partján, 17—18 éves lányok dolgoznak, gondozzák a rájuk bí­zott csirkéket, ök panaszkodnak a legtöbbet. Kevés a kereset. A tsz vezetősége tavaly fiatalokat Levél a túlbuzgóságról Kedves Uram! Ön a múlt hó­nap 29. napjának reggelén tel­jesített szolgálatot az Orosháza és Mezöikovácsháza között köz­lekedő kisvonaton. Hogy, hogy nem, az egyik kocsi fülkéjében, kitörött az ablak. Itt diákok utaztak és Ön úgy kívánt a ,,szolgálati szabályzatnak” ele­get tenni, hogy a diákokat megfosztotta érvényes bérletje­gyüktől. De nem akkor, amikor az eset történt, hanem másnap, amikor azok beértek volna Orosházára. Így Ön azt gondol­hatta, most a diákok nem tud­nak hazautazni és nagyobb buz­galommal fizetik majd ki a rá­juk rótt büntetést. Ön bünte­tett! S a MÁV érdekét védte. Csupán egyről feledkezett el, arról, hogy 14—15 éves gyere­keket nem szokás otthonról el­engedni úgy, hogy azoknál 100 forintok legyenek. És az még kevésbé érthető, hogy Ön meg sem hallgatta a diákokat, akik szerint a vonat rázkódása okoz­ta az üveg kitörését. Mindenkinek szent köteles­sége a társadalmi tulajdon vé­delme! És ha valaki így tesz, ezért csak dicséret jár. ön azonban kötelességét messze­menően „túlteljesítette” és gon­dot okozott nemcsak a diákok­nak, de*a szülőknek is. Az a véleményünk, hogy a túlbuzga- lom még egy áblaktörés ügyé­ben is felesleges, mert csak bosszankodást válthat ki. Le­het, hogy a szülők és a diákok már azóta megnyugodtak, a levél azonban, amelyet írtak szerkesztőségünknek, amelyben kikérték a sértő bánásmódot, amelyet Ön tanúsított az em­lített napon, úgy érezzük, nem­csak a vitában részt vevőket érinti, hanem másokat is. Nem tudjuk, Ön mit tett volna a gyermekek helyében? Ügy hisszük, ezt az ablaklö- rési ügyet hivatalos úton, több emberséggel is el lehet intézni. Mert soha nem a hivatalos ügyintézés a felháborító, ha­nem az esetleges túlbuzgóság és az embertelenség. (Dóczi) szerződött és ahelyett, hogy más szakmára irányította volna őket, ide helyezte. így többen vannak a kelleténél, pedig a légi, több éves gyakorlattal rendelkezők is jól el tudják látni a baromfiak gondozását. Persze, miivel többen dolgoznak, a keresetük csökkent, hiszen darabszám után jár a munkaegység. Ügy látják néhányan, hogy a női munkaerőt nem sokra érté­kelik a szövetkezetben. Éppen azért, hogy kevesebben, legyenek a baromfitelepen, hárman jelent­keztek a tehenészetbe fejőnőnek. Valóságos harcot kellett vívni azért, hogy ezt elérjék. A szövet­kezet vezetősége részéről elhang­zott olyan vélemény, hogy nem nőnek való ez a munka és kétel­kednek abban, hogy egyáltalán helyt tudnak állni. Igaz, hozzájá­rultak ahhoz, hogy november egytől ketten átmenjenek, de most is azt tartják, nem nőnek való ez a munka, Más természetű panaszuk is van a lányoknak, ami egy kicsit furcsának tűnik. A baromfitelep dolgozóinak nem sok a szabad idejük. Vasárnap ritkán lehetnek otthon. Ezt meg is értik, hiszen ,a gondozásukra bízott állatokra ál­landóan ügyelni kell, de az már érthetetlen előttük, hogy a szö­vetkezet vezetősége miért