Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-30 / 256. szám
ttttä. október 30. 4 Szombat Szülők gondja - országos gond kifejező in u nkae rőszü kséglethez A bab Minden család saemei'ónye, ™ minden szülő legdrágább kincse: a gyerek. Büszke örömmel vigyázzuk fiaink, leányaink fel- serdülését, fejlődésük, testi-lelki kibontakozásuk minden kisebb, nagyobb mozzanata emlékezetes esemény. Másrészt az is igaz: ahogy növekednek, úgy szaporodik körülöttük a gond. A legsúlyosabb olyankor nehezedik a családra, amikor az ifjú ember életének első, komoly válaszútjai elé ér. Az iskola, a pályaválasztás, az elsajátítandó szakma, a továbbtanulás kérdése, mind olyan probléma, mely évről évre fiatalok és szülők ezreinek okoz tópelodéssel terhes órákat. Nem Ids dologról van szó: egy-egy most induló, fiatal eletet kell okos előrelátással helyes vágányokra kormányozni. Az ifjúság meghitt vágyait egyez, tetni a valóság józan realitásával. Hányszor hallunk gondterhelt szülőket (akiknek fiúk vagy lányuk az általános, vagy éppen a középiskola befejezése előtt áW) ilyenformán kifakadni: ,.És most mi legyen a gyerekkel?" P edig a lecke nemcsak a gyerekeknek és nemcsak a szülőknek van feladva. A népgazdaságnak is. Az egyéni óhajoknak, elképzeléseiknek gazdaságunk munkaerőszükségletei, igényei között lehetséges testet öltenie. Más. részt termelésünk további céltudatos gyarapításához, tudatná, nyos, technikai haladásunk kibontakoztatásához, a mezőgazdaság es az ipar különböző ágazatainak arányos fejlesztéséhez meghatá- i ázott összetételben szükséges munkaerőket képezni és ez már túlnő a családolt körén — országos probléma. Vajon miért? Ha igen, akkor miért éppen most? Az elmúlt másfél évtized alatt a gazdaság és a társadalom fejlődése jelentősen módosította az ország jövőben várható munkaerőhelyzetét. Míg 1948-ben hazánkban 4 millióan dolgoztak, s ezeknek 55 százaléka a mezőgazdaságban, ez év elejéig a foglalkoztatottak száma 4,8 millióra emelkedett, de ezeknek csak 32 százalékuk dolgozik a mezőgazdaságban. A nem mezőgazdasági ágak növekvő munkaerőszükséglete kedvezően befolyásolta a munkába lépő fiatalok pályaválasztási lehetőségeit, A közeljövő tervidőszakban az új munkaerőszükséglet fő forrása már nem a mezőgazdaság lesz (és nem is a háztartás, ami eddig jelentős tartalék volt), hanem a — fiatalság. A munkaerőszük- ségleték várható alakulása például azt igényli, hogy I960 és 1970 között 30 százalékkal több falusi fiatal lépjen munkába a mezőgaz. dóságban, mint a jelenlegi tervidőszakban. A gazdaságok, vállalatok, intézmények meghatározott szakmájú és képzettségű munkaerőket igényelnek és ezek a munkahelyek az ország meghatározott löszében vannak, adott kereseti viszonyokkal. Egyre nagyobb tehát a jelentősége annak, hogy a fiatalok pályaválasztási szándéka társadalmi méretekben megegyezzen a népgazdaság munkaerőszükségletével. Az egyezés mikéntje egyáltalán nem mindegy, hiszen a valamilyen pályán megtett első lépések többnyire az ember egész életére kihalnak, be. folyásol jak * munkakedvét, alkotó képességét, sőt társadalmi „közér. zetét” is. H tanulság kedvéért vizsgál- " juk meg az idei iskolaév jelentkezési adatait. A társadalmi igények és a továbbtanulási lehetőségek közötti ellentmondás kü. lönüsen a középiskolákon belül éleződött ki. A gimnáziumokra — országosan — a felvehető létszám, nak mindössze 77 százalékában jelentkeztek, a technikumokra viszont két és félszeres, a szakkö. aépiskolákba 165 százalékos volt a túljelentkezés. A szakiskolákon belül is igen nagy a szóródás, a Kandó Villamosipari Technikumba a jelentkezők száma a felvételi lehetőségek sokszorosát is meg. haladja, más, kevésbé „divatos” technikumokba alig jelentkeznek annyian, ahány tanulót fel lehetne venni. Ugyanilyen problémák vannak a szakmunkásképzésben. Legfrek