Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-29 / 255. szám
1965. október 29. 3 Péntek w Újabb intézkedés a földek rendeltetésszerű hasznosításáról A kormány rendeletet hozott egyes erdőterületek felülvizsgálatáról és szántóföldi művelésbe adásáról. A rendelet tulajdonképpen a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi törvény kiterjesztését, annak szélesebb körű megvalósítását jelenti. A rendelet kimondja, hogy azokat a 15 százaléknál nem nagy óbb lejtésű területen telepített és 1990-ig vágáséretté váló erdőket, amelyeknek területe mezőgazda- sági nagyüzemi művelésre tartósan alkalmas — kivéve a véderdőket és a különleges rendeltetésű erdőket —, faállományuk kitermelése után folyamatosan szántóföldi művelésre kell átadni. Az érintett erdők nagy többségét a 40-es évek végén és az 50-es évek elején a tömeges földfelaján- lásofc idején telepítették, amikor az egyébként mezőgazdasági művelésre alkalmas tartalékföldek egy részét csak erdősítéssel lehetett hasznosítani. A szántóterület növelésének népgazdasági fontossága azonban szükségessé teszi, hogy a jövőben ezeken a területeBefejezte a búza vetését a gyomai Alkotmány és a Zöld Mező Tsz A gyomai járásban elsőnek október 26-án a gyomai Alkotmány Tsz fejezte be 712 holdon a búza vetését. Egy nappal később ugyancsak befejezte a vetést a gyomai Zöld Mező Tsz is 510 holdon. Az Alkotmány Tsz-ben végeztek 260 hold kukorica silózásával s lesilóztak már 100 hold kukoricaszárat is. Előrehaladtak a cukorrépa szedésével és szállításával is. Előreláthatólag október 31-ig a gyomai járás valamennyi szövetkezetében befejezik a vetést. ken is az eredeti rendeltetésüknek megfelelő mezőgazdasági termelést folytassanak. A rendeletben megállapított erdőket a megyei tanácsok mezőgazdasági osztályai vizsgálják felül és legkésőbb 1968. december 31-ig kijelölik a szántóföldi művelésbe vonható területeket. Természetesen a mezőgazdaságnak átadandó területeken is az üzemtervek szerint termelik ki a faállományt. Bár a rendelet értelmében a jelenlegi erdők egy kis résén szántóföldet alakítanak majd ki, a földtörvény végrehajtása során összességében semmiképpen sem csökken, sőt még növekszik is az ország erdőállománya. A földek rendeltetésszerű hasznosításának idén befejeződő felülvizsgálata során ugyanis sok olyan leromlott legelőt, erodált domboldalt és más területet találtak, amelynek mezőgazdasági művelése nem kifizetődő, erdőtelepítésire viszont igen alkalmas. Eddig már több tízezer holdnyi, korábban a mező- gazdasághoz tartozott ilyen területet jelöltek ki erdősítésre. A most megjelent kormányrendelet i arról is intézkedik, hogy ezeken a ' területeken meggyorsítsák a fate- 1 lepítés ütemét. (MTI) 1 Gondok, örömök Hunyán Az 1700 lakosú kisközség nincs feltüntetve a glóbuszon még üres karikával sem. A tanács elnökét sem tartják nyilván, mint a XX. század egyik bősét, sőt még úgy sem, mint egyik mártírját. Pedig kis lélekszámú községében hős is, mártír is, meg néha keserű száj ízű ember is. — A szolgálta tóháznak a múlt év decemberében készen kellett volna lennie. Tudták ezt az építők is, s hogy mentsék, ami menthető, kályhákat állítottak be s fűtöttek... Hatvan mázsa tüzelőt raktak bele a faggyal dacolni akaró kályhákba s felhasználtak 50 mázsa cementet. Kár volt a sok pénzért. Tavasszal minden vakolat lehullott, s újrakezdték az egészet. Végre májusban megnyílt a szolgáltatóház. Persze