Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-28 / 254. szám
t*S5. október 28. 4 Cső törtök Fejlesztik a szolgáltatásokat Repűlőszerencsétlenség az építőipari munkásszállásokon Londonban Az KM Szolgáltató Vállalat — amely csaknem 23 000 építőipari dolgozó elszállásolásáról, ellátásáról gondoskodik — jelentősen fejlesztette szolgáltatásait. Az utóbbi kőt évben a vállalat 26 szálló- épületében paplannal váltották fel a takarókat és minden ágy matracbetétet kapott Az éttermek elavult bútorainak kicserélésére csaknem ötezer modern széket és 1200 műanyagborítású asztalt szereztek be, amelyből bőven jutott a szobák berendezéseinek felújítására is. A szállók éttermeiben naponta 37 125 adag ételt szolgálnak ki. Most kísérletképpen két konyha kétféle menüt főz ebédre, s az év végéig újabb két helyen térinek át erre a módszerre. A kész meleg vacsora iránt kevesen érdeklődnek, mert az építőmunkások a régi szokások szerint ma-guk gondoskodnak ennivalóról, pedig kézenfekvő lenne, hogy a szálló konyhái lássák el estebéddel is a dolgozókat. Ezért a szolgáltató vállalat hat konyhája már megkezdte a vacsorakészítést, s az érdeklődés felkeltésére több fo- gásos, választékosabb ételt főz. London Szerdán hajnalban a londoni repülőtéren 36 emberrel a fedélzetén lezuhant a BEA angol légitársaság Vanguard típusú utasszállító repülőgépe. Az első jelentések szerint senki sem élte túl a katasztrófát. A roncsok több mint egy- négyzetkilométeres területen szóródtak szét. (MTI) Eia nem készül el az isiálló. hol teleljenek az állatok? Rohamosam közeledik az év vége, s a várható hideg idő, az esőzés vagy a havazás beállta joggal kelt aggodalmat, azokban, akik év elején vagy még tavaly bizakodva tervezték, hogy egy-egy gazdasági épülettel gyarapodik a termelő- szövetkezet, s ma pedig még úgy állnak, hogy az idén már aligha veszik hasznát, hiszen nem készül el a várt határidőre. Pedig akad .ilyen gazdaság a megyében nem is egy. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya szeptemberben az egész megyében vizsgálatot tartott, felmérte a fcsz-építkezések helyzetét, megvizsgálta az eddigi késlekedések okait azokon a helyeken, ahol ez tapasztalható. A megyében az idén összesen 127 millió 38 ezer forint volt a termelőszövetkezetek beruházási terve. Ebből a legtöbbet: 49 millió forint értékű építkezést a tsz-ek saját építőbrigádjai végeznek el, 37 millió értékűt az ÉM építőipari vállalata, a többit pedig tanácsi, szövetkezeti és egyéb kivitelező vállalatok. Az általános tapasztalat az, hogy ahol a házi építőbrigádok vállalták a nagyobb munkát is, olt néhány anyagbeszerzési problémától eltekintve folyamatosan és jól haladnak az építkezésekkel. A szövetkezetek vezetői minden segítséget megadnak — hiszen ez elsősorban a tsz érdeke —, hogy áthidalják a nehézségeket és időben elkészüljenek a munkákkal. Különösen jód bevált a megye egyetlen tsz-közi önálló építőipart vállalkozása: a mezőkovácsházi. Ez előreláthatólag teljesíti ez évi vállalását, befejezi a tervezett építkezéseket. Jelenleg százhatvanan dolgoznak a különböző tsz-építkezéseken ebben a csoportban. Az emberek többsége szakmunkás. Munkájuk nyomán még az idén elkészül a nagybánhegyesi Zalka Máté Tsz- ben egy 98 férőhelyes tehémistálló, a végegyházi Szabadság, az al- máskamarási Sallai, a magyar- bánhegyesi Egyetértés és a batto- nyai Petőfi Tsz hasonló nagyságú szarvasmarha-istállója. Az idén fogtak hozzá és jövőre adják át a Az EM Budapesti Betonún) gyár, Budapest, XXI., (Csepel) Rákóczi F. u. 289. azonnali belépéssel alkalmaz kezdő és gyakorlattal rendelkező géplakatosokat, valamint vasbetonszerelőket és vizsgázott kazánfűtőket. Azonkívül rakodáshoz férfi, mozaiklap- és betonelem- gyártó munkára férfi és női segédmunkásokat. Felvételhez munkakönyv, Mit-lap, SZTK-kiskönyv és tanácsi igazolás' szükséges. Munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés a fenti címen a munkaügyi csoportnál. 5916 kevermesi Lenin és a battonyai Petőfi Tsz 108 férőhelyes istállóját, hogy csak a nagyobb beruházásokat említsük. Ezenkívül besegítenek az orosházi járás termelőszövetkezeteinek építkezéseibe is. A vállalt feladatnak már eddig 86,4 százalékban eleget tettek, s még az idén elő tudják készíteni az 1966. évi építkezéseket is. E tapasztalatok bizonyítják: jövője van az ilyen társulásoknak, s ezt a példát követték a szeghalmiak is, mert a járás termelőszövetkezetei hasonló társulást alakítottak, amely 1966-ban már közösen vállalja a munkát. Annál nagyobb a baj más építő vállalatokkal. A megyében Békéscsabán a Lenin Tsz-ben és Tótkomlóson épül 40 ezer férőhelyes baromfikombinát. A munkát az ÉM Békés megyei Építőipari Vállalata végzi. E két nagy létesítmény építésével különösebb baj nincs, előreláthatólag az ez évre tervezett összegei beépítik, vagyis nem lesz lemaradás. A kisebb beruházásokat azonban mellőzik. A gyomai Győzelem Tsz-ben egy takarmónyos, a kétsopronyi Dó. zsában egy 98 férőhelyes teihéms- tálló és egy 120 férőhelyes borjú- nevelő építéséhez még hozzá sem fogtak. Lemaradtak a gyulai-Vörös Csillag Tsz istállójának építésével is. Bár az év vége alig két hónap múlva itt lesz, alig készült el az ez évre tervezett beruházás 49—50 százaléka abból, amit az építőipar vállalt. Hasonló a lemaradás a kisipari szövetkezetek és más vállalatok munkáinál is. A legnagyobb bajt az anyaghiány és a munka rossz megszervezése okozza. A tatarozó vállalat többek között nem tudja befejezni a békéscsabai Május 1 Tsz százas istállóját, mert nem tudja beszerezni a tetőfedő palát. A szeghalmi járásban öt juhbodály épül, de mivel nincs elegendő cserép, valószínű, ezek sem készülnek el. Év elején nem volt kavics, most viszont az építkezés befejezéséhez szükséges anyagok hiányoznak. Akad olyan fuia helyzet is, hogy készen van a tehénistálló, azonban nem tudják átadni, mert az önitató berendezéshez hiányzik az itatócsésze. A termelőszövetkezetek pedig ragaszkodnak — és joggal — a tervhez, a korszerű berendezéshez, ezért aztán sok vita adódik, ami nem hozza közelebb az átadás idejét. Az ilyen és ehhez hasonló dolgok nagyban akadályozzák a munkát, de találkoztak olyan jelenséggel is a vizsgálat alkalmával a megyei tanács szakemberei, hogy egyes vállalatok lebecsülik a kisebb tsz-építkezést. Így aztán nem csoda, hogy az 1965-re tervezett beruházásoknak csak a 80—35 százaléka készül el év végéig. Ez pedig igen nagy baj, hiszen a termelőszövetkezeteknek nagyon is fontos lenne, hogy időben átvehessenek egy épületet, istállót. Az állatok ugyanis nem telelhetnek a szabadban. Nem szólva arról, hogy az 1966. évi gazdálkodást sok helyen nagyban befolyásolja az, hogy idejében be ludjá'k-e állítani a hizlalásra szánt állatokat vagy az, hogy mikor fejleszthetik tovább az állományt. Nem sok idő van már hátra év végéig. Így az eddigi 15—20 százalékos lemaradást aligha lehet behozni. De a munka jobb megszervezésével, a helyes munkaerő- gazdálkodással, az építőanyagok folyamatosabb és jobb biztosításával még sokat lehetne segíteni abban, hogy gyorsabb ütemű legyen a tsz-ekben folyó építkezés. Kasnyik Judit Segítenek a diákok Az idén 24 vagon paprikát vett át a Békéscsabai Konzervgyár gyomai telepe a környékbeli termelőszövetkezetektől. Valamennyit előkészítették a gyártáshoz, vagyis kiválogatták, ki- magvalták. Jó néhány vagon előkészítésében segítettek a helyi gimnázium tanulói is. Képünk előterében Vad Róza negyedikes tanuló. Fotó: Malmos A fiatalok mezőgazdasági munkaversenyérői és a KISZ-szervezetek kulturális munkájáról tanácskoztak a járási KISZ-titkárok A KISZ megyei bizottsága tegnap délelőtt Békéscsabán megbeszélést tartott a járási KlSZ-tit- károk, valamint a KISZ járási bizottságai mellett működő járási parasztifjúsági tanács vezetőinek részvételével. A megbeszélésen először Karakó Imre, a KISZ megyed bizottságának munkatársa beszélt