tiltotta meg nekik, hogy vasárnaponként, amikor kint kell lenniük a tele­pen, az udvarlójuk meglátogat­hassa őket. Szerintük ez maradi nézetre vall. Utolsó mentsvár A szövetkezetben igen kevés a íiatal. Az agronómus az ujjain is meg tudja számolni. Vajon mit tesz a tsz vezetősége azért, hogy többen jöjjenek ide dolgozni, s akik itt vannak, ne vágyakozzanak el. Ezt kutatjuk. — Nem lehet itt semmit tenni — így vélekedik a párttitkár — és a megoldást csak abban látja, hogy helyiség kell a fiataloknak. Van televíziójuk, rádiójuk a tsz- központban, de még ezt sem használhatják, mert kicsi a helyi­ség és nem férnek el. Ez igen, de ez lenne a baj? Nem. A legna­gyobb az, hogy a fiatalok részére nincs elég megfelelő munkakör, a szövetkezet vezetői nem tudják ezt biztosítani. Az idén hét fiatallal kötött szer­ződést a tsz vezetősége, de csak kettő maradt itt, ketten csak egy hétig dolgoztak, hárman pedig ki sem jöttek, elhelyezkedtek más­hol. — A tsz csak amolyan ments­vár azoknak, akik sehol másutt nem kapnak munkát — mondja egy édesanya, akit arról kérdez­tünk, miért oly kevés a fiatal a szövetkezetben. — Pedig jönné­menni, Gyomán nincs üzem vagy gyár és így kénytelenek más vá­rosban dolgozni, távol a szülői háztól. De ha nem látják a jövő­jüket, nem lehet őket itt tartani. Ahol Parlag Péter az úr... Mindig visszatérő aggodalom a tsz-ben, hogy mi lesz. ha kiöreg­szenek az idősebbek, hiszen a je­lenlegi átlagos életkor 58 év. Na­gyon is jó lenne tehát, ha több fiatal dolgozhatna a szövetkezet­ben. Azonban egyáltalán nem vonzódnak az itteni tsz-tagok gyermekei oda, ahol szüleik dol­goznak. Az igazság az, hogy a gyengén gazdálkodó szövetkezetek közé tartozik az Üj Élet. Éveken keresztül mérleghiányos volt, s az idei esztendő sem biztat jóval. Előleget sem fizetnek, mint más tsz-ben s a tagok tudják jól, hogy év végén kevés jut felosztásra. — Ahol Parlag Péter az úr, ott az imádság nem segít — mondja az egyik asszony a beszélgetés so­rán. — Nem keresünk eleget, hi­szen nincs is, amit betakarítsunk. A tavasszal 450 holdon nem tud­ták elvetni a kukoricát. Más ter­ményekből is volt kiesés. A ter­vezett 18 forintból jó lesz, ha tízet kapunk egy munkaegységre. Így aztán nincs is ambíció az em­berekben és természetesen azon sem lehet csodálkozni, hogy a gyerekek nem szívesen jönnek ide dolgozni, nem látják a perspektí­vát, és ráadásul maradi nézetek­kel is meg kell küzdeniük. A bajok orvoslásának megvan a módja. Sok termelőszövetkezet­ben volt mór példa arra, hogy mérleghiány ősből erós, jól gazdái, kodó közös gazdaság lett. Az új módszerek alkalmazása, a gondok megoldását célzó közös erőfeszíté­sek, a bátor kezdeményezés, a jó szakmai irányítás, a vezetőség összhangja sokat lendíthet egy gazdaság fejlődésén. Ahol azon­ban úgy vélekednek, „hogy nem lehet itt semmit tenni”, ott bizony még nehezebbé válik a helyzet és nem csodálkozhatnak azon, hogy a tsz tagjai — fiatalok és idősek egyaránt — panaszkodnak. A szö­vetkezet vezetőinek és tagjainak össze kellene fogni, hogy együtte­sen, közös