elölről kellett kezdeni a vakolást —, de tüzelőre azért nem volt szükség... Mindennap nyüstöl engem a lakosság... Újfajta premizálás a fér fifeh ér nemügy árban Előre!artás: egy napra A békéscsabai férfifehémemű- gyárban a termelésirányítás igen nagy gondokkal küzd a bizonytalan anyagellátás miatt. A harmadik negyedév végéig 754 normaórával maradtak el a tervtől, ez azonban átlagérték, egyes szalagjaiknál jóval több volt a lemaradás, mások pedig — akiket megfelelően el tudtak látni — többet gyártottak a programozódnál. Az 1965. évi tervük teljesítése érdekében a beérkező anyagokkal háborús erődítményeket épített a németeknek, együttműködött a G estapóval, majd miután visz- szatért szülőföldjére, mindezt elhallgatta. A haditörvényszék a vádat megalapozottnak találta. Prohorov amnesztiát kapott ugyan, de nem rehabilitálták... Anatolij ekkor már harmincöt éves volt. Megengedték, hogy bejelentkezzen édesanyjához, aki moszkvai lakos. Visszaállították állampolgári jogaiba. Nyugodtan élhetett, dolgozhatott, tanulhatott, családot alapíthatott és gyermeket nevelhetett volna. Láthatta és biztosan látta is, hogy minden út megnyílt előtte. Szabadon választhatott tehát. Senki sem tett említést bűnös múltjáról. Senki sem taszíthatta újra a lejtőre. Saját elhatározásából lépett ismét a bűn útjára... Howard Sklyton először mint turista utazott a Szovjetunióba, aztán egy tudományos delegáció tagjaként, majd mint music- hall üzletvezető, 1963 telének első napjaiban pedig képzőművészeti kiállítás ürügyén érkezet; Moszkvába. Az állambiztonsági szervekben kíváncsi és tudnivá- gyó emberek dolgoznak, Sklyton sokoldalú tehetségének színpompája szinte elkápráztatta őket. Néhányan közülük gyakori látogatói lettek a kiállításnak. De a metszetek és a rajzok megtekintése sem akadályozta ezeket az embereket abban, hogy egyúttal Howard Sklytonra is vessenek egy-egy pillantást. Hideg, de szélcsöndes napon középkorú, rövid kabátot és puha kalapot viselő férfi látogatta meg a kiállítást. Hosszú ideig keresett valakit a termekben, majd megérdeklődte a tárlatvezetőtől, hol találhatná meg a kiállítás ügyintézőjét. — Elment, ma már nem jön vissza — hangzott a válasz. — Átadjak valami üzenetet? A férfi habozott. Körülnézett. Mindenütt látogatók. — Mondja meg, kérem, hogy Nyikóláj kereste. Majd újra eljövök — mondta sietősen. És válóban újra eljött. Nem is egyszer. Mint a festészet, és a grafika nagy szakértője, hatszor járta körül a termeket, egyidejűleg megfigyelve azt is, hogy ki mikor és hogyan jár ki és be a kiállítás személyzete és az ügyvezető részére kijelölt szobákból, illetve szobákba. A hatodik látogatáskor odalépett Sklytonhoz. Két-három szót váltottak, majd kimentek. Miután a kiállítást a Szokolnyiki parkban rendezték, nem esett nehezükre egy csöndes sarkot találni, ahol elbeszélgethettek. Csak egyetlen egyszer ijesztettek meg egy, a behavazott parton ölelkező szerelmespárt. — A szerelem nem várhat tavaszig — szakította félbe beszélgető partnerét Sklyton, és mosolyogva nézte a leányt. (Folytatjuk) igyekeznek úgy gazdálkodni, hogy megfelelően foglalkoztatni tudják az üzem dolgozóit. Ezért sokszor 10—15 szalagra kell szétosztani a rendelkezésre álló anyagokat s nem egy esetben előfordul, hogy az üzem előretartása mindössze egy nap. A termelési nehézségeket a szinte munkahelyekre bontott pontos szervezéssel és a dolgozók anyagi érdekeltségének