a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok munkaversenyének értékeléséről, az őszi betakarítási munkálatokkal kapcsolatos feladatokról, majd a jutalmazási szinteket, követelményeket ismertette. A megbeszélés második napirendjén Jenei László, a gyomai járási KISZ-bizottság titkára tartott vitaindító előadást a KISZ- szervezetek kulturális munkájának elvi kérdéseiről, A hozzászólások során a megbeszélés résztvevői a vitaindító előadásban kifejtett elvi nézeteket, gyakorlati munkamódszereket több vonatkozásban is hasznosan kiegészítették. Őszi történet Elmélyültem vágtam a kukortca- szárat. Jólesett a melegítő, gyors mozgás, mert szinte vacogva értem ki a tehenekkel a feljövő nap fényében. Mezítlábas lábom csakúgy sütötte a deres harmat. Az éjjel kiéhezett tehenek szinte egy helyben faltak a mindenféle gyommal benőtt búzatarlón, — Bolond vagy te, Sándor. — Megrezzenve fordultam hátra. Bo- zó Pista, az úrifiú szólt rám lekicsinylő vigyorgásai. Űrifiúnak hívtuk, mert vonatfelvigyázó volt az apja a vasútnál, s ő mindig szandálban, jó ruhában legeltette három tehenüket. A jól tápláltságtól rózsaszínű volt a bőre, s bár nem sok ésszel, ügyességgel áldotta meg a természet, szeretett túl okosnak látszani. Egyszer kipróbáltam, milyen tenyérbemászó a pufók képe. Azóta illedelmeseb b velem. Legalábbis nem meri már mondani, hogy: „Te kis koszos kanász”. Az voltam, persze, de bántott ez engem eléggé. Nem tűrtem, hogy egy elkényeztetett úri- kölök még gúnyoljon is miatta. — Talán azt hiszed, hogy annak a vén zsíros Bakosnak vágom a kukoricaszárat? Nem ettem én meszet. Anyám vállalt itt egy darabot negyedében. — Hány hold földje van tulajdonkeppen a gazdádnak? *— Úgy tudom, hogy hetven hold saját és hetven hold bérelt. Ez is bérelt itt, s ő is bérbe adja. El se képzeled, mennyi pénze van. Rengeteg. Ö maga sem tudja mennyi. — No, ez igazán nem látszik rajta. Olyan öltözetben jár, mint egy madárijesztő. Neked is vehetne legalább egy nadrágot e helyett az agyonfoltozott helyett. — Majd veszek én a béremből, még néhány hét, aztán Itthagyom az egészet. Néhány pillanatig megakadt a beszélgetés. Újra hozzáláttam a melegítő munkához. Pista utánam somfoirdált. — Aztán miiből gondolod, hogy olyan sok pénze van a vén Bakosnak? — Miből? Hát abból, hogy a legidősebbik fia naponta legalább 50 liter tejet koidéz be a városba. Meg aztán kupeckedik is az öreg. — Mivel, és hogyan? — Látod, hogy csak adod az okosat, és azt se tudod, hogy mivel lehet kupeckedni. Hát idesüss. Én már a negyedik nyarat töltöm nála... — Ne bolondozz, hiszen még tán tizenhárom éves se vagy. — Nem hát. De kilencéves koromban jöttem ide először. Ha hiszed, ha nem, minden évben csaknem más-más tehenekre vigyázok. Az öreg egyik évben megvesz tízet, tizenötöt, aztán amelyik elles után kevés tejet ad, azt felabra- kolja, és hasasan eladja. — Akkor csakugyan sok pénze lehet. — Ajaj. Csak a tehenekből mennyi. Hát még az ötszáz birka gyapjúja, gomolyája, báránya. Meg a stík hízott disznó. Azokkal is úgy csal, mint az ürge. — Á, te csak haragszol ró, aztán mindennek lehordod. — Hát nem is áldom a nevét, az biztos. Most valamelyik délben is úgy elvert, hogy megemlegetern, amíg élek. — Aztán miért? — Hát, csak úgy, ni. Amíg a tehenek deleltek, kiengedtette velem a malacokat a szérűre. Míg azok ott túrkáltak, én szedret keresgéltem. Nem is lett volna semmi baj, ha vagy két csavargó malac nem szökik be a tyúkólba. De beszöktek. Az öreg elkezdett ordítani: — Hol bújkálsz, te kutya szülte kölök? Mér’ hagyod széjjelmenni a disznókat? — A ... a... félredolgom végeztem — dadogtam. Képzeld: körüljárta a kazlakat, ellenőrizni, hogy igazat mondtam-e. Egy jókora kökényfagallyal jött vissza, s úgy vert vele, mint egy lovat. — De egy piszok alak. Miért nem hagyod ott? — Nem lehet, kell a pénz ruhára. Hóha te Rózsi, az anyád csonka. szarvú mindenit. Hányszor elvertem már ezt a büdös dögöt, mégis mindig a tilosba megy.
