Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-29 / 255. szám

1965. október 29, 2 Péntek Wilson folytatja rhodesiai tárgyalásait Salisbury: Wilson brit miniszterelnök az ellenzéki vezetőkkel beszélget a kormány épületének kertjében. Képünkön balról jobbra: Johnston brit lömegbízott, Josiah Gondo, az Egyesült Néppárt vezetője, Wilson, Chad Chipunza és Phillip néppárti vezetők, valamint Bottomley, a brit nemzetközösségi ügyek minisztere. Rádió tele fotó — MTI Külföldi Képszolgálat Salisbury Wilson brit miniszterelnök fe­szült légkörben, a kibontakozás minden különösebb reménye nél­kül folytatta tárgyalásait csütör­tökön Saliisburyban a telepes- kormány és az afrikai ellenzék képviselőivel. Wilson délelőtt Joshua Nkomóval és Sithole lel­késszel találkozott, délután pedig ismét Smith-t kereste fel. Nkomót és Sitholet tegnap különrepülőgép vitte kijelölt kényszer 1 akheiyükröl Salisburyba, a főváros repülőteréről pedig he­likopteren szállították őket a kor­mányzósági palota kertjéig, hogy elkerüljék az afrikai lakosság sza­badságot, szavazati jogot követelő tüntetéseit. A kormányzóság! pa­lota körül összegyűlt tömeg jel­szavai azonban behallatszottak még a tárgyalóterembe is, ahol Wilson — a Reuter értesülése szerint — meg akarta Nkomoékat győzni arról, hogy 1. ne utasítsák eí az 1981-es alkotmányt; 2. az afrikai ellenzék képviselői simít­sák el a köztük levő nézetei téré­Algériai jelentés Bumedien moszkvai meghívásáról Az algériai sajtószolgálat, az APS jelentése szerint a Szovjet­unió algíri nagykövete szerdán felkereste Bumedien miniszterel­nököt és a Szovjetunió kormánya nevében meghívta Moszkvába. Az APS szerint Bumedien a meghí­vásnak valószínűleg a jövő hónap folyamán tesz eleget. (MTI) seket és 3. lássák be, hogy nem számíthatnak angol katonai erőre ahhoz, hogy az afrikai többség átvehesse a hatalmat. Wilson Smith-szel folytatott tárgyalásain az UDI — a függet­lenség egyoldalú deklarálásának — gazdasági és politikai következ­ményeire intett. (MTI) Érkeznek a küldöttségek az afro-ázsiai értekezletre Algír Algéria fővárosába a csütörtöki nap folyamán tovább érkeztek az afro-ázsiai államok küldöttségei a csúcskonferenciát megelőző kül­ügyminiszteri értekezletre. Algírban jelenleg 25 küldöttség tartózkodik. Diplomáciai lépés az eltűnt magyar diplomata ügyében Á Magyar Népköztársaság Kül­ügyminisztériumának kezdemé­nyezésére' a washingtoni magyar követség képviselői 1965. október 27-én találkoztak az Egyesült Ál­lamok külügyminisztériumában Szabó Lászlóval, az október 16-án Londonban eltűnt magyar diplo­matával. A találkozó nem tette lehetővé az eltűnés körülményei­nek tisztázását. Az Egyesült Ál­lamok külügyminisztériumának szóvivője közölte, hogy Szabó Lászlónak a mendékjogot még nem adták meg. A Magyar Kül­ügyminisztérium jegyzékben kö­zölte az Egyesült Államok buda­pesti követségével, hogy a mene­dékjog megadásának nincs nem­zetköri. jogi alapja. (MTI) Vezető propagandisták értekezlete Tegnap, október 28-án a párt Békés megyei bizottságának pro­paganda- és művelődésügyi osz­tálya a járások, valamint Békés­csaba vezető propagandistáinak értekezletet tartott, melyen Zalai György elvtárs, a párt megyei bi­zottságának titkára mondott be­vezető előadást A gazdasági és az ideológiai munka egysége és köl­csönhatása címen. A konferencia résztvevői tartják majd a járá­sokban a községek propagandistái részére az előkészítőket. Délután folyamán a különböző oktatási formák első témáinak anyagát vi­tatták meg, dolgoztak fel a részt­vevők. Sukarno újabb megbeszélése a kínai nagykövettel Csőmbe menesztésével sem változott a helyzet Kongóban Bukarest A Scinteia kiküldött