erőfeszítéssel megtalál­ják a megoldást. Kasnyik Judit De mivel...? Üres konyhának bolond a gazdasszonya — tartja a közmon­dás, és ez nem kizárólag arra vonatkozik, hogy a konyhában nincs mit főzni, hanem arra is, amit a békési napközi otthon konyháján tapasztaltunk. Nyolcszáz zsibongó gyerek ka­nalazza naponta a levest, harcol a kés, villával, s kísérő tanáraik angyali türelme mellett több váltásban fogyasztja az ebédet. Sejtelmük sincs arról, hogy ko­ra reggeltől micsoda bolondulás van az előkészítőben, a konyhá­ban, mert minek is tudnák? Nem rájuk tartozik. Hiszen ők mindig időben kapnak enni, mindig jól főtt ételt, jól átsült húst fogyasztanak. Am itt ebédel néhány gazda­sági vezető is — iskolaigazgató, számadóigazgató, nevelők, akik jól tudják, milyen nagy munka ezt a napi nyolcszáz fős ebédet előállítani, s ha Kiss Jánosné konyhavezető panaszkodik, mindössze ennyit tudnak mon­dani: „Tudjuk”. Tudják, de te­hetetlenek, mert nem kapnak semmi fejlesztést, hisz ez az is­kolakonyha már több mint tíz­éves. És mi az, ami hiányzik? „Csak”: húsdaráló, burgonya­hámozó, habverő és egyéb ház­tartási gép, ami megkönnyítené a munkát. Egy ebédhez két és fél mázsa burgonyát tisztítanak kézzel az asszonyok, egy-egy töl­tött paprikához, töltött káposztá­hoz vagy fasírozotthoz nyolcvan kiló húst darálnak át kis — ma. gánháztartásba való — húsda­rálón. A zöldfélékről meg nem is beszélünk. Míg az új, alig százszemélyes szociális otthon konyhája min­den technikai konyhai széppel, jóval el van látva, addig a „régi” konyhának nincs jóformán sem­mije. Nagyon nehéz így biztosí­tani, hogy délben tizenkét óra­kor, amikor a távoli iskolák ko­csijai megjelennek — máris edé­nyekbe kerüljön az ebéd, és za­vartalanul ellássák az éhes gye­reksereget. Délben kész bolondok háza a konyha. Az előkészítőben még tisztítják az utánpótlás-burgo­nyát. ketten-hárman kínlódnak a tálalással, minden épkézláb ember talpon van, különben fennakad az ebédeltetés. Vajon mire való ez? Takarékoskodni nemcsak a pénzzel, de az idővel és az energiával is lehet, sőt — kell! A konyha jobb és kihasz- náltabb működéséhez föltétlenül be kellene szerezni néhány ne­hezen vagy alig nélkülözhető ffé. pet, mert igaz, hogy „régi búto­rok” csinálják az egész munkát, mégis senki számára nem lehet közömbös az a verejtékes mun­ka, amit gépek híján nagy erő­vel, kevés haszonnal a konyhai dolgozók végeznek! Üres konyhának Is bolond a gazdasszonya, de a gyér felszere­lésű, húszesztendős lábasokkal megpakolt békési napközis konyha gazdasszonyához sem szabad szólni ebédosztáskor! És most neki van igaza. Eh­hez a munkához gépek kellenek! (ádám) Égetett téglából túlteljesítették harmadik negyedévi tervüket Békés megye téglagyárai A Békés megyei Tégla- és Cse­répipari Vállalat dolgozói a tava­szi kedvezőtlen időjárás miatt be­következett első félévi lemaradást a harmadik negyedévben részben pótolták,, sőt égetett téglából a tervüket időarányosan már túl­teljesítették. Nyers téglából a második fél évben eddig 4 millió készült ter­ven felül és így jelenleg