Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-30 / 256. szám

1M5. Oktober 30. 5 Szombat A Nemzeti Galéria a magyar képzőművészet kincsestára Hétezer festmény és háromezer szobor a Galéria tulajdonában Gazdag díszítésű épület vonja ma­gára a figyelmet az otsaágházzal szemiben, a Kos­suth. Lajos téren. A Szépművészeti Múzeum után má­sodik országos jel_ legü nagy képző- művészeti múze­umunk ez, a Ma­gyar Nemzeti Ga­léria, ahol löd­ben. önálló helyet kaptak a. ma­gyar képzőművé­szet kincsei. A Hauszmaom Ala­jos tervezte mű­emléképület 1896- ban készült él, és a legfelsőbb bíró­ság, az egykori Kúria működött benne. A felsza­badulás után a Munkásmozgalmi Intézet székiháza volt az épület. Nyolc év óta a XIX. és XX. szá­zad magyar festészetének és szobráezatának állandó kiállításait tekinthetjük itt meg. A földszinti nagy aulát Lotz Károly freskója díszíti, és a csar­nok közepén Ferenc zy István csaknem másfél évszázados mű­ve, a irPásztorleányka” fogadja a látogatót A szobai- eredeti címe: „A szép mesterségek kezdete”, mivel tárgya az a monda, misze­rint a művészet megalapítója egy pászterleányka volt A szobrokkal díszített előcsarnokból felfelé az első emeleti folyosón is — kö­rös-körül — főleg XIX. századi klasszicista szobrokban gyönyör­ködhetünk. Balra Fadrusz János „Feszület”-e van Munkácsy Mihály -Krisztus Pilátus előtt” című fest­ménye mellett A folyosón tovább lovas- és áUatszobrok, allegorikus figurák. Középen Izsó Miklós „Búsuló juhász”-». A gyűjtemény e csoportjától -utunk a XIX. szá­zadi magyar festészetet bemutató termeik bejáratához vezet, Klasszikus mestereink a XIX. században remekművek kincses­tárát hagyták az utókorra, meg­becsülést ás rangot szerezve ha­zánknak világhírűvé vált alkotá­saikkal. Az első teremben Brocky Károly és id. Markó Károly, a múlt század elején külföldön dol­gozó festőink képeit állították ki, a sorra kerülő két terem a bieder­meier festészetet, a többi között Barabás Miklós műveit mutatja be. A következő terem falain a történeti festészet első nagy alko­tásait láthatjuk. Madarász Viktor festménye a „Hunyadi László si- ratósa” a hitszegő V. László ellen emel vádat, de ez a vád az oszt­rák Habsburg uralkcdóháznak szólt 1859-ben. A következő te­A lehetőségek legjobb kihasználásával állította össze munkatervét a vésztői művelődési otthon Filmklubestek, előadások, tánc, kisfilmsorozatok, budapesti vendégművészek a programban Állandóan sok látogatója, van a kiállított képeknek, szobroknak. remiben Székely Bertalan festmé­nyeit látjuk, köztük huszonhat éves korában készült híres kom­pozícióját, a „II. Lajos holttesté­nek megtalélásá”-t Továbbhalad­va Benczúr Gyula és Székely Bertalan képeivel találkozunk. A realista tájképfestészet kezdeteit mutatják be Mészöly Géza tájké­pei —' köztük a Balatoni halászta­nya. — Majd Szinnyei Merse Pál pompás „Majális”-éban gyönyör­ködünk, amelyről árad a nap­fényben fürdő természet színgaz­dagsága, a jókedv, és szinte érez­zük az apró virágok, a májusi le­vegő illatát. Szinnyei tudott bán­ni a színekkel, erről vall a „Lila- ruhás nő” megejtő szépsége is. A következő három terem a klasszikus magyar festészet legna­gyobb mestereinek: Munkácsy Mi­hálynak és Paál Lászlónak, az ér­zésben és felfogásbein is ógyütt- haladó két jó barátnak alkotásait reprezentálja. Munkácsy, a csabai asztalosinasból lett zseni, sanyarú gyermekéletének és népe sok szen­vedésének fájdalmát sűrítette műveibe, ezzel mintegy művészi elégtételt szerezve az emberi el- esettségnek. Paál László erdőrészleteinek ko­mor némasága ugyanazt a hangu­latot árasztja, mint amilyent Munkácsy az emberek sorsában fejez ki. Gazdag élmény hatása alatt ér­kezünk a második emeleti folyo­sókra, a XX. századi magyar szobrászok és festők kiállítási ter­meihez. A képek egy részét időn­ként cserélik, hogy a közönség minél többet ismerjen meg száza­dunk műveiből. A soronlevő terem főleg Csók István alkotásait őrzi. Itt látjuk a Züzü kislányáról készült bájos j A Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat azonnali belépésre felvesz mezőhegyese, orosházi és békéscsa­bai telephelyére VILLANYSZERELŐ SZAKMUNKÁSO­KAT, FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT ÉS BÉKÉSCSABÁRA KÁLYHAFÜTŐT. Jelentkezés a vidéki üzemvezetőségeinken, valamint' az üzletigazgatóság központjában, Békéscsaba, Micsurin utca 10—12 alatt, a munkaügyi osztályon. 