Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-28 / 254. szám

t*S5. október 28. 4 Cső törtök Fejlesztik a szolgáltatásokat Repűlőszerencsétlenség az építőipari munkásszállásokon Londonban Az KM Szolgáltató Vállalat — amely csaknem 23 000 építőipari dolgozó elszállásolásáról, ellátásá­ról gondoskodik — jelentősen fej­lesztette szolgáltatásait. Az utób­bi kőt évben a vállalat 26 szálló- épületében paplannal váltották fel a takarókat és minden ágy matracbetétet kapott Az étter­mek elavult bútorainak kicseré­lésére csaknem ötezer modern széket és 1200 műanyagborítású asztalt szereztek be, amelyből bő­ven jutott a szobák berendezései­nek felújítására is. A szállók éttermeiben naponta 37 125 adag ételt szolgálnak ki. Most kísérletképpen két konyha kétféle menüt főz ebédre, s az év végéig újabb két helyen térinek át erre a módszerre. A kész me­leg vacsora iránt kevesen érdek­lődnek, mert az építőmunkások a régi szokások szerint ma-guk gondoskodnak ennivalóról, pedig kézenfekvő lenne, hogy a szálló konyhái lássák el estebéddel is a dolgozókat. Ezért a szolgáltató vállalat hat konyhája már meg­kezdte a vacsorakészítést, s az érdeklődés felkeltésére több fo- gásos, választékosabb ételt főz. London Szerdán hajnalban a londoni repülőtéren 36 emberrel a fe­délzetén lezuhant a BEA angol légitársaság Vanguard típusú utasszállító repülőgépe. Az el­ső jelentések szerint senki sem élte túl a katasztrófát. A roncsok több mint egy- négyzetkilométeres területen szóródtak szét. (MTI) Eia nem készül el az isiálló. hol teleljenek az állatok? Rohamosam közeledik az év vé­ge, s a várható hideg idő, az eső­zés vagy a havazás beállta joggal kelt aggodalmat, azokban, akik év elején vagy még tavaly bizakodva tervezték, hogy egy-egy gazdasági épülettel gyarapodik a termelő- szövetkezet, s ma pedig még úgy állnak, hogy az idén már aligha veszik hasznát, hiszen nem készül el a várt határidőre. Pedig akad .ilyen gazdaság a megyében nem is egy. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya szeptemberben az egész megyében vizsgálatot tartott, felmérte a fcsz-építkezések helyze­tét, megvizsgálta az eddigi késle­kedések okait azokon a helyeken, ahol ez tapasztalható. A megyében az idén összesen 127 millió 38 ezer forint volt a termelőszövetkezetek beruházási terve. Ebből a legtöbbet: 49 mil­lió forint értékű építkezést a tsz-ek saját építőbrigádjai végez­nek el, 37 millió értékűt az ÉM építőipari vállalata, a többit pe­dig tanácsi, szövetkezeti és egyéb kivitelező vállalatok. Az általános tapasztalat az, hogy ahol a házi építőbrigádok vállalták a nagyobb munkát is, olt néhány anyagbeszerzési prob­lémától eltekintve folyamatosan és jól haladnak az építkezésekkel. A szövetkezetek vezetői minden segítséget megadnak — hiszen ez elsősorban a tsz érdeke —, hogy áthidalják a nehézségeket és időben elkészüljenek a munkák­kal. Különösen jód bevált a me­gye egyetlen tsz-közi önálló építő­ipart vállalkozása: a mezőkovács­házi. Ez előreláthatólag teljesíti ez évi vállalását, befejezi a tervezett építkezéseket. Jelenleg százhatvanan dolgoznak a különböző tsz-építkezéseken eb­ben a csoportban. Az emberek többsége szakmunkás. Munkájuk nyomán még az idén elkészül a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz- ben egy 98 férőhelyes tehémistálló, a végegyházi Szabadság, az al- máskamarási Sallai, a magyar- bánhegyesi Egyetértés és a batto- nyai Petőfi Tsz hasonló nagyságú szarvasmarha-istállója. Az idén fogtak hozzá és jövőre adják át a Az EM Budapesti Betonún) gyár, Budapest, XXI., (Csepel) Rákóczi F. u. 289. azonnali belépéssel al­kalmaz kezdő és gyakorlattal ren­delkező géplakatosokat, valamint vasbetonszerelőket és vizsgázott kazánfűtőket. Azonkívül rakodás­hoz férfi, mozaiklap- és betonelem- gyártó munkára férfi és női segéd­munkásokat. Felvételhez munka­könyv, Mit-lap, SZTK-kiskönyv és tanácsi igazolás' szükséges. Munkásszállást biztosítunk. Jelent­kezés a fenti címen a munkaügyi csoportnál. 