mintegy 8 millió a lemaradás. Ha kedvező marad az időjárás, további 3—4 millióval lesz javítható az éves eredmény és a lemaradás 4—5 millióra csöikkein. Nyersgyártás, ban a harmadik negyedévben ki­magasló teljesítményt ért él a bé­késcsabai I-es, a mezőberényi li­es, az orosházi I-es számú, vala­mint a battonyai, az eleki és a gyulai téglagyár. Büfémentesítő nyílt Békéscsabán Tegnap, október 6-án Békés­csabán a Csaba-presszó helyi­ségében állandó reggeliző nyílt meg. Azért vált szükségessé, mert a közkedvelt népbüfé a reggeli órákban képtelen az ét­kezők igényeit kielégíteni. Az új nek ide sokan, hiszen nincs hová ) reggeliző reggel 6 órától dél­AZ ÉM BÉKÉS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT FELVESZ kőműveseket, segédmunkásokat és kubikosokat, VALAMINT asztalos, épületlakatos, vízvezetékszerelö, FŰTÉSSZERELŐ SZAKMUNKÁSOKAT Jelentkezni lehet Békéscsabán, a vállalat munkaügyi osztályán, Kazinczy utca 4 szám alatt. Orosházán: Orosházi Üveggyár-építkezés. 91514 előtt 9 óráig azokkal az árufé­leségekkel áll rendelkezésére a fogyasztóknak, amelyek a nép­büfében kaphatóak. Az árak­ban sincs változás. Délelőtt 9 órától, szokás szerint, a presz- szó áll a fogyasztók rendelkezé­sére, de a hideg és a frissen készült ételek egész nap vásá­rolhatók a Csaba-presszóban. Természetesen már nem har­madosztályú áron. \ színház műsora Október 7-én, este fél 8-k<w, Mezőhe­gyesen: FÖLDINDULÁS Október 7-én, este fél 8-kor, Bélme- :yeren: VIKTÓRIA Égetett téglából a vállalat ok­tóber 1-ig 240 ezerrel teljesítette túl a tervét. Ebben a munkában különösen kiemelkedő a békés­csabai I-es, a mezőberényi Il-es és az orosházi I-es számú, to­vábbá a battonyai téglagyár. Cserépből nincs lemaradás, bár a békéscsabai Il-es számú gyár nem teljesíti a tervét, az I-es azonban a jó eredményével kiegé­szíti a hiányzó mennyiséget. A vállalat gazdasági eredménye ebben az évben jelentősen javult, amit elsősorban " a helyesebb munkaszervezés, a gépek jobb ki­használása, valamint a gyárak dolgozóinak szorgalma tett lehe­tővé és elősegítette ezt az utóbbi hónapok kedvező időjárása is. A gyárakban megkezdődtek az előkészítő munkák a téli nagyja­vításra. Még az idén további kor­szerűsítésekre is sor kerül. Közületek munkaerőigénye Az ÉM 44. sz. Építőipar! Vállalat azonnal felvesz — budapesti munka­helyekre — ács szakmunkásokat, építőipari vizsgával rendelkező könnyűgépkezelöket, vasbetonszerelő­ket, férfi és női segédmunká­sokat, valamint kubikosokat. Mun­kásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Tanácsi igazolás és mun­karuha szükséges. Jelentkezés: Buda­pest, V., Kossuth Lajos tér 13—15, földszint. 405 A Békéscsabai 8 számú AKÖV fel­vételre keres békéscsabai lakosú férfi munkaerőket MÁVAUT-kalauzi mun­kakörbe. Jelentkezni lehet Békéscsa­bán, a Hunyadi téri MAVAUT-állomá- son, az állomásfőnöknél. 91608 Férfi- és női munkásokat keres a [VJÉK békéscsabai kirendeltsége. Je­lentkezés: Békéscsaba, Tanácsköztársa­ság útja 50 alatt, a kirendeltség irodá­ján, 91282

Next

/
Thumbnails
Contents