vontál fcabbak például az autószerelő, szerszámkészítő, elektroműszerész, fodrász, kozmetikus stb. szakmák; a mezőgazdasági vagy építőipari szakmákba pedig a szükségesnél jóval kevesebb a jelentkező. Megyénkben 2169 gimnáziumi helyre az idén 1244-en jelentkeztek, később átirányítással még 825 fiatalt vettek fel, olyanokat, akik a szakiskolákból kimaradtak. Ugyanakkor, amikor a békéscsabai közgazdasági szakiskolába a 142 férőhelyre 326-an jelentkeztek, a nyomdai szákközép iskoláiba kétszeres volt a túljelentkezés; az orosházi mezőgazdasági állatié, nyésztésd szakközépiskolába viszont öten jelentkeztek felvételre. Bár a szakmunkásíelvételi előirányzatot a megye összességé, ben teljesítette, itt is vannak aránytalanságok egyes szakmák javára. M it lehet és kell tenni fiataljaink útbaigazítására, a társadalom és az egyén céljainak, az elképzelések és a lehetőségek összeegyeztetésének érdekében ? A fiatalok valójában több száz szakma és több ezer foglalkozás között választhatnak. A társadalmi és gazdasági fejlődés igényeit Megyénk termelőszövetkezeteiben a brigádvezetök képzésével eddig nem sokat törődtek, pedig ez az igen fontos beosztás szükségessé teszi a magasabb képzettséget és azt, hogy a brigádvezető jól ismerje a mún- kaszervezés helyes módszereit, az anyagi ösztönzés különböző formáit és az egyéb — az irányítással járó — tennivalókat. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya éppen ezért, az idén először, speciális tanfolyamokat szervez a brigádvezetők részére. A megyében összesen 8 Értesítjük ügyfeleinket, hogy a Mellcktermék- és Hulladékgyűjtő Vállalat telepei október 1-től előreláthatóan 3—6 napig leltározást tartanak. Szállítás előtt kérjük érdeklődésüket. 91861 az eddiginél alkalmazkodóbban szükséges fejleszteni iskolai és szakmunkásoktatásunk rendszerét. Nagy jelentősége van annak, hogy javítsuk a pályaválasztási tanácsadó munkát, s mind a szülők, mind a pedagógusok kövessenek el mindent azért, hogy a fiatalok nemzedéke reális követelményeket támasszon társadalmunkkal szemben pályáját, elhelyezkedését illetően. Kutatnunk kell a megoldás módjait, melyek között megyénkben is vannak olyan követendő kezdeményezések, mint a gyulai járási tanács mezőgazdasági és művelődésügyi osztályának együttműködése, ahol előrelátó közös munkával mérték fel és terelték a szükségletek irányába a fiatalság jelentkezését a mezőgazdasági szakképzés különböző ágazataiban. Vajda János Kicsit groteszkül hat még. Hatalmas kukoricatáblák közepéből egyedül kapaszkodik az ég felé az ötszintes épületóriás. Első pillanatra úgy tűnik — a&szimetri- kus homlokzata —, mintha egy hatalmas filmkockát látna az ember. Később megcsodálja egyszerűségében is impozáns alakzatát. Az autóközlekedés fellegvára — ha szabad ezt a jelzőt használni. Annál is inkább, mivel negyedik emeletéről tekintve szinte azt hinné az ember, a felhőket is elérheti. Most aztán igazán el lehet mondani, méltó helyet kapott egy jelentős volumenű vállalat. Igaz, kicsit a város peremén van, ami egyelőre nehezíti az igazán jó összeköttetést a vállalat még szétszórt egységeivel, de máris elmondhatni, hogy a szétszórtság egyre inkább megszűnik. Az adminisztráció és a forgalmi telep már itt működik. Reggelenként innen „startolnak” a buszok, tc- hertaxik, taxik. Igaz az is, hogy ilyen tanfolyam lesz, melyen mintegy 400 brigádvezető vesz részt. Szeretem általában a hüvelyeseket. No, persze most sokan azt gondolják, hát hogyne, többek között a kolbászt meg a hurkát. Nem, én a babot, harsét és a lencsét értem hüvelyesek alatt elsősorban. A babot különösen kedvelem, főleg akkor, ha füstölt disznócsülökkel lép házasságra. Általában nem vagyok kívánós természetű, de valahogy a múltkor ráéheztem. Mivel háztáji földem csupán néhány virágcseréppel van, így természetesen kamrámban nem