5916 kevermesi Lenin és a battonyai Petőfi Tsz 108 férőhelyes istálló­ját, hogy csak a nagyobb beruhá­zásokat említsük. Ezenkívül be­segítenek az orosházi járás terme­lőszövetkezeteinek építkezéseibe is. A vállalt feladatnak már ed­dig 86,4 százalékban eleget tettek, s még az idén elő tudják készí­teni az 1966. évi építkezéseket is. E tapasztalatok bizonyítják: jö­vője van az ilyen társulásoknak, s ezt a példát követték a szeghal­miak is, mert a járás termelőszö­vetkezetei hasonló társulást alakí­tottak, amely 1966-ban már kö­zösen vállalja a munkát. Annál nagyobb a baj más építő vállala­tokkal. A megyében Békéscsabán a Le­nin Tsz-ben és Tótkomlóson épül 40 ezer férőhelyes baromfikombi­nát. A munkát az ÉM Békés me­gyei Építőipari Vállalata végzi. E két nagy létesítmény építésével különösebb baj nincs, előrelátha­tólag az ez évre tervezett összegei beépítik, vagyis nem lesz lemara­dás. A kisebb beruházásokat azonban mellőzik. A gyomai Győzelem Tsz-ben egy takarmónyos, a kétsopronyi Dó. zsában egy 98 férőhelyes teihéms- tálló és egy 120 férőhelyes borjú- nevelő építéséhez még hozzá sem fogtak. Lemaradtak a gyulai-Vö­rös Csillag Tsz istállójának építé­sével is. Bár az év vége alig két hónap múlva itt lesz, alig készült el az ez évre tervezett beruházás 49—50 százaléka abból, amit az építőipar vállalt. Hasonló a lema­radás a kisipari szövetkezetek és más vállalatok munkáinál is. A legnagyobb bajt az anyaghi­ány és a munka rossz megszerve­zése okozza. A tatarozó vállalat többek között nem tudja befejezni a békéscsabai Május 1 Tsz százas istállóját, mert nem tudja besze­rezni a tetőfedő palát. A szeghal­mi járásban öt juhbodály épül, de mivel nincs elegendő cserép, valószínű, ezek sem készülnek el. Év elején nem volt kavics, most viszont az építkezés befejezéséhez szükséges anyagok hiányoznak. Akad olyan fuia helyzet is, hogy készen van a tehénistálló, azon­ban nem tudják átadni, mert az önitató berendezéshez hiányzik az itatócsésze. A termelőszövetkeze­tek pedig ragaszkodnak — és jog­gal — a tervhez, a korszerű be­rendezéshez, ezért aztán sok vita adódik, ami nem hozza közelebb az átadás idejét. Az ilyen és ehhez hasonló dol­gok nagyban akadályozzák a munkát, de találkoztak olyan je­lenséggel is a vizsgálat alkalmá­val a megyei tanács szakemberei, hogy egyes vállalatok lebecsülik a kisebb tsz-építkezést. Így aztán nem csoda, hogy az 1965-re terve­zett beruházásoknak csak a 80—35 százaléka készül el év végéig. Ez pedig igen nagy baj, hiszen a termelőszövetkezeteknek nagyon is fontos lenne, hogy időben átve­hessenek egy épületet, istállót. Az állatok ugyanis nem telelhetnek a szabadban. Nem szólva arról, hogy az 1966. évi gazdálkodást sok helyen nagy­ban befolyásolja az, hogy idejében be ludjá'k-e állítani a hizlalásra szánt állatokat vagy az, hogy mikor fejleszthetik tovább az állományt. Nem sok idő van már hátra év végéig. Így az eddigi 15—20 szá­zalékos lemaradást aligha lehet behozni. De a munka jobb meg­szervezésével, a helyes munkaerő- gazdálkodással, az építőanyagok folyamatosabb és jobb biztosítá­sával még sokat lehetne segíteni abban, hogy gyorsabb ütemű le­gyen a tsz-ekben folyó építkezés. Kasnyik Judit Segítenek a diákok Az idén 24 vagon paprikát vett át a Békéscsabai Konzervgyár gyomai telepe a környékbeli termelőszövetkezetektől. Vala­mennyit előkészítették a gyártáshoz, vagyis kiválogatták, ki- magvalták. Jó néhány vagon előkészítésében segítettek a helyi gimnázium tanulói is. Képünk előterében Vad Róza negyedikes tanuló. Fotó: Malmos A fiatalok mezőgazdasági munkaversenyérői és a KISZ-szervezetek kulturális munkájáról tanácskoztak a járási KISZ-titkárok A KISZ megyei bizottsága teg­nap délelőtt Békéscsabán megbe­szélést tartott a járási KlSZ-tit- károk, valamint a KISZ járási bi­zottságai mellett működő járási parasztifjúsági tanács vezetőinek részvételével. A megbeszélésen először Karakó Imre, a KISZ megyed bizottságának munkatár­sa beszélt a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok munkaversenyé­nek értékeléséről, az őszi betaka­rítási munkálatokkal kapcsola­tos feladatokról, majd a jutalma­zási szinteket, követelményeket ismertette. A megbeszélés második napi­rendjén Jenei László, a gyomai járási KISZ-bizottság titkára tar­tott vitaindító előadást a KISZ- szervezetek kulturális munkájá­nak elvi kérdéseiről, A hozzászó­lások során a megbeszélés részt­vevői a vitaindító előadásban ki­fejtett elvi nézeteket, gyakorlati munkamódszereket több vonat­kozásban is hasznosan kiegészítet­ték. Őszi történet Elmélyültem vágtam a kukortca- szárat. Jólesett a melegítő, gyors mozgás, mert szinte vacogva ér­tem ki a tehenekkel a feljövő nap fényében. Mezítlábas lábom csak­úgy sütötte a deres harmat. Az éj­jel kiéhezett tehenek szinte egy helyben faltak a mindenféle gyommal benőtt búzatarlón, — Bolond vagy te, Sándor. — Megrezzenve fordultam hátra. Bo- zó Pista, az úrifiú szólt rám leki­csinylő vigyorgásai. Űrifiúnak hív­tuk, mert vonatfelvigyázó volt az apja a vasútnál, s ő mindig szan­dálban, jó ruhában legeltette há­rom tehenüket. A jól tápláltságtól rózsaszínű volt a bőre, s bár nem sok ésszel, ügyességgel áldotta meg a természet, szeretett túl okosnak látszani. Egyszer kipró­báltam, milyen tenyérbemászó a pufók képe. Azóta illedelmeseb b velem. Legalábbis nem meri már mondani, hogy: „Te kis koszos ka­nász”. Az voltam, persze, de bán­tott ez engem eléggé. Nem tűr­tem, hogy egy elkényeztetett úri- kölök még gúnyoljon is miatta. — Talán azt hiszed, hogy an­nak a vén zsíros Bakosnak vágom a kukoricaszárat? Nem ettem én meszet. Anyám vállalt itt egy da­rabot negyedében. — Hány hold földje van tulaj­donkeppen a gazdádnak? *— Úgy tudom, hogy hetven hold saját és hetven hold bérelt. Ez is bérelt itt, s ő is bérbe adja. El se képzeled, mennyi pénze van. Rengeteg. Ö maga sem tudja mennyi. — No, ez igazán nem látszik rajta. Olyan öltözetben jár, mint egy madárijesztő. Neked is vehet­ne legalább egy nadrágot e helyett az agyonfoltozott helyett. — Majd veszek én a béremből, még néhány hét, aztán Itthagyom az egészet. Néhány pillanatig megakadt a beszélgetés. Újra hozzáláttam a melegítő munkához. Pista utánam somfoirdált. — Aztán miiből gondolod, hogy olyan sok pénze van a vén Bakos­nak? — Miből? Hát abból, hogy a leg­idősebbik fia naponta legalább 50 liter tejet koidéz be a városba. Meg aztán kupeckedik is az öreg. — Mivel, és hogyan? — Látod, hogy csak adod az okosat, és azt se tudod, hogy mi­vel lehet kupeckedni. Hát idesüss. Én már a negyedik nyarat töltöm nála... — Ne bolondozz, hiszen még tán tizenhárom éves se vagy. — Nem hát. De kilencéves ko­romban jöttem ide először. Ha hi­szed, ha nem, minden évben csak­nem más-más tehenekre vigyázok. Az öreg egyik évben megvesz tí­zet, tizenötöt, aztán amelyik elles után kevés tejet ad, azt felabra- kolja, és hasasan eladja. — Akkor csakugyan sok pénze lehet. — Ajaj. Csak a tehenekből mennyi. Hát még az ötszáz birka gyapjúja, gomolyája, báránya. Meg a stík hízott disznó. Azokkal is úgy csal, mint az ürge. — Á, te csak haragszol ró, az­tán mindennek lehordod. — Hát nem is áldom a nevét, az biztos. Most valamelyik délben is úgy elvert, hogy megemlegetern, amíg élek. — Aztán miért? — Hát, csak úgy, ni. Amíg a tehenek deleltek, kiengedtette velem a malacokat a szérűre. Míg azok ott túrkáltak, én szedret ke­resgéltem. Nem is lett volna sem­mi baj, ha vagy két csavargó ma­lac nem szökik be a tyúkólba. De beszöktek. Az öreg elkezdett or­dítani: — Hol bújkálsz, te kutya szülte kölök? Mér’ hagyod széjjel­menni a disznókat? — A ... a... félredolgom vé­geztem — dadogtam. Képzeld: kö­rüljárta a kazlakat, ellenőrizni, hogy igazat mondtam-e. Egy jóko­ra kökényfagallyal jött vissza, s úgy vert vele, mint egy lovat. — De egy piszok alak. Miért nem hagyod ott? — Nem lehet, kell a pénz ru­hára. Hóha te Rózsi, az anyád csonka. szarvú mindenit. Hányszor elvertem már ezt a büdös dögöt, mégis mindig a tilosba megy.

Next

/
Thumbnails
Contents