91830 képeket. Rippl Rónai József mü­vei következnek: a „Kalitkás nő”, „öreganyám,” stb. A „Nyolcak” csoportjához tartozó festők külön teremben kaptak helyet. E csoport tagjai később az 1919-es forradalmi mozgalmakban is részt vettek, és a Tanácsköztársaság plakátmű vé­szeiére nagy hatást gyakoroltak. Közülük Kerstock Károly „Lova­sok a vízparton” című festményét láthatjuk itt, valamint Uitz Béla „Almaszedők” című művét a töb­bi között. A Magyar Nemzeti Galéria kin­csei között csaknem 7000 fest­ményt tart számon, ezek közül mintegy másfél ezer szerepel ál­landó kiállításán. A birtokában levő 3000 szoborból mintegy 300 kiállított mű ad áttekintést a magyar szobrászat fejlődéséről. A Galéria vezetősége gondoskodik! képzőművészeti kincseink állandó , gondozásáról, a műtereim restau- ! rátorainak rendszeres foglalkozta­tásáról. Vidéken Nyírbátortól égé- ! szén Szegedig állandóan nyitnak időszaki kiállításokat, évente több mint húszat. A Nemzeti Galéria sok látogatót vonz; napról napra sok ezren ke­resik fel az ország minden részé­ből. A Budapesten járó külföldiek szinte valamennyien megtekintik kiállításait, sőt a vendégkönyv ta­núsága szerint neves vendégeink is szép emlékekkel távoznak az épületből, akárcsak a hazai, mű­vészet iránt rajongó látogatók. Varga Aranka Bélyegsarok Október 11-én hozta forgalom ha a posta a Botanikus kertek vi­rágai sorozatot, 20, 30, 60, 70, 80 1,—, 1,50, 2,—, 2,50, 3,— forintos értékben jelent meg 500 000 pél­dányban. A bélyegek rajza azo­nos, csak az értékjelzés változik. A Magyar Posta feliraton kívül az ábrázolt virágok latin elneve­zése a jobb oldali keretvonalon belül olvasható. A sorozat 10 ér­tékből áll és a botanikus kert né­hány rendkívül szép növényéről kapunk képet. A bélyegek szép kivitele és színes rájza díszére vá­lik az Állami Nyomdának és Wer- lel József tervező művésznek. A bélyegek vágva is megjelente! korlátozott mennyiségben. ÉVEK ÖTA EGYIK LEGJOB­BAN IRÁNYÍTOTT művelődési Otthonunk a vésztői, melynek programját a lehetőségek maxi­mális kihasználásával állítják össze. A művelődési otthon igaz­gatója, Kiss József a novemberi elgondolásokkal kapcsolatosan el­mondotta: véleménye szerint ez a hónap az eddigieknél sokkal gazdagabbnak ígérkezik. November 2-án a kertészeti kis- filmsorozat újabb vetítésére ke­rül sor, ezúttal a korszerű szőlő­telepítés, a szüret és a feldolgozás folyamatával ismerkednek meg a résztvevők, november 9-én pedig a korai zöldségfélék öntözését, a zöldségtermesztés gépeit mutat­ják be kisfilmeken. A harmadik összejövetelt november 16-án ren­dezik meg, ekkor a babtermesz­tés és a burgonya leromlásának okairól készült ismeretgyarapító filmeket vetítik a művelődési otthonban. Nagy érdeklődésnek örvend az otthon filmklubja is. November 3-i összejövetelükön először megtekintik a Körhinta című magyar filmet, majd Varga László „A művészetek általános montázselmélete” címmel tart előadást. A Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom községi ünnep­ségét is a művelődési otthonban rendezik meg november 7-én este 7 órakor, az ünnepség előtti mű­sorban az általános iskolák, a a gimnázium és a művelődési otthon művészegyüttesei és szó­listái szerepelnek. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI OKTATÁS segítését jelenti, hogy például az általános iskolai tanu­lók KRESZ-oktatását a művelő­dési otthonban tartják meg no­vember 8-án délután fél 1-korés 3 órakor, két csoportban, ugyan­akkor az iskolások kedvelt prog­ramja a „Kisfilmsorozat az álta­lános iskolásoknak”, ezeken kü­lönböző, földrajzi tárgyú kisfil- meket vetítenek. „Az óvodáskorú gyermek erkölcsi nevelése a csa­ládban” -című előadást viszont a szülők várják, ezek már eddig >s nagy közönséget vonzottak. Isme­retterjesztő előadásokat tartanak novemberben a földművesszövet­kezeti dolgozók részére is „A szö­vetkezeti mozgalom fejlődésének története”, a ktsz-ek dolgozó: számára pedig '„Az építkezések előkészítése” címmel a kisipari termelőszövetkezetek művelődési otthonban berendezett klubjában. Szintén a művelődési otthonban rendezik meg az ifjúsági akadé­mia előadásait, november 12-én este 7 órakor az elsőt a fiatalko­rúak bűnözéséről, kísérőműsor­ként a Kopaszok bandája című filmet vetítik. ÉRDEKES PROGRAMPONT LESZ MÉG a vésztői művelődési otthon kitűnő novemberi műsorá­ban „A házi- és zártkertek jelen­tősége a család és a község ellá­tásában” című előadás, melyet Szöllősi Gábor tart, az ifjúsági akadémia november 19-i máso­dik előadása a tánczene és a jazz kérdéseiről, és a november 14-i est, melyen budapesti vendégmű­vészek lépnek fel, és adnak ízelí­tőt Puccini: Pillangókisasszony című operájából. A vers kedvelői Jancsó Adrienne Jászai-díjas elő­adóművésznőt köszönthetik majd november 24-én este 7 órakor balladaestjén, az Ifjú Zenebará­tok hangversenysorozatának má­sodik előadására pedig novembc 28-án, vasárnap kerül sor. A rész­letes program még bővebb, és jói tükrözi az otthon vezetőinek azt a törekvését, hogy a község la­kóinak igényeit a legmesszebb­menőkig kielégítsék. (s. e.) VAGYA? mstA, , . J 00 ÄfSfvRl . lg -! pds/a . JR>v/j YM 1 ' | Jk ~ f $l I; í un |; Wagt ‘MAGYA& POSTA, i„ Ifi** i vO9 ■*, r*-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents