Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-28 / 254. szám

1963. október 28. 5 Csütörtök Értelmiségi klub létesült Az ismeretterjesztésben is szükség van a mesőkováeshási * i * t a nemzetközi tapasztalatokra művelődési hasban A nie zőkovácsihá z i járásiban szeptemberben megélénkült az is­meretterjesztő rouinka. Ez leg­szembetűnőbb a járás székhelyén. Mezőkovácsiházán például a járási művelődési ház vezetősége nem­csak a TIT helyi ismeretterjesztő programját építi be rendszeresen évi tervébe, hanem legutóbb he­lyiséget bocsájtott épületében a szervezet rendelkezésére, hogy az megnyithassa értelmiségi klubját a község és a járás orvosainak, pedagógusainak, íróinak, képző- és zeneművészeinek, mérnökeinek, agronómusainak és más értelmi­séginek rendszeres találkozóhe­lyeként A klub egyben a nagyközönség részére szolgáló ismeretterjesztő előadások színhelye is. Október második felében például három alkalommal került sor ilyen eseményre. 22-én tartották a TIT járási csillagá­szati, földrajzi, biológiai és fi­zikai szakcsoportjainak előadói konferenciáját, amit Béres István szakfelügyelő tanárnak, a csilla­gászati szakosztály megyei elnö­kének Űrhajóval a világűrben cí­mű előadása vezetett be. Ugyanott másnap, 23-án, dr. Fodor György, a megyei bíróság elnöke, aki egy­ben a TIT megyei jogi szakoszíá­Vietnami vendégek Békéscsabán A Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsa október 29-én, pén­teken délelőtt 9 órakor Békéscsa­bán, az SZMT-székházban aktíva­ülést tart, melyen a Szakszerve­zeti Világszövetség VI. kongresz- szusán részt vevő vietnami kül­döttség tagjai is megjelennék és beszámolnak a kongresszuson szerzett tapasztalatokról, valamint tájékoztatják az aktívaülés részt­vevőit a vietnami szakszervezetek harcairól és eredményeiről. lyának is az elnöké, A bírói emel­vényen címmel, majd október 25- én, hétfőn a közgazdasági szakcso­port és az FJK előadói konferenci­ájának keretében Kropok László, a TIT közgazdasági szakosztályá­nak vezetőségi tagja Az fmsz-ek szerepe a helyi árualapok, szolgál­tatások összetételének javításában címmel tartott előadást. —hő— Csehszlovák ismeretterjesztők Békés megyében TÁRSADALMI FEJLŐDÉSÜNK mai fokán az ismeretterjesztés már kinőtte a helyi próbálkozások és kísérletezgetések gúnyáját. Nemcsak községek, városok, járá­sok és már nem is csak megyék közt folyik gazdag és sokrétű szer­vezeti és módszerbeli egyeztetés és továbbfejlesztés, hanem a szo­cialista országok ismeretterjesztő szervezetei is egyre szorosabb Moziüzemvezetést és gépkezelést tanulnak a csabai és szarvasi gimnazisták Az idei tanév előtt a Békés me­gyei Moziüzemi Vállalat, valamint a békéscsabai Rózsa Ferenc Gim­názium és a szarvasi Vajda Péter Gimnázium vezetősége között Jubilál a szabadkígyós! tangazdaság Egész napos szakmai és kultu­rális programmal emlékeznek meg a szabadkígyósi Mezőgazdasági Technikum és Tangazdaság dol­gozói és vezetői intézményük fennállásénak 20. évfordulójáról. A (november 6-án reggel fél 9-kor kezdődő megemlékezés-sorozat dr. Scós Gábor elvtára, földművelés- ügyi miniszterhelyettes ünnepi be­szédével kezdődik. Ezután az üzemszervezési és a kertészeti szekciók keretén belül előadások és korreferátumok hangzanak el. Előadást tart Szabó Lajos elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságá­nak munkatársa, dr. Cselőtey László egyetemi tanszékvezető ta­nár, korreferátumot pedig Supala Pál elvtára, a megyei pártbizott­ság mezőgazdasági osztályvezető­je, dr. Borka Miklós, az FM ker­tészeti főelőadója és Kresch Jó­zsef, az Álami Gazdaságok Főigaz­gatóságának kertészeti főelőadója. — Te biztosan nem hazudsz töb­bet az öregnek a verés után. — Nem merek. De az igazat se mondom el neki. — Miért, mát kellene elmonda­nod? — Azt, hogy lopják a pénzét. — Kik? — A fiai. — Honnan tudod? — Láttam. Egyszer egy vasár­nap délelőtt látom ám, hoigy az egyik fia egy vastag drótból ál- kulcsot kalapál a szín alatt. Mikor engem észrevett, rögtön zsebre dugta. Aztán véletlenül azt is megláttam, amikor kinyitotta a pénzes kredencet. Akkor is észre­vett. — Ide figyelj, az anyád jóiste­nit — sziszegte. — Ha eljár a po­fád, nem élsz tovább egy percig sem. Megértetted? — Nemhogy azt mondtad volna neki, hogy csak akkor hallgatsz, ha ad a pénzből. — Á, az zsarolás. Ügy gondol­tam, hogy tudja az öreg mennyi a pénze és elöbb-utóbb rájön a fosz­togatásra. De nem tudja. A fiai mindig lopják a bálra meg az italra valót, s még egyszer sem csapott érte ribilliót. Biztosan csak bedobja a sok pénzt a kredencbe számolatlanul. — Ezek szexint te bűnrészes vagy. — Miért lennék? fin egy fillért sem vettem el s nem is kaptam, hogy hallgassak. De ha a hallga­tás bűnrészesség, akkor is inkább azt vállalnám, mint az agyonve­rést. No, de most már vágom a szárat, mert sohasem lesz kész. — Mivel kötözöd be? — Nem tudom. Az a baj, hogy a levélzete megszárad, mire a te­henekkel kiérek. Vessző kellene, azzal gyorsabb a kötözés. — Van itt nem messze, a füzes­ben éppen elég. — Az a Vemei uraságé. — Hát aztán? Hordja onnan más is a vesszőt. — Az lopás. — Csak szerzés. Ügyis ott vé­nülne meg. — Jó, hát elmegyek és hozok vagy ötven szálat. Vigyázz addig a tehenekre. — De siess ám. Bicskád van? — Nincs? Na, itt az enyém... — De rendes gyerek ez a Pista — gondolta a füzes felé lépkedve. De bizony a Vemei uraság csősze nem volt rendes. Kilesett s amikor javában nyiszáitam a vesszőt, el­kapott. — Miattatok vontak le a bérem­ből, az anyátok istenit! — ordítot­ta rücskös botja forgatása közben. Jó néhányat végigvert rajtam, mire a bozót közt el tudtam futni előle... — Nem hoztál vesszőt, te ügyet­len — csodálkozott rám Bozó Pis­ta, amikor üres marokkal vissza­tértem. — Azt nem, de néhány bot van a hátamon — feleltem búsan. S nagyon-nagyon haragudtam min­den uraságra és az egész világra is. Kukk Imre olyan értelmű megállapodás tör­tént, hogy a két középiskola a mostani tanévtől kezdve, 40—40 tanulóval vesz részt a Moziüzemi Vállalat által szervezett 4 éves mozi üzemvezetői s gépkezelői ok­tatásban, az iskolai szakképzés keretében, annak egyik ágaként. A nyolcvan fiatal négy év múlva szakmai vizsgát tesz és ezzel szak- képesítést szerez. Eddig bizonyos mértékben prob­lémát jelentett a megye mozijai­nak szakképzett üzemvezetőkkel és gépkezelőkkel való ellátása, il­letve az utánpótlás biztosítása. Ily módon azonban ez a kérdés megnyugtató megoldást nyert. —hr— kapcsolatba kerülnek ezen a té­ren egymással. Ennek volt egyik közeli bizonyítéka csehszlovák is­meretterjesztőknek hazánkban tett látogatása. Az ottani Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat prágai területi szervezete küldte magyarországi tapasztalatszerzés­re hat tagját, vezetőket és szak­osztályvezetőket, név szerint: Gus­tav Houskát, a csehszlovák TIT titkárát, Hanus Majer mérnököt, a prágai területi szervezet elnökét, Vera Kricskova ügyészt, a jogi szakosztály vezetőjét, Danuse Waitzovát, az Antibiotikum Ku­tató Intézet munkatársát, Oldrich Korbelárt, a mezőgazdasági fő­iskola tanárát, a mezőgazdasági szakcsoport vezetőjét és Franti- sek Sereda közgazdászt, a népi egyetemek elnökhelyettesét. A KÜLDÖTTSÉG ITTLÉTE SORÁN módot talált arra is, hogy tapasztalatszerzés és baráti, vala­mint szakmai kapcsolatteremtés céljából megyénkbe is ellátogas­son. Október 14-én érkeztek ide több napos körülnézésre. A vendé­geket Békéscsabán, a TIT Értel­miségi Klubjában dr. Krupa And­rás titkárral az élen, a TIT Bé­Ne fenyegethesse eső és hóié Valóban szép és modern az újjávarázsolt békéscsabai Terv mozi, azonban a „varázslók”, az egyébként tagadhatatlanul jó és gyors átalakítás közben néhány apróságot figyelmen kívül hagy­tak. Például a vetítővászon olyan alacsonyra sikerült, hogy a fejek miatt nem lehetett elolvasni a feliratos filmek szövegét. Ezt a hibát azóta kijavították. A mozi körüli talaj rendezés sem a leg­sikerültebb. Az úttest magasabb lett, mint a járda és esős, olva­dásom időben a víz a kijárati aj­tókon át a mélyein levő nézőtérre folyik