lelhető fel e szemes termény, úgyszintén a disznócsülök sem. Sebaj, gondoltam, ha van pénze az embernek, azt el tudja cserélni csülökért és babért. Tévedtem, már a csülöknél kezdett rosszul állni a bableves ügye, mert nem kaptam. Juszt is bablevest eszek — gondoltam —, ha mindjárt csülök nélkül is. Piacra menet aztán eszembe jutott, hogy egy időben mennyit reklámoztuk a szerződéses babtermelést. Sokat hallottam arról is, hogy „termelj köztes babot”. Ezt rossz jelnek véltem. Általában, amiről sokat beszélünk, az nemigen megy nálunk. Hátha laggairázsban” töltik, ennek eile-1 nére a gépkocsik reggel mégis kiállnak és veszik a fuvarfeladatot. Mindaddig, amíg az óriás épület köré fel nem épülnek a műszaki és táiőlóépületek, a 8-as AKÖV minden dolgozójának fel kell készülni, hogy valamennyi nehézséget legyűrve teljesítsék feladataikat. Nem akarok túlságosan elkanyarodni eredeti témámtól — mármint az épülettől. Nemcsak kívül, de belül még szebb, otthonéin is lehet kapni babot (nem tudhattam, mert ritkán járok piacra). Lehetett kapni. Literre. Literre, mint a tejet, vagy atej- fejlt. Kilóra nem kaptam volna, ha odaígértem volna a citadellát is. Ennek oka pedig az, hogy meglehetősen kevés van belőle. Az ára is ehhez van szabva. Elhatározásomban viszont makacs vagyok. Ügy döntöttem, hogy csak veszek egy litert. Legfeljebb nem veszek kocsit, lemondok a színházi bérletről, a külföldi útról. Elvégre egyszer-egyszer megengedhet ennyit magának az ember. Különben is bab- talan napokon meg fogjuk spórolni az árát, helyette húst eszünk, legfeljebb nagyobb ünnepen soroljuk be az étrendbe csak. Ennél maradtam. Hogy irigylem azokat a népeket, akiknél a bab az egyik fő táplálék. Igaz, nálunk sem volt ezen hüvelyes ilyen kurrens cikk mindig. Lassan viszont luxuscikk lesz. Csemege, mint a főtt kukorica, vagy a sült gesztenye. Lehet, hogy megérem azt, hogy utcái árusok úgy fogják árulni, mint a tökmagot, vagy a földimogyorót? Dobra Sándor nosabb. Hófehér lépcsőház, sző- nyegezett folyosók, tágas, egészséges irodák. A földszinten nem túl nagy, de remekül berendezett ebédlő és konyha szolgálja a kényelmet. A falakról hiányzik még néhány merész témájú karcolat vagy reprodukció, amely a fehér falak hangulatát emelné, de hát ez még a kezdet kezdete. Hatalmas méretei között elvész a zaj, a jókedvű kacagás: kevesen „laknak” itt még ahhoz, amennyien majd valójában lesznek. Viszket már a föld az új fundamentumok helyén. Az óriási épület éjszakánként maga köré álmodja a munkától zsivajgó jövőt, az egészséges, tiszta szerelőcsarnokokat, garázsokat. Túl a hídon, a Szarvasi út szalagja mellett gyökeret eresztett a születendő új, az idetelepülő vállalatok, üzemek első „fecskéje”, a 8-as Autóközlekedési Vállalat. Példáját követi később több üzem, amelyek helyén az öreg Békéscsaba új városnegyedei, lakóházai emelkednek a már kevésbé szeny- nyezet levegőben, a virágos utak és parkok fölé. Pálvölgyi András A BÉKÉSCSABA 1. POSTAHIVATAL felvesz híriapkézbesítoke! Jelentkezni lehet a hivatal vezetőjénél, Szent István tér 1. szám alatt. I x TERMELŐSZÖVETKEZETEKKEL, HÁZTÁJI ÉS EGYÉNI TERMELŐKKEL JELENTŐSEN NÖVELT, ÜJ ÁRAK MELLETT KÖTÜNK 1966. évi termésű napraforgómagra TERMÉNYÉRTÉKESÍTÉSI SZERZŐDÉST. A szerződés alapján átadásra kerülő napraforgómag új felvásárlási árai a szerződéses felárral együtt a következők: ■ Krasznodari fajták 545,— Ft/q Iregi és lovászpatonai fajták 440,— Ft/q Egyéb hazai fajták 410,— Ft/q A szerződés kötését járási kirendeltségek, háztáji és egyéni termelőknél a felvásárlóhelyek végzik, ahol további részletes felvilágosítást adnak a szerződés egyéb feltételeiről. BÉKÉS MEGYEI GABONAFFI.VASÁRLÓ ÉS FELDOLGOZÓ VÁLLALAT BÉKÉSCSABA 91870 az éjszakákat még a nagy „csilA tsz-brígádvezetők részére tanfolyamokat szerveznek megyénkben Túl a hídon...