fokozásával igyekeznek megoldani. Az általános versenyfeladatok teljesítésének jutalmazásán kívül új prémiumrendszert vezettek be, mely egyaránt érinti a műszakiakat és a fizikai dolgozókat, s mind a terv mennyiségi teljesítését, mind a jó minőségű gyártást jutalmazza. Szeptemberben 18 ezer forintot fizettek ki ezen a címer». ' Közűletek munkaerőigénye Az Országos Sertés hizlaló Vállalat 1. számú (Kétegyházl úti) telepe vizsgázott kazánfűtőt vesz fel, nyugdíjast is. 31*15 A Körosladányi Gépjavító Állomás azonnali felvételre keres motorszerelőket, mezőgazdasági gépszerelőket, valamint 1 fő festő-mázolót. -Igjentkezés a gépjavító központjában. 2081 Az £M 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munkahelyekre — ács szakmunkásokat, építőipari vizsgával rendelkező könnyűgépkezelőket, vasbetonszerelőket, férfi és női segédmunkásokat, valamint kubikosokat. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Tanácsi igazolás és munkaruha szükséges. Jelentkezés: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 13—15, földszint. 405 A Széktautasi Gépjavító Állomás felvételre keres elektrotechnikust, géplakatost, villanyszerelőket, vízvezeték-szerelőket, valamint víz- és villanyszerelők mellé segédmunkásokat. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a helyszínen. 3134 Egy kocsist felvesz a Gyulai Temetkezési Vállalat. (2046 — Májusban megnyüt a szolgáltatóház és most már itt nincsen semmi baj... — Igen... van cipész részleg, női, férfiszabó részleg és fodrász részleg. Megnézzük a házat. Egyetlen egy ember dolgozik benne, a cipész. Varjú Péter, ez a jó ötvenes mester éppen cvikkol. De a szol- gáltatóház kong az ürességtől. Be- ténfereg Dávid Elek tanácsi dolgozó és borotválkozna. Van is a fodrász részlegben minden: tükör, villamosított haj vágó szerszám, csak éppen víz nincs. Elek bácsi hiába tartja a szórófejet az arcára, nem permetezi a víz — pedig a küszöb alatt húzódik a vízvezeték, de a herényi ktsz a tanácselnök negyedik levele után sem képes arra, hogy bekösse... — Tetszik látni — mutat a tanácselnök a felpörgő fúróra —, megoldódik a vízgondunk is talán két éven belül, de az az összeg, az a 70 ezer forint, amit arra költöttünk, hogy a régi kutat felújítsák, a semmibe ment: nem voltak jók a régi csövek. Persze, az egészséghéz. a kultúrház és főleg a szolgáltatóház vízszükségletét a régi kút ellátja most is: csak be kéne kötni a küszöb alatt csordogáló vizet a szolgálta tőházba, mert itt a drága felszerelés. Fodrászt is kapnánk, de víz nélkül nem vállalja. — Takarékosság ez?! Valami kis enyhülést ad az iskola. A nappali és az esti is. A tanácselnök és az iskola igazgatója jól látja, hogy egy kicsinyke falu felemelkedése is csak a minél jobban elterjedt kultúrával lehetséges. Vették, kiizzadták azt, hogy a politechnikai képzés szamára újabb helyiségeket biztosíthassanak. „Gyere jó pajtás" — vezényli Gyuricza Jusztina énektanárno a falusi gyermekeket s Gellai András, a község vb-elnöke kicsit megenyhül: világos tanteremben, tisztaságban, fegyelmezett gyermekek körében felejti el (igaz, hogy csak egy pillanatra) a szolgáltatóház. a vízellátás gondjait. Az utóbbiban azonban nagyon bízik. — Valójában megkezdték Hunyán, ebben a picinyke községben a vízellátás gondjainak megoldását, s a gyermekek világos és virágos tantermekben szolmizálhatnak, újabban barkácsolhatnak is. Szöveg: Ternyák Ferenc Fotó: Malmos Károly