munkatár­sai Dar es Salaam ban interjút ké­szítetitek Gaston Soumialot-val, a Kongói Felszabadító Mozgalom vezetőjével. Soumialot kategori­kusan kijelentette: Csőmbe me­nesztésével egy jottányit sembváüt tozott a helyzet. Kongóban. A mos: tani kongói, kormányváltozás, csak névcsere az afrikai népek félreve. zetésére. Cáfolta Soumialot az ide. gén zsoldosok közeli kivonásáról terjesztett híreket is. Az új kor­mány nem akar lemondani a zsol. dósokról, mert ezzel vesztébe ro­hanna. A felszabadító mozgalomról szólva elmondotta: — Üj, parti­zánba rc-takti kát folytatunk. A nagyvárosok helyett inkább a fal­vakban tevékenykedünk, ittküny- nyebben védekezhetünk. Sok falu egyszerűen elérhetetlen a zsoldo­sok számára. Soumialot a többi között kije­lentette, azért harcolnak, mert gyökeres változásokat akarnak az ország politikai, gazdasági és tár­sadalmi struktúrájában, .Népi rendszert akarunk — mondotta FELHÍVÁS 1 ÁLLAMI VÁLLALATOK, KÖZÜLETEK, TANÁCSI VÁLLAI,ÁTOK. ÁLLAMI GAZDASÁGOK, KTSZ-EK, TERMELŐSZÖVETKEZETEK FIGYELEM! A 114/1965. PM.—OT. sz. rendelet alapján a felesleges készletek meghirdetése tárgyában november havában megjelentetjük a BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Országos Hirdetési 5. különkiadását, miért is kérjük az érdekelteket, hogy amennyiben elfekvő készletüket meghirdetni kívánják, közöljék címüket mi­előbb vállalatunkkal. BÉKÉS MEGYEI LAPKIADÓ VÁLLALAT Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 5. Telefon: 10—21, 10—51. x — és itt elsősorban a gazdasági rendszerre gondolok. A szocialis­ta országok utat mutatnak szá­munkra.” Soumialot" hangsúlyozta, hogy az afrikai országok csakis egye­sült . erővel szegülhetnek, szembe az .imperializmus, koncentrált tá- madfoajyaL..,.., Végül Giz^ngáról szólva elmondotta, arzénnel akar­ták megmergezni, így akarták fo­kozatosan eltenni láb alól. A nem­zetközi közvélemény nyomására azonban felhagytak ezzel a szé­gyenteljes merénylettel. (MTI) Djakarta Közép-Jáva katonai parancs­noka hadiállapotot rendelt el az egész tartományban, miután az október 1-i kormányellenes akció­ban részt vett felkelők és a had­sereg kommunistaellenes kampá­nyának támogatói között heves fegyveres összecsapásokra került sor. A kommunistaellenes kam­pány szervezői fokozták támadá­saikat ezen a vidéken, a semaran- gi rádió közlése szerint a kínai üzletek falán ellenséges jelszavak jelentek meg, s a kereskedőket megfenyegették, követelve, hogy november 1-ig zárják be üzletei­ket. Semarangban és Surakartá- ban éjszakai kijárási tilalmat lép­tettek életbe. Az Antara hírügynökség csütör­tökön közölte, hogy az indonéz katonaság letartóztatta a hírügy­nökség 35 tudósítóját, szerkesztő­jét és hivatali munkatársát. Mint ismeretes, az indonéz hivatalos hírügynökséget az államcsínykí­sérletet követő napokban katonai ellenőrzés alá helyezték. Sukamo szerda este két napon belül másodszor találkozott Jao Csung-ming kínai nagykövettel és egyórás megbeszélést folytatott vele. A megbeszélésen jelen volt Sübandrio külügyminiszter is. A djakartai rádió közlése szerint Sukarno a találkozót követően hangsúlyozta, Indonézia és Kína kapcsolataiban nem áll be válto­zás, továbbra is erősek és szilár­dak maradnak a közelmúltban történt események és minden ez­zel kapcsolatos rágalom ellenére. (MTI) Hazaindult Phenjanból a magyar pártküldöttség A Magyar Szocialista Munkás­párt küldöttsége, amely Fock Je­nőnek, az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjának, a Miniszterta­nács étnökhelyettesének vezetésé­vel látogatást tett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, csütörtökön hazaindult Phenjan­ból. A küldöttség, amely a Koreai Munkapárt Központi Bizottságá­nak meghívására tett látogatást a KNDK-ban. tárgyalásokat folyta­tott a koreai testvérpárttal a két felet érdeklő kérdésekről. Talál­kozott Kim ír Szénnél, a Koreai Munkapárt elnökével és utazást tett az Országban. (MTI) J. Golovanov: A Jezsuita bukása Dokumentumregény 5. Egyévi börtönre ítélték. Most volt ideje elgondolkodni a jövő­ről. Persze, egy év nem sok. annyit le lehet ülni. De mi lesz aztán? Borjatyinszkij ostobasá­gokat fecsegett .