majd. Árkoiásra lenne szükség. Átalakításkor a fűtést is mo­dernizálták, ám a tüzelőinek való pincét a mozi alatt betömték földdel, holott 2—3 méterig nem fenyeget talajvíz, az aiápincézés- nek nem lett volna akadálya. A napokban érkezett 100 mázsa kö­rüli szén így most az udvaron tá­rolódik, ami esztétikailag sem kellemes látvány, talán tűzveszé­lyes is és hát az eső, hó sem fog tétlenkedni. Tévedés ne essék: mindebben nem az építés maradéktalan vég­rehajtói a ludasak. Már a terve­zéskor illett volna ügyeim arra, hogy elemi hibák, hiányosságok ne forduljanak elő. És, ha már itt tartunk, érde­mes megemlíteni, hogy az 5. szá­mú általános iskola Hegedűs­házi kihelyezett osztályának téli tüzelője is szabadon hever. Bárki viheti, ha bírja a lelkiismerete. Az iskola házi költségvetéséből nyilván nem futja kamra vagy pince létesítésére, tehát elkelne a hivatalos segítség a közvagyon megóvására, mégha „fogyóesz­közről” van is szó. AZ OROSHÁZI ÜVEGGYÁR AZONNALI BELÉPÉSSEL esztergályosokat KERES FELVÉTELRE. BÉREZÉS MEGEGYEZÉS SZERINT. JELENTKEZES •OROSHÁZÁN, A GYÁR MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN. FELVÉTEL ESETÉN AZ ÚTIKÖLTSÉGET MEGTÉRÍTJÜK. 2188 kés megyei szervezetének vezetői és a szakosztályok elnökei fogad­ták. Ezt követően beszélgetés kez­dődött az ismeretterjesztés mai problémáiról, a szaktudományok fejlődéséről, az ismeretátadás kor­szerű feladatairól. A további napok során a ven­dégek a megye nagyobb helysé­geit látogatták. Békéscsabán, vá­rosnézés közben megtekintették n Szlovák Gimnáziumot és annak kollégiumát. Felkeresték a Megyei Könyvtár felnőtt-, ifjúsági és gyermekrészlegét. Lipták Pál Kos- suth-díjas igazgató ismertette ve­lük az intézet technikai és mód­szerbeli működését. Különösen felkeltette a vendégek érdeklődé­sét az a szoros együttműködés, ami a könyvtár és a TIT között fennáll. Békéscsaba után a csehszlovák ismeretterjesztők Gyulára látogat­tak, ahol megismerkedtek a TIT járási szervezetének a tevékeny­ségével, majd részt vettek az or­szágban elsőként létesített és ép pen látogatásuk napján megnyí1! TIT természettudományi bemuta­tóterem felavatásán, melyen — többek közt — jelen volt Ortutn'- Gyula, a TIT országos elnöke, va­lamint Jánossy Lajos professzor, az ismert atomtudós, aki Az iker- paradoxonok problémái című elő­adásával vezette be a megnyitót. A csehszlovák vendégek a látot­tak és hallottak alapján nagy elis­meréssel szóltak az eredeti kezde­ményezésről, a bemutatóterernne!- a TIT-munkában várható jelentős szerepéről. KÉSŐBB A VAROSSAL IS­MERKEDTEK. Megcsodálták a gyulai várat, a korszerű fürdő - kombinátot és a festői környeze­tet. Ellátogattak az ismert képző­művész, Koszta Róza műtermébe is. Megtekintették olajfestményeit. akvarelljeit, grafikáit. Orosházát is útba ejtették. Is­merkedtek a város kulturális éle­tével. Érdeklődtek a TIT ottani működése felőli, majd megtekin­tették a hatalmas üveggyárat és más üzemeket. Látogatásuk utolsó állomásán. Szarvason ugyancsak tanulmá­nyozták az ismeretterjesztő mun­kát, majd pedig az ősz színeiben pompázó, európai hírű Arbor, tumba vezetett útjuk. MÉG AZNAP ESTE VISSZA­TÉRTEK Békéscsabára, ahol n TIT megyei vezetősége és szak­osztályvezetői előtt ismertette . tapasztalataikat, hangoztatva hogy sok olyan érdekes és értéki élményben volt részük, ami segí­teni fogja őket otthoni munkájuk­nak még jolbbá, változatosabba ,té. telében. Hangsúlyozták, hogy Ma­gyarországon és közvetlenül it;. Békés megyében szerzett tapasz­talatok még inkább meggyőztél őket arról, hogy a testvéri szocia­lista országok közti tapasztalai szerző látogatásokra az ismere; terjesztés tekintetében is nae szükség van. Ilyen értelembe kérték a TIT Békés megyei szex vezetének elnökségét, szakosztály vezetőit, hogy látogassanak el ő' is Csehszlovákiába, elsősorban pr dig hozzájuk, a prágai területi szervezethez és akkor bizonyára a magyar ismex-etterjesztők is az or­szágok közti tapasztalatszerzés hí­veivé szegődnek. Üj Rezső

Next

/
Thumbnails
Contents