és meglógott. Az amerikaiakkal való együtt­működés terve füstbement. Igaz is, ha őszintén megnéz­zük, mire jó ő az amiknak? Mihez ért, mit tud? Nos, meg­mondjuk, ismeri a fehér emig­ránsokat. Fütyülnek ők erre a siserehadra. Térjen talán visz- sza a szülőföldjére? Ki tudja, hogy ő szándékosan ment át fogságba? Senki. Sztoljarov az egyetlen szemtanú, de őt meg­ölték. Szergij atyáról jobb lesz elfeledkezni. Fischer, Reichl? Ki tud róluk Oroszországban? Igaz, van néhány fénykép és írás a Gestapótól, de megbízható helyen, Jelena Millernél, a Da­rut utcában. A nyomait könnyű eltüntetni, hiszen okmányai most Jersov névre szólnak. A repatriációt Prohorov megta­gadta. Egyébként nem is ismer semmiféle Prohorovot! A párizsi szovjet követséghez benyújtott kérvénye megható hangnemben íródott: „Megrágal- fnazva, ártatlanul elítélve csak arra vágyom, hogy visszatérhes­sek szülőföldemre...” A követség mindent elkövetett, hogy Jersov polgártárs kiszabaduljon. És 1946. március 17-én Anatolij Jersov megérkezett Branden- borgba, az ellenőrző sziirőtábor- ba. — Beszéljen magáról — kér­te a nyomozó. Anatolij nyelt egyet és elkezd­te: — Vezetéknevem Jersov (va­lójában Prohorov). Vilniusban születtem (valójában Moszkvá­ban), apám cipész kisiparos (va­lójában tisztviselő), 1937-ben meghalt (valójában 1939-ben). öt osztályt végeztem (tízet). A megszállás idején kivittek Münchenbe (Berlin. mellé), megszöktem (még csak nem is gondolt szökésre), elfogtak és a Mohi és Dietrich céghez küldtek dolgozni (Speer-légió). 1944 feb­ruárjában innen is megszöktem és Jacquot százados partizáncso­portjához kerültem (Gestapo­besúgó lett). Miután a szövetsé­gesek felszabadították Francia- országot, a 7. amerikai hadsereg szállítóirodájánál munkásként dolgoztam (párizsi csapszékek­ben lődörgött és gépkocsikat lo­pott). Felajánlották, hogy utaz­zam Amerikába, de vissza akar­tam térni a hazámba (kétszer kitért a Szovjetunióba való re­patriálás elől). ...1947 februárjának első nap­jaiban a troicko-szergijevi ko­lostorban ösztövér fiatalember jelent meg, fürkésző pillantásai ellentmondtak óvatos mozdula­tainak és szavainak. Régi dolgok felől érdeklődött, a moszkvai papságról kérdezősködött, de a friss hírek sem hagyták közöm­bösen, főleg azok, amelyek vi­lági és inkább nemzetközi, mint egyházi vonatkozásúak voltak. Mindenkit megkérdezett, nincs-e valakije, aki Franciaországba készül, mert egy levélkét kelle­ne valakinek átadni. Február 7-én Prohorovot le­tartóztatták. Nem sokáig taga­dott, rádöbbent, hogy sok min­dent tudnak róla. Csak azon igyekezett, hogy saját szája íze szerint tálalja a dolgokat és né­hány részletet elhallgasson. A bíróság tízévi javító kényszer­munkára ítélte. Pecsora. Észak. A láger nem jobb és nem rosszabb a többinél. Nehéz volt, pedig Anatolij Pro­horov igyekezett elkerülni a ne­hézségeket. Játszott a zenekar­ban, az utolsó három évet kór­házi felcserként vészelte át. Am­nesztia révén 1956-ban, határidő előtt szabadult. 1957 novemberében Prohorov kérésére az ügyészség újra fog­lalkozott ügyével. Az új vizsgá­lat bebizonyította, hogy kiszol­gálta az áruló Szergij atyát, fasiszta légióba szervezték be,

Next

